A Knorr-Bremse volt a zseblámpa

2014.03.27.
A kormányfő kifejtette: "azért tudtunk gyorsak lenni, mert egységesek voltunk", megértette az ország, hogy össze kell tartani akár a gazdasági válsággal, akár a dunai árral szemben. A 12 hónap alatt felépült komplexumra utalva megjegyezte: ez a gyorsasági rekord kérészéletű, mert a közeljövőben Kínában még gyorsabban építenek fel egyet.Kiemelte: ez világossá tesz, hogy nem elégedhetünk meg azzal a teljesítménnyel, amit eddig elértünk, mert a világ új kihívásokat tartogat, és "nekünk mindenkinél gyorsabbnak kell lenni, még azoknál is, akik ma még gyorsabbnak bizonyulnak, mint mi". Orbán Viktor szerint ezt a versenykihívást kell megérteni a magyaroknak, s újabb és újabb célokat kitűzni, újabb és újabb versenyekbe benevezni.A vadonatúj gyártócsarnok Fotók: MTISzólt arról, hogy Németország a második világháború utáni reménytelen helyzetéből azért tudott talpra állni és elnyerni a világban őt megillető helyet, mert volt önbecsülése. Egy nehéz helyzetbe került nemzet csak akkor képes sikereket elérni és talpra állni, ha megőrzi az önbecsülését - emelte ki, megjegyezve: a mostani magyar sikereket sem lehet mással magyarázni, minthogy az utolsó pillanatig mindig megőriztük azt a képességünket, hogy tartani akartuk magunkat valamire, be akartuk bizonyítani, hogy képesek vagyunk a világ bármely országával versenyképes teljesítményt nyújtani.Lepsényi István, Heinz Hermann Thiele és Orbán ViktorOrbán Viktor azt is hangsúlyozta: személyes hálával tartozik a Knorr-Bremsének, amiért 1999-ben fejlesztési központot hozott létre Budapesten, és ezzel utat mutatott a kormánynak, hogy hogyan lesz "az összeszerelő Magyarországból, egy kutatásban, technológiában, fejlődésben, fejlesztésben is a világ élvonalához tartozni képes Magyarország", mire van szüksége, hogy eggyel előbbre rukkolhasson a nemzetközi versenyben.Úgy fogalmazott: a vállalat nemcsak egy fejlesztési központot hozott létre Magyarországon, hanem ezzel a "zseblámpával" megmutatta azt az utat, amit a magyar iparpolitikának érdemes követnie. A kormányfő méltatta, hogy a világon minden hetedik ember veti bizalmát a cég által készített termékekbe. A mostani beruházás nem jöhetett volna létre a magyar munkások nélkül, akik bebizonyították, hogy képesek a világ bármely országával vetélkedve, egyenletes minőségű, szériában gyártott termékeket előállítani - mutatott rá, megjegyezve: a jövőért is meg kell dolgozni, de az eredmények biztatóak, és azt üzenik, hogy a magyarok képesek a következő évtizedekben is a világszínvonal legjavát nyújtani.Heinz Hermann Thiele, a Knorr-Bremse vállalatcsoport felügyelőbizottságának elnöke arról beszélt, hogy nagyon komoly támogatást kaptak a kormány részéről a beruházáshoz, az építkezés és az engedélyek kiadásakor pedig minden elképzelhető segítséget megkaptak a városvezetéstől. A kecskeméti gyár mintegy 900 dolgozója közül 117 magasabb képzett mérnök dolgozik a kutatás-fejlesztésen - tette hozzá a felügyelőbizottság elnöke.Munkakép I. A miniszterelnök ahol tud, segít- Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója visszatekintett az elmúlt 40 évre, amióta Kecskeméten termel a német vállalat, amely, szavai szerint beépült a magyar gazdaságba, különösen a beszállítók tekintetében. Komoly eredménynek nevezte, hogy több magyar kisbeszállító mára már a Knorr-Bremse nagybeszállítóvá vált. A mennyiségi lépések után szükség volt arra, hogy minőségi váltás legyen, mert rövid időn belül kell a globális kihívásoknak megfelelni - fogalmazott a vezérigazgató. Jó döntésnek nevezte, hogy helyi vállalkozóval, a Verbau Kft.-vel építették fel az új gyárat, mely a Knorr-Bremse legmodernebb fejlesztési elképzelései szerint valósult meg.A Magyarországon egy évszázada jelen lévő német Knorr-Bremse közel hatmilliárd forintból építette fel haszonjármű üzletágának új gyártó- és fejlesztési bázisát Kecskeméten. A 19 ezer négyzetméteres komplexumot közel 9 hektáron, zöldmezős beruházással alakították ki, és összességében 1,4 milliárd forintos uniós és állami támogatást vontak be.Munkakép II.A cégcsoport 2010-ben döntött a haszonjármű üzletág kecskeméti gyártó- és fejlesztő bázisának korszerűsítéséről, az alapkőletétel 2013 áprilisában történt. A mintegy 20 millió eurós beruházással megvalósult új gyár és fejlesztőközpont 2013 végére már a használatba vételi és működési engedélyeket is megkapta. A Knorr-Bremse vasúti üzletága termékeinek 100 százalékát, a közúti üzletág termékeinek 98 százalékát exportálják.A cég csaknem 40 százalékban magyar beszállítókat alkalmaz, a helyi beszállítókon keresztül 2500 magyar munkavállalónak és családjának biztosít megélhetést. A Knorr-Bremse több mint 400 magyar fejlesztőmérnököt alkalmaz, ők a helyi gyártás támogatása mellett a teljes konszern fejlesztésében is részt vesznek. A vállalat 2013-ban több mint 7 milliárd forintot költött kutatás-fejlesztésre, ezzel a magyarországi leányvállalat részesedése a cég globális k+f ráfordításából meghaladja a 10 százalékot. A cégcsoport a világ csaknem 30 országában van jelen, 2012-ben 19 120 munkavállalót foglalkoztatott. 

