A közlemény szerint a november elején induló pályázattal ösztönzi az elektromos töltőhálózat fehér foltjainak felszámolását az EM. A 28 milliárd forintos keretből támogatást igénylőknek legalább egy e-töltőállomás létesítését kell vállalniuk a ma még kevésbé ellátott járások tetszőleges településén - tették hozzá. Hétfőn rajtol a kapcsolódó technikai felhívás első köre, amely annak garantálására szolgál, hogy a lehetséges résztvevők különböző helységekben teljesítsék e kötelezettségüket - írták. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint 2023 végén országszerte több mint 2500 nyilvános töltőállomást használhattak az elektromos autókat üzemeltetők. A legtöbb berendezés, a teljes állomány közel fele Budapesten és Pest megyében működik, a fővárostól távolabbiak is jellemzően az autópályák mentén és a népesebb nagyvárosokban találhatók meg - fűzték hozzá. Az EM az országos lefedettség elérése irányába tett lépésként célzottan ösztönzi új elektromos töltőállomások létesítését a ma még hiányosan ellátott vidéki járásokban. A 28 milliárd forintos keretösszegű program jóvoltából a következő években országszerte több mint száz helyszínen válnak hozzáférhetővé nyilvános e-töltők - áll a közleményben. A kiíráson elektromostöltőállomás-üzemeltetői engedéllyel rendelkező vállalkozások juthatnak többletforráshoz. A pályázók alapjogosultsági feltételként kötelesek korszerű töltőállomás telepítésére vállalást tenni egy elégtelen lefedettségű járás bármely településén - írták. A cégek a kapcsolódó technikai felhívás első körében október 14. és 21. között jelezhetik preferencialistájukat a települések közül kiválasztva a számukra legvonzóbb tizenötöt. A projekthelyszínek jóváhagyásában a magasabb prioritási szinteket, azok egyezősége esetén a jelentkezési lapok beérkezésének időpontját veszik figyelembe, és amennyiben szükségessé válik, október utolsó és november első napjaiban újabb benyújtási kör következhet - közölte a tárca. Kiemelték, hogy az élesben november 6-án induló pályázat célja az energiaátmenet felgyorsítása, a kibocsátásmentes közlekedéshez szükséges infrastruktúra kiépítése. Vállalkozásonként minimum 100 millió és legfeljebb 4 milliárd forint forrás nyerhető el, alapesetben maximum 15 éves futamidejű, kedvezményes hitelként, amelyet legalább 10 százaléknyi önerővel kell kiegészíteni. Vissza nem térítendő támogatás például az energiatárolóval és/vagy megújuló áramtermelő egységgel felszerelt töltőállomások létesítésére adható. A közlemény szerint a beruházások a hálózat fehér foltjainak lefedésével teszik kényelmesebben használhatóvá és kelendőbbé a tiszta és csendes zöldautókat. Hangsúlyozták, hogy a kormány az új lehetőséggel megduplázza a közlekedés zöldítésére, az elektromobilitás terjesztésére fordítható pályázati forrásokat. A párhuzamosan futó 30 milliárd forintos programban jövő tavaszig igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást a gazdasági társaságok tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz beszerzéséhez. Az EM a különböző kiírásokon jelenleg összesen 260 milliárd forinttal ösztönzi zöldenergia termelésére és tárolására a magyar családokat és vállalkozásokat - áll a közleményben. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

