Az eseményen részt vevő szakemberek bemutatták azokat a BME által végzett fejlesztéseket, amelyek a hamarosan záruló Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium projekt keretében valósultak meg, több esetben nemzetközi iparági és tudományos érdeklődést is generálva. Ezek egyik kiemelkedő eleme az M1–M7 autópálya közös szakaszán, a Magyar Közúttal együttműködésben létrehozott digitális rendszer, amely amellett, hogy világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztés, egyben egyedülálló tesztkörnyezet is az autóipari fejlesztők számára. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a rendezvényen elmondta: „Jelentős lépésnek tartom a hazai közlekedéskutatásban ezt a projektet, hiszen a BME Gépjárműtechnológia Tanszéke és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. évek óta tartó együttműködése a világ legintelligensebb útszakaszát eredményezte. Az ilyen tevékenységek amellett, hogy hasznosak a hazai gazdaság számára, jelentősen támogatják a mérnökképzés és -utánpótlás folyamatait is. Az ehhez hasonló magas színvonalú kutatásoknak és nemzetközi együttműködéseknek köszönhető, hogy jövőre Magyarország lehet a házigazdája a Transport Research Arena 2026 rendezvénynek, ami Európa egyik legjelentősebb K+F konferenciája.” Dr. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szintén kiemelte, hogy a projekt nem csak a közlekedés jövőjét formálja, hanem a mérnökképzést is. „Hallgatóink a legmodernebb infrastruktúrán tanulhatják meg a valós idejű adatelemzés, a mesterséges intelligencia és az autonóm járműtechnológiák gyakorlati alkalmazását. Ez a tudás biztosítja, hogy Magyarország továbbra is a mobilitási innováció élvonalában maradjon.” Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető docense részletezte a jelenleg is zajló főbb fejlesztési projekteket, amelyek között egyebek mellett megtalálható a szélvédőn megjelenített kijelzők új generációja, különféle forgalomszabályozási rendszerek, csúszás közben is kontrollált önvezető funkció kifejlesztése csakúgy, mint különféle forgalomszabályozási rendszerek és teleoperációs módszerek kidolgozása, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása a mobilitás legkülönfélébb területein. Dr. Szalay Zsolt beszéde végén kiemelte: „Meggyőződésem, hogy a közlekedés biztonságát és hatékonyságát a jövőben az intelligens járművek és az intelligens infrastruktúra együttműködése garantálja. A budaörsi autópályaszakasz fontos lépés e lehetőség megteremtésében, és megmutatja, hogyan készíthetjük elő az utat az ilyen rendszerek valós forgalmi alkalmazásához. Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szintén az okosautópálya-fejlesztés jelentőségét hangsúlyozta: „A BME és a Magyar Közút munkatársai elsőként dolgoztak ki olyan gyakorlati megoldást, amellyel megteremtették az alapjait a digitális közútkezelésnek. A kutatásban részt vevőknek köszönhetően a világ intelligens közútkezeléssel foglalkozó szakemberei most hazánkra figyelnek, mivel a fejlesztéssel az önvezető és a hálózatba kapcsolt közlekedés is profitál, az utak biztonságosabbá, az utazások kiszámíthatóbbá válnak mindenki számára.” Az M1-M7 okosautópálya-szakasz: Az Eureka Central System projekt keretében, a Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködésében megvalósuló fejlesztés részeként a Magyar Közút munkatársai az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el, amelyek valós időben figyelik a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjában elhelyezett szuperszámítógépbe. A BME Gépjárműtechológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, lézeralapú távérzékelők /LIDAR/, hőkamerák, és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását, valamint kidolgozták és betanították azokat a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, mely tevékenységek eredményeként mára a rendszer képessé vált előállítani a kijelölt útszakasz teljes digitális leképezését. Ebben a „digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű is. Ez a digitális iker alkalmas arra, hogy olyan információkkal is ellássa a közlekedésben résztvevőket, amelyeket az adott járművek saját szenzorok hiányában, vagy elhelyezkedésük miatt képtelenek szolgáltatni, ugyanakkor ideális lehetőséget teremt a vezetőtámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A