A vállalkozások részéről óriási az igény arra, hogy bevonják aktuális projektjeikbe a hallgatókat, akik örömmel csatlakoznak, ha valós ipari feladatokból szerezhetnek tapasztalatokat – ebből a felismerésből jött létre évekkel ezelőtt a Széchenyi István Egyetemen a Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája, melynek keretében a résztvevőknek véletlenszerűen válogatott csapatokban kell megoldaniuk egy komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Krivosik Alpár, Kelemen Nándor és Bulzán István, a konferencia erdélyi résztvevői. (Fotó: Dudás Máté) A rendezvény eredeti, még 2006-ban lefektetett koncepciója nem csupán kiállta az idők próbáját, hanem egyre fontosabbá is válik a 21. században: mérnöki hallgatói verseny keretein belül nyújt lényegében egy gyakorlatorientált képzést úgy, hogy a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal, és ami még fontosabb, tehetséges hallgatókkal gyarapodhatnak. Idén nyolc, nyugat-dunántúli régióban működő cég csatlakozott feladatadó szponzorként a rendezvényhez: a Dana Hungary Kft., az Eaton Manufacturing Hungary Kft., a KNISS Kft., a Motherson Hungary, a Rába Járműipari Holding Nyrt., a Schaeffler Savaria Kft. és a Velux Magyarország Kft. Mellettük a Jankovits Engineering Kft. is támogatta a rendezvényt. A vállalatok közül néhányan két feladattal is érkeztek, így összesen 13 csapat alakult a részt vevő 77 hallgatóból, akik a házigazda Széchenyi-egyetem mellett a Debreceni Egyetemről, a Miskolci Egyetemről, a kecskeméti Neumann János Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, a veszprémi Pannon Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről és az Óbudai Egyetemről érkeztek, kiegészítve a határon túli Kolozsvári Műszaki Egyetem, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, valamint a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola fiataljaival. Szakmai segítséget nyújtott a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja, valamint az intézményben működő PRACTING Alapítvány is. A feladatokat úgy határozták meg a cégek, hogy kellő kihívást nyújtsanak a hallgatóknak, mégis teljesíthetők maradjanak. Előfordult olyan, amelyben teljesen új terméket kellett tervezniük a hallgatóknak és olyan is, amiben egy jelenlegi folyamat automatizálása vagy optimalizálása volt a cél. Utóbbira példa az Eaton Manufacturing Hungary Kft., ahol a vállalat egy olvadóbiztosékokat automatikusan összeszerelő gép megtervezését tűzte ki feladatként. A gépesítés nem küszöböli ki teljesen az emberi közreműködést, de megvalósítása nyomán jelentősen rövidül a szerelési idő és az operátor tévedési lehetősége is radikálisan csökken, ami garantálja a termék minőségét. Szintén egyedi célgép megalkotására kérte a hallgatókat a KNISS Kft.: egy saját fejlesztésű festékrobot fejegységét kellett megtervezniük a hallgatóknak úgy, hogy maszkolás nélkül is működjön (azaz ne kelljen leragasztani a sarkait).  „2022-ben vásároltuk meg a céget az üzlettársammal, azóta egyedi karosszériatervezéssel foglalkozunk. Három kollégával indultunk, jelenleg tizenhét fős a csapatunk. Tavaly csatlakoztunk először a konferenciához, idén már feladatot is hoztunk” – felelte érdeklődésünkre Kovács Richárd, a KNISS Kft. üzletvezetője, aki a Széchenyi-egyetemen szerezte alap- és mesterdiplomáját, és jelenleg is az intézmény doktori iskolájának hallgatója. Mint mondta, egykori konferenciaszervezőként szívügye a rendezvény. „Jó volt látni, mennyire felkészültek és kreatívak voltak a hallgatók. A festékszóró fejegység koncepcióját szinte egy az egyben fel tudjuk használni. A másik feladatban a gép burkolatát tervezték meg, az is remek alapot szolgáltat nekünk a későbbiekre. Nagyon elégedettek voltunk a prezentált megoldásokkal, egy hallgatónak gyakornoki lehetőséget is ajánlottunk” – fogalmazott Kovács Richárd. Az eltérő képzésekben részt vevő, különböző évfolyamú hallgatókból álló csapatok sikerrel vették az akadályokat és háromnapnyi intenzív munkával magas színvonalú produktumot hoztak létre. Ezt támasztották alá a résztvevők beszámolói is, akik pozitívan nyilatkoztak élményeikről. „Olyan érzésem volt, mintha egy négynapos fesztiválon lettem volna, miközben okosodtam is” – sommázta véleményét Kelemen Nándor gépészmérnökhallgató, aki két társával együtt Erdélyből, a Kolozsvári Műszaki Egyetemről érkezett a konferenciára. Úgy vélte, pont annyira volt kötött a feladatkiírás, hogy kihívás legyen, ugyanakkor sok teret kaptak arra, hogy a kreativitásuk kibontakozzon. Kérdésünkre válaszolva kifejtette, gyakorlatiasnak látja a győri diákokat, amit részben a duális képzéseknek, részben a hallgatói versenycsapatok meglétének tud be. „A kollégium alatt ott vannak a műhelyek, ahova lemehetnek dolgozni. Élvezném, ha Kolozsváron is lenne ilyen lehetőség” – mondta. Csatlakozott hozzá Bulzán István is, aki szerint irigylésre méltó a győri campus kompaktsága, amely rendelkezik saját kávézóval, kocsmával, klubbal. „A diákélet csúcson van Győrben hozzánk képest, a hallgatók szerveződése jóval szorosabb, ez gondolom a fizikai együttélésnek is köszönhető” – tette hozzá Krivosik Alpár, aki zsinórban harmadik éve vesz részt a konferencián. Szállítmányozást és logisztikát tanul, így a csapat menedzselését és a prezentáció előadását vállalta magára. „Van, aki a rajzolásban erős, mások a dokumentációban, megint mások a menedzsmentben. A konferencia azért is hasznos, mert a valódi projekteket szimulálja. Ez egy kiváló lehetőség a leendő mérnököknek, amit hiba lenne kihagyni” – fogalmazott. A sikeres konferencia zárásaként prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese szólt a résztvevőkhöz. „Az egyetemen az a feladatunk, hogy sikeres pályára készítsük fel a hallgatókat. A sikerhez azonban nem elég elsajátítani a tananyagot: motiváltnak, kreatívnak és csapatjátékosnak is kell lenni, sőt, mindezt igazolni is kell. A konferencián valamennyien bizonyították, hogy milyen képességekkel rendelkeznek, ami a legjobb előkészítés egy mérnöki karrierhez” – jelentette ki. Dr. Horváth Zoltán, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja kifejtette, a 16. konferencián vannak túl, a rendezvény léte mégsem magától értetődő. „Ha a különböző egyetemek hallgatói nem döntenek úgy, hogy tavasszal el kell jönni Győrbe erre a rendezvényre, akkor nem lennénk most itt. A cégeknek is köszönöm a támogatást, akik nemcsak feladatokat hoztak, nemcsak idejükkel és szakmai mentorálásukkal segítettek minket, hanem anyagi szponzorációt is nyújtottak. Köszönöm a szervezőknek is, hogy az alapítók szellemiségét megőrizve újra és újra tető alá hozzák a konferenciát” – zárta szavait.    

A Beech B200 Super King Air repülőgép vasárnap reggel 7 óra 36 perckor szállt fel a pozsonyi repülőtérről (BTS), és Bécs felé repült. Az ASR144-es járatszámú gép órákig körözött ott, mígnem körülbelül hat órával később landolt a szlovák fővárosban. Fotó: Fliegtradar24 Vasárnap zajlott a Vienna City Marathon – és ennek tulajdonképpen köze van az eseményhez. Mert az „Aero Sotravia” különleges légitársaság repülőgépét „műszaki hídként” használták a televíziós adásokhoz, és közvetítőállomásként működtek. A kameracsapatok elküldték felvételeiket a gépnek. Ez továbbította a képeket a földi vevőállomásokra vagy műholdakra. 13 óra 20 perc körül a küldetésük véget ért, és a gép visszatért Pozsonyba.

