A düsseldorfi munkaügyi bíróság végzése a Lufthansa keresetének megfogalmazása értelmében csak a düsseldorfi repülőtérre és a keddi napra vonatkozik, az elkövetkező napokra nem. A Lufthansa kedden keresetet nyújtott be a düsseldorfi és a darmstadti munkaügyi bíróságon, kérve, hogy minősítsék törvénytelennek az Ufo pénteken meghirdetett munkabeszüntetését. Az Ufo szakmai szakszervezet erre válaszul kedden bejelentette, hogy szerdától teljes körű sztrájkba kezdenek a Lufthansa légiutas-kísérői és péntek estig Frankfurtban, Münchenben és Düsseldorfban a német légitársaság összes közép- és hosszútávú járatának indítását megakadályozzák. A bíróság szerint az Ufo szakszervezet nem fogalmazta meg kellő pontossággal a munkabeszüntetés célját, holott a bérköveteléseket pontosan és ellentmondásmentesen kell előterjeszteni, ez pedig nem történt meg. A bíróság első közleménye idején arról még nem voltak információk, hogy a Lufthansa tervezi-e újabb kereset benyújtását a munkabeszüntetés betiltására az elkövetkező napokra is. A német dpa hírügynökség az esti órákban már arról számolt be, hogy a Lufthansa újabb keresetet nyújtott be a düsseldorfi munkaügyi bírósághoz a munkabeszüntetés betiltására az elkövetkező napokra is. Akárhogyan is döntsön a bíróság, határozata csak a düsseldorfi repülőtérre lesz érvényes. A Lufthansa ugyanakkor kedden este bejelentette, hogy a sztrájk miatt 930 szerdai járatát törölte a frankfurti, müncheni és düsseldorfi repülőtereken. A járattörlések mintegy 100 ezer utast érintenek. Forrás: MTI

Aggodalomra ad okot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése. A szervezet nyilvántartása szerint 2013-ban 1,25 millió halálos kimenetelű baleset történt, ami megfelel a hat évvel korábbi szintnek. Ez azt jelenti, hogy a halállal végződő balesetek száma annak ellenére sem csökken jelentősen, hogy a motorizáció szintje 16 százalékkal nőtt 2007 és 2015 között, azaz folyamatosak a biztonsági fejlesztések.  Éppen ezért sokkal hatékonyabb lépésekre van szükség ahhoz, hogy megvalósuljon az ENSZ célja: 2020-ra felére csökkenteni a halálos balesetek számát. „Az ’50-es évektől kezdve napjainkig az autóval évente megtett átlagos futásteljesítmény ezerről 12 ezer kilométerre nőtt. Ennek hátterében nemcsak a technikai fejlődés áll, hanem az az egyszerű tény is, hogy a mobilitás egyre nagyobb kényelmet és biztonságot nyújt az embereknek” – jegyezte meg Musztrai Ferenc, a Continental Hungaria Kft. marketing vezetője. A Német Állami Közlekedési Hatóság szerint jelenleg csak Németországban 44 millió autó fut az utakon. Ezt azt jelenti, hogy a több mint 40 millió német háztartásban 1,1 darab autó jut minden egyes lakosra. A világ néhány országában ugyanakkor csak ezer lakosra számolható egy autó. Az amerikai Nemzeti Autópályabiztonsági Hatóság (NHTSA) szerint 2010-ben az Egyesült Államokban 242 milliárd dollárt tett ki az autóbalesetekből fakadó gazdasági kár. Emellett az USA-ban egyetlen nap sem telik el halálos baleset nélkül. A német Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint pedig 1953 óta 750 000 ember vesztette életét autóbalesetben Németországban, ami jóval több mint Frankfurt jelenlegi lakossága. A jelenlegi statisztikai adatok szerint 2013-ban 3 339 személy vesztette életét, míg 2014-ben 3 377 ember halt meg súlyos közlekedési balesetben Németországban. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan tíz ember veszti életét a német utakon. Vision Zero: A Continental évek óta dolgozik a Vision Zero koncepción, melynek célja, hogy belátható időn belől nullára csökkentse a halálos kimenetelű balesetek számát. A koncepció fontos alappillérei közé tartozik a veszélyes közlekedési szituációk elkerülése, emellett a vezetéstámogató rendszerek fejlesztése és azok hatékonyságának növelése. Európában a halállal végződő balesetek száma 1980-2010 között Németországban 75 százalékkal, Svédországban 70 százalékkal, míg Görögországban 20 százalékkal csökkent. „A Continental-nál úgy gondoljuk, hogy a halálos balesetek számának eddigi csökkenéséhez nagymértékben hozzájárult az, hogy az elmúlt évtizedekben kötelezővé vált a biztonsági öv, az ABS, valamint a gumiabroncs-nyomás ellenőrző rendszer (TPMS)” – jegyezte meg Fodor Mónika, a Continental Konszern magyarországi kommunikációs és EBRD ország-koordinátora. Ebben az évtizedben a számtalan biztonsági rendszernek köszönhetően (ABS, ESC, TPMS, AEBS stb.) az újonnan forgalomba helyezett autók jóval biztonságosabbá váltak. Ennek ellenére – az Európai Unió 28 tagállamának statisztikáit is figyelembe véve – még mindig nagyon sok halálos, vagy súlyos sérüléssel járó baleset történik az európai utakon, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a biztonsági rendszerek egy bizonyos része nem tartozik hozzá az alapfelszereltséghez. A legtöbb vezetéstámogató rendszer azonban képes arra, hogy még az ütközés előtt felhívja a vezető figyelmét a balesetveszélyre. „Több tanulmány is bebizonyította, hogy például az elektronikus menetstabilizáló (ESC) akár 40 százalékkal képes csökkenteni a balesetek bekövetkezésének kockázatát” – hívta fel a figyelmet Fodor Mónika.  Kiemelte: hazánkban is folytat fejlesztéseket és gyárt olyan vezetéstámogató rendszereket a Continental, amelyek segítik a Vision Zero koncepció megvalósítását. Magyar gyártás és fejlesztés: Az automotive üzletág budapesti és veszprémi gyárának szakemberei a WinterContact™ Családi Biztonságtechnikai Napok első hétvégéjén (november 7-8.) betekintést nyújtottak a látogatóknak azon fejlesztésekbe és gyártási folyamatokba, melyek a két telephelyen a biztonságos közlekedés támogatásának jegyében zajlanak. A veszprémi telephely egy tesztautón mutatta be azon fékvezérlőket, amelyekhez szoftvereket fejlesztenek és tesztelnek a gyárban. A budapesti üzem pedig - ahol autóelektronikai részegységek és mikroelektronikai áramköri modulok gyártása folyik – az esemény sajtótájékoztatóján mutatta be azokat kimagaslóan fejlett és innovatív technológiákat, amelyek a járműelektronika szinte minden területén jelen vannak és a biztonságos közlekedést támogatják.

