Ijesztő a végeredményt hozott az alapos számolás: tavaly 97 ezer új és 125 ezer importált használt-autó kapott magyar rendszámot, ami összesen 222 ezer forgalomba helyezés, ám közben nyom nélkül eltűnt a hazai járműparkból százezer autó. Roncsok a hátsó udvarban És persze tovább öregedett és bővült a hazai gépjárműpark, de közel sem a behozatal mértékének megfelelően. A KSH összeállatása szerint a január elsejei nyilvántartásban 3 196 856 személyautó és 444 080 tehergépkocsi szerepel, ami előbbiek esetében 89161 darabos, utóbbiaknál 14 111 darabos bővülést jelent, vagyis egy év alatt összesen 103 272 darabbal gyarapodott a gépjárműpark ebben a két kategóriában. És ha tovább számolunk, akkor kiderül, hogy 2015-ben 118 728 darab már nem szerepel a KSH nyilvántartásában, ami éves szinten teljesen normális fogyás egy ilyen méretű gépkocsi park esetében. Az már kevésbé, hogy többségüket nem legálisan vonták ki a forgalomból. A szerző felvételei A helyes és törvényes út A selejtezés hivatalos módja, hogy a tulajdonos a kijelölt és minősített bontóban leadja feleslegessé vált járművét, melynek ellenében megkapja a hivatalos bontási igazolást, ezzel pedig a kormányablaknál kivezetik az autót a nyilvántartásból, így már mentesül a teljesítményadótól és a kötelező biztosítás befizetésétől. Ez azért is fontos, mert a legális átvevő helyeken szakszerűen és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően bontják, valamint tárolják az alkatrészeket: tehát szelektálják a fém, a műanyag, a az üveg alkatrészeket, valamint a légzsákok és biztonsági övek pirotechnikai tölteteit, de lényeges a légkondicionálók töltőgázainak, valamint a motor-és sebességváltó kenőanyaginak tárolása. Vagyis hogy ne árokszélen végezze a roncs, ne szennyezze olaj a földet, ne csúfítsa abroncs az erdőt. Ötvenezer éves lebomlás A számolások alapján kiderül, hogy tavaly közel százezer roncsot a szürke és fekete bontókban dolgoztak fel. Ezekre pedig legkevésbé sem a szakszerű és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő előkezelés (üzem- és veszélyes segédanyagok eltávolítása), szakzsargonban szárazra fektetés a jellemző, csak a használható alkatrészek és értékesíthető fémhulladék kinyerése a cél. A hűtőfolyadékok, klímagázok, akkusavak és egyéb eléghetetlen és használhatatlan alkatrészek, műanyagok, ülések, elkerülnek valahová, például a csatornába, árokpartra, vagy erdőszélre, ahol vagy közpénzből eltakarítják azokat, vagy ott maradnak az enyészetnek. Egy gumiabroncs lebomlása még akkor is legalább háromezer év, ha folyamatosan süti a nap, de vannak olyan műanyag alkatrészek, amelyek akár ötvenezer évig is kibírják a természetben. Egyre több a fekete bontó A Magyarországon a korábbi években forgalomból kivont évi 60-80 ezer autóból egyre kevesebb került legális bontókba, Dr. Lukács Pál (a Kecskeméti Főiskola Jármű-technológia Tanszék vezetője, a CAR-REC Gépjárműroncs-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője) lapunknak elmondta, hogy folyamatosan csökkent és tavaly már 20 ezernél kevesebb volt a kiállított bontási átvételi igazolások száma, melyeket a 150 legálisan működő hasznosító telephelyen és 25 átvevőállomáson állították ki. A szakértő szerint háromszor ennyi a jogosulatlan „roncsátvevők” száma. A felesleges mennyiséget feldolgozó illegális hálózatot nehéz felszámolni, mert az elmúlt években egyre finomabbak lettek módszereik: általában bejelentett javítóműhelyekben bontják a roncsokat vagy éppen a lopott autókat, így az nem tűnik fel senkinek sem, hiszen legálisnak látszik a hátsó udvarban folyó tevékenység. Felmérni sem lehet pontosan, hogy mekkora mennyiség kerül feldolgozásra, hiszen bármilyen igazolás nélkül bárki hozhat bármilyen törött vagy roncsautó donornak, ha nem akarja azt forgalomba helyezni. Az nem is baj, ha valaki alkatrésztartaléknak spájzol egy kocsit, hanem az, hogy ez már tömeges és illegális iparággá fejlődött. Megjelent a Népszabadság 2016 március 9-i számában  

Soltész Bálint közlése szerint legalább huszonöten megsérültek, amikor árokba hajtott egy menetrend szerint közlekedő busz az M3-as autópálya Budapest felé vezető oldalán Hatvan közelében hétfőn délután. Az utasok közül ketten súlyos sérülést szenvedtek, őket kórházba szállították, a többi könnyű sérültet a helyszínen látták el a mentők. Azt is elmondta, hogy a buszon összesen 30-an voltak, és a busz vezetője nem sérült meg. Az 55-ös kilométerszelvényben történt balesetnél a rendőrök félpályás útlezárás mellett még az esti órákban is helyszínelnek, ezért óvatosságra intenek az érintett útszakaszon.

