Erdélyi Péter szerint idén reális várakozás a 160 ezer értékesített új kocsi Magyarországon, azonban az uniós kibocsátási norma várható szigorítása miatt kérdéses, hogyan alakul jövőre az új autók ára és a fizetőképes kereslet. Az évi 160 ezer eladott új személyautó megfelel a magyar gazdaság fejlettségének, valamint a fizetőképes keresletnek. A tisztán elektromos gépkocsik forgalomba helyezése kis mennyiség mellett növekszik. A plug-in hibrid autók visszaszorulóban vannak a hibridekkel és a tisztán elektromosokkal szemben. A kormány nagycsaládosokat támogató programja nagyon sikeresen indult, szeptember végéig több mint 12 ezer igénylés érkezett az MGE adatai szerint, a támogatásra jóváhagyott autók száma ezer körül van – mondta Erdélyi Péter.

Hozzátették, Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére az elmúlt bő két évtized legjelentősebb jogszabályi beavatkozása történt az érintett lakóközösségek nyugalma érdekében. A zajszinten alapuló díjszabás nyomán a kevésbé korszerű, legzajosabb repülőgépek után műveletenként 1000 eurót fizetnek a légitársaságok a repülőtér üzemeltetőjének, a díj mértéke a csendesebb gépeknél fokozatosan csökken, a legcsendesebb járműveknél a díj a legmagasabb tétel tíz százaléka. A repülőtér üzemeltetője a befolyó többletbevételt az újraindított ablakcsere-program folytatására fordítja - olvasható a közleményben. A tárca emlékeztetett, hogy a repülőtérre az 1997-ben megalkotott jogszabályok vonatkoznak, amelyeket a zajterhelést érintően az elmúlt közel negyedszázadban most módosítottak először. A korábbi előírások szerint zajcsökkentési indokkal csak legfeljebb öt csomó sebességű hátszélben volt indítható vagy érkeztethető repülőgép. Az új rendeleti szabály az éjfél és hajnali öt óra közötti, mélyalvási időszakban ezt az értéket 10 csomóra emelte. A változásnak köszönhetően a korábbinál jóval szélesebb körben, az előzetes számítások szerint a járatok mintegy 90 százaléka használhatja a gyérebben vagy egyáltalán nem lakott délkeleti irányt. Az intézkedéssel a repülőtértől északnyugatra fekvő sűrűn lakott területek szinte teljes egészében mentesülnek az éjszakai zajterhelés alól - írták. A jogszabályi szintű változások augusztus elején hatályba léptek, a módosításokat a reptér üzemeltetője és a légiforgalmi irányító szolgálat szeptember második felére átvezette belső szabályozásain, ennek megfelelően a jövőben csak rendkívüli esetekben használhatják a városi felőli légi útvonalakat a repülőgépek. Az ITM közölte: a HungaroControl adatai szerint az új hátszeles szabályozás alkalmazása óta egyetlen gép sem használta az északnyugati irányt. Az ITM közleményében kitért arra is, hogy az elmúlt hat hónapban mintegy 150 panasz érkezett a Budapest Airporthoz, ez a mennyiség nemzetközi összevetésben csekély mértékű. A legforgalmasabb nyári hónapokban, júliusban és augusztusban 45 panaszt regisztrált a repülőtér üzemeltetője a zaj miatt. Jelezték azt is, a főpolgármester kezdeményezésére az év eleje óta több egyéb zajcsökkentéssel kapcsolatos lépés történt: elkészült a repülőtér tényleges zajtérképezése a felszállási útvonalak mentén, javaslat született a mérőállomások elhelyezésének pontosítására, a rendszer bővítésére. Önkormányzati közreműködéssel kézi zajmérő eszközöket osztottak ki a zajterhelésben érintett lakosoknak, a Budapest Airport pedig május közepén újraindította lakossági ablakszigetelési, ablakcsere programját.