BYD Shark 2024-re teljesen elmúltak azok az idők, amikor a kínai autógyártók még a nevetség tárgyát képezték az autóiparban. Nem csak azzal váltak komoly tényezővé, hogy (nagyrészt) leálltak a nyugati márkák modelljeinek lemásolásával, hanem a mérnöki fejlettségüket is új szintre emelték. A rengeteg olcsó munkaerővel és az alkatrészekhez szükséges alapanyagok rendelkezésre állásával, a nemzetközi autógyártóknak már komolyan számolniuk kell velük.  Kínai látogatását követően - ahol egyébként helyi autókat teszteltek - a Ford vezérigazgatója egy igazán meglepő kijelentést tett. A Wall Street Journal szerint Jim Farley azt mondta John Thorton igazgatósági tagnak, hogy a kínai elektromos járművek gyártói egzisztenciális veszélyt jelentenek számukra. Egyik útja során John Lawler pénzügyi igazgató is csatlakozott Farley-hez, aki őszintén bevallotta neki, hogy a kínaiak előttük járnak sajnos. BYD Seal A Ford első embere azt is elmondta, hogy nem ez az első példa az autógyártás történelmében, hogy egy távol-keleti ország autógyártói felveszik a versenyt az amerikaiakkal, hiszen az 1980-as évekkel kezdődően a Toyota, a Honda és más japán autógyártók is valami hasonló felemelkedést mutattak, mint jelenleg a BYD és "társai". Farley a kínai autógyártók növekedését a Hyundai és a Kia komoly fejlődési ívéhez is hasonlította, főként az elektromos járművek piacán.  És hogy hogyan "védekezik" a Ford? Farley még február elején jelentette be, hogy "skunkworks" csapata - tehát egy kisebb titkos operáció - egy új platformon dolgozik, ami könnyebbé teszi majd a megfizethető EV-k megalkotását, amellyel felveszik majd a versenyt a kínai autógyártókkal, valamint a Teslával is. Mindeközben a gyártó egy teljesen elektromos Puma crossover piacra dobására is készül, amit főként Európába szánnak. Ezen hír ellenére a vállalat nemrég elvetette azt az ambíciózus célját, hogy 2030-ra csak és kizárólag tisztán elektromos hajtású modellekkel rendelkezzen.  A cég jelenleg nagyon kevés elektromos autóval büszkélkedhet, ami a fent említett döntést csak még inkább elősegítette. Egy hivatalos névvel még nem rendelkező SUV-nek 2027-ben kellett volna megjelennie - miután az eredeti, 2025-ös megjelenési dátumot két évvel elhalasztották - de a múlt hónapban végül ezt is törölték. Ezen felül a Ford 10 százalékkal csökkenti az elektromos járművekre szánt keretét is, és másodszor is elhalasztotta a következő generációs elektromos F-150 pickupjának gyártását, amit eredetileg 2025-re terveztek, majd 2026-ra módosították a dátumot, most pedig 2027-re tűzték ki a debütálását.  BYD Seal Egyébként a Ford meglehetősen "érdekes" döntéseket hozott az elmúlt években. Tavaly leállított a Fiesta gyártását, ami egyértelműen Európa egyik legnépszerűbb modellje volt. A kompakt autó "halálát" egyébként a Mondeo 2022-es megszűnése előzte meg, a nagy triumvirátus - tehát a Focus - harmadik tagja pedig 2025-ben fog majd végleg megszűnni.  A kínai gyártókat illetően viszont számos kormány felismerte már a "fenyegetést", így a Kínából származó elektromos járművekre nagyon sok helyen a magas vámokkal próbálják védeni a nyugati autógyártókat. Az amerikai kormány rendkívül szigorú, 100 százalékos vámot vet ki a kínai EV-kre. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselete bejelentése szerint az importvám szeptember 27-én lép hatályba.  A jövő héten pedig az Európai Unió is szavaz majd a magasabb vámok bevezetéséről. Az Automotive News Europe szerint az EU 36,3 százalékos vámmal sújtaná a kínai kormány kezében lévő 'SAIC Motor' által gyártott járműveket. A Volvo kínai anyavállalata, a Geely 19,3 százalékra, míg a BYD-járművek 17 százalékos vámra számíthatnak, ha Európába importálják az autóikat. Az amerikai székhelyű Bloomberg jelentése alapján viszont ezek a számok minden bizonnyal kisebbek lesznek, ha majd hatályba lépnek a védővámok.   

