A gyűjtemény nem csak a magazinokat, hanem a Rába hetilap és az Ütköző példányait is tartalmazza, így több mint hét évtizednyi ipartörténeti és vállalati dokumentum vált hozzáférhetővé egyetlen felületen. Fotó: Facebook/Rába A Rába Magazin és elődjei 1950 és 1973, valamint 1978 és 2001 közötti számai bekötve megtalálhatók a Rába Technológiai Centrum raktárában, míg 2001-től az utolsó megjelent lapszámig, 2021 júniusáig elektronikusan érhetők el a Rába archívumában. A gyűjteményből azonban teljes egészében hiányoztak az 1974 és 1977 közötti évfolyamok. Ezek pótlásában kulcsszerepet vállalt a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, amelynek közreműködésével teljessé vált az archívum. Külön köszönet illeti Dr. Horváth Sándor Domonkos igazgatót, valamint Márné Tóth Krisztina osztályvezetőt, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a hiányzó lapszámok is bekerülhessenek a digitalizált gyűjteménybe. A Rába honlapján 2005-től érhetők el a digitális lapszámok, az Arcanumon megjelent teljes archívum azonban ennél jóval szélesebb időszakot ölel fel. Az online adatbázis lehetővé teszi, hogy több mint hét évtizednyi tartalom egyetlen felületen, kereshető formában váljon hozzáférhetővé. Az Arcanum Digitális Tudománytár Magyarország egyik legjelentősebb digitális archívuma, amely sajtótermékek, folyóiratok és történeti dokumentumok millióit teszi elérhetővé kutatók, szakemberek és az érdeklődő nagyközönség számára. A Rába kiadványainak megjelenése ezen a felületen nemcsak az intézménytörténet szempontjából jelentős, hanem a hazai ipartörténet dokumentálásához is hozzájárul. A digitalizálási folyamat elindításának gondolatáért külön köszönet illeti Dr. Bóka Zsoltot, akinek kezdeményezése hozzájárult ahhoz, hogy a Rába sajtótörténetének meghatározó dokumentumai hosszú távon is megőrzésre kerüljenek. A projekt eredményeként a Rába több évtizedes múltja ma már nemcsak fizikai formában, hanem digitálisan is hozzáférhető, kereshető és kutatható. Ez a munka egyben hozzájárul ahhoz is, hogy a vállalat története a jövő generációi számára is megismerhető maradjon. A Rába Magazinok az alábbi linken érhetőek el az Arcanum weboldalán: https://adt.arcanum.com/hu/collection/Raba/    

Azt írták, hogy 2025-ben graffitikkel, illegális falfirkákkal 2500 négyzetméternyi felületen csúfították el a MÁV-csoport kezelésében lévő épületeket, járműveket. Fotó forrása: police.hu A statisztikák szerint a rongálók elsődleges célpontja továbbra is a nagyvasút: tíz rongálásból kilenc, azaz eddig már 170 eset a vasúti üzletágat érintette, ezt követte a HÉV mintegy 20 esettel, míg az autóbuszos üzletágat idén 4 alkalommal érte ilyen jellegű vandalizmus. Ezekkel több mint 20 millió forintos kárt okoztak a MÁV-csoportnak - tették hozzá. A társaság szerint az adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a vandálok leginkább a mozgó állományt veszik célba. A rongálások döntő többsége, közel 90 százaléka (170 esemény) közvetlenül a járműveket - mozdonyokat, személykocsikat, motorvonatokat - érintette, míg az épületek és egyéb építmények (például állomási falak, zajvédők) esetében 22 alkalommal kellett intézkedni. Megjegyezték, hogy a járműveket védőlakkal látják el, és ez az antigraffiti lakkréteg megfelelő védelmet biztosít a rajzok akár nyomnélküli eltávolításához. A MÁV-csoport hangsúlyozta, hogy a graffitik eltávolítása nemcsak költséges, de a járművek kényszerű kivonását is eredményezi a forgalomból a tisztítás idejére, ami közvetlenül érinti az utasok kényelmét és a szolgáltatás színvonalát.  

A motorozás egy kockázatos műfaj Aki még nem csinálta, csak kívülről látja, lehet, hogy nem így ítéli meg, de egy biztos, hogy motorozni nagyobb rizikó, mint autót vezetni. Már a biztonságos közlekedéshez is evidens a megfelelő járműkezelési képesség (nincs önvezetés, mint egyes autóknál), amihez rutin kell, ez természetesen nem jön azonnal, évek kellenek hozzá. Aztán kell egy jó műszaki állapotú motorkerékpár is, hogy minden váratlan közlekedési helyzet megoldható legyen, tehát a jó fék, és futómű evidens, meg egyébként is csak egy műszakilag kifogástalan járművel esik igazán jól motorozni. Ha a motor, és a motoros is felkészült, még akkor is bármikor alakulhat váratlan közlekedési helyzet, amit azonnal meg kell oldani. Például leesünk az ívről, elénk kanyarodnak, megcsúszik valamelyik kerék, és korrigálni kell. Ezek sokkal gyakrabban megtörténnek kétkeréken, és sokkal rosszabb kimenetelük lehet a járművezetőre nézve. Nem hiába terjedt el az ismert frázis, hogy kétféle motoros létezik, aki esett, és aki esni fog. Ez legalább annyira unalmas, és elkoptatott, mint az annyiért vegyél sisakot, amennyit a fejed ér, de ha belegondolunk van némi valóság alapja. Motorozni tehát nagyon jó, de sokkal több figyelmet igényel, mint egy tetszőlegesen kiválasztott sportban kiteljesedni, mert itt a felelőtlenség, vagy a túlzott magamutogatás általában elkéri azt, ami a nagyzolásért jár. Influenszer Korunk megkerülhetetlen jelenségei között stabilan ott szerepel a véleményvezér is, aki hatással van követőire. Példakép, és befolyásol. Sokszor viszont nem a megfelelő keretben csinálja mindezt, ezáltal nem jó példát mutat. Az átlagember elhiszi azt a világot, amit a közösségi oldalakon lát. A túlretusált képeken, tökéletes alakkal és sminkkel pózolnak a sportmotor legendákon a törékeny csajok: feszülős ruhában, bájaikat az egész világ elé tárva. Naná, hogy nagyon hamar ez válik etalonná, és a hétköznapi, igazi hús-vér lányok is szeretnének ilyenné válni. Pedig sokszor nem tudják, hogy ezek a képek nem feltétlenül a valóságnak készültek, hanem csak a kirakatba, és az egonak. És minek mellé egy motor? Nos, annyian élnek a szépségükből, hogy kell valami plusz, amivel kitűnhetnek a tömegből. Tehát a dögös nő a motoron általában az esetek nagy százalékában csak egy jól felépített imázs, de nem társul hozzá motorozási képesség, csak a szokásos egyenesben elkenjünk az ezredes száját típusú gyorsulások, vagy autópályán vonulások. Persze vannak kivételek, de a nagy követőtáborral rendelkező influenszer általában csak a külsőségekre ad. Miért veszélyes a rossz példa? Egyáltalán nem nehéz kitalálni, hogy azért, mert előbb utóbb baleset lesz a vége. Ha valósak az információk, a szóban forgó hölgy a balesete előtt posztolt a közösségi oldalára arról, hogy összetörte szemüvegét, és reméli, nem fog tőle falnak menni. Persze a történet valóságát, hogy végül pont ez okozta-e a tragédiát nem fogom tudni kideríteni, arra azonban mindenképpen érdemes kitérni, - amiért ez a cikk is megszületett, hogy milyen káros a negatív példamutatás, főleg, ha ennyi embert elér vele, és persze befolyásolhat. Mert mintaként tekintenek rá, és szeretnének úgy kinézni, úgy viselkedni, ahogy őt látják a közösségi médiában. Eltorzul a valóság, és nem hisznek majd a hétköznapi embereknek, akik le szeretnék őket beszélni a felelőtlen motorozásról, a védőfelszerelés mellőzéséről, vagy arról, hogy nagy sebességkülönbséggel előzgessék az autókat a kétsávos úton. Ezek viszont azok a manőverek, amivel általában kísértik a sorsot, és egy pillanat alatt tragédia történhet. Mivel felelősségük van, ehhez fejben is fel kell nőni, és olyan tartalmat gyártani, amivel, ha nem is mindig a tökéletes biztonságra, de az agyament mutatványokra semmiképpen nem csábítanak. Tudom, hogy ez nehéz, mert akkor nem tűnhetnek ki a tömegből, sajnos a világ egyre inkább úgy működik, hogy annyi inger ér mindenhol, hogy már csak a legerősebbekre reagálunk. A hírek is megváltoztak, mert míg korábban szofisztikáltabban, és kevesebb túlzással tájékoztattak, addig manapság, ha valaki végignéz egy hírösszefoglalót biztosan találkozik a brutális, kegyetlen, megrázó, vagy tragédia kifejezésekkel. Sajnos mivel az ingerküszöb egyre emelkedik, így szükség van a másik oldalon is növelni azt a faktort, amire felkapjuk a fejünket. Valljuk be, napjainkban kevésbé népszerű, ha egyszerű, hétköznapi emberek elmotoroznak valahová, és megmutatják a világnak az utazást, és az élményt, amit átéltek. A nagy számú követőhöz kell a dögös menyecske, az izmos sportmotor, és a határok feszegetése, természetesen közúton. Ezekből az összetevőkből főzve garantáltan meglesz a nézettség. Hazai influenszerek megítélése Hazánkban is több, nagy követőtáborral rendelkező tartalomgyártót ismerünk, akiket nevezhetünk akár motoros véleményvezéreknek is. Lehetnek akár csak egyszemélyes csatornák, vagy egy nagy közösségbe tartozó, közös logó alatt működő országos lefedettségű csapat, vagy csak néhány tagból álló motoros banda, akik közös gurulásaikról osztanak meg videókat közönségükkel. Mi a közös bennük? Zömében kulturáltan viselkednek, és tudatosan építik magukat, figyelve arra, hogy (nagyon) ne szegjék meg feltöltött tartalmaikkal a hazai KRESZ szabályokat. Ez pedig kifejezetten dicséretes, és abszolút követendő példa. Persze nálunk is vannak rebellisek, akik akár itthon, akár külföldön, hajmeresztő tempóban motoroznak, és azt mondják, ez így az igazi, ezt csak így lehet élvezni. Na, nekik még nem sikerült megérteniük a magasabb röptű gondolatokat a példamutatásról, és a közösségformáló erőről. Szerencse, hogy elenyésző számban lehet találkozni kirívó esetekkel, zömében tényleg rendes, tudatos szereplői a hazai motoros közösségeknek a véleményvezéreink. Ráadásul így karácsony közeledtével is sokszor találkozni szívet melengető megmozdulásokkal, kampányokkal, ahol akár egy gyermeknek szereznek örömet, ha láthat egy igazi „nagymotort” közelről, esetleg rá is ülhetnek, vagy egy kevésbé szerencsés honfitársunknak segítenek javítani az életminőségén egy gyűjtéssel, vagy vagy karitatív rendezvénnyel. Ezek azok az akciók, amikkel igazán ki lehet tűnni a tömegből, és öregbíteni a motorosok jó hírét. A végszó pedig nem is lehetne más, mint a felelősségtudat, ami nem mindenkit egyforma erővel jellemez. Így nekünk, a fogyasztónak kell kritikusnak lenni, és úgy hozzáállni a követett tartalomhoz, hogy az nem feltétlenül minden esetben a mi javunkat szolgálja. Manapság a fiataloknál jelentkező mentális problémákért a közösségi média is felelős lehet, a felelőtlen magamutogatás pedig továbbra sem trendi, és remélem, hogy erre minden fiatal még időben rájön. A fotók illusztrációk, forrásuk: pixabay.com

A két ember elvesztette a kapcsolatot a turistacsoportjukkal. Mivel az 50 éves férfi mobiltelefonjának akkumulátora lemerült, senkit sem tudott elérni. A teljesen kétségbeesett cseh férfi odament a rendőrökhöz, akik nemcsak feltöltötték a telefonját, hanem el is vitték a turistabuszhoz. A busz már elindult. Először a járőrkocsiban feltöltötték a mobiltelefon akkumulátorát, hogy az 50 éves férfi felvehesse a kapcsolatot a buszsofőrrel. A busz már úton volt vissza Csehországba, közvetlenül Bécs városhatára előtt, a Brünner Straßén. A sofőr hajlandó volt megvárni apát és lányát. A rendőrök nem haboztak, és a floridsdorfi turistabuszhoz vitték az apát és a lányát. Amikor a két turistát a turistacsoporthoz vezették, a rendőröket tapssal fogadták.