A Kínai Nagydíjra eredetileg április 19-én került volna sor, de a koronavírus-járvány miatt későbbre halasztották. Az F1-et vezető Formula One Management (FOM) már korábban nyilvánosságra hozta a módosított versenynaptár első részét, benne nyolc európai futammal. Ennek megfelelően a szezon július 5-én Ausztriában kezdődik - a Hungaroringen július 19-én lesz a Magyar Nagydíj -, és az F1 irányítói abban bíznak, hogy 15-18 nagydíjat meg tudnak rendezni ebben az évben. Hszu Pin, a sanghaji sportügyi igazgatóság vezetője a Hszinhua hírügynökségnek azt mondta, a FOM felajánlotta két Forma-1-es futam megrendezésének a lehetőségét, döntést azonban még azért nem hoztak, mert vizsgálják a járványhelyzet alakulását. A közép-kínai Vuhanból tavaly indult koronavírus mostanra világszerte több mint nyolcmillió embert fertőzött meg és Pekingből hétfőn 27 újabb esetet jelentettek, ez pedig felerősíti azokat az aggodalmakat, melyek szerint erős második hulláma várható a járványnak. Kínában eddig nagyon óvatosak voltak a versenysport-események újraindításával, miközben a szomszédos Dél-Koreában, Japánban és Tajvanban a labdarúgó-bajnokságok és a baseball ligák is folytatódtak. A kínai kosárlabda-bajnokság szombaton folytatódik két központban, nézők nélkül, az élvonalbeli futballbajnokság pedig júliusban kezdődhet, ha a szakemberek megfelelőnek ítélik az egészségügyi helyzetet. A Forma-1-ben immár hét idei futamot véglegesen törölni kellett a világjárvány miatt, legutóbb múlt pénteken az azeri, a szingapúri és a japán versenyről derült ki, hogy biztosan nem tudják megrendezni ebben az évben.

Az első negyedórában ingyenes, azt követően pedig sávosan növekvő díjakat tartalmazna a belvárosba tervezett parkolási díjrendszer - mondta a főpolgármester csütörtökön, a budapesti Városháza Facebook-oldalán közvetített, Budapest Restart című beszélgetéssorozat negyedik adásában. Karácsony Gergely hangsúlyozta, azért tartja szükségesnek a progresszív díjazási rendszer bevezetését a Belvárosban, hogy mindenki csak addig parkoljon, amíg az feltétlenül szükséges, és így gyorsabban váljanak szabaddá a helyek, könnyebben lehessen parkolni a városban. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a parkolás ingyenessé tétele ezzel éppen ellentétes hatást váltott ki, hiszen sokan hetekig egy helyen hagyják az autójukat, emiatt pedig gyakorlatilag lehetetlenné vált a parkolás. A főpolgármester kitért arra is, nem mindenhol, vagyis nem "fűnyíróelv" alapján akarják csökkenteni a sebességkorlátot, hanem csak azokon a helyeken, ahol azt a közlekedés biztonságának növelése, vagy a zajterhelés, illetve a légszennyezés csökkentése indokolja. Karácsony Gergely elmondta, a budapesti és az agglomerációs közlekedést a jelenleginél sokkal jobban össze kell "fésülni". A főpolgármester a kormányt dicsérve megjegyezte, a közlekedés szempontjából is jó irányt jelenthet a rozsdaövezetben épülő lakások áfakedvezménye.

