A McLaren brit pilótája mögött csapattársa, az ausztrál Oscar Piastri lett a második, míg harmadikként a világbajnoki címvédő és a pontversenyben jelenleg is éllovas a Max Verstappent intették le. Fotó: https://landonorris.com/ A rajtot követően nem változott az első hat sorrendje, azaz Piastri, Norris, Leclerc, Verstappen, Sainz és Russell alkotta az élmezőnyt. A Red Bull háromszoros világbajnok holland pilótája az első körökben ugyan tett néhány előzési kísérletet, de Leclerc megtartotta a harmadik pozícióját. Az első négy elszakadt a mezőnytől, de komolyabb izgalmak nem voltak, mígnem Verstappen hat körrel a vége előtt megelőzte ferraris riválisát. Már csak két kör volt hátra, amikor a McLaren párosa helyet cserélt, hogy a pontversenyben második Norris egy helyett két ponttal csökkentse a különbséget Verstappennel szemben. A végén már nem voltak izgalmak, mert Nico Hülkenberg balesete miatt virtuálisan beküldték a biztonsági autót, így a sorrend már nem változott. Az ezúttal harmadik Verstappen előnye ennek nyomán 45 pontra csökkent a győztes Norris előtt. Az idény során hat sprintfutamot rendeznek, ez volt az ötödik. Az előző négyet Verstappen nyerte Kínában, Miamiban, az ausztriai Spielbergben, valamint a texasi Austinban. A rövid távú viadalon az első nyolc helyezett szerez világbajnoki pontokat: a győztes 8, a második 7, a harmadik 6, a negyedik 5, az ötödik 4, a hatodik 3, a hetedik 2, a nyolcadik pedig 1 pontot. A Brazil Nagydíj közép-európai idő szerint 19 órától az időmérővel folytatódik Sao Paulóban. Végeredmény: Brazil Nagydíj, sprintfutam (24 kör, 103,416 km, a pontszerzők): 1. Lando Norris (brit, McLaren) 29:46.045 perc 2. Oscar Piastri (ausztrál, McLaren) 0.593 mp hátrány 3. Max Verstappen (holland, Red Bull) 1.497 mp h. 4. Charles Leclerc (monacói, Ferrari) 5.656 mp h. 5. Carlos Sainz Jr. (spanyol, Ferrari) 7.224 mp h. 6. George Russell (brit, Mercedes) 12.475 mp h. 7. Pierre Gasly (francia, Alpine) 18.161 mp h. 8. Sergio Pérez (mexikói, Red Bull) 18.717 mp h. MTI      

A korábbi Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), valamint a Nemzeti Energiastratégia (NES) 2030-ra 6000 MW-os célértéket tűzött ki a naperőművek kapacitására vonatkozóan. Ezt azonban a vártnál gyorsabb ütemű telepítéseknek köszönhetően már 2023-ra sikerült túlteljesíteni, ezért az Energiaügyi Minisztérium felülvizsgált NEKT-tervezetében 2030-ra legalább 50%-os csökkentést céloz meg az üvegházhatású gázok kibocsátásában, valamint a végsőenergia-felhasználás felső határát 785 PJ helyett 750 PJ-ban rögzíti. A megújuló energiaforrások arányát a korábbi 21%-ról 29%-ra emeli, ahol a naperőművi kapacitás új célértéke 12000 MW a korábbi 6000 MW kapacitáshoz képest. Az alapvető célok módosítása a klímasemlegesség és az energiahatékonyság javítását célozza. Ma már mintegy 7100 MW naperőmű-kapacitás áll rendelkezésre, ami magában foglalja az ipari méretű hálózatra termelő, a háztartási, valamint az ipari saját célra termelő erőművek adatait is. Az első kategória immár közel egynegyedét jelenti a bruttó hazai áramtermelésnek, és ötödét fedezi a teljes bruttó áramfelhasználásnak. Ez jelentős előrelépés az ország energiafüggetlensége és dekarbonizációs céljai szempontjából még akkor is, ha ez a gyors ütemű növekedés az időjárásfüggő és technológiai inerciával nem rendelkező erőművi kapacitásnak egyúttal számos rendszerszintű kihívással is jár. Globálisan azonban fényévekre vagyunk a klímaegyezmény vállalásaitól: 2023-ban ugyanis a szén-dioxid-intenzitás mindössze 1,02%-kal csökkent, de ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5°C-os célérték alatt maradjunk, évi 20,4%-os kibocsátáscsökkentésre lenne szükség. Minél később kezdünk globálisan koordináltan cselekedni, annál nagyobb, már-már irreális mértékű dekarbonizációs ütemre van szükség a visszafordíthatatlan