Malajziai Nagydíj – Vettel szidja az új turbómotorokat

2014.03.27.
A Red Bull pilótája a hétvégi Malajziai Nagydíj helyszínén kifejtette: "Egy Forma-1-es kocsi legyen hangos, most egy bárban nagyobb a hangzavar, mint a versenypályán. Ha rajtam múlna, ismét V12-es motorokat használnánk, az akkumulátorokat pedig meghagynánk a mobiltelefonoknak."A 26 éves Vettel elmondta, hogy amikor hatévesen kiment élete első F1-es futamára, akkor a motorok hangja tette rá a legnagyobb hatást. A McLaren pilótája, Jenson Button ugyanakkor rendre intette Vettelt, mondván: "Ha nem tetszik neki valami, versenyezzen máshol." A brit versenyző hozzátette, ha valaki elsőnek halad át a célvonalon, és megnyer egy GP-t, akkor nem érdekli, hogy az autójának milyen a hangja vagy a külseje.
Címkék: 

Járműipari kutatás-fejlesztési központ épült Borsodnádasdon

2014.03.27.
A tájékoztatás szerint a Ples Járműalkat-részgyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. elsősorban kamionok, pótkocsik, autóbuszok, nehéz járművek felnijeinek gyártására szakosodott, 170 embert foglalkoztat, a járműipari vállalat borsodnádasdi gyára az egyedüli olyan üzem Közép-Kelet-Európában, amely acélból állít elő haszongépjárművekhez való kereket. Lóránt Péter vezérigazgató arról szólt, hogy bár a cég nem tartozik az európai kerékgyártók nagyjai közzé, ám évente így is 400-500 ezer kereket készít. Közlése szerint még ebben az évben legalább ugyanennyit költenek majd fejlesztésre.A héten átadott kutató-fejlesztő központtal, valamint a kerékfejlesztéshez nélkülözhetetlen, korszerű tesztelő és készre gyártó berendezések üzembe állításával kettős cél valósult meg. Egyrészt a kutató-fejlesztő központ a Magyarországra beérkező on és off road kerekeket minősített vizsgaközpontban TÜV irányelveknek és előírásoknak megfelelően minősíti és vizsgáztatja, másrészt az új eszközökkel olyan saját fejlesztésű egyedi termékek gyártását is megkezdhetik, amelyeket a nagy szériaszámú, de tömegtermékek gyártásával foglalkozó gyártók nem tudnak gazdaságosan gyártani, mert a technológiájuk átállítása egy-egy új termékre nehézkes és költséges lenne.Így a gyártási folyamatok és költségek jelentősen csökkenhetnek, ami a cég piaci pozíciójának jelentős javulását eredményezi. A 2012-es üzleti évben 4 milliárd 394 millió forint nettó árbevétel mellett 329 millió forint mérleg szerinti nyereséget ért el a borsodnádasdi gyár.