Október elején Szekszárdon újabb kereskedő kezdte meg az MG-k forgalmazását, ezzel 25 tagúra bővült a hálózat, ami az importőr szerint már országos lefedettséget biztosít. A piaci igényekre reagálva ugyanakkor Tatabányán és Veszprémben két további kereskedés nyílik hamarosan - jelezték. A brit eredetű MG (Morris Garrages) márka 2022-ben jelent meg a magyar piacon, miután a Duna Autó cégcsoport megkapta a márka magyarországi importőri feladatait. Az MG-t tulajdonosa, a kínai SAIC Motor Corporation újra kívánja pozicionálni Európában, és expanziós stratégája részeként Kelet-Közép-Európában az elsők között Magyarországon kezdte forgalmazni autóit. Az importőr akkor középtávon 3 százalékos piaci részesedés elérését tűzte ki. A növekedés azóta a terveknek megfelelő - közölte az MTI kérdésére a cég, a 3 százalékot továbbra is reálisnak nevezve. Az idén szeptember végéig 1318 MG-t helyeztek forgalomba Magyarországon a hálózathoz tartozó márkakereskedések, ezzel az MG 1,48 százalékos részesedést szerzett a piacra lépése óta eltelt két év alatt. Tavaly a teljes évben 1098 gépjárművet értékesítettek, ez akkor 1,32 százalékos részesedéshez volt elegendő. A márka sikerét az importőr a jó ár-érték arányú modellekkel magyarázza, valamint azzal, hogy hajtáslánc tekintetében kínálata teljes. Az MG eladásaiban a magyarországi trenddel ellentétben a magánszemély vásárlók vannak túlsúlyban, arányuk 60 százalék a céges vevők 40 százalékával szemben. Tapasztalatuk szerint a magánvásárlók körében még mindig a legnépszerűbbek a belsőégésű motorral ellátott autók, legtöbbet értékesített modelljük a benzines MG ZS, egy családbarát SUV. A környezetbarát, elektromos modellek vevői ennél a márkánál is túlnyomóan cégek. Az MG Motor Hungary 2023-ban közel 12 milliárd forint árbevételt ért el, 28,38 millió forintos eredmény mellett. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az autók ára sokat emelkedett az elmúlt években és ezt minden autós észrevette. A Transport & Environment tanulmánya szerint a nagy európai gyártók 41%-kal növelték modelljeik árait. De próbáljuk meg jobban megérteni a jelenség miértjét. Vezessük végig az okokat egy konkrét példán, vegyük az egyik legkelendőbb modellt Európában és hasonlítsuk össze árlistáját a korábbi évekkel. Példánka Volkswagen Golf. 2004-ben a Golf 5 alapváltozata 15 950 euróba került, 2014-ben a Golf 7 már 17 650 euróról indult, aztán a nagy ugrás az idei évben volt, ma már 30 150 eurót fizetünk érte. Majdnem kétszer annyit, mint tíz évvel ezelőtt. Mikrochip válság Az áremelkedés egyik fő oka a mikrochip hiánya. A covid 2020 és 2023 között a félvezetőgyártás lassulásához (befagyasztásához) vezetett, ami lelassította a járműgyártást. A csökkentett kínálat és a megnövekedett kereslet emelte az autók árát.  Az integrált áramkörök gyártóüzemei még ma is többnyire keleti országokban, például Kínában, Tajvanon és Dél-Koreában koncentrálódnak és ez továbbra is importfüggővé teszi az autópiacot, a kapcsolódó ellátási problémákkal együtt. A nyersanyagok költségeinek növekedése A JP Morgan Chase amerikai multinacionális pénzügyi szolgáltató becslése szerint az új járművek áremelkedésének csaknem fele a nyersanyagok költségeinek növekedésével magyarázható. Az acél, az alumínium, a réz és műanyag ára 2022-ben tetőzött, de továbbra is problémát jelentenek a logisztika, a munkaerő és a villamos energia magas költségei, amelyeket a beszállítók az autógyártókra hárítanak. Ehhez hozzáadódik az infláció magas szintje, amely a világ különböző részein befolyásolja az autók gyártási költségeit, ezért a fogyasztói árakat. Kevesebb eladott autó, több nyereség/darab Az autóértékesítés még mindig messze van a világjárvány előtti szinttől. Kevesebb eladott autó kevesebb profitot jelent az autógyártók számára, akik ezért minden egyes szállított jármű árrését növelik. Ez azt jelenti, hogy minden eladott autóból nagyobb profitot kell elérni, hogy a tagok között elosztandó nyereség magas maradjon. Ezért növelik a listaárat, hogy a Covid előtti vagy annál nagyobb nyereséget érjenek el. Környezetvédelmi előírások Aztán ott vannak az egyre szigorúbb európai környezetvédelmi előírások, amelyek arra kényszerítik az autógyártókat, hogy fektessenek be az alacsony kibocsátású technológiákba. A belső égésű autók tervezett 2035-ös leállítása arra késztette a nagy csoportokat, hogy több milliárd eurót fektessenek be egy új elektromos autóipar fejlesztésébe. Vezetési segédeszközök és biztonsági rendszerek Az elmúlt években az Európai Bizottság egy sor biztonsági rendszert és vezetési segédeszközt (ADAS) tett kötelezővé az újonnan homologizált autók számára, amelyek végül növelik az autók árát. A közúti biztonság fontos funkcióiról beszélünk, mint például az automatikus vészfékezés, a sávtartás, a vezető fáradtságának észlelése vagy az e-segélyhívás. Mindez költségekkel jár, ami szintén befolyásolja az autó árát. Forrás: it.motor1.com