A stáb ezekben a hetekben forgatja Londonban az első epizódokat, és az egyik jelenetet a brit főváros kormányzati negyedének kellős közepén, a Whitehallon vették fel. Matt LeBlanc, a hatalmas sikerű egykori amerikai tévés vígjátéksorozat, a Jóbarátok egyik volt sztárja - a Top Gear új stábjának tagja - és Ken Block autóversenyző éppen a brit háborús halottak kegyeleti emlékműve, a Cenotaph tövében hajtott végre különféle - általában igen hangos - trükköket egy veterán Ford Mustanggal, elfüstölve az aszfalton egy készletnyi gumit. A hétfői brit lapokban bőséges fotókínálattal illusztrált mutatvány óriási felháborodást keltett, különösen a brit fegyveres erők tagjai körében. Richard Kemp ezredes, aki az afganisztáni hadműveletek idején a brit katonai kontingens hadszíntéri parancsnoka volt, a BBC rádiónak hétfőn kijelentette, hogy véleménye szerint ennek a jelenetnek nem szabad adásba kerülnie, mivel a Top Gear stábja súlyos kegyeletsértést követett el. Kemp szerint a Cenotaph az elmúlt évszázad háborúiban elesett brit katonák jelképes temetője, és a stáb ezzel az erővel egy valódi temetőben is végrehajthatta volna autós mutatványait. - Matt LeBlanc és társai soha nem adhatnak annyit ennek az országnak, mint azok, akik harcoltak és életüket áldozták hazájukért - fogalmazott a brit katonatiszt. Kifejezte nemtetszését George Osborne pénzügyminiszter is, akinek dolgozószobája éppen a forgatási helyszínre néz. Osborne, aki szerdán ismerteti az alsóházban a 2016-2017-es pénzügyi év költségvetési javaslatát, ingerült Twitter-üzenetben tudatta, hogy próbálná írni a költségvetést a Top Gear epizódjának "zajos" forgatása közepette. - Halkabban, ha szabad kérnem - tette hozzá. Chris Evans, a Top Gear műsorvezetője hétfőn nyilatkozatban kért "fenntartások nélkül" elnézést a történtekért. Evans, a BBC veterán rádiós és televíziós személyisége elismerte, hogy a jelenet kegyeletsértőnek tűnhet, és "nem volt bölcs döntés" épp a Cenotaph környékét választani a forgatáshoz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a stábnak természetesen nem az elesett katonák emlékének megsértése volt a célja. Evans nem tett utalást arra, hogy a felvétel adásba kerül-e a májusban induló új sorozatban. A Top Gear egy év szünet után indul újra, teljesen új stábbal. Az előző műsorvezetőtől, Jeremy Clarksontól - aki 2002 óta vezette és tette globális bombasikerré a könnyed hangvételű, pergő ritmusú autós műsort - tavaly tavasszal vált meg a BBC, miután Clarkson egy elmérgesedett vita végén orrba vágta Oisin Tymon producert, aki kórházi ellátásra szorult. Clarkson állítólag azon dühödött fel, hogy egy hosszú forgatási nap után a stábot nem várta meleg étel a szállodában. Clarkson nélkül nem vállalta a folytatást a Top Gear másik két volt frontembere, James May és Richard Hammond sem. Az ügy Nagy-Britanniában és világszerte is komoly vihart kavart, mivel a műsort - a BBC saját statisztikái szerint - 214 országban, vagyis gyakorlatilag az egész világon sugározták, és hetente 350 millióan nézték. Forgalmazása a BBC-nek becslések szerint évi 50 millió font (több mint 20 milliárd forint) bevételt hozott. Clarkson és két kollégája az Amazon cégcsoport online műsorszolgáltatójánál, az Amazon Prime-nál folytatja egy vadonatúj autós műsorral.

Az ExoMars program keretében az űrhajósok nélküli TGO (Trace Gas Orbiter) űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén bocsátották fel. A projekt második szakasza 2018-ban kezdődik majd, egy marsjáró útnak indításával. Az ExoMars expedíció az élet jelei után kutat majd a "vörös bolygón", és egy újabb lépéssel hozta közelebb az űrhajósok első Mars-utazását. Ez lehet az első alkalom, hogy európai űrjármű a Mars felszínén landoljon. (2003-ban a ESA Beagle 2 Mars-szondája szállt volna le a vörös bolygóra, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott magáról életjelet. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén.) Az ExoMars szondája hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, és többek között metán nyoma után kutat. (Az élet valamikori jelenlétének lehetséges indikátoraként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.) A szonda fedélzetén található a Berni Egyetem vezetésével fejlesztett CaSSIS (Color and Stereo Surface Imaging System) nagy felbontású színes sztereókamera, amelynek fedélzeti szoftverrendszerét a magyar SGF Kft. szoftverfejlesztői készítették. A Schiaparelli tesztmodul a TGO-ról történő, október 16-ára tervezett leválása után három napig tartó leszállási műveltbe kezd a Mars felszínére. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki feltérképezte a Mars felszínét. A Schiaparelli feladata, hogy értékes információkat gyűjtsön a misszió második szakaszához, amelynek központi eleme egy marsjáró, azaz "rover" eljuttatása lesz majd a "vörös bolygóra". A járműnek a Marsra érkezése 2019 januárjára várható. Az Airbus által Nagy-Britanniában tesztelt marsjáró olasz gyártmányú fúrója két méter mélyre tud lefúrni, szemben a Marson 2012 óta dolgozó amerikai Curiosityvel, amely csupán néhány centiméter mélyre hatolt a talajba. Az európai-orosz együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot. - A földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás - fogalmazott korábban Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén. Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni az ambiciózus tervek megvalósításából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez. Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz pedig egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz. Az elmúlt ötven évben több mint negyven űrhajó indult útnak a Marsra. Bár sok projekt meghiúsult, az Egyesült Államok több rovert is a Marsra juttatott.