A cikk első rész ITT elolvashatja! A hazai Bridgestone képviselet felmérése szerint az autósok elképesztően kevés gondot fordítanak az abroncsnyomás ellenőrzésére. Nem ritka, hogy a sofőrök szezontól szezonig eljárnak anélkül, hogy megnéznék a keréknyomást. A szervókormány korszakában pedig gyakorlatilag semmi jele nincs annak, hogy nehezebb tekerni a volánt, ami az elégtelen nyomás legtriviálisabb visszajelzése lenne. Az alacsony nyomás deformációt, nagyobb fogyasztást, melegedést, többletfogyasztást eredményez nem mellesleg pedig, mint másodlagos rugóstag vezetési diszkomfortot idéz(het) elő. A felmérések természetesen a futófelületi mintázatra is kiterjedtek kihangsúlyozva annak mélységét és felületi kiképzéseit. A nyáriaknál eleve mélyebb téli mintázatok kopásával jelentősen csökken a tulajdonságuk, a Bridgestone mérése szerint az alap 9 mm-ről, a még elfogadható 4 mm-re kopott futófelületű guminak csaknem kétszer annyi fékútra van szüksége havas úton 50 km/óráról történő megálláshoz. Itt jegyezzük meg, hogy a honi előírások, téli-nyári abroncsoknál egyaránt 1.6 mm-ben határozták meg a futófelületi minimál mélységet, de ez már egyik fajta esetében sem elégséges, szóval ne az előírásoknak akarjunk megfelelni. Az elméletet a gyakorlat követte. A Groupama tanpálya vizes műgyantás felületén tehettük próbára a Bridgestone abroncsait, ahol az azonos teljesítményű autókra felszerelt Bridgestone prémiumabroncsokat állították szembe a budget abroncsokkal. Azonban nem csak minőségi különbség kidomborítása volt a cél. A tesztre beállított autóknál az alacsony keréknyomás hatásai is megtapasztalhatók voltak.  A vizes, csúszós útburkolatot szimuláló helyzetben rántópaddal fűszerezett teszt látványosan igazolta, hogy a magasabb minőség már egy ilyen helyzetben nem ritkán zebrahossznyi métereket jelent a fékezésnél. A demonstráció fokozása a szintén vizes, műgyantás körpályás „fogócska” volt, itt az autók kanyarsebességének változásában lehetett tetten érni a különbséget. A programot pedig városi tempónál történő hirtelen kikerülési manőver zárta, az úgynevezett rénszarvas teszt, ami forszírozott helyzetben, nem megfelelő abronccsal és keréknyomás esetén könnyen „rémszarvassá válhat”. A próbák után nem volt nehéz meggyőznie minket a japán abroncsgyártónak arról, hogy az olcsó abroncsok egy bizonyos sebességig kellő tapadást és vonóerőt biztosítanak; de vannak olyan budget márkák, amelyek magas sebességen már képtelenek a nagy mennyiségű víz kiszorítására, így a gépkocsi szinte minden figyelmeztetés nélkül, irányíthatatlanul „korcsolyázni” kezd az autóvezető alatt. A prémium abroncsok tervezési, kutatási és tesztelési fázisában pontosan ezeket a jelenségeket küszöbölik ki, hiszen az aquaplaning a legkritikusabb ponton jelentkezhet, így autópályán és nagy sebesség mellett is.