Tavaly ismét gyártási rekordot döntött a pozsonyi Volkswagen

2014.03.27.
A gyártás növekedésének üteme alatta maradt a 2012-ben tapasztaltnak, amikor a pozsonyi VW megduplázta termelését. A VW Slovakia forgalma tavaly 6,5 milliárd euró volt, hasonló az egy évvel korábbihoz, és a nyeresége sem változott számottevően, 176 millió eurót tett ki. - A 2013-as évben a gyártási kapacitásaink határán mozogtunk - mondta Albrecht Reimold, a pozsonyi VW igazgatótanácsának elnöke.A VW pozsonyi üzemében tavaly gyártott több mint 426 ezer gépkocsi 51 százaléka az SUV kategóriába tartozott, a fennmaradó részt pedig a cég New Small Family kategóriába sorolt modelljei tették ki. A gyárban emellett 268 ezer 500 sebességváltó készült tavaly. A Volkswagen Slovakia exportja 2013-ban 6,48 milliárd eurót tett ki.A Pozsonyban gyártott gépkocsik 99,8 százaléka külföldi piacokon talált gazdára. A vállalat legjelentősebb felvevőpiaca tavaly 33,7 százalékos részesedéssel Németország volt, majd a sorrendben Kína (19,9 százalék) és az USA (10,4 százalék) következett. A VW pozsonyi gyára tavaly mintegy 9400 alkalmazottat foglalkoztatott és 352 millió euró beruházást hajtott végre, ennek az összegnek a legjelentősebb hányadát a gyár új karosszériaüzemének építésére költötték.A pozsonyi VW jelenleg a legtöbb gépkocsit gyártó egység Szlovákiában, a második a Kia vágtapolcai (Teplicka nad Váhom) üzeme (313 ezer), a harmadik a PSA Peugeot Citroën nagyszombati üzeme (248 ezer).

Anyukám is érteni fogja! – Az erő legyen veled!