A mindennapok elérhető megoldásává teszi az Opel a villanyautózást, a nagy múltú márka immár három villanyos, illetve villamosított járművet kínál. Egy divatos városi kisautót, egy mindentudó, nagy teljesítményű szabadidő-autót és egy városi áruszállítót.   2019 különleges éve volt az Opelnek. A márka nemcsak az autógyártásának 120. évfordulóját ünnepelte, hanem rákapcsolt modellpalettájának villamosítására. Bemutatták a Corsa villanyautót, valamint Grandland X szabadidő-autó konnektoros hibrid változatát. Mindkét modell már kapható nálunk is, az elektromos mobilitás nagyágyúja, a villanyos Vivaro pedig még az idén megérkezik. 2024 pedig itt a nyakunkon: addig minden Opel modell elérhető lesz vagy tisztán elektromos, vagy hibrid változatban. Hibrid SUV Az összetéveszthetetlen fekete géptetős Grandland X Hybrid4-et 1,6 literes benzines turbómotor és két villanymotor összesen 300 lóereje hajtja. Ha esetleg nem ismerjük majd fel a fekete motortetőről, a szélvédő tetején világító kék fénycsík láttán biztosak lehetünk abban, hogy az autó elektromos módban közlekedik. Az Év Zöldautója 2020 díjjal kitüntetett Grandland X Hybrid4 147 kW (200 lóerő) teljesítményű, 1,6 literes benzines, négyhengeres turbómotorját speciálisan hibrid járműhöz hangolták. Az egyenként 81-83 kW kifejtésére képes két villanymotort 13,2 kilowattos lítiumion-akku táplálja. Az első nyolcfokozatú automatikus váltón át dolgozik rá a fronthajtásra, a 166 newtonméter nyomatékú másodikat differenciálművel a hátsó hídba építették be, hogy mindenféle útviszony esetén biztos tapadást nyújtson. Az 1,6-os benzines gép főképp közepes és nagy sebességnél dolgozik, míg az elektromos hajtás lassúbb menetben. A vezető négyféle menetmód közül választhat: elektromos, hibrid, összkerék-meghajtás és sport. Az első automatikusan állítja be a leghatékonyabb hajtásmódot. Teljesen feltöltött akkumulátorral akár 57-59 kilométert is megtehet az autó a WLTP-menetciklus szerint, nulla emisszióval. Teljesen elektromos módban 135 kilométer/óra a maximális sebesség, fölötte automatikusan bekapcsolódik a benzinmotor. Végsebessége 235 kilométer/óra, sport módban álló helyzetből 100 kilométer/órás sebességre 6,1 másodperc alatt gyorsul fel. A töltési idő 7,4 kW-os fedélzeti egységgel falitöltőről, vagy nyilvános oszlopról egy óra ötven perc, 3,7 kW-ossal négy óra, sima hálózati csatlakozóból tankolva (1,8 kW) hét óra tíz perc. Csomagtartója 390 literes, padlószintig megegyezik a belső égésű változatéval, a padló alatt pótkerék helyett egy kis üreget találunk a töltőkábelnek. A csomagtér maximális térfogata ledöntött ülésekkel 1528 liter. A Grandland X az első Opelként áll rendelkezésre kétféle hibrid változatban, össz-, és elsőkerékhajtással. A fronthajtású autó rendszerteljesítménye 165 kW (224 lóerő), legnagyobb nyomatéka 360 newtonméter. Tisztán elektromos üzemre kapcsolva a Grandland X Hybrid akár 57 kilométert tehet meg szén-dioxid-mentesen. Corsa-e Az új Corsa-e az elektromobilitás legjavát adja. A WLTP-ciklus szerint mért 330 kilométeres hatótávjával alkalmas mindennapi használatra az ötajtós jármű. 