A január-szeptemberi időszakban 115 106 új személygépkocsit, a bázis időszakhoz képest 10 százalékkal többet helyeztek forgalomba. A személygépkocsi márkák közül a legtöbbet, 20 391 darabot a Suzukiból adták el a január-szeptemberi időszakban, a márka piaci részesedése 17,72 százalék volt. Fordból 10 342, Opelből 9446, Skodából 9133, Toyotából pedig 7947 darab kelt el. Az előző év azonos időszakában szintén a Suzuki állt az élen 14,25 százalékos piaci aránnyal. A második helyen a Ford, a harmadik helyen a Skoda, a negyedik helyen pedig az Opel állt. A Carinfo adatai szerint a január-szeptemberi időszakban 19 106 darab új kishaszongépjárművet adtak el, ami 19,28 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A kishaszongépjármű márkák közül a legtöbbet Fordból adták el a magyar piacon, összesen 5807 darabot, a márka piaci részesedése 30,39 százalék volt. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) azzal számol, hogy az idén a magyar piacon 160 000 új személygépkocsit és 30 000 kishaszonjárművet értékesítenek. Az első három negyedévi személyautó értékesítés közel van az időarányos növekedési várakozásukhoz, így az év végére jelzett értékesítési volument reálisnak, inkább túlteljesíthetőnek látja az MGE. Az egyesület közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy továbbra is kiemelten kell foglalkozni a Magyarországra beáramló használt autók korösszetételével, a Nyugat-Európában szubvencióval lecserélt korszerűtlen dízel és benzines autók ne árasszák el a magyar piacot. Az MGE úgy értékeli, hogy a kishaszonjármű-piac az emelkedés ellenére időarányosan jelentősen elmarad az előrejelzéstől. Továbbra is szükségesnek tartják a vegyes használatú kishaszonjármű kategória felélesztését, ami nagymértékben segítené a kis-, és középvállalatok járműbeszerzését.

Szerző: Heimer György Az Európában is látványosan terjeszkedő dél-koreai cég nálunk, az idei év első nyolc hónapjában 5 ezer gépkocsit értékesített, ami a piaci átlagot meghaladóan 22 százalékos növekedésnek felel meg, de az év végéig akár a 30 százalékot is elérheti – mondta Nagy Norbert, a Kia Magyarország ügyvezető igazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában. A márka részesedése a magyar újautó-piacon 4,5 százalék – tette hozzá –, s nagy fegyverténynek tekinti, hogy a Ceed modellcsalád élre tört a C-osztály eladásaiban. Ennek is tulajdonítja, hogy a Kia magánvevőinek részesedése erős, 50 százalék, miközben a teljes piacon jellemzően 40-60 százalék a magán-, és a flottaértékesítés aránya. Mindezeket az adatokat abból az alkalomból mondta a cégvezető, hogy itthon is megkezdték a Ceed modellsorozat suv-változatának, az XCeed-nek a forgalmazását. Múlt heti sajtótájékoztatójukon – amelyet rendhagyó, humorosra vett keretjátékban adtak elő – nemcsak azt derült ki, hogy a Kia munkatársai rejtett előadói képesességekkel is bírnak, hanem, hogy új szabadidős négykerekűjük szintén sikeres szereplővé válhat a magyar autópiac orfeumában. Mind a dizájn, mind a műszaki tartalom a crossover-világ legjobbjaival kíván versenyre kelni. A vagány terepes külső, így a jól bevált tigrisorrú frontrész, a ledes, diffuzoros hátsó, a nagyobb kerekek, a 184 mm-es hasmagasság, vagy a 12 féle színválaszték, köztük quantum sárgának nevezett fényezés együttesen az XCeed kellendőségét hivatott fokozni. A sajtóbemutató egyik összehasonlító táblázata szerint a Kia kocsi méreteivel ugyancsak a legjobbak közé tartozik a kompakt-suv kategóriában, és azt is kiemelkedőnek tartják, hogy többféle konstrukciós megoldással sikerült a konkurensek alá szorítani a zajszintet. Az XCeed ugyanakkor az első európai Kia modell, amely digitális műszerfalat kapott, a multimédiás infotaintment szolgáltatásokat a középen kialakított ultraszéles, 12,25 colos színes kijelzőn lehet megjeleníteni. A vezetést segítő rendszerek közül sztenderd felszerelés a sávtartó, a vészfék, s a vezetői éberségfigyelő asszisztens, az automata fényszóró, vagy a tolató kamera, extraként pedig még egy sor további hasonló segítő jószág rendelhető. Ami az erőforrások választékát illeti, jelenleg háromféle benzines, az 1,0, 1,4, 1,6 literes GDI, valamint a kétféle teljesítményű (115 vagy 136 LE) 1,6 literes CRDI motor közül lehet választani, 120 és 204 lóerős tartományban. Félmillió forint felár ellenében – az egyliteres alapmotoron kívül – hétfokozatú duplakuplungos automata sebességváltó is rendelhető a felsorolt erőforrásokhoz. Ígéretek szerint a motorpalettán a jövő év első negyedétől megjelenik az 1,6 literes GDI konnektoros hibrid (PHEV) változat, amely 140 lóerős és elektromosan 50 kilométer hatótávot kínál. Jelenleg bevezető áron, akciósan kínálják az XCeedet, a belépő modell hat millió forint alatt startol, s mint a többi Kia típushoz ehhez is 7 év garanciát adnak.