A Boeingnek az MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint ezzel történetének legnagyobb rendelését adta le az indiai légitársaság. Az üzlet értékét a Boeing nem közölte. A szerződésben a korábban 25 jelenlegi konstrukciós Next Generation gépre leadott rendelést MAX-ra változtatják és vételi jogot, valamint opciót biztosítanak további ötven gépre. A mumbai székhelyű, 1992-ben alapított Jet Airways India második legnagyobb légitársasága a diszkont IndiGo után, naponta mintegy háromszáz járatot üzemeltetnek 74 célállomásra 116 gépes flottával. A múlt évben 17,2 millió utast szállítottak. A MAX gépek a Next Generationnél 14 százalékkal kevesebb kerozint fogyasztanak, egyebek mellett a kettős tollazatú szárnyvégeknek és az új hajtóműveknek köszönhetően. Az első MAX-ok 2016-ban teljesíthetik első felszállásukat, forgalomba pedig először az amerikai Southwest Airlines diszkont légitársaságnál állnak várhatóan 2017 harmadik felében. A típusra eddig mintegy 2700 megrendelés érkezett.

A Matthias Müller vezérigazgatónak közvetlenül alárendelt digitalizálás-technológiai stratégiai részleg élére kinevezett Johann Jungwirth egy éve dolgozik az Apple-nél, korábban pedig öt éven át a Mercedes-Benz amerikai kutatási-fejlesztési részlegét irányította. Az Apple autóipari ambícióival kapcsolatban akkor indultak el a találgatások a nemzetközi sajtóban, amikor Johann Jungwirth a Mercedestől a számítástechnikai vállalathoz igazolt át. Amerikai médiaértesülések szerint az Apple egy elektromos autó kifejlesztésén dolgozik, amit 2019-ben tervez piacra vinni. A Mercedesnél Jungwirth a járművek hálózatra kapcsolásával és autonóm közlekedésével foglalkozott. Az Apple-nél betöltött pontos szerepéről nincsenek információk. Hivatalos titulusa szerint Mac számítógép-rendszerek fejlesztésével foglalkozott igazgatói munkakörben. A Volkswagen konszernnél az Audi tette meg eddig a legnagyobb lépéseket a járműtechnológia digitalizálása felé. Januárban például egy Audi A7 modell önállóan tette meg a Szilikon-völgyből a Las Vegas-i CES szórakoztató elektronikai vásárra vezető mintegy 900 kilométeres utat. Az Audi vezette be - elsőként TT modelljében - a jármű irányítási és szórakoztató elektronikai rendszereit egy modulban egyesítő digitális műszerfalat is.