50 kilowattórás, 345 kilogrammos PSA-összeszerelésű akkumulátorát akár 30 perc alatt gyorstöltéssel (100 kilowattossal) 80 százalékra lehet feltölteni (11 kW-os falitöltőről ez 5 óra 15 perc). Hajtóművének teljesítménye 100 kW (136 LE), nyomatéka már álló helyzettől 260 newtonméter. Nulláról 50 kilométer/órára 2,8 másodperc alatt sprintel, a 100-as tempó eléréséhez 8,1 másodpercre van szüksége. Végsebessége 150 kilométer/óra. Tömege 15 mázsa, csomagtartója alaphelyzetben 267 liter, ledöntött ülésekkel ez 1042 literesre bővíthető. Az új Corsa-e számos magasabb kategóriákban természetes extrát tesz elérhetővé, ilyen a az adaptív, vakításmentes LED-mátrix világítás, amelyet először kínál kiskocsihoz az Opel. Összesen nyolc fénydiódát vezérel nagyfelbontású, legújabb generációs frontkamerája; a fénykéve automatikusan és folyamatosan alkalmazkodik a mindenkori közlekedési helyzethez, illetve környezethez. Jelentős biztonsági plusz a többféle modern asszisztens is. A jelzőtábla-asszisztens új, csúcstechnikájú kamerája több információt gyűjt be, például dinamikus LED-es kijelzésektől. A navigációs készülék a monitoron mutatja a tárolt sebességlimiteket. Újdonság továbbá a holttér-figyelő, a távközradar és a szenzorvezérlésű oldalvédelem. Ezekhez olyan rendszerek járulnak, mint a holttér-figyelő és a beparkolást segítő többféle rendszer. Villanyos mindenes Az új Opel Vivaro-e a német márka első tisztán elektromos áruszállítója. A Vivaro-e háromféle hosszúságban és többféle karosszéria-változatban készül, így munkaeszközként a legmagasabb igényeket is kielégíti – a hagyományos hajtású furgonokhoz képest is kompromisszumok nélkül. Rendelése nyár elejétől indul, ősszel pedig meg is érkezik az első vevőkhöz. Az új elektromos furgon éppolyan variálható és flexibilis, mint bármelyik egyéb Vivaro is. Maximális teherbírása alig marad el az összehasonlítható hagyományos könnyű haszonjárművekétől: a Vivaro-e 1275 kilogrammot képes elvinni, majdnem annyit, mint a Cargo S kétliteres dízelmotoros testvére (1405 kilogramm). Ezenkívül a Vivaro-e a szegmens egyetlen elektromos áruszállítója, amely opcionálisan rendelhető gyári vonóhorgával utánfutót is vontathat – egy tonna súlyig. A vevő kétféle méretű lítiumion-akkumulátor közül választhat, igényei szerint: a 75 kWh kapacitású akár 330 kilométerre elegendő, az 50 kWh-s pedig 230-ra, a WLTP szerint. Az Opel sokáig nem kér a kínai akkumulátorokból, saját elemek gyártásba kezd a Totallal és a PSA anyavállalattal közösen. A tervezett akkumulátor-gyártó üzemek kiemelkedően magas energiasűrűséggel rendelkező járműipari akkumulátorokat fognak gyártani, a gyártás 2023-ban indul. A Vivaro esetében már a tervezéskor gondoltak az elektromos változatra is, így az akkukat úgy lehetett beépíteni a raktér alá, hogy ne korlátozzák a raktérfogatot. Az új Vivaro-e különösen hatékony, mert lassításkor motorfékezéssel nyer vissza energiát. 100 kW (136 LE) teljesítményével és már álló helyzettől kifejtett 260 newtonméteres nyomatékával autópályán is jól érzi magát, csúcssebességét elektronika korlátozza le 130 kilométer/óránál. Felvillanyozó múlt A Corsa-e és a Grandland X konnektoros hibrid már az utakon fut és az teljesen elektromos hajtású Opel Vivaro, illetve az elektromos hajtást is kínáló Mokka utód még az idén bemutatkozik. 