mértékű felmelegedés elkerüléséhez. A megújulóenergia-kapacitás ugyan a világon mindenütt nő, de a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominálnak a globális energiafogyasztásban Bár a megújulóenergia-kapacitás 2023-ban rekordmértékben, 14%-kal emelkedett, a PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint aggodalomra ad okot a fosszilis energiaforrások felhasználásának 1,5%-os növekedése. A PwC elemzése 16. alkalommal vizsgálta meg a gazdasági növekedéssel járó szén-dioxid-kibocsátási adatokat. Az idei eredményekből az olvasható ki, hogy a 1,5°C-os globális felmelegedési pálya szinte elérhetetlenné vált. Egyre drasztikusabb szén-dioxid-intenzitás javulás (CO2/GDP tekintetében), azaz dekarbonizáció lenne szükséges a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez: míg tavalyelőtt 15,2%-os, tavaly 17,2%-os éves átlagos dekarbonizációs ráta lett volna kívánatos a folyamat megállításához, idén ez az érték már 20,4%-ra nőtt, ami - jelenlegi ismereteink alapján - sajnos irreális mértékűnek tekinthető. A még mindig növekvő globális energiaigény egy jelentős része továbbra is a fosszilis energiaforrások  felhasználásának fokozódását eredményezi. És bár biztató, hogy tavaly a megújulóenergia-kapacitás rekordot döntött, 14%-kal 3870 gigawattra (GW) nőtt, de a fosszilisok aránya szintén emelkedett (1,5%-kal), így elérte a 16007 GW értéket. 0,07%-kal növekedett a globális energiahordozó faktor is, ami az egységnyi energiafogyasztásra jutó szén-dioxid-kibocsátást méri. Vagyis az energiamixben ugyan enyhén, de még mindig nőtt a fosszilis tüzelőanyagok mértéke, ami azzal magyarázható, hogy az energia iránti kereslet gyorsabban növekedett, mint az új megújuló kapacitások termelte zöld energia mennyisége. „A megújuló energia 2025-re várhatóan a legnagyobb villamosenergia-forrássá válik, de a feltörekvő gazdaságok »felzárkózó« energiaigénye, a klímaberendezések gyors ütemű terjedése, a közlekedés megállíthatatlanul növekvő energiafogyasztása, de akár a mesterséges intelligencia alapú megoldások mögötti adatközpontok várhatóan mind növelni fogják az áramfogyasztást. Az energiahatékonyság fejlesztése és a kereslet »mintázatának« szignifikáns kezelése, azaz a megújuló energia kínálatához, termelésének helyéhez és idejéhez igazítása nélkül ezek a tényezők kiolthatják a megújulók terjedéséből származó előnyöket, és így továbbra is megkerülhetetlenek maradnak a fosszilis energiaforrások” - emelte ki Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási csapatának vezetője. Az energiaintenzitás csökkentése lenne a kulcs? Globálisan elsősorban az energiainfrastruktúra lassú engedélyezési folyamatai és a szabályozási bizonytalanságokkal is összefüggésbe hozható finanszírozási nehézségek hátráltatják a megújuló energiaforrások további terjedését, de időszakosan az ellátási láncok problémái, valamint szakemberhiány is felléphetnek. Ezért bár az energiaellátás strukturális átalakítása, a klímasemleges megoldások arányának növelése kritikus fontosságú, de nem elegendő. Az energiaigény csökkentése és az energiafelhasználás hatékonyabb, az időjárásfüggő energiaforrások tulajdonságait figyelembe vevő kezelése, tervezése (akár digitális megoldásokat is alkalmazva), a fogyasztás rugalmas „csúsztatásának” ösztönzése is szükséges ahhoz, hogy a globális klímacélok elérhetőek legyenek. Az energiaintenzitás csökkentésének és a kereslet hatékonyabb kezelésének fejlett technológiai és üzleti megoldásai lehetőséget kínálnak mind az állami, mind az üzleti döntéshozóknak, hogy a klímaváltozás hatásának tompítása érdekében gyorsabban cselekedjenek. A PwC és a Világgazdasági Fórum legutóbbi közös kutatása megállapította, hogy a jelenlegi technológia lehetővé teszi, hogy a globális energiaszükséglet közel egyharmadával (31%-kal) csökkenjen anélkül, hogy vissza kellene