Üdítő jelenségként lépett be a könnyű haszonjárművek piacára 2001-ben az Opel Vivaro: a vezetőfülke fölött enyhén domborodó Jumbo Roof tető csakugyan emlékeztetett egy kiselefánt feje búbjára. A Combót követő megjelenése mutatta a márka egyre erősebb orientációját a kisteherautók, furgonok és nagy kapacitású személyszállítók felé – amely azóta még tovább erősödött. Ahogy az autóiparban divat, az Opel is gazdaságosabb megoldást választott a fehér lapról induló tervezésnél, inkább összeállt a Renault-val, és a Trafic második generációjának csaknem teljesen megegyező ikertestvérét hozta ki. Bevált, megszerették, sikeres lett. Így maradt mindez a generációváltás után is, egészen tavalyig. Csakhogy nemrég a PSA csoporthoz került az Opel, és a Vivaro most már a Citroen Jumpy és a Peugeot Traveller ikertestvére, sőt, szerteágazó együttműködés okán, a Toyota ProAce modellé is. Vivaro ez még egyáltalán? Nos, ne akarjunk családfát felállítani, ezek a történeti kanyarok csupán érdekességek, bármiféle gyakorlati jelentőség nélkül. A lényeg az, hogy van egy továbbra is sokoldalú, praktikus jármű, amelyet ezúttal önállóan az Opel, mint a PSA könnyű haszonjárműves kompetenciaközpontja tervezett, és a saját nevén hoz forgalomba. Megtestesíti tehát a márka tapasztalatkincsét, ismereteit a szakterületről. Profik készítették profiknak, meg lehet bízni benne, a vérvonalak böngészését pedig hagyjuk meg a lótenyésztőknek. Mindehhez hozzátartozik, hogy az efféle járművek vásárlói, mesteremberek, boltosok, nagycsaládosok, amatőr sportemberek, nem kétes értékű újdonságokra vadásznak, hanem olyat akarnak venni, ami bevált, bizonyított, és nem szolgál meglepetésekkel. Ezzel a hozzáállással közeledtem a Vivaróhoz. A típuson belül nagyon változatos a modellkínálat, 4,6 és 5,3 méter hosszúság között, 1400 kilogrammot elérő teherbírással, 6,6 köbméterig menő raktérrel és 2,5 tonnás vontatóképességgel, vagy személyszállítóként, akár kilenc üléssel. Nem mellékes, hogy a Vivaro magassága két méter alatt marad, így be lehet hajtani szokásos mélygarázsokba, raktárépületekbe, vagy a családi ház garázsába. A jármű felszerelhető akár csúcsszínvonalú mobil munkahellyé, multimédiával, állandó internettel és valós idejű navigációval. Építkezési használatra 4x4-es verzió készül, emelt hasmagassággal és alsó védőlemezzel. Ezúttal két egyszerű kivitelhez volt szerencsém, L és M változatokhoz, amelyeket kétliteres, 122 lóerős, illetve 1,5-ös, 120 lóerő kifejtésére képes motor hajtott, manuális, hatfokozatú váltón keresztül. Szimplafülkés, lemezelt oldalú és hátfalajtajú kocsik, minden különösebb furfang nélkül a vezetőhelyen – figyelmeztettek is, vigyünk kábelt az okostelefonhoz, hogy legyen navigációnk. Egyébként a Vivaro a kategóriában szokatlanul bőséges biztonsági asszisztens-arzenállal rendelhető meg. Ésszerű gondolatnak tartom, hogy épp ezeket az egyszerűbb modelleket kínálták fel kipróbálásra, mert sok vásárló találhatja meg bennük a költség és az érték optimumát. Az ergonómia mindenesetre nagyon jó, sehol semmi rejtvény, az első pillanattól otthonosan érezheti magát az ember. Csak egy apró észrevétel: nagyon érzékeny a fék, csak simogatni szabad a pedált. Mivel Vivarót bakancsos, gumicsizmás sofőrök is vezethetnek, talán jobb lenne kicsit visszavenni a rásegítés mértékéből. A motor erejéről, nyomatékáról nem nyilatkozhatom, mert üres volt mindkét Vivaro, de halk járása és kulturált viselkedése jó pontokat érdemel. A váltómű precízen, simán működik, hátramenetbe kapcsolni az Opelnél szokásos kis váltógomb-gyűrű felhúzásával lehet. A kormány precíz és jó visszajelzést ad, a manőverezést kis fordulókör könnyíti meg. A kísérőülés kétszemélyes – olyat még nem láttam, amelynek középső helye kényelmes lenne –, és a jobb oldali szegmens felhajtható. Netán rakodóhely van alatta? Nem, ilyet a középső rejt, az sem túl nagyot, viszont a szélső ülőlap felhajtása, és a válaszfal alsó kis Flex-Cargo ajtajának nyitása után négy méter hosszú rakományt – léceket, padlószőnyeg-gurigát, létrát – lehet átdugni a raktérből az 5,3 méteres hosszúságú jármű fülkéjébe. A láblendítésre feltáruló oldalsó tolóajtót nem hiányoltam, valószínűleg nem is sokan rendelik majd meg, annál sokkal fontosabb, hogy nagyok, targoncával jól rakodhatók az ajtónyílások, és a kétszárnyú hátfalajtó 180 fokig tárható fel. Rövid kis ismerkedés volt, de jó benyomásokat szereztem. Átgondolt az egész konstrukció, gyenge pontot nemigen találni. Tehát nemcsak a név maradt meg, hanem a lényeg is, amely sikertípussá tette a Vivarót, és minden bizonnyal ezentúl is találkozik a használók igényeivel.    

Az új, akkumulátoros elektromos hajtású Transit Smart Energy Concept mikrobuszban a belső világítás segítségével fokozható a hőérzet (vörös fény), vagy akár csökkenthető is (kék fény). Ez segít mérsékelni a klímarendszer terhelését, az így megtakarított energiával pedig nagyobb távolságot tehetünk meg. Az elektromos járművek energiahatékonyságának növelése Az USA-ban működő Országos Megújuló Energia Laboratórium által végzett kutatások szerint a klímaberendezés használata az akkumulátoros elektromos járművekben akár 50 százalékkal is csökkentheti a hatótávot. A nagyobb utasterű járművek – például a mikrobuszok – több energiát igényelnek a belső hőmérséklet fenntartásához, hogy az utasok kényelemben érezhessék magukat. A Ford ezt a 10 üléses tanulmánymodellt a németországi Kölnben kialakított, Weather Factory nevű időjárási tesztközpontjában próbálta ki. A tesztet úgy tervezték meg, hogy a vezetőülésből egy központi kijelzőn követhető legyen az összes utasülés hőmérséklete, majd nulla Celsius fokos téli időjárást, illetve 30 fokos nyarat szimuláltak, és megkérték az utasokat, hogy osztályozzák a hőérzetüket. Mindkét hőmérsékletnél az volt a világítás hatása, hogy csökkent a klímaberendezés energiafelhasználása: a hűtés esetében 3,3 százalékkal, míg a fűtés esetében 2,5 százalékkal. A Transit Smart Energy Concept több innovációt is alkalmaz az energiafelhasználás optimalizálása és a hőveszteség csökkentése érdekében: ·        Hat darab, tetőre szerelt napelemet, melyek egy 12 voltos akkumulátort töltenek; ezek gondoskodnak az ülésfűtésről, az utastér világításáról és a fedélzeti elektromos rendszerek ellátásáról. ·        Egy innovatív hővisszanyerő rendszert, ami a kabin levegője és a külső levegő mellett a hajtáslánc elemeiből származó hulladékhőt használja arra, hogy 20 százalékkal nagyobb hatótávot biztosítson. ·        Szellőző dupla ablakokat, melyek révén csökken a hideggel érintkező felületek mérete, és jobb hőszigetelést biztosítanak. ·        Hőszigetelt padló és tetőt, amelyek szintén csökkentik az utastér hőveszteségét. ·        Elektromos mozgatású tolóajtót, ami csak félig nyílik ki a hőveszteség mérséklése érdekében. A fűtés, szellőzés és légkondicionálás levegőbefúvói automatikusan kikapcsolnak, ha nyitva van az ajtó. ·        Polikarbonát elválasztófalat az utasok ajtaja és az utasülések között, ami tovább csökkenti a hőveszteséget ki- és beszálláskor, illetve védi az utasokat a külső időjárástól. A járművet olyan fűtőpanelekkel és ülésfűtéssel is felszerelték, amelyekkel minden utas beállíthatja a saját környezetének hőmérsékletét. A tervek szerint az autó későbbi változataiban már a vezető is képes lesz szabályozni az egyes ülések fűtését és hűtését, sőt a rendszer – a már létező légzsák-deaktiváló technológiákhoz hasonlóan – automatikusan kiiktatja az olyan ülések klimatizálását, amelyeken éppen senki sem ül. A Ford várhatóan még idén megkezdi a Transit Smart Energy Concept közúti tesztelését. Az elektromos hajtások bevezetése Európa első számú haszongépjármű-márkájánál A kutatási projekt szerves része a Ford azon törekvésének, hogy minden egyes járművéhez valamilyen elektromos hajtásláncot is kínáljon. A Ford bejelentette, hogy jelenleg is dolgozik egy, az európai piacra szánt tisztán elektromos hajtású Transit haszongépjármű fejlesztésén, ami várhatóan 2021-ben jelenik majd meg a márkakereskedésekben. Ugyanakkor a márka az első olyan autógyártó, amely az innovatív, új Transit Custom Plug-In Hybrid bemutatásával máris bevezette a nulla károsanyag-kibocsátású autózást is lehetővé tevő plug-in hibrid technológiát az 1 tonnás áruszállítók kategóriájában. A Transit szolgáltatja az alapot a Deutsche Post StreetScooter WORK XL elektromos áruszállítójához, amit a Ford európai központjában, Kölnben gyártanak. Emellett a Ford több kísérleti programot is folytat a Transit Custom Plug-In Hybrid modellekkel Londonban, Kölnben és Valenciában, hogy részletesen kiderítse, milyen valós előnyökkel jár majd a 2019 végén bevezetendő hibrid-elektromos áruszállítók használata. Idézetek “A színek hatására hangulatunk sokféle módon tud változni. Jelen esetben a belső tér vörös színű világítását használjuk fel arra, hogy az utasok melegebbnek érezzék a levegőt, illetve a kék világítást arra, hogy hűvösebbnek érezzék azt. A klímarendszer terhelésének csökkentése révén jelentős mértékben megnövelhető a jármű hatótávolsága.” Lioba Müller, világítási mérnök, Jármű Architektúra, Ford Európa

Sok hasonló kezdeményezést láthattunk az utóbbi években, legtöbbször a gyártók maguk, kereskedők bevonása nélkül nyitottak ilyen “mikro-kereskedéseket”, de előfordult, hogy azokkal közösen működteték azokat, olykor pedig egy-egy kereskedői hálózat magánakciójának lesz az eredménye egy-egy forgalmas téren, bevásárlóközpontban elhelyezett mezei üzletnek tűnő kereskedés. Persze annak ellenére, hogy tényleg lehetséges autót vásárolni ezeken a helyeken, a cél sokkal inkább az érdeklődés generálása és a vásárlók fejébe férkőzés. A probléma ezzel persze az, hogy nem igazán mérhető egy-egy ilyen mikro-kereskedés hatékonysága. Számos kezdeményezés volt, néhány hosszútávon, gazdaságilag nehezebb időszakokat is átvészelve, míg mások eleve csak rövid ideig voltak hivatottak vonzani az érdeklődőket. A KIA Stuttgart-ban, a Milaneo bevásárlóközpontban nyitotta meg a saját mikro-kereskedését. Érdekesség, hogy amikor korábban az Opel saját, CAYU névre keresztelt koncepcióját tesztelte, ők is ugyanezt a bevásárlóközpontot választották helyszínül. A koreaiak célja egyértelműen az érdeklődés felkeltése, ugyanis konkrét vásárlást nem lehet ebben a kereskedésben intézni. Kiállított autóból is csak egy van, a cél itt a kapcsolat megteremtése, amit egészen ötletesen kiviteleznek. Ahogy arra számítani lehet, az üzlet tele van érintőképernyőkkel, amiken különféle játékok segítségével találhatjuk meg a számunkra tökéletes KIA modellt. Miután felvittük preferenciáinkat, a rendszer ajánl nekünk egy modellt, bizonyos extrákkal felszerelve, és még azt is megmondja, hány százalékban tökéletes számunkra az adott modell. Ráadásul a végén a százalékos eredmény alapján ajándékot is kapnak az érdeklődők. Hazaérve már ott vár minket e-mail fiókunkban a mikro-kereskedésben készített konfiguráció, amit folytathatunk és még inkább személyre szabhatjuk, vagy akár azonnal kérhetünk is rá ajánlatot. Persze kérdéses, hogy az ott elkészült konfigurációk mekkora része válik valóssággá, minden bizonnyal elenyésző. Ugyanakkor ha a cél a figyelemfelkeltés, akkor a koncepció mindenképpen sikeresnek mondható.