2014.03.27.
Ha már körbejártuk, hogy hogyan fékez, min gurul, hogyan rugózik az autónk, érdemes megnézni, hogy a sebességváltó-kuplung párosra milyen meghibásodások jellemzőek.Sebváltó – ami valójában nyomatékváltóHát persze, hiszen nem a sebességet változtatjuk vele, hanem a motor által leadott nyomatékot módosítjuk, de ha már a köznyelv sebességváltónak hívja, hát mi is maradjunk ennél a szóhasználatnál. A motorok néhány százas fordulattól néhány ezerig tudnak forogni. Ezt az adatot számunkra a fordulatszámmérő mutatja. Ha csak egy sebességi fokozat lenne a járműben – pl. az 1. fokozat – akkor az autónkkal jó magas fordulaton és legfeljebb 50-60 km/h sebességgel tudnánk utazni, markáns motorzaj mellett. Ha nem lenne sebességváltó az autóban és a motor közvetlenül hajtaná a kereket, akkor pedig az elindulás lenne problémás.Egy 6 előremeneti sebességi fokozattal rendelkező nyomatékváltó karja (vagy rövidebben egy 6-os váltó)Van tehát egy sebességváltónk, ami – kézi váltók esetén – legtöbbször 5, vagy 6 sebességes. Maga a váltómű egy viszonylag bonyolult szerkezet, amely többek között fogaskerekekből és tengelyekből áll, igazából mindegy is, hogy mi történik odabent, a lényeg, hogy van neki egy be- és egy kihajtási oldala. A kihajtási oldalon - egyszerűen fogalmazva - már az a fordulatszám jelenik meg, ami a hajtott kerekekhez megy . Befelé elvileg az a fordulatszám és nyomaték jelenik meg, amelyik fordulatszámon a motor éppen működik.Mi romlik el egy váltóban?Magában a váltóban általában semmi. Ha nem távozik belőle valamilyen módon az olaj, akkor a fogaskerekek és egyéb kapcsolóelemek általában nem kopnak el olyan gyorsan. Amíg nem halljuk, hogy recseg-ropog, esetleg „kidobja” a sebességet, addig a váltómű miatt nem kell aggódnunk. Az erőátviteli rendszer egyik legfontosabb eleme azonban még hátra van.A leggyengébb láncszemAhhoz, hogy váltani tudjunk, ki kell nyomni a kuplungot, ezt mindenki tudja. A kuplungpedállal valójában a tengelykapcsolót működtetjük, aminek az a feladata, hogy szétválassza a motor főtengelyét és a váltó bementeni tengelyének forgását. Mindezt úgy kellett azonban megvalósítani, hogy a váltásokkor, a két tengely eltérő fordulatszáma esetén is össze tudjuk kapcsolni őket. Ez úgy van megoldva, hogy egymáson súrlódni képes felületeket „engedünk össze” fokozatosan. (Ez történik, amikor felfelé engedjük a pedált.)Ez a súrlódó felület nem más, mint a kuplungtárcsa. Sokszor beszéltünk már itt is (pl. a gumiabroncsoknál) arról, hogy ami súrlódik, az kopik is. Idővel a kuplungtárcsák súrlódó felületei szépen elkopnak, mígnem a kuplung csúszni kezd, vagyis azt érezzük, hogy a motor felpörög, miközben a jármű egyáltalán nem, vagy csak alig gyorsul.A kuplung tudatosan a hajtáslánc leggyengébb és magas ára ellenére is a legolcsóbb eleme. Úgy védi a drágább rendszereket, mint egy biztosíték az áramköröket. Ha elkopik, cserélni kell.De meddig bírja egy kuplungtárcsa?Az attól függ. Aki minden indulásnál 3000-ig felbőgeti a motort és viszonylag hirtelen kuplungol, annak sokkal hamarabb fog elkopni a kuplungtárcsája, mint annak, aki csak a minimális gázt adagolja az induláshoz. Ahogyan az autós iskolában is tanították: előbb gázadás nélkül célszerű felengedni a kuplungot, majd amikor érzem, hogy „fogni kezd”, akkor adok még gázt. Minden egyes kipörgő kerekekkel, nagy gázzal való indulás előrébb hozza a kuplungcserét, ami közben nem a "Kétforintos dal" fog eszünkbe jutni.Balra a rugótányéros szerkezet, jobbra a súrlódó tárcsa: kelleni fog még egy kinyomócsapágy isSokan vezetnek úgy, hogy a bal lábukat folyamatosan a kuplungpedál felett tartják. Ez nem csak azért helytelen, mert baromi kényelmetlen, hanem mert akaratlanul is kissé benyomhatjuk a pedált, tehát a kuplungszerkezet által biztosított összenyomó erőt csökkentjük – ergo a kuplung ebben az esetben is gyorsabban kopik. Váltás után dobjuk félre a bal lábunkat és pihentessük inkább a taposón.Végső stádiumA kuplung állapotáról úgy a legkönnyebb meggyőződni, hogy álló helyzetben a legmagasabb sebességi fokozatba kapcsolva – akár gázadással is – megpróbálunk elindulni. (Biztos ami biztos a kéziféket húzzuk be, mielőtt kísérletezünk!) Ha a motor azonnal lefullad, akkor még jó a tárcsa. Ha ez nem történik meg szinte rögtön, és mellé égett szagot is érzünk, akkor hívhatjuk a papot. Ne várjuk meg, amíg a kocsi feladja a harcot az érdi emelkedőn!Egy átlagos autó utángyártott, de jó minőségű kuplungtárcsája kb. 40 ezer forintnál kezdődik. Ehhez vegyük még, hogy a legtöbbször érdemes a kinyomó csapágyat és a szerkezetet is cserélni (legalább még egy húszas), és persze ne feledjük el, hogy beletelik néhány munkaórába, amíg kicseréli a szerviz. Máris a százezer forint körüli összegnél tartunk, úgyhogy jusson ez eszünkbe, amikor legközelebb túlpörgetett motorral indulunk.Ha azt mondom: "kettős tömegű lendítőkerék" , és az olvasónak nem ugrik össze a gyomra, akkor a jövő hét keddi rész után, majd össze fog. Várunk vissza mindenkit!Addig is óvatosan! A kuplunggal is!

A budapesti a legjobb repülőtér Kelet-Európában

2014.03.27.
A Skytrax brit légiközlekedési minőségvizsgáló cég nem kevesebb, mint 160 országban elvégzett repülőtéri utas elégedettségi felmérés összesítése alapján ítéli oda a díjakat. A társaság 39 különféle területen ellenőrzi a repülőtéri szolgáltatások és termékek minőségét, az indulástól kezdve egészen az érkezésig. A minősítést minden esetben az utasok anonim, egységes rendszerű vélemény-nyilvánításának alapján határozzák meg. Kelet-Európában 12 millió utasra terjedt ki a felmérés.A Budapest Airport az elmúlt négy évben folyamatosan dobogós helyen végzett a régióban, így nem meglepetés, hogy a 2013-as eredmények alapján sikerült az élre állnia. A mostani Skytrax-díj egyúttal a budapesti repülőtér régiós népszerűségének az emelkedését is jól tükrözi – fejeződik be a közlemény.