fogni a gazdasági teljesítményt. Ez évente akár 2 ezer milliárd dollár megtakarítást is eredményezhet (a jelenlegi energiaárak mellett), ha az évtized végéig meghozzák a szükséges döntéseket és intézkedéseket. Elengedhetetlen a kevésbé fejlett régiók pénzügyi és technológiai támogatása A fejlett és fejlődő országok dekarbonizációs rátái közötti különbség jól demonstrálja, hogy nagyobb pénzügyi támogatásra van szükség a méltányos átmenet biztosításához. Tavaly a G7-országok 5,31%-kal csökkentették szén-dioxid-intenzitásukat, míg az E7-országoknál 0,04%-os növekedés volt tapasztalható[1]. A fejlődő, gyorsan iparosodó országoknak hatalmas kihívásokkal kell szembenézniük úgy, hogy sokkal kevesebb pénzügyi erőforrással rendelkeznek. „A technológiai fejlődés azt eredményezi, hogy a vállalatok radikálisan csökkenthetik energiaintenzitásukat, és alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból megfizethető energiát használhatnak. A fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen az energiaigény csökkentése és a működés elektrifikációja, a termelékenység javítása, ami egyúttal az üvegházhatású gázok kibocsátását is mérsékli. A korszerű technológiák alkalmazásával tehát a vállalatok tovább javíthatják hatékonyságukat, miközben energiaköltségeiket kontrollálják, és ellenállóbbá válnak, például a geopolitikai eredetű kockázatokkal szemben is. Ezek a klímavédelmi szempontból kritikus intézkedések a fenntarthatósági teljesítmény fokozása mellett  - amennyiben átgondolt módon kerülnek bevezetésre és végrehajtásra - gazdasági előnyökkel is járhatnak, és a versenyképességet is javíthatják” - emelte ki Szoboszlai Bea. [1]  G7 országok: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország; E7 országok: Brazília, India, Indonézia, Kína, Mexikó, Oroszország, Törökország  

Bár a számítástechnika szédületes fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, az áramköri elemek további jelentős méretcsökkentése fizikai korlátok miatt nem lehetséges. Ezért a tudósok olyan új elveken működő számítástechnikai eszközök létrehozásán dolgoznak, mint az elektron belső mágneses momentumát használó spintronkai eszközök, vagy a kvantummechanika elvein alapuló kvantumszámítógépek. Fotó: BME A kvantumszámítógépek alap építőegységei a kvantumbitek, amelyeket gyakran szupravezető áramkörök segítségével hoznak létre. (Ezek kutatásával a BME-n is foglalkoznak –kísérleti és elméleti szempontból is – a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium programja keretében.) Az ezekben tárolt információ könnyen el tud veszni, így a terület nagy kihívása olyan robusztus rendszer építése, amely védett az információvesztéssel szemben. Erre az úgynevezett felületi kód a megoldás, amely a kvantumbitek folyamatos, gyors monitorozását igényli, amihez pedig on-chip célhardverek ideálisak. A szupravezető áramkörök rendkívül ígéretesek ilyen célra, hiszen a kvantumcsipek mínusz 270 Celsius-fokon kiválóan működnek és a hagyományos szilíciumalapú CMOS technológiánál lényegesen gyorsabb működési sebességgel, valamint csökkent hőterheléssel kecsegtetnek. Szupravezető áramkörökben a szupravezetés ki- és bekapcsolása jelenti a két logikai állapotot (nulla és nem nulla), azonban sokáig csak mágneses terekkel tudták átkapcsolni. Pár éve olasz kutatók bemutatták, hogy egy fémvezetékben a szupravezető állapot egy közel helyezett kapuelektróda segítségével ki- és bekapcsolható, azaz egy hagyományos tranzisztor elve szerint, kapufeszültséggel működtethető.  