közút nem versenypálya, nem a gyorsaság az elsődleges cél, hanem a biztonság – erre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) legújabb edukációs kisfilmje, amely a türelmes, szabályos közlekedés és az odafigyelés fontosságát hangsúlyozza az útfelújítások miatti sávzárásoknál is. Szinte hétről hétre látni újabb és újabb olyan baleseteket bemutató videókat a sajtóban és a közösségi felületeken, melyeken a sofőrök, akár emberéleteket is veszélyeztetve, hatalmas sebességgel, figyelmetlenül haladnak el az útfelújítások, javítási munkák miatti sávzárások mellett, vagy futnak bele munkagépekbe. „Akár emberéletekbe is kerülhet a türelmetlenség és a figyelmetlenség. Nem attól vagyunk jó sofőrök, hogy versenyzünk az utakon, hanem attól, ha biztonságosan vezetünk és betartjuk a szabályokat.” – mondta Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója.   A NÚSZ Zrt., idén hetedik alkalommal elindított #közlekedjbiztonságosan kampányában bemutatott kisfilmben a társaság elnök-vezérigazgatója, Bartal Tamás, a Hungarian Police Rallye Team (HPRT) pilótájával, Hoffer Zsolt rendőr alezredes, vezetéstechnikai oktatóval együtt mutatja be, milyen hibákat követnek el a sofőrök a sávzárásoknál. A társaság hivatalos Youtube csatornáján elérhető videóban „pilótáink” egy lezárt szakaszon, biztonságos körülmények között azt modellezték, hogyan NE, majd pedig azt, hogyan vezessünk helyesen és szabályosan, amikor az útfelújítások miatti sávzárásokkal találkozunk. A látottak elemzését követően hasznos gyakorlati tanácsokkal látják el a közlekedőket a filmben arról, mire kell fokozottan figyelni ezekben a helyzetekben. (A videó a képre kattintva elérhető.) „Csak pár másodpercet nyerünk azzal, ha nem figyelünk vagy gyorsabban hajtunk a sávlezárás miatti megengedett sebességnél, de közben könnyen olyan helyzetet okozhatunk, amivel nem csak magunkat, hanem a közlekedés többi résztvevőjét, és sokszor az éppen munkájukat végző közutasokat is veszélybe sodorjuk.” – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. A NÚSZ Zrt. felelősen gondolkodó állami szervezetként évek óta komoly szerepet vállal a biztonságos, kulturált közlekedés minél szélesebb körű népszerűsítése érdekében. Az elsősorban a fiatal és középkorú korosztályt megcélzó #közlekedjbiztonságosan kampányban számos egyéb akció, ismeretbővítő, edukációs tartalom és program követi a most bemutatott kisfilmet az év hátralevő részében. Az aktivitások célja, hogy a hazai közlekedési kultúrában minél inkább a tudatos, higgadt és egymásra odafigyelő vezetési stílus váljon természetessé. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Együttműködési megállapodás küszöbén áll két óriáscég, a Toyota és a Google. A projekt már csak azért is bíztató, mert mindkét vállalat legnagyobb erősségét dobja be a közösbe: a Toyota a megbízható autók gyártásában meglévő több évtizedes tapasztalatával száll be, míg a Google önvezető technológiáért felelős divíziója, a Waymo saját önvezető flottájával szerzett tapasztalatait és fejlesztéseit teszi hozzá a munkához. A cél olyan önvezetésre képes autók létrehozása, amelyek már ebben az évtizedben megjelenhetnek a nagy sorozatban gyártott modellek között és túlzás nélkül állítható, hogy forradalmasítják a közlekedést. A két iparági mamutcég közös együttműködése ráadásul nem a nulláról indul, hiszen a Waymo önvezető flottája eddig több mint 50 millió kilométert tett meg Los Angelesben, San Franciscóban, Austinban és Phoenixben – azaz a Waymo már ennyi levezetett kilométert alakított digitális adattá. A Toyota szintén kiterjedt fejlesztési programot folytat már évek óta az önvezetés technológiája terén. A Toyota Woven City első, ötvenezer négyzetméteres fázisa a Fuji hegy lábánál épült fel (a második szakasz tervei már 700 ezer négyzetméterről szólnak). A Woven Cityt a Toyota élő laboratóriumnak tekinti a jövő mobilitási technológiáinak fejlesztéséhez és teszteléséhez. Ahogy a Toyota és a Waymo közös programja halad előre, olyan forradalmi változások várnak az autóiparra, mint amikor egy évszázada Henry Ford feltalálta a futószalagot. A Toyota részvétele azért különösen fontos, mert így valósítható meg az a cél, hogy az önvezető autók ne csak flottákban és jól körülhatárolt vidéken nyerjenek teret, hanem megfizethető áron a széles közönségnek is elérhetők legyenek. Az önvezető autók kísérleti példányai ugyanis ma még nem alkalmasak a sorozatgyártásra. A Lidar radarok és érzékelők dobozai – akár a kocsi tetején, akár az oldalán helyezkednek el – olyan utólag tákolt megoldások, amelyek nem részei a harmonikus formatervnek, s csak az új technológia tesztelésére és finomhangolására alkalmasak. Azzal, hogy a Toyota is beszáll a Google-val közös munkába, garantálható lesz, hogy az új technológia eszközeivel felszerelt kocsik is jól néznek ki és áramvonalasak lesznek. Az önvezető autók megjelenése különösen fontos lesz azoknak, aki még vagy már nem vezetnek. Gondoljunk bele, hogy milyen praktikus módon lehetne használni ezeket az önvezető autókat iskolabuszként vagy idősotthonok közösségi járműveként. De a gyakorlott autósok életét is megkönnyíti majd az önvezetés: a reggeli ingázás során fel lehet majd készülni az értekezletre és a napi feladatokra. Az önvezető autókkal hatalmas lépést tennénk előre a környezetvédelem terén is, hiszen intelligens útvonaltervezéssel és energiatakarékos vezetési stílussal különösen a városi környezetben csökkenthető a kibocsátás, valamint a forgalmi torlódások száma. Jelentősen javul majd a közlekedés biztonsága is, hiszen az önvezető autó nem hajt gyorsan és nem büntetőfékez, viszont folytonos éberséggel teszi a dolgát. A jövő tehát szép, ám az odáig vezető út még göröngyös. A törvényalkotóknak például utol kell érniük a technológiát: a jelenlegi szabályozás nagyon fragmentált, szinte országról országra változik, hogy a technológia mely része engedélyezett vagy sem. A legnagyobb kihívás azonban az autósok százmillióinak meggyőzése lesz: nyugodtan elengedhetik a volánt és levehetik a lábukat a pedálokról, mert a számítógép ügyesebben és biztonságosabban vezet. Az autósokat megosztja az önvezető gépkocsi. Sokan élvezik, nagyszerű mókának tartják a hagyományos emberi vezetést, még akkor is, ha naponta ingázni kellene, netán dugókban. Nem szívesen bízzák önmagukat és családjukat egy technikai rendszerre. Idegenkednek, hogy a saját autóban csak utasok legyenek. Félni lehet, hogy mások teljesen rábízzák a vezetést az mesterséges intelligencia, tényleg autózás közben szeretnének felkészülni a napi értekezletre, netán filmet néznek. Sosem árt, ha tudatos ember figyeli a forgalmat, és az utat. Mégis vannak az önvezető autó előnyei: sohasem fárad el, nem alszik a volán mögött. Nem telefonál, nem reggelizik a robogó kocsiban, nem osztja figyelmét a mellett ülő házastársával, vagy gyerekével. Sokszor próbálták, komoly körülmények között, hogy az MI jobban kezel bonyolult helyzeteket, mint egy rutinos sofőr.  Ha két olyan cég fog össze, mint a Toyota és a Goggle, bizalommal várhatjuk az eredményt. Majd kiderül, hogy hányan választják sorozatban gyártott, bizonyára megfizetethető modelleket, és hány vállalat vesz cégautó flottának önvezető autót. Ha sokan lesznek, csökken a légszennyezés, és az autózás energiaszükséglete. Lehetséges, hogy majd kifizetődik.  Én nem félek a paradigmaváltástól.           Fotó: Toyota  

Az SMMT (Society of Motor Manufacturers and Traders) szerint augusztusban alig több mint 37 ezer személygépkocsit gyártottak, ami 10,2 százalékos csökkenést jelent az egy évvel ezelőttihez képest, két hónapos növekedés után. A gyárakból kigördülő új elektromos autók száma a teljes termelés 40 százalékát tette ki. Az Egyesült Királyság piacára szánt személygépkocsik gyártása 11,5 százalékkal, 7162 darabra nőtt augusztusban, de ez nem volt elegendő az export 14,2 százalékos visszaesésének ellensúlyozásához. A haszongépjármű-gyártás 73,2 százalékkal, 1621 darabra esett vissza, így az Egyesült Királyságban augusztusban összesen 38 693 járművet gyártottak, ami 18,2 százalékos csökkenést jelent és 1956 óta a leggyengébb teljesítmény. Mike Hawes, az SMMT vezérigazgatója elmondta: "Augusztus mindig alacsony forgalmú hónap a tervezett nyári karbantartások miatt, de most a figyelem a szeptemberi teljesítményre és a legnagyobb brit autóipari munkaadó ellen elkövetett kibertámadás valószínűsíthető hatására szegeződik." Az SMMT kimutatása még a Jaguar Land Rover elleni, a szeptemberi adatokat valószínűleg nagymértékben befolyásoló kibertámadás előtt készült. Az LMR emiatt egyetlen autót sem gyártott szeptemberben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!