A legnagyobb indiai autógyártó közleménye szerint adózott eredménye 47,41 százalékkal, 11,17 milliárd rúpiára (160,26 millió dollár) csökkent az egy évvel korábbi 21,25 milliárd rúpiáról. A nyereségcsökkenést a cég részben azzal indokolta, hogy nehezen tudja értékesíteni legfontosabb piacain, mint például Kínában a Jaguar Land Rover (JLR) luxusjárműveket, de szerepet játszott az is, hogy az indiai gazdaság növekedése is lassult, ami befolyással volt a keresletre.  A Jaguar Land Rover (JLR) eladása 5 százalékkal, 651,46 milliárd rúpiára csökkent. A JLR leánycég adja a Tata bevételének nagyobbik részét.  

Az Audi elindítja a jármű és környezete (vehicle-to-infrastructure – V2I) között létrejövő „Traffic Light Information” (Közlekedési lámpa információ) szolgáltatását Európában. Júliustól az Audi új modelljei összekapcsolódnak az ingolstadti közlekedési lámpákkal, majd 2020-tól ez a kör további európai városokkal bővül majd. Ettől kezdve az autók jobb eséllyel érhetik el a „zöld hullámot” a városon belül: az Audi vezetői a műszerfalon láthatják a megfelelő sebességet, amely a következő közlekedési lámpa zöld jelzésének eléréséhez szükséges. Ha ez a megengedett sebességhatárokon belül nem lehetséges, akkor a rendszer visszaszámol a következő zöld jelzésig. Így a városi közlekedés még kényelmesebbé és hatékonyabbá válhat. Az Amerikai Egyesült Államokban az Audi ügyfelei már 2016. vége óta használhatják ezt a szolgáltatást. Az Audi az első autógyártó a világon, amely sorozatgyártású modelljeit a városok közlekedési lámpáival hálózatba kapcsolja. „A városban araszoló forgalom borzasztóan idegesítő. Ezzel ellentétben igen jó érzés elcsípni egy „zöld hullámot”. Sajnos azonban ez túl ritkán történik meg. A „Közlekedési lámpa információ” funkcióval egyre inkább a vezetőké lesz az irányítás. Sokkal hatékonyabban és kényelmesebben közlekedhetnek, hiszen tudják, hogy a 250 méterre előttük lévő közlekedési lámpánál elérik még a zöld jelzést.” – nyilatkozta Andre Hainzlmaier, az Audi alkalmazások, hálózatba kapcsolt szolgáltatások és intelligens városok fejlesztéséért felelős vezetője. „A jövőben az autóinkból kinyert anonim adatok segítségével könnyebb lesz a városi közlekedési lámpák váltásainak beállítása és a forgalom áramlásának optimalizálása.” Az Amerikai Egyesült Államokban az Audi ügyfelei két éve használják a „Time-to-Green” funkciót. Amennyiben a vezető piros jelzésnél érkezik a közlekedési lámpához, az Audi virtual cockpit digitális műszeregységen vagy a head-up display kijelzőjén elkezdődik egy visszaszámlálás a következő zöld jelzésig. Ez már több, mint 5 000 kereszteződésben elérhető az Amerikai Egyesült Államok különböző városaiban, így például Denver, Houston, Las Vegas, Los Angeles, Portland és Washington utcáin. A fővárosban egyedül közel 1 000 kereszteződés áll összeköttetésben a „Traffic Light Information” (Közlekedési lámpa információ) rendszerével. Február óta az Audi újabb funkcióval bővítette kínálatát Észak-Amerikában. Ennek kifejezett célja, hogy lehetővé tegye a „zöld hullám” elérését. A „Green Light Optimized Speed Advisory” (Zöld jelzésre optimalizált sebesség ajánlás – GLOSA) jelzi a vezető számára azt az ideális sebességet, amellyel a következő közlekedési lámpa zöld jelzését elérheti. Mind a „Time-to-Green”, mind pedig a GLOSA meghatározott Audi modellekben kezdi meg ingolstadti működését. Ebbe a körbe tartozik minden Audi e-tron modell, és a július közepétől gyártásba kerülő (2020-as modellévbe tartozó) A4, A6, A7, A8, Q3, Q7 és Q8 modellek. Működésének feltétele az Audi connect navigációs és infotainment csomag és az opcionálisan elérhető, a közlekedési táblákat kamera segítségével felismerő rendszer. Miért két évvel később érkezik ez a funkció Európába, mint az Amerikai Egyesült Államokba? „A szolgáltatás bevezetéséhez kapcsolódó kihívások itt sokkal komolyabbak, mint például az Egyesült Államokban, ahol a városi közlekedési lámpák rendszere nagy területen és egységesen került kialakításra. Európában ezzel ellentétben a forgalomszabályozó infrastruktúra inkább lokálisan és decentralizáltan, különböző technológiai megoldásokat alkalmazva fejlődött.” – fejtette ki Hainzlmaier. „Az, hogy milyen gyorsan kapcsolódhatnak további városok ehhez a technológiához, függ az adatok és a kapcsolódási felületek egységesítésétől illetve a városok közlekedési lámpáinak digitalizációjától.” Az Audi ezen a projekten a Traffic Technology Services (TTS) csapatával közösen dolgozik. A TTS a városi forgalomirányító központok nyers adatait készíti elő és továbbítja az Audi szervereire. Az információ innen egy gyors internet kapcsolat révén továbbítódik az autókba. Az Audi azon dolgozik, hogy a „Traffic Light Information” (Közlekedési lámpa információ) rendszere további németországi, európai, kanadai és egyesült államokbeli városokban is elérhető legyen az elkövetkező években. A legnagyobb kelet kínai városban, Wuxiban az Audi és partnerei egy fejlesztési projekt keretén belül vizsgálják az autók és a közlekedési lámpák közötti hálózati kapcsolatot. A jövőben az Audi ügyfelei számos további funkcióval gazdagodhatnak, ilyen például a „zöld hullám” bekalkulálása az ideális útvonal megtervezésénél. Szintén elképzelhető, hogy az Audi e-tron modellek a piros lámpához való gurulás során fokozottan hasznosíthatják a fékenergiát akkumulátoraik töltésére. Az előrejelzéssel összekapcsolt adaptív sebességszabályozással (Audi predictive adaptive cruise control; pACC) együtt az autók akár automatikus fékezésre is képesek a piros jelzésnél. Hosszú távon a városi forgalom csak nyerhet. Amikor az autók anonim adataikat továbbítják a városnak, akkor például a közlekedési jelzések működése is sokkal rugalmasabbá válik. Minden vezetőnek ismerős lehet a következő helyzet: éjszaka várunk a piros lámpánál, amikor közel s távol egyetlen autó sem látható. A hálózatba kapcsolt közlekedési lámpák ekkor igény szerint működnének. Más autómárkák vezetői is élvezhetnék az Audi által kifejlesztett „Traffic Light Information” szolgáltatás előnyeit. Ez jó hír a városoknak, akiknek az igazán hatékony forgalomirányításhoz nagyszámú autótól érkező, anonim adatokra van szüksége. A jövőben a jármű és környezete (vehicle-to-infrastructure – V2I) közötti kommunikációt lehetővé tevő technológiák, mint a „Traffic Light Information” támogatják az önvezető üzemmódot. „A város az egyik legösszetettebb környezet az önvezető autók számára. A járműnek ugyanis kezelnie kell a helyzetet, akár esőben és hóban is. Itt a forgalomirányítási rendszerrel való adatcsere kifejezetten fontos lehet.” – véli Hainzlmaier.