A felfedezés nagy feltűnést keltett, mivel a fizikai elméletek keretében a jelenség nem értelmezhető. Az olasz kutatók létrehoztak egy nemzetközi hálózatot, melybe a Műegyetem kvantumelektronika csoportját is meghívták, hogy a jelenség fizikai hátterét megértsék, illetve az alkalmazhatóságát vizsgálják. E konzorciumban Csonka Szabolcs és Makk Péter, a Fizikai Intézet két docense vezetésével sikerült most a BME kutatóinak megfejteni és bebizonyítani, hogy mi a jelenség magyarázata. „A szupravezetőn átfolyó elektronáramlás zaját, fluktuációját vizsgáltuk. Megmutattuk, hogy kapcsolat van a vezetékben folyó áram fluktuációja és kapuelektródából kilépő elektronok fluktuációja közt, és hogy fontos szerepet játszanak a minta felületén létrejövő rácsrezgések” – magyarázta Csonka Szabolcs, a Szupravezető Nanoelektronika Lendület-kutatócsoport vezetője. A tanulmány a rangos Nature Communications folyóiratban jelent meg. A tanulmány első szerzője, Tosson Elalaily nemrég szerzett doktori fokozatot a BME Fizikai tudományok doktori iskolájában. A mérések egy finn és dán kutatócsoporttal közösen készültek. A kutatások a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium keretében most azt vizsgálják, milyen gyorsan működhetnek ezek a kapcsolók, és a csoport benyújtott egy szabadalmat logikai áramkörök létrehozásának tervéről. A területről a napokban jelent meg egy összefoglaló cikk is a kutatócsoport tagjainak közreműködésével. „Ez egyelőre egy alapkutatás, de lehetséges, hogy az effektus később hasznosítható lesz, hiszen az általunk vizsgált áramkör egy kapcsoló szerepét töltheti be kvantumszámítógép-architektúrákban. Ha ennek a működése nincs negatív hatással a kvantumbitek élettartamára, akkor pár éven belül bevethető lehet” – mondta a bme.hu kérdésére Makk Péter, megjegyezve, hogy akadnak még fontos tisztázandó kérdések, például az áramkörök sebessége. „Ha jól működnek, akkor a demóverziók 5-10 év múlva jöhetnek létre, hosszú távon pedig leginkább szuperszámítógépek alkatrészeként lehet szerepük” – tette hozzá. Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem  

A Formentor néhány éve alatt máris a sportos márka legnépszerűbb modellje lett, az újdonság minden bizonnyal sikerre ítéltetett. Tavaly több mint 120 ezer világszerte kiszállított példányával vezette az eladási listákat – meggyőző eredmény a márka első saját tervezésű és fejlesztésű modelljétől. A Leon viszi tovább a tradíciót, ötajtós ferdehátú, illetve kombi változatában erősítheti tovább a márka ambícióit. Martorellben tervezték, fejlesztetté és gyártják, az új Cupra Leon/Formentor család az év harmadik negyedévében érkezik a piacra, hozzánk egy picit később várható. Sikeres évkezdet 2024 első negyedévében a spanyol márka 56 ezer 600 autót szállított ki, ami 21,4 százalékos emelkedést jelent 2023 első negyedévéhez képest, miközben márciusban a márka 23 ezer 800 kiszállított autóval rekordot döntött. Testvérek egymás között Mindkét modellt a márkagének szerinti új formai nyelvezet, új generációs plug-in hibrid technika, valamint még szélesebb körű digitalizáció és hosszú távú fenntarthatósági megoldások és még kedvezőbb menettulajdonságok jellemzik. A két kocsi szinte teljesen azonos technikai- és arculati fejlesztést kapott. A Leon és Formentor egyaránt agresszív cápaorrot visel, elöl és hátul is háromszögben rendezték a LED-es lámpa, az embléma a motortetőt uralja, és – amit sokan gyűlölni fognak, valamint ugyanannyian imádni -  világít a hátsó Cupra logó. Nem középiskolás szinten! Az utastér minőségibb az elődnél – de azért meg sem közelíti a prémium márkák szintjét – jelentős az újrahasznosított anyagok alkalmazása. A kagylóülés bevonata 73 százaléka újrahasznosított mikroszálból készült, de aki jobban szereti a bőrt, környezettudatos gazdálkodásból származó igazi állatbőrt felhasználó kárpitozást is kérhet.  