2021-ben az Opel elektromos flottájához csatlakozik a Combo-e, a Zafira Life-e és az Astra utódja is. 2024-ig minden Opel személyautónak és kishaszon járműnek lesz elektromos változata. Az Opel elektrifikációja ugyanakkor sokkal régebb óta, pontosan öt évtizede tart, azóta folyik az elektromos hajtásrendszerekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés – Rüsselsheim az autóipar egyik villamosítási úttörője. Már 1968-ban, a Kadett B Stir-Lec tanulmányautó olyan műszaki megoldást, a hatótáv növelőt mutatott be, amelyhez hasonló évtizedekkel később az Opel Amperán jelent meg. Három évvel később Georg von Opel, a cégalapító unokája, 1971-ben hat villanyautó-világcsúcsot állított fel 188 kilométer/órára képes Opel Elektro-GT kísérleti járművével. Nagy lépéssel vitte előre a kutatást az Opel Impuls program, 1990 és 1997 között. A Kadetten alapuló Impuls 1-et 16 kW-os mellékáramkörű egyenáramú motor hajtotta, folyékony elektrolitos nikkel-kadmium akkuval. Hatótávja 80 kilométert ért el, sebessége 100 kilométer/órát. Az Astra Caravan-alapú Impuls 2 32 darab ólomakkumulátor-cellája két 45 kW/61 LE összteljesítményű váltóáramú aszinkron-motort látott el energiával. Az Impuls 3 pedig az Opel első nagyléptékű villanyautós kísérleteként valósult meg 1993-tól 1997-ig. Tíz darab Impuls 3-ból álló flotta futott tesztüzemben a keleti-tengeri Rügen szigetén, több mint 300 ezer kilométert téve meg. Öt elektromos Astrát láttak el nikkel-kadmium akkuval (45 kW/61 LE), öt továbbit nagy energiájú nátrium-nikkelklorid típusúval (42 kW/57 PS). Mind a tíz Impuls 3-ba váltóáramú aszinkron-motort építettek. 1995-ben hozta be az Opel az elektromos mobilitást a haszonjárműves szegmensbe, a Combo Plus koncepciójárművel. Az Impuls 3-hoz hasonlóan ez is nagy energiájú nátrium-nikkelklorid akkut és 45 kW-os váltóáramú aszinkron-motort kapott. A HydroGen1 hozta be 2000-ben az Opel első tüzelőanyag-celláját egy Zafirába. Váltóáramú motorja hidrogénből nyert árammal fejtett ki 55 kW/75 LE teljesítményt, illetve 251 newtonméter nyomatékot. A teljesítménycsúcsokat puffer-akkumulátor hidalta át. 2001-ben húsz darab HydroGen3 modell került tesztelő ügyfelekhez. 60 kW/82 lóerővel 160 kilométer/órás sebességet értek el. Teljesen emisszió-mentesen közlekedett a negyedik generációs tüzelőanyag-cellás HydroGen4 is, kipufogócsövéből csak vízgőz távozott. Környezetkímélő működése 440 darab, sorba kapcsolt cellának volt köszönhető, amelyekben hidrogén vegyült a levegő oxigénjével. Égés nincs, csak elektrokémiai reakció, amely áramot fejleszt. A teljesítmény tartósan 73 kW/100 LE, csúcsértéke 94 kW/128 LE. 2011-ben aztán jött a nálunk használt autóként igen népszerű Opel Ampera, az első mindennapi használatra és utazásra alkalmas négyszemélyes villanyautó. A körülményektől függően 40-80 kilométeres elektromos hatótávot 16 kWh kapacitású lítiumion-akku biztosítja, amely 111 kW/150 LE teljesítményű elektromos motort táplál. Amint lecsökken az akku töltöttsége egy meghatározott szintre, automatikusan beindul a 63 kW/86 lóerős benzinmotor, hogy hajtsa az áramellátó generátort. A folyamatos energiaellátás gondtalan autózást tesz lehetővé – nem kell útközben tölteni, a hatótáv több száz kilométer. Az Ampera megelőzte korát, és elnyerte a „2012 Európai Autója” kitüntetést. 2017-ben következett az Opel Ampera-e. A szegmensben vetélytárs nélküli 423 kilométeres tisztán elektromos WLTP szerinti hatótávjával valódi bajnokként tündökölt premierjén, a Párizsi Autószalonon. Laposan az aljában elhelyezett akkumulátora helyet hagy öt utasnak és egy ötajtós kompakt kocsiéhoz mérhető csomagtartónak (381 liter). Cikkünket az Opel Magyarország támogatta.