Fotó: Facebook/Tudásmorzsák a repülésről A gépen nagyjából százan, a tűzoltójárművön öten voltak. A légiforgalmi irányítás hangfelvételei alapján a Truck 1 hívójelű tűzoltó több szerből álló konvojjal kért engedélyt a 4-es futópálya keresztezésére a D jelű gurulóútnál. Az engedélyt a torony megadta, de eközben már leszállási engedélye volt az érkező Air Canada Express gépnek. Valószínűleg ezt realizálva a tornyos irányító többször próbálta megállásra utasítani a tűzoltót, akik vagy nem hallották az adást, vagy nem figyeltek, de felgurultak a futópályára - pont a 110 csomó (~200 km/h) sebességgel lassító CRJ elé. A jelenlegi hírek szerint a gép orra teljesen megsemmisült az ütközésben, a két pilóta életét vesztette. Az öt tűzoltó között vannak kritikus állapotú sérültek. Az utasokról egyelőre nem érkezett olyan hír, amely hitelesnek lenne tekinthető - írják a Facebook-odalukon.  

Úgy tűnik, egy teljesen átlagos nap vette kezdetét a SEAT & CUPRA martorelli gyárában. A szerelősor mellett dolgozók műszakja véget ért. Elhagyták a műhelyeket, és a kijárat felé tartva kötetlen beszélgetéssel idézik fel a nap eseményeit. Most azonban van valami, ami miatt még ők is megtorpannak, hogy egy rövid időre elmerüljenek a látványban. Fenn a magasban, a fényezőműhelyt a 8-as szerelőcsarnokkal összekötő átjáró falán egy tükörbe pillantó női alak néz farkasszemet az alatta elhaladó járművekkel. A karosszériák pont abba a csarnokba tartanak, ahol a különböző szerelési műveletek részeként a visszapillantó tükrök is a helyükre kerülnek. A falfestmény a Valenciai Műszaki Egyetem által életre hívott „Dones de Ciència” (Nők a tudományban) projekt része, melynek célja az új generációk inspirálása, emlékeztetve őket arra, hogy a tudománynak női arca is van. „Ki lehet ő?” – tűnődnek. A világ hamarosan megtudja a nevét, és megismeri a mögötte rejlő történetet. ISMERJÜK MEG DOROTHY-T Dorothy Levitt (1882–1922) brit autóversenyző, szakújságíró és író az autóipar egyik meghatározó úttörője volt. Olyan fejlesztés előfutáraként gazdagította a mobilitás világát, amely mindmáig a járművek egyik legfontosabb aktív biztonsági felszerelése: ez pedig a visszapillantó tükör. A „Föld leggyorsabb lányának” becézett versenyzőnő számos versenysorozatban döntött sebességi rekordokat, emellett elszántan küzdött a nők vezetéshez való jogáért. Amikor a társadalmi béklyók még gátat szabtak a nők vezetésének, ő utat mutatott nekik, hogy hogyan vegyék kezükbe az irányítást. Azt az elképzelését, hogy egy kézitükör segítségével tartsa szemmel a mögöttes forgalmat, a korabeli közvélemény kezdetben elvetette, úttörő szerepéről pedig mélyen hallgattak. Több mint egy évszázaddal később ez a falfestmény végre elismeri az ő munkásságát, és követendő példaként állítja őt a középpontba – azon számos nő mellett, akik szintén kulcsszerepet vállaltak a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika fejlődésében. AMIKOR A MŰVÉSZET ÉS A TUDOMÁNY KÉZ A KÉZBEN JÁR A „Dones de Ciència” projekt 49 falfestményen keresztül méltatja a tudomány és a technológia világának kiemelkedő nőalakjait. A női alkotók által készített falfestmények többsége Valencia tartomány oktatási intézményeiben kapott helyet. „Ez a Spanyolországban egyedülálló kezdeményezés abból a meggyőződésből született, hogy nem létezhet valódi tudományos oktatás esélyegyenlőség nélkül, ahogy esélyegyenlőség sem láthatóság nélkül” – mutatott rá Luis Zurano, a Valenciai Műszaki Egyetem tudományos kommunikációért és ismeretterjesztésért felelős vezetője. Silvia Diez, a CUPRA Tavascan projekt koordinátora, valamint Elisabet Agea, a SEAT Ibiza & Arona projektek koordinátora a társszerzői a „Historias inspiradoras de las pioneras de los coches” (Inspiráló történetek az autóipar női úttörőiről) című könyvnek, emellett ők felelnek az egyetem és a vállalat közötti együttműködésért is. „A könyvünk megjelenését követően kerestek meg minket a projektjükkel, mi pedig rögtön felvetettük: miért ne készíthetnénk egy falfestményt a martorelli gyárban?” – idézi fel Agea. „Ez a falfestmény a sokszínűséget hirdető UPV-projekt, Lidia Cao tehetsége, valamint a SEAT & CUPRA elszántságának gyümölcse, amellyel a nők autóiparban betöltött szerepét kívánják hangsúlyozni”– mondja Laura Carnicero, a SEAT & CUPRA People and Organization alelnöke. „Ezzel az alkotással, amely egyik műhelyünk falát díszíti – egy naponta több ezer munkatársunk számára jól látható helyen –, méltó emléket állítunk Dorothy Levittnek. Az ő nevéhez fűződik a visszapillantó tükör feltalálása, amellyel alapjaiban tette biztonságosabbá és kényelmesebbé mindennapi közlekedésünket” – teszi hozzá. VISSZAPILLANTÓ TÜKÖRBEN A JÖVŐ Lidia Cao falfestő művész kapott megbízást ennek a 48 négyzetméteres portrénak az elkészítésére, aki egy ollós emelőn dolgozva, több tucatnyi flakon festékszóró segítségével alkotta meg a művet. Cao szerint „a műalkotás a fejlődést szolgáló visszatekintést jelképezi; a visszapillantó tükör választóvonalként jelenik meg a megtett út és a jövő lehetőségei között.” Ebben az értelemben „létfontosságú, hogy beszéljünk a természettudományok és a technológia területén úttörő szerepet vállaló nőkről. Büszkeséggel tölt el, hogy a művészet eszközeivel tehetem ezt meg, és a kreativitásomat Dorothy alkotásának ábrázolására fordíthatom.” – mondja. „Hatalmas megtiszteltetés, hogy egy olyan világszerte jegyzett művész készített faliképet az üzemünkben, mint Lidia, hiszen az ő munkái a földgolyó minden táján ismertek” – lelkendezik Diez. INSPIRÁLÓ PÉLDAKÉPEK Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a munkakörök 75%-a a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területekhez kapcsolódik majd. A technológiaorientált jövő felé vezető úton elengedhetetlen, hogy reflektorfénybe állítsuk a műszaki területeken ma dolgozó nőket, egyúttal pedig emlékezzünk azokról is, akik korukban nem kaptak elismerést, és akiket a történelem elhallgatott. „Ezzel a gesztussal adózunk leginkább Dorothy és az autóiparban dolgozó női kollégáink emléke előtt, miközben a jövő generációit is arra inspiráljuk, hogy merjenek a műszaki és természettudományos pályára lépni” – mondja Diez. Noha mindketten vallják: bőven van még mit megtenniük a célig. „Ahogy az a falfestményen is látszik, rögös az út, de ez nem jelenti azt, hogy le kellene tennünk az utazásról. Inkább ösztönözzön ez minket a folytatásra, és emlékezzünk azokra, akik lehetővé tették, hogy ma itt tartsunk” – zárja Agea. A változáshoz mozgatóerők kellenek, és a mobilitás jövőjét tekintve a SEAT & CUPRA ezek a mozgatóerők. Spanyolország egyetlen járműgyártó vállalataként, amely saját maga tervezi, fejleszti, gyártja és értékesíti járműveit, a SEAT & CUPRA a nemzet autóiparának alappillére, egyben az elektromobilitás egyik legfőbb mozgatórugója.   Miközben a vállalat 75 éves történetének legnagyobb átalakulásán megy keresztül, a SEAT & CUPRA Spanyolországot az elektromos járművek európai központjává alakítja. Jövőkép: A Fast Forward projekt keretében, a Volkswagen Csoporttal, a PowerCo-val és más partnerekkel együttműködve a vállalat 10 milliárd eurót fektetett az ország villamosításába. A vállalat a Volkswagen Csoport Core márkacsoportjának Elektromos városi járműcsalád (Electric Urban Car Family) projektjét is vezeti, és 2026-tól 100%-ban elektromos járműveket, köztük a CUPRA Ravalt fog gyártani a martorelli üzemében.  A Volkswagen Csoport tagjaként a SEAT & CUPRA a SEAT és CUPRA márkanevek alatt forgalmazza járműveit, köztük az ikonikus SEAT Ibizát, valamint a vállalat legsikeresebb modelljét, a CUPRA Formentort. Több mint 13 000 szakembert foglalkoztató vállalat három gyártóközponttal – Martorellben, El Prat de Llobregatban és Barcelonában – működik, és járműveinek több mint 80 %-át több mint 70 országba exportálja.     

A haláleset múlt vasárnap történt, körülbelül egy órával azután, hogy a BA32-es járat Hongkongból Londonba indult. Az elhunyt állítólag egy 60 év körüli nő volt, aki családjával utazott. A brit "The Sun" újság korábban már beszámolt az esetről. Az utasok panaszkodnak a szagra Néhány utas állítólag követelte a gép visszafordulását az eset után, de a pilóták úgy döntöttek, hogy nem. A haláleset nem minősül orvosi vészhelyzetnek. Annak érdekében, hogy senkinek ne kelljen az elhunyt mellé ülnie, a személyzet a hátsó konyhába helyezte a holttestet, és letakarta. A rendőrség a londoni Heathrow repülőtéren történő leszállás után kezdte meg a nyomozást A "The Sun" szerint a hosszú repülés alatt a letakarás ellenére kellemetlen szag terjengett. A repülés vége felé több utas is panaszkodott a szagra. A londoni Heathrow repülőtéren történő leszállás után a rendőrség felszállt a repülőgépre, és megkezdte a nyomozást. Az utasoknak állítólag körülbelül 45 percig kellett a helyükön maradniuk. Sokak számára a fedélzeten nehezen volt érthető a helyzet. A "The Sun" szerint a személyzet egyes tagjai annyira megrendültek, hogy a repülés után több napig sem tudták folytatni a munkát. A légitársaság kijelentette, hogy a személyzet támogatást kapott, és minden előírást megfelelően betartottak.  

Az elektronikus útdíjszedés az elmúlt két évtizedben óriási fejlődésen ment keresztül. A kamerarendszerek, az automatikus rendszámfelismerés (ANPR) és a fedélzeti egységek (OBU-k) együttesen biztosítják, hogy a díjköteles útszakaszok használatáért mindenki fizessen. Csakhogy „mindenki” a gyakorlatban soha nem jelent százszázalékos lefedettséget. Piszkos, sérült vagy részben takart rendszámtáblák, nem szabványos kameraszögek, forgalmi takarások – a legjobban teljesítő rendszereknél is marad egy bevételrés, ami éves szinten milliárdos nagyságrendű összeget jelent az üzemeltetőknek. A Kapsch TrafficCom, az osztrák közlekedéstechnológiai óriás erre a problémára adott választ 2026 márciusában Amszterdamban, a világ egyik legjelentősebb közlekedéstechnológiai kiállításán. Hogyan működik a jármű-ujjlenyomatozás? A HoTCap – a Holistic Toll Capture, vagyis holisztikus útdíj-rögzítés rövidítése – nem egyszerűen egy újabb kamerafejlesztés. A rendszer lényege, hogy nem kizárólag a rendszámtáblára hagyatkozik az azonosítás során, hanem az egész járműről készít egy egyedi digitális lenyomatot. Az AI-algoritmus a jármű alakját, színét és átfogó vizuális jellemzőit elemzi, és ezekből épít fel egy összetett, megbízható azonosítási profilt. Ez azt jelenti, hogy akkor is képes felismerni és nyomon követni egy járművet, ha az egyes kamerák csak hiányos vagy rossz minőségű képet rögzítenek. Markus Russold, a Kapsch TrafficCom útdíjfizetési ágazatának üzletfejlesztési alelnöke az Intertraffic előadásán egy életszerű helyzetet mutatott be a működés szemléltetésére. A bemutatott példában egy jármű négy kamera előtt haladt el egymás után: az első kamera leolvassa a rendszámot, de egy karaktert csak bizonytalanul tudta felismerni; a második részben takart képet rögzített; a harmadik elé egy másik jármű állt be teljesen; a negyedik viszont tisztább felvételt készített. A HoTCap mindezen adatpontokat egyetlen tranzakciós rekorddá fűzte össze. „Mindezek a rögzítések együtt alkotják az ujjlenyomatot” – fogalmazott Russold – „ez a kulcsfontosságú, működést lehetővé tevő technológia.” Hátborzongatóan innovaív a Kapsch most bemutatott megoldása Nem lecserélni, hanem ráépíteni A HoTCap egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem a meglévő útdíjrendszerek kiváltására készült, hanem azok fölé épülő, mesterséges intelligenciával működő kiegészítő rétegként funkcionál. Russold hangsúlyozta, hogy a jelenlegi útdíjrendszerek megbízhatóan és pontosan működnek, de a tökéletesség soha nem érhető el teljesen, és éppen ezt a maradék bevételrést szeretnék csökkenteni. A rendszer hardverfüggetlen: működik a meglévő kamerainstallációkkal, legyen szó portálra vagy oszlopra szerelt egységekről, és ezeket szabadon kombinálni is lehet. Ez védi a korábbi infrastrukturális beruházásokat, miközben javítja az összteljesítményt. Fontos kiemelni, hogy a HoTCap nem konkrét, egyedi azonosítókat keres a járműveken – például karcolásokat vagy sérüléseket –, hanem az általános vizuális karakterisztikát (forma, szín, típus) elemzi. Ez biztosítja, hogy az új és a régebbi járművek esetében egyaránt konzisztens teljesítményt nyújtson, és ne függjön az egyes járművek pillanatnyi fizikai állapotától. Samuel Kapsch, a cég operatív igazgatója az Intertraffic standján az új technológia bemutatásakor a vállalat stratégiai irányát is kijelölte: az infrastruktúra-könnyű megoldásokban gondolkodnak. Szerinte minden infrastrukturális elem, amit eltávolíthatnak, pozitív hatással van a karbantartási költségekre és a kockázatokra, és a hangsúlyt magára a technológiára, az algoritmusokba vetett bizalomra kell helyezni. Miért fontos ez Magyarország számára? Magyarországon a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer 2013 óta működik, és a 3,5 tonna feletti járművek számára biztosít megtett úttal arányos díjfizetést a kijelölt autópályákon, autóutakon és főutakon. A rendszer az uniós technológiai előírásoknak és az EETS (Európai Elektronikus Útdíjszedési Szolgáltatás) irányelveinek megfelel, de – mint minden hasonló rendszer esetében – a gyakorlatban a díjfizetés elkerülése nem ismeretlen jelenség. A piszkos vagy szándékosan manipulált rendszámtáblák, a nem szabványos kameraszögekből adódó olvasási hibák, vagy éppen a nagy forgalomban előforduló takarások itthon is bevételkiesést okoznak. Egy olyan kiegészítő AI-réteg, mint a HoTCap, a magyar útdíjrendszer számára is releváns fejlesztési irányt jelölhet ki. A meglévő infrastruktúra megtartása mellett a mesterséges intelligencia ráépítése jelentősen növelheti a rendszer hatékonyságát anélkül, hogy a teljes kamerarendszert le kellene cserélni. Ráadásul az Európai Unió egyre határozottabban tolja a tagállamokat a távolságalapú, kibocsátásfüggő útdíjszedés irányába, ahol a pontos járműazonosítás és -osztályozás kulcskérdés. Az AI-alapú jármű-ujjlenyomatozás ehhez a trendhez tökéletesen illeszkedik, és a magyar közlekedéspolitika számára is tanulságos, hogy a globális piacon milyen irányba fejlődnek az útdíjtechnológiák. Az Intertraffic Amsterdam 2026 – ahol a Kapsch a HoTCap világpremierét tartotta – egyébként összességében is az AI közlekedési térnyerését demonstrálta. Ahogy az Autószektor korábbi tudósításaiban is bemutattuk, a mesterséges intelligencia az ITS-szektorban nemcsak kiegészítő funkcióként jelenik meg, hanem egyre inkább döntéshozó és rendszer-optimalizáló szerepet tölt be, legyen szó forgalomirányításról, sebességmérésről vagy éppen útdíjszedésről. Fogalomtár ANPR (Automatic Number Plate Recognition): Automatikus rendszámfelismerő technológia, amely kamerák segítségével olvassa le és értelmezi a járművek rendszámtábláit. Az útdíjszedés és a forgalomellenőrzés egyik alaptechnológiája. MLFF (Multi-Lane Free Flow): Többsávos szabad áramlású útdíjszedés, ahol a járműveknek nem kell lassítaniuk vagy megállniuk a fizetéshez – a rendszer menet közben azonosítja őket. ITS (Intelligent Transportation Systems): Intelligens közlekedési rendszerek, amelyek technológiai eszközökkel (szenzorok, AI, kommunikáció) javítják a közlekedés biztonságát, hatékonyságát és fenntarthatóságát. EETS (European Electronic Toll Service): Európai Elektronikus Útdíj Szolgáltatás – az EU-s irányelv, amely egységes keretrendszert biztosít az elektronikus útdíjszedési szolgáltatásokhoz a tagállamok között. Kapcsolódó Autószektor cikkek Az AI közlekedési szerepvállalásáról és az Intertraffic 2026 újdonságairól részletesen írtunk a Az AI már nem csak figyel – dönt is: 15 innováció, amely átírja Európa közlekedését című cikkünkben, ahol a díjátírást az Intertraffic Awards döntőseinek kontextusában is megvizsgáltuk. A mesterséges intelligencia ITS-szektorbeli térnyerését átfogóan elemeztük a Nem csak figyel: az AI most tényleg átveszi a város irányítását? cikkben, ahol a rendszámfelismerés és az edge-AI forgalomirányítási alkalmazásait vizsgáltuk. A távolságalapú útdíjszedés jövőjéről és az elektromos autók díjfizetési kérdéseiről a Vége az ingyenes gurulásnak: kilométeradó jön a villanyautókra című cikkünkben írtunk, amely rávilágít, miért válik egyre fontosabbá a pontos járműazonosítás az útdíjfizetési rendszerekben.   Forrás: Traffic Technology Today – Kapsch’s HoTCap AI vehicle-fingerprinting to close toll enforcement gap Képek: Traffic Technology Today, Kapsch