Kezdjük Európában, egy Magyarországon sem ismeretlen csoporttal: Aki nagyjából tisztában van az európai autókereskedelemmel, minden bizonnyal nem lepődik meg, hogy az Emil Frey-ről beszélünk. A Svájcban, 1924-ben alapított vállalat kezdetben motorkerékpárokra specializálódott, majd később fordultak az autóipar felé. 2017-ben 11 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak, ami több, mint duplája az összes magyar kereskedő által generált forgalomnak ugyanabban az évben. Az autósport szerelmesi számára talán nem ismeretlen a Penske Automotive csoport sem, hiszen több versenyosorzatban is érdekeltek, például az IndyCar bajnokságon is indulnak saját csapatukkal. Elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában aktívak, de a kontinentális Európában is vannak érdekeltségeik. 2017-ben 620.000 autót értékesítettek, melyek közül 386 ezer új jármű volt. Ez háromszor annyi, mint a Magyarországon évente eladott új autók száma. A forgalmat tekintve legnagyobb játékosnak számító Jardine Matheson csoport története is igen érdekes. A kínai alapítású vállalat még az 1800-as évek elején indult, kezdetben kereskedőházként, míg mára egy több iparágban érdekelt konglomerátummá fejlődött a közel kétszáz éves történelme során. Az autókereskedelem jelenti elsőszámú bevételforrásukat, de érdekeltek üzemeltetésben, informatikában, ingatlanokban, élelmiszergyártásban, hotelekben, logisztikában és infrastrukturális fejlesztésekben is. 2017-ben 766.000 autót értékesítettek, forgalmuk pedig meghaladta a 24 milliárd eurót. Ezek a vállalatok különöseb szerencsés helyzetben vannak az utóbbi néhány évben, ugyanis számos, náluk jelentősen kisebb kereskedőcsoport küszködik nehézségekkel, így tökéletes célpontot jelentenek, ha felvásárlás általi növekedésről van szó. Magyarországon egyelőre csak az Emil Frey csoport aktív, több márkát is kizárólagosan a svájciak hazai leányvállalatáról vásárolhatunk meg. Ugyanakkor a jelenlegi környezetben és felvásárlási lázban nem lenne nagy meglepetés, ha újabb, hasonlóan nagy játékos lépne be a magyar piacra.

A változást követően a benzin átlagára literenként 408 forintra, a gázolajé 416 forintra emelkedik, ami előbbinél négy, utóbbinál fél éves csúcsot jelent. Az üzemanyag ára legutóbb május 10-én, pénteken változott, akkor a Mol 2 forinttal 403 forintra csökkentette a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát, a gázolaj ára nem változott.  Az autósok akár 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a kutak árai között, a legdrágábbak az autópályákon lévő töltőállomások. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.