A 12,9 hüvelykes központi érintőképernyő kibővített tartalmat kapott, várhatóan jól szól a 12 hangszórós, 390 watt teljesítményű hifi, amelyet a Sennheiser fejlesztett. Mindenki örülhet A motorkínálat gazdag, szinte mindent kínál, amit a piac ma elbír. Négy különböző technológia jeles termékeivel találkozhatunk a két új modell motorfedele alatt. Van benzines, lágy hibrid, dízel, konnektoros hibrid és sportmotor. Az új generációs plug-in hibrid hajtás 272 lóerőt teljesíthet, de még ennél is erősebb a kétliteres benzinmotor 333 lóereje a kombi csúcsmodellben (sosem volt még ilyen erős a Leon). Végre! Nem beszélve az intelligens nyomatékelosztásról és az opciós Akebono fékekről! Az ötajtós Leon legfeljebb 300 lóerős lehet, ugyanazzal a hétsebességes DSG-vel, elsőkerékhajtással és diffizárral az első tengelyen. Ehhez a változathoz a kormányon szabadon lebegő Cupra menetkapcsolón fejlesztettek egy új Cupra módot, amely versenypályára optimalizálták a pedál- és váltó hangolást, a nyomatékválasz brutális, a nyitott kipufogó pedig élőben közvetíti a benzingyilkos orgiát. Ami a Leonban a 300 lovas változat, az a Formentorban a 265 lovas, ez a belépő a sportos VZ világba. Szomorú, hogy az öthengeres győri motor már nem érhető el. A csúcsmodellekben (a 333 lovas Leon Sportstourerben és a 333 lovas Formentor VZ-ben) hátsó tengelyre szerelt elektro-hidraulikus rendszer két kuplung segítségével osztja kerekenként szét a nyomatékot, így a Cupra Sportstourer VZ (és Formentor társa) soha nem tapasztalt intenzitással képes kanyarodni – valójában egy keréken piruettezni... A kombi futóművének fejlesztésekor figyelembe vették az autó driftelési képességeit  - ezt csak versenypályán ajánlott használni. Már a széria féktárcsák is 18 hüvelykesek, de a hatdugattyús Akebono nyergekkel (375x36 milliméter) nem kunszt a biztonságos megállás végsebességről sem. Nem kevésbé jó hír, hogy a konnektoros hibrid akár 100 kilométert is megtehet csakis villanyárammal hajtva, az akkumulátor pedig akár 50 kilowattos teljesítménnyel tölthető DC gyorstöltőn. Elérhető továbbra is a kínálatban a 204 lóerős hajtáslánc. Mindkettőben az 1,5 literes benzinmotort nettó 19,7 kilowattórás akkumulátorból árammal táplált villanymotor teljesít szolgálatot. Az erősebb hibridet Brembo-fékek lassítják (a tárcsa átmérője 370 milliméter, vastagsága 32 milliméter). Jó lehet majd vezetni A Leon és a Formentor futóműve új fejlesztés, az elöl MacPherson rugóstag és a hátsó többlengőkaros felfüggesztés sportos hangolású. A kormányrásegítés progresszív, opciós az adaptív felfüggesztés – egyéni módban a csillapítás keménységét, illetve puhaságát 15 fokozatban állíthatja be a sofőr. A kipufogó hangját mesterségesen fokozzák, de a naturalistáknak van úgynevezett pure hangzás is, amikor csak azt halljuk a kipufogóból és a motorból, ami ott helyben, a maga természetes fémes és mechanikus valóságában létrejön. Mennyei zúgás. A belépő modellekben a jól ismert 1.5 TSI dolgozik 150 lóerővel, amelyhez hatfokozatú kézi sebességváltót társítanak. Szintén 150 lovas a lágy hibrid, 48 voltos rendszerrel támogatott, takarékosságra hangolt változat. A kombi elérhető összkerékhajtással és izmos, 240 lovas kétliteres benzinmotorral is. A Formentor ezt nem kapja meg, de a vásárlóknak nem kell nélkülözniük a kétliteres TSI selymességét, 204 lovas verzióban vihetik. A Leon és a Formentor bizonyos piacokon, így Magyarországon is kapható majd kétliteres, 150 lovas dízelmotorral – a flottapiac legnagyobb örömére. A szenvedély dizájnja, a dizájn szenvedélye A madridi világpremier egyben volt divat- és dizájn bemutató és autóbemutató. A vállalat itt indította el Cupra Design márkát, valamint bejelentették az együttműködést számos olyan márkával, amelynek hasonló a termék- és stílus filozófiája. Ilyen például a fenntartható ékszereket alkotó MAM, amely ruténium, illetve réz gyűrűket és karkötőket tervezett Cupra modellekhez, a Leonhoz és a Formentorhoz. A Cupra újra összebútorozott a Marset dizájnstúdióval, hogy egyedi világítástechnikát tervezzenek közösen. Mindezeket a madridi Cibeles Palotában mutatták be egyedi fény- és dizájn show keretében.