Két szerző, 160 oldal, félezer fotó, ez a komplett magyar krónika, mely legkevésbé lóerőkről és köbcentikről szól, ez a teljes járműipart és piacot, a magyar járműtörténelmet foglalja össze, miközben a kerekek világán keresztül bemutatja a világszerte elismert magyar mérnököket és találmányaikat. Az autós rész kollégánk, az Autószektor és több könyv szerzője Boros Jenő, a motoros rész Ocskay Zoltán, a Veterán autó és motor főszerkesztőjének munkája.                                                  Pannónia motorkerékpár                                               Minden a kocsival kezdődött A XV. századtól indul a Kocs községből származó kocsival, majd végigköveti a békés és háborús korszakokat, melyekben többször váltottak profilt az olyan nagy hírű és hagyományú magyar márkák, mint a Rába, a Kühne és a Ganz, a MÁVAG, a Csepel, a Dutra, az Ikarus vagy a Pannónia. És persze bemutatja a magyar feltalálókat: Bánki Donát, Csonka János, Galamb József, Jedlik Ányos, Farkas Jenő, Fejes Jenő, Barényi Béla, Anisits Ferenc, Bejczy Antal, Pavlics Ferenc és Winkler Dezső munkásságát, mérnököket, akik olyan különleges járműveket terveztek, mint a Mars-járó, a Holdautó, a biztonsági Mercedes, a Ford T-modell, a Fordson traktor és kétéltű harckocsi.                                                    Csepel Autógyár                                                 Árpád, Botond, Szöcske Színes a termékpaletta, mert dömperek, traktorok és vasúti kocsik mellett olyan legendás járművek idézik a hazai ipart, mint a Botond terepjáró, az Árpád sínautóbusz és a 424-es gőzmozdony, vagy a Rába tűzoltó, a Kommondor páncélos és helikopterről is ledobható Szöcske. A történelem viharait jelzi, hogy a járműgyáraknak többször kellett átállniuk haditermelésre, tankok és aknák gyártásra, majd a békidőben megint buszokra, olykor gyerekkocsikra válthattak. Szerepel a könyvben a Csepelek 1956-os tibeti túrája, melyen a magyar teherautók a légszomjat okozó magasságokban sem fulladtak meg, sőt, megelőzték az amerikai, cseh és német vetélytársakat.                                                         Szöcske                                                    Merkúri várólisták Azt is megismerheti az olvasó, hogyan működött évtizedeken keresztül a merkúri elosztó rendszer és hogyan próbálták kielégíteni a népek autóéhségét, meg hogyan lehetett protekciósan előbbre kerülni a Trabantra, Ladára, Skodára vagy Wartburgra várók ötéves szállítási listáján. Ma is érdekes az OTP autónyeremény-betétkönyvének közel hatvanéves története és az FHB Bank, majd a Takarék Kereskedelmi Bank szerencsepiaci szereplése.                                             A csepeli Merkúr-telep                                                Magyar népautó álmok Olyan egyedi népautó-tervek és típusok szerepelnek a könyvben, mint az Alba, a Balaton és az Úttörő törpeautó, valamint a ma is divatos formájú Mathias, Sigma és Frog minik, melyek méltánytalanul tűntek el az autótörténelem süllyesztőjében, elfogytak mint a bohókás nyírségi Alma. A magyar autó és motorkrónikában megtalálhatók a bukásra ítélt egyedi próbálkozások és eredeti konstrukciók, a magyar mérnökök által fejlesztett és világsikeressé vált autók, traktorok, speciális járművek, olyanok mint a holdjármű, a Ford T-modell és a biztonsági Mercedes, vagy a hatékony BMW dízelmotor.                                                  Borlóy Mátyás kisautója                                                       Ellopott Állami Díj Exkluzív interjúban mutatjuk be a világ legnagyobb darabszámban eladott buszának, a mátyásföldi Ikarus 200-asnak tervezőjét és munkásságát, Finta László az autós fejezet szerzőjének azt is elmesélte, hogyan lopták el tervezőkollektívájától az Állami Díjat. A Csepel márkanév nem csak teherautót, hanem egy olyan helyszínt is jelöl, ahol a legendás Pannónia motorkerékpárok készültek és gazdag képanyaggal ismerteti a könyv a Méray és Danuvia történetét, valamint az egykor világelsőnek számító Duna oldalkocsigyár termékeit és más magyar egy-, meg kétkerekű próbálkozásokat, a Berva mopedet, az örökké divatos Panni robogót és a Puli utánfutót, valamint a Nyírség tehertriciklit.                                               Finta László Ikarus biztonsági busza                                                     Sporteredmények Az izgalmas a sportfejezetben a hazai autó-, és motorversenyek krónikája szerepel: az 1936-os népligeti Grand Prix-n a világ legjobbjai rajtoltak, ahogy minden évben a Hungaroringen. Napjainkban világszinten sikeresek a magyar formatervezők, akik megtalálhatók a Hyundai, a Kia, a Mercedes, a Peugeot, a Porsche, a Renault és VW konszern dizájnstúdióiban, az olaszoknál is elismerést szerzett a Vulca és Evantra sportkocsi rajzolója, Tárnok Zsolt.                                        Tárnok Zsolt tervezésű Vulca sportkocsi                                            Made in Hungary a XXI. században Gazdagon illusztrált az újjászületett hazai járműiparról szóló fejezet, melyben a győri Audi, a kecskeméti Mercedes, az esztergomi Suzuki és a legmagyarabb buszgyártó, a Kravtex szerepel, méghozzá a legkorszerűbb modellekkel: Audi Q3, Suzuki S-Cross és Vitara, Mercedes CLA, valamint a Credo Inovell.                                          RS modell a győri Audi szerelősorán                                          Magyar autó és motortörténet A kiadvány érdekessége, hogy a hagyományos könyvformátum mellett megjelent Bookazine formában is, előbbi keményborítós, utóbbi puhafedelű változat, amit olcsóbban, egészen pontosan 1990 forintért lehet megvenni az újságárusoknál és benzinkútak shopjaiban.    

A pénteki bejelentés szerint 209 ezer 48 Mercedes autót adtak el novemberben, először sikerült a 200 ezres darabszámot felülmúlni. Éves összevetésben a novemberi eladás 5,3 százalékos növekedés. Az idei első 11 hónapban 2,1 millió Mercedes autót értékesítettek, ami 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Novemberben a Kínában eladott Mercedes autók száma 11 százalékkal nőtt, az Egyesült Államokban 8,7 százalékkal, Németországban pedig 5,8 százalékkal bővült tavaly novemberrel összevetve.

A világ ötödik és Dél-Korea legnagyobb járműgyártójának a közleménye szerint ebből az összegből csaknem 17 milliárd dollárt elektromos és önjáró autók technológiájának fejlesztésére fordít. A Hyundai azzal számol, hogy 2025-re évi mintegy 670 ezer elektromos autót készít, és ezzel a világ harmadik legnagyobb elektromos autógyártója lesz, miután jelenleg az ötödik a ranglistán. A Hyundai Motor a dublini székhelyű Aptiv autótechnikai csoporttal hoz létre 4 milliárd dolláros közös vállalkozást 4-es és 5-ös SAE szintű autók 2022-ig történő kifejlesztésére. A SAE (Society of Automotive Engineers) International 2014-ben egy szabvány formájában definiálta az autonóm gépjárművek terminológiáját, illetve megfogalmazta azok szintjeit az automatizáltság tekintetében. A 4-es szint magas szintű automatizáltságot jelent, amikor az automata járművezető-rendszer irányítja az összes dinamikus vezetési műveletet, még akkor is, ha a járművet vezető ember nem megfelelően reagál egy beavatkozási kérésre. A legmagasabb, 5-ös szint azt jelenti, hogy a jármű ember nélkül is közlekedhet. A Hyundai a szeptember végével záródott három hónapról 365 millió dollár adózott eredményt jelentett, 59 százalékkal nagyobbat az egy évvel korábbinál.