Az új jégkorszakkal már nem kellett várni a platós teherautón érkező jégtáblákra, mert a XX. század második felében egyre több háztartásban megjelent az elektromos hűtőszekrény, amiben biztonságosan lehetett tárolni a mélyhűtött zöldséget, gyümölcsöt fagylaltot. Egyre több üzletben kínáltak Mirelit árut, aminek szállítására hűtőjárművek. A fiatalabbak kedvéért: az 1950-es években született Mirelit márkanevet a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság MIR kezdőbetűiből és a kiváló értelemben használt elit szóból kreálták.  Ebben a műfajban is élen járt az Ikarus Karosszéria és Járműgyár, mely Csepel D-705N típusú nyergesvontatóra csatolható dupla tengelyes hűtőpótkocsit készített. A tíz tonna teherbírású mozgó fridzsider mínusz 20 Celsius fokon szállította a mélyhűtött árut, a Frigotransport feliratú Ikarus pótkocsi nemzetközi minősítést is kapott a TÜV-München vizsgán. A hatalmas jármű távolsági forgalomra volt alkalmas, a városi áruterítésre ennél kisebb kellett, ezért Mátyásföldön elkészítették az Ikarus 404K prototípust, mely alapul szolgált a 404-es jelzésű hűtőkocsi szériaváltozatának. A K-modellnek még minimális méretű hűtőrácsa és csak két kerek fényszórója volt, a végleges 404-esen már négy kerek lámpa került a lökhárítóba, mely fölött merész dizájnmegoldással a hűtőbordák a homlokfal teljes szélességében végig vonultak. Voltak vele gondok, de legkevésbé külsejével, mert korát megelőző formáját Finta László, a legendás Ikarus 200-as buszok formatervezője alkotta. Nehezen indult a gyártása, mely hol Mátyásföldön, hol Székesfehérváron, aztán ismét a budapesti telephelyen történt. A szocialista korszak más járműveihez hasonlóan, ez sem rajtolt könnyen, mert hiába álmodtak tervezői panoráma szélvédőt, karosszériához különlegesen könnyű anyagokat, a hűtőtér megfelelő szigetélést a hazai gyártótechnológia és beszállítóipar nem tudta időben kiszolgálni. Ami adva volt: a 7,14 méter hosszú, 2,3 méter széles és 2,9 méter magas, 3,9 méteres tengelytávú (9,8 méteres fordulókörű) jármű hajtáslánc, a Csepel D-414-es négyütemű, négyhengeres, vízhűtéses dízelmotor (2300 percenkénti fordulatszám melletti 100 lóerős), mely 5+1 fokozatú mechanikus kormányváltón át hajtotta a hátsó kerekeket. A 9,3 tonnás tömegű jármű 78 km/órás sebességre volt képes és a gyári adatok szerint országúton dízelmotorja 17 liter gázolajat fogyasztott 100 kilométerenként. Plusz 38 fokos külső hőmérsékletnél is képes volt mínusz 20 fokos hidegen tartani a mélyhűtött áruk rakterében. Menet közben automatikus hűtőberendezésének kompresszorát négyhengeres, léghűtéses motor hajtotta, vagy parkoláskor hálózati áramról is üzemelhetett. Az Ikarus 1963. február 14-i üzemi lapjában először így írtat a modellrő: „A kísérleti üzemben már áll a 404-as típusú hűtőkocsi váza. Akad még munka rajta bőven, így például egy-két vázidom átalakítása, illesztése, de azért már jól látható az új kocsi. Lemezelésre február vége felé kerül sor. A jármű elejét a kísérleti üzemben, a többi részét pedig a különleges gyáregységben burkolják.” És a történelmi hűség kedvéért még két lapszemle, amit nem csak a gyáriak olvashattak. A Magyar Nemzet 1963. május 19-én a Budapesti Nemzetközi Vásárról szóló tudósításában így szerepel az újdonság: „Az Ikarus Gyár dolgozóit dicséri a 404 típusú különleges hűtőgépkocsi, amelyben 4000 kiló hús, zöldségféle, vagy egyéb, hűtésre alkalmas áru szállítható. A hűtőaggregátot a gépkocsi motorja