A második helyen honfitársa, a McLarent erősítő Lando Norris végzett, míg a harmadik időt a Mercedes újonc olasz versenyzője, Andrea Kimi Antonelli szerezte meg. Az első gyakorláson leggyorsabb, vb-címvédő Max Verstappen a második szabadedzésen kilencedik lett, míg az összetett pontversenyben vezető ausztrál Oscar Piastri hatodikként zárt. A második edzésen Charles Leclerc nem vett részt, mert az első szabadedzésen annyira összetörte a Ferrarit, hogy nem lett kész az autó. A helyi sztár, Lance Stroll a friss csuklóműtétje után szintén balesetet szenvedett az Aston Martinnal, de ő a második szabadedzésen hibázott. Eredmények: 2. szabadedzés, az élcsoport (a formula1.com alapján):   1. George Russell (brit, Mercedes) 1:12.123 perc 2. Lando Norris (brit, McLaren) 1:12.151 3. Andrea Kimi Antonelli (olasz, Mercedes) 1:12.411 4. Alexander Albon (thaiföldi, Williams) 1:12.445 5. Fernando Alonso (spanyol, Aston Martin) 1:12.458 6. Oscar Piastri (ausztrál, McLaren) 1:12.562   korábban: 1. szabadedzés, az élcsoport:   1. Max Verstappen (holland, Red Bull) 1:13.193 perc 2. Alexander Albon (thaiföldi, Williams) 1:13.232 3. Carlos Sainz Jr. (spanyol, Williams) 1:13.275 4. George Russell (brit, Mercedes) 1:13.535 5. Lewis Hamilton (brit, Ferrari) 1:13.620 6. Isack Hadjar (francia, RB) 1:13.631   A további program: később: 3. szabadedzés 18.30 időmérő edzés 22.00   vasárnap: futam 20.00   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Gyakori mondás, hogy egy autó nem autó – és a jelek szerint a magyar háztartásokban valóban nem ritka a „többes élet”. A Kovács Autóalkatrész webáruház friss felméréséből kiderült, hogy a közel 2000 kitöltő csaknem 60%-a legalább két autóval rendelkezik, sőt majdnem minden ötödik háztartásban három vagy több kocsi is rendelkezésre áll. Azért egyautós család is akad bőven, a válaszadók 41,8%-a, de az átlag így is közel két kocsi háztartásonként. Úgy tűnik, fontos számunkra a mobilitás és a kényelem – ha tehetjük, a család minden felnőtt tagjának fenntartunk egy-egy autót a mindennapokra. Öreg autó, nem vén autó? – a használt kocsik országában Talán nem lepünk meg senkit azzal, hogy az új autó luxusnak számít itthon. A felmérés adatai ezt alá is támasztják: a válaszadók mindössze 10%-a jutott hozzá vadonatúj kocsihoz, a többiek szinte kivétel nélkül használtan vették jelenlegi járgányukat. Ráadásul a használtautó-vásárlók fele magánszemélytől vett, míg 39,4%-uk kereskedőtől – csak egy elenyésző hányad – kb. 0,5% – lízingelte az autóját. A magyar utakon futó kocsik többsége tehát nem mai darab. A felmérésben résztvevő autók becsült átlagéletkora több mint 16 év, ami rávilágít arra, milyen öreg a hazai járműállomány. A felmérés mintavétele jó reprezentálja a hazai autóparkot, bő egy éve kