Musk nettó vagyona a március 11-iki állapot szerint 219 milliárd dollár volt. Ez még nem tartalmazza Musk nemrégiben megszerzett, 9,2 százalékos Twitter-részesedését. Bezos nettó vagyona 171 milliárd dollár volt, ezzel a második helyet szerezte meg a listán. Bezos volt a világ leggazdagabb embere az elmúlt négy évben. A világ 5 leggazdagabb embere közé tartozik még a francia Bernard Arnault (158 milliárd dollár), valamint az amerikai Bill Gates (129 milliárd dollár) és Warren Buffett (118 milliárd dollár). A Forbes által 36. alkalommal készített összeállítás adatai azt mutatták, hogy a listán szereplő dollármilliárdosok teljes nettó vagyona 12,7 ezermilliárd dollárra esett a 2021. évi 13,1 ezermilliárd dollárról. Maga a lista pedig 87 hellyel rövidült - 2668 emberből állt, miközben 1000 milliárdos még gazdagabb lett, mint egy éve. Az orosz milliárdosok vagyona több mint 260 milliárd dollárral csökkent. Az idei listán továbbá 34-gyel kevesebb orosz állampolgár szerepel, összefüggésben az Ukrajna elleni orosz háború miatt elrendelt nyugati szankciókkal, ami igencsak érzékenyen érintette a "kőgazdag" oroszokat. Az idei listán 87-tel csökkent a kínai milliárdosok száma is. A listára 236 új milliárdos került fel, először például Barbadosról, Bulgáriából, Észtországból és Uruguayból. A 2668 milliárdosból 327 volt nő, a Forbes szerint tavaly 328-an voltak. A leggazdagabb nő a L'Oréaltól Francoise Bettencourt volt, akinek a vagyona 74,8 milliárd dollár.  A Forbes számításai szerint a legtöbb női milliárdos az Egyesült Államokban van, számuk 90, Kínában 63, Németországban pedig 35. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Intel gyártás: Néhány év múlva Magdeburgban is. (Fotó: Intel) Nagy presztízssiker Németországnak, mint high-tech helyszínnek: a világ legnagyobb chipgyártója bejelentette, hogy Magdeburg nyerte el az amerikai Intel konszern új chipgyárának helyszínét. Összesen mintegy 80 milliárd eurót kell befektetni a következő néhány évben egy "új generációs, ultramodern félvezető ökoszisztéma" létrehozására Európa több pontján. A politikusok ujjonganak a tervek miatt, és remélik, hogy Németország a félvezetőgyártás vezető helyszínévé válik – írja a német honlap. A legnagyobb kedvezményezett Szász-Anhalt tartomány fővárosa. „Az első szakaszban 17 milliárd eurós beruházást tervezünk két vadonatúj, egyedülálló félvezetőgyár felépítésére Magdeburgban” – mondta Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója egy videóban. A következő években további hat gyárat terveznek. Az amerikai vállalat más projektekbe is szeretne befektetni a kutatás, fejlesztés és tervezés területén Európában. Minden helyszínt megújuló energiával kell ellátni. A magdeburgi Intel-gyár tervrajza. Fotó: Intel A magdeburgi építkezéseknek legkésőbb 2023 tavaszán el kell kezdődniük. A gyártás a tervek szerint 2027-ben indul. Az újonnan kialakított ipari terület 450 hektáron terül el – ez nagyjából 620 futballpálya területének felel meg. Az Intel szerint körülbelül 3000 high-tech munkahely jöhet létre, valamint további több tízezer munkahely a beszállítóknál. Magdeburgban a cég processzorokat és grafikus chipeket szeretne gyártani, amelyeket saját márkanév alatt értékesítenek majd. Ugyanakkor a kaliforniai csoport az Intel Foundry Services (IFS) részeként szerződéses gyártóként is szeretne dolgozni külső ügyfelek számára. A szövetségi kormány anyagilag szeretné támogatni a települést. Az SPD, a Zöldek és az FDP – a jelzőlámpás koalíció -  Németországot a félvezetőipar globális helyszínévé akarják tenni. Olaf Scholz kancellár (SPD) szerint az első ilyen gyártóüzem az EU-ban segít a globális szilícium-kapacitások egyensúlyának helyreállításában és egy rugalmasabb ellátási lánc létrehozásában. Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter (zöldek) is fontos ösztönzőt lát a gazdaság számára a nehéz időkben. Az Intel európai szintű kiválasztási folyamatában a németországi elhelyezkedés érvényesült – folytatta Habeck. "Ez azt mutatja, hogy Németország vonzó az innovációk és a befektetések számára." "A térkép újrarajzolható vele" Más német és európai helyszínek is jelentkeztek. Az Intel döntése „az elmúlt évtizedek legnagyobb vállalati befektetése Kelet-Németországban” – mondta Carsten Schneider, a szövetségi kormány kelet-európai biztosa. Ez a beruházás az újraiparosítás esélyét jelenti. – A gazdasági térképet át lehet vele rajzolni. A cél az, hogy 2030-ra a globális mikrochipgyártás egyötöde Európában legyen. Fotó: Intel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videóüzenetben kijelentette, hogy a cél az, hogy 2030-ra a globális mikrochipgyártás egyötöde Európában legyen. Úgy látja, hogy a befektetések az első jelentős sikerek abban, hogy Európa vezető helyet szerezzen a félvezetőgyártásban. Az Intel főnöke, Gelsinger rámutatott, hogy az állami támogatás pontos mértéke jelenleg még bizalmas, de a megfelelő időpontban közzéteszik. A fő kérdés itt az ázsiai chipipar állami támogatásának kompenzálása. "Az ázsiai országok azon dolgoztak, hogy vonzzák a félvezetőipart." Ugyanakkor az európai chipipar összezsugorodott. "Az állami támogatások (Európában) célja most az egyensúly helyreállítása és az európai befektetések újra versenyképessé tétele." Az Intel nagy nyomás alatt van Reiner Haseloff (CDU) miniszterelnök szerint Szász-Anhaltban sok erőfeszítést tettek az Intelért. "Az a tény, hogy működött, egy valóra vált álom. Ez a stratégiai befektetés a 21. század informatikai társadalmának" - mondta Haseloff. "Ez alakítja államunk gazdasági fejlődését, arculatát és iparági szerkezetét az elkövetkező évtizedekben." Az egykor vitathatatlan chip-óriás Intel az elmúlt években nagy nyomás alá került. A korábbi nagy vásárló, az Apple átállt a saját chip-fejlesztésekre, chipjeit a szerződéses gyártó TSMC gyártja. Az Intel legfontosabb versenytársai, mindenekelőtt az AMD és az Nvidia is a tajvani cégtől szerzik be chipjeiket. Emellett az Intel az elmúlt években nagyrészt kimaradt az okostelefon-üzletágból. Itt a brit ARM chiptervező technológiája dominál, amelyet az Apple és szinte az összes Android okostelefon-gyártó használ. Gelsinger most egy hatalmas beruházási programmal próbálja pályára hozni a világ legnagyobb chipgyártóját.    

Az Útinform legújabb frissítése szerint az M51-estől araszolgató kocsisorban már közel 1 órás időveszteséggel kell számolni. Korábban írtuk: Az M0-s autóúton az M1-es autópálya felé vezető oldalon a 15-ös km-nél kamionok ütköztek össze. A Nagy Duna-hídon történt balesetnél két sávra szűkült az autóút, ezért és az erős forgalom miatt jelentős a torlódás. A 6-8 km-es torlódásban már 20-25 perces időveszteséggel kell számolni. Élénk a forgalom a Budapest környéki utakon. Telítettek a sávok az M3-as autópálya bevezető szakaszán, az M0-s autóúti csomóponttól befelé. Sokan haladnak a 10-es főúton, a solymári körforgalomtól, a 11-es főúton, Szentendre és Budakalász között, a 31-es főúton Maglódtól, valamint az 51-es főúton Dunaharasztitól a főváros irányába.ton, a solymári körforgalomtól, a 11-es főúton, Szentendre és Budakalász között, a 31-es főúton Maglódtól, valamint az 51-es főúton Dunaharasztitól a főváros irányába. A 7-es főúton, Tárnok határában aszfaltoznak. A 24-es és a 28-as km között munkaidőben félpályás korlátozás mellett dolgoznak, lelassul a haladás. A 31-es főúton, az M0-s autóúti csomópont és a Mende közötti szakaszon, több helyen is felújítási munkát végeznek. Munkaidőben félpályás lezárásra és jelzőőrös irányításra, illetve torlódásra és hosszabb menetidőre számítsanak! Az 52-es főúton, Kecskemét és Fülöpháza között több szakaszon aszfaltoznak. Félpályás lezárásra és jelzőlámpás irányításra kell készülni! Az 54-es főúton Kecskemét térségében, az 1-es és a 6-os km között burkolatjavítás miatt mindkét oldalon egy sávot lezártak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Akárhányszor teszteltünk nagy teljesítményű elektromos autót, mindig elhangzott tőlünk, főleg a kezdetekkor, hogy a tudásuk lenyűgöző, már csak az abroncsoknak kellene felvenni a versenyt, hogy képesek legyenek lekezelni az azonnal megérkező mérhetetlen nyomatékot. Nos, úgy tűnik, hogy a Hankook máris reagál a modern kor kihívásaira egy dedikáltan a villanyautóknak szánt abroncsszettel, amik iON néven fognak futni. Elsősorban erős, nagy testű prémiumautókra szánja a Hankook, amit már csak a méretezés is jól mutat. 18-tól 22 colos méretig lesznek elérhetőek, és amellett, hogy alacsony gördülési ellenállásúak, a nagy nyomatékos is képesek lesznek kezelni. A Hankook Ventus iON S nyárigumik már májusban elérhetőek lehetnek, míg a Hankook Winter i*cept iON család szeptemberben érkezhet. A villanyautókra optimalizált abroncsok segíthetnek a hatótáv növelésében is a hosszabb kigördülésüknek köszönhetően, ráadásul egy villanyautónál a gördülési zaj is feltűnőbb, így a zajszintet is igyekeztek csökkenteni. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!