működteti, de 220V feszültségű árammal, hosszú kábel segítségével is lehet üzemeltetni” Autó-Motor 1963. június 6: „Lehet, hogy tévedünk, de mi úgy tapasztaltuk, hogy páratlan sikert aratott az Ikarus 404 típusú új, modern vonalú hűtőgép jármű, amely Finta László formatervei alapján – a gyár kiváló konstruktőrgárdájának szellemes műszaki újdonságaival – sokat ígérő modellje a mátyásföldieknek” A 404-es több nemzetközi turné keretében szerepelt Moszkva (1963. szeptember 6–11), Frankfurt, IAA (szeptember 12– 22.) Kijev (szeptember 20–24.) 1964 májusában, a Budapesti Nemzetközi Vásáron már a módosított 404-es szerepelt, 1965. február 28. és március 9. között a Lipcsei Tavaszi Vásáron is megjelent a mátyásföldi fridzsider. 1965. június 16-án indult a 404-es sorozatgyártása Székesfehérváron, az ÁMG-től átvett Ikarus üzemben, az első darab december elejére készült el, aztán minőségi problémák miatt 1966-ban a gyártás átkerült a mátyásföldi telephelyre, majd 1967-ben ismét vissza Fehérvárra. 1971-ben még szállított az Ikarus 404-es Forrás: Fortepan_252939 FŐMTERV Domonkos Ernő A formatervező Finta László mellett csapattag volt még Árva István főkonstruktőr, Szeleczky Károly, Jámbor Ferenc, Túróczi Imre és Fekete Attila mérnök. Összesen 130 Ikarus 404-es készült a székesfehérvári és a mátyásföldi üzemben, főleg közérteket, cukrászdákat szolgált ki mélyhűtött árukkal az I. Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, mely 1972-ben leselejtezte valamennyit. A 404-es prototípusa is eltűnt egy 1967-es közlekedési baleset után, így egyetlen darab sem maradt belőle, a korát megelőző modell ma már csak fotókon látható. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az olasz Måneskin rockbanda 2016-ban alakult Rómában. Ők képviselték Olaszországot a 2021-es Eurovíziós Dalfesztiválon Rotterdamban a „Zitti e buoni” című dallal, amellyel meg is nyerték a versenyt. Az együttes az olasz X-Faktor tizenegyedik szériája második helyezettje volt, ezután indult be karrierjük. Azóta világsikert futottak be, az olasz rock igazi ikonjaivá nőtték ki magukat. Így aztán Damiano David, a Måneskin frontembere nem véletlenül lett, a „It turns you on” kampány főszereplője, amellyel a Maserati bemutatja az elektromos Folgore sorozatot. A 90 másodperces filmben - amelynek kreatív koncepcióját a Naïve kommunikációs ügynökség dolgozta ki, és a Buddy Film produkciós cég gyártotta le - Gabriele Mainetti rendező Damianóra bízta a Trident legújabb elektromos autóinak tesztvezetői szerepét. A GranTurismo Folgore, a vadonatúj GranCabrio Folgore (amelynek egy jelentős nemzetközi eseményt szenteltek Riminiben) és a Grecale Folgore egy olyan történet főszereplői, amelyben megjelennek a Maserati karakteres tulajdonságai: szenvedély, vízió, innováció, olasz szellem és életérzés, valamint az intuíció. Damiano és a Maserati Folgore együtt olyan ütős párossá váltak a klipben, amire csak egy ösztönös művész és egy nagyszerű autó képes. „A 90 másodperces klipben, amely a világ 40 országában debütál 14 nyelvű szinkronnal, az atmoszféra és a szkeccsek tökéletesen visszaadják a Dolce Vita hangulatát: azt a kifinomult, egyben könnyed olaszságot, amit a világ csodál és szeret. Pontosan úgy, mint Damiano, egy világsikert elért fiatalember, aki - nem meglepő módon - elhajt az azonos értékekkel és exkluzivitással teli Maseratival” – mondta Giovanni Perosino, a Maserati marketing- és kommunikációs igazgatója a bemutató alkalmával.