Egy Scania L111-es új életre kelt

2014.03.27.
Bill Larson, a jármű eredeti tulajdonosa az L111-et az 1980-as években is még fakitermelő vállalkozásában használta. Őt annyira lenyűgözte kezelhetősége és vezethetősége, hogy további Scania tehergépkocsikba ruházott be. – Már elsőre nagyon tetszett az európai stílus, ezen felül fontos volt benne a differenciálzár, amely elengedhetetlen a sáros talajon, ahol a munkám miatt vezettem – mondta Larson úr.A Scania erdészeti alkalmazásra készült tehergépkocsijai komoly hírnévnek örvendenek Európában. Észak-Európa havas erdei útjain például ez a legnépszerűbb jármű kitűnő úttartásával, megbízhatóságával és erejével.– A Scaniákat sokkal jobb vezetni, mint az amerikai teherautókat. Jobb volt a kormányzási szög és a fülke zajszigetelése is. Az irányíthatóság kiváló volt, a szimpla hajtás megfelelő nyomatékot vitt át a kerekekre. A váltó a célnak tökéletesen megfelelt és a fékek is kitűnően működtek. A felfüggesztés teherbírása is megfelelő volt a nehéz rakományokhoz – emlékezett vissza Larson úr.A teherautót korábban már egyszer felújították, beleértve a motorját is. A belső tere aránylag jó állapotban volt, viszont mivel egy ideig szabadtéren tárolták a járművet, ezért a külső része alapos felújításra szorult. A helyi restaurátorok teljesen leszedték a teherautóról a fényezést, valamint eltávolították az egyes elemeket róla. Ekkor derült ki, hogy a tetőhöz, a padlóhoz és a kabin hátuljához új elemeket kell készíteniük.A Scania Használt Alkatrész osztályának köszönhetően az L111 felújítása magas színvonalon valósult meg. A jármű visszakapta eredeti színét, sőt a feliratokat és a csíkokat kézzel festették rá. Terv, hogy a helyreállított járművet rendszeresen bemutatja majd rendezvényeken, kiállításokon.

11 millió a Škoda, 50 éves az 1000MB

2014.03.27.
Mladá Boleslavban jelenleg a márka hat modellje készül: az Octavia, az Octavia Combi, a Fabia, a Fabia Combi, a Rapid és a Rapid Spaceback. A vállalat történetének legnagyobb szabású termékoffenzívája keretében a Škoda átfogóan modernizálta, illetve bővítette itteni gyártóberendezéseit az elmúlt három év során.Közben "kijött" egy másik kerek szám is: ötven esztendős a Škoda 1000 MB. Az alsó középkategóriájú modell az akkori Octavia utódjaként 1964. március 21-én mutatkozott be. Az első farmotoros, hátsókerék-hajtású és önhordó karosszériás modellként a Škoda 1000 MB mérföldkő a márka közel 119 éves történetében. A tágas, négyajtós modellt kora egyik legjobb autójaként tartották számon az egyliteres kategóriában, amely kényelme, teljesítménye és technikája terén egyaránt mércéül szolgált vetélytársai körében.
Címkék: 

Mi menti meg a hazai buszgyártást?

2014.03.26.
Szerző: Jámbor GyulaBeléphetett lapunk a Rába technológiai központjának "szigorúan titkos" kísérleti vizsgálati üzemébe. A minősítés azokra a futómű-alkatrészekre vonatkozik, amelyek még nem kerültek piacra, azokat még tesztelik a fékpadokon, rezonanciavizsgáló állásokban és hűtőkamrákban. A műhely központi helyén láthattuk a csuklós Volvo autóbuszt is. Ezekből a 7900A típusú járművekből a Volánbusznak összesen hatvanegyet szállít a Rába-Volvo együttműködés. A közlekedési cég pályázatának kihirdetése után a hazai buszgyártók tiltakoztak, mondván a Rába valójában Volvo autóbuszokat importál, miközben rendelkezésre áll a hazai gyártó- és fejlesztő kapacitás.A sajtóban olyan hírek is megjelentek, hogy a kormány által meghirdetett Nemzeti autóbusz program részeként forgalomba helyezett Volvóknak egyetlen alkatrésze sem magyar, holott az együttműködési megállapodás aláírásakor a felek 30 százalékos magyar hozzáadott értéket emlegettek.Ezzel szemben Pintér István, a Rába elnök-vezérigazgatója továbbra is nagyjelentőségűnek tartja a Rába-Volvo stratégiai megállapodást, amely szerinte továbblépési lehetőséget ad a magyar autóbuszgyártás szakembereinek. Kifejtette, hosszú távon működőképes konstrukciót dolgoztak ki, amely a résztvevő cégeknek, valamint a hazai kis- és középvállalkozásoknak is hasznot hajt. A rendszer kiteljesedéséhez azonban három-öt évre van szükség. Jelezte, a megállapodás előkészítésénél figyelembe vették, hogy az autóbuszpiac korszakos technológiai megújulás előtt áll. A Rába szakemberei szerint a legvalószínűbb a dízel-elektromos hibrid hajtási rendszerek elterjedése. A Volvo pedig rendelkezik ilyen technológiával. Az elnök-vezérigazgató úgy látja, az iparági sajátosságokból adódóan a piaci szereplőknek el kell viselniük, hogy a megrendelések kiszámíthatatlanul változó mennyiségben születnek meg. Amikor viszont van megrendelés, akkor nagyon rövid a határidő. - Mindezek, valamint az európai piaci folyamatok figyelembe vételével úgy vélik, mondtaPintér István -, hogy a kontinensen nincs szükség még egy autóbuszgyárra.A Rába-Volvo együttműködésben a Rába célja a teljes ellentételezésen túl, hogy meghatározó termékeit - futóműveket, valamint üléseket- beépítse a buszokba. A Volvo igényeihez szabott futómű kidolgozása azonban intenzív termékfejlesztési munkát igényel. Ez idő- és pénzigényes. A fejlesztés jelenleg a végső szakaszában van, ezt követően kezdődnek a tesztelések, vizsgálatok. Ezek egy részét a Volvónál végzik, ennek során minősíti a gyártó a beszállító termékét, és ennek eredményeként kerülhet majd magyar futómű a Volvo buszokba.Hasonló eljárás vár a Rába üléseire, valamint azoknak a magyar beszállítóknak a termékeire, amelyek bejelentkeztek a meghirdetett programba. Pintér István hangsúlyozta, az általuk felépített rendszer akkor lesz hosszú távon fenntartható, ha minden részeleme működik, beleértve az évi 200-300 darabos megrendelés-állományt. Időközben körüljártuk a műhelyben álló csuklóst. Kerestük, vajon hol lehet az az alkatrész, amely idehaza készült. A budapesti forgalomba helyezésre váró 61 jármű esetében a Rába szakemberei Lengyelországban kapcsolódtak be a buszok szerelésébe. Az utastájékoztató és Futárrendszer elemeinek, valamint a fedélzeti elektronika telepítését, illetve a járművek vizsgáztatását pedig Magyarországon végezték - tudtuk meg. Ha kiteljesedik az együttműködés, a Volvók végső szerelési munkáit a Rába műhelyeiben végzik majd el.Ezért kezdődött meg a magyar munkások képzése a Volvo lengyelországi üzemében. Az, hogy pontosan milyen munkafolyamatokat végeznek majd Magyarországon, mondta Pintér István, attól is függ, hogy a Volvo mennyi magyar beszállítótól fogad be alkatrészt. Ez a kiválasztás jelenleg is folyik. A csaknem 300 jelentkező vállalkozás csaknem 10 százalékával kezdődtek el a közvetlen egyeztetések. Velük egyenként tárgyalják meg, mely cég lehetnek a Rába, és mely közvetlenül a Volvo beszállítója. Pintér István emlékeztetett rá, hogy a megállapodás értelmében az idehaza forgalomba helyezett Volvo buszok értékével megegyező magyar beszállítói terméket fogad be a svéd gyártó. Vagyis a Volvók ha nem is közvetlenül, de közvetett módon magyar terméknek tekintendők, és a közpénzek 100 százaléka itthon hasznosul. Lesz, ahogy lesz, a Volvók mindenesetre már megérkeztek Győrbe.Megjelent a Magyar Nemzet 2014. 03. 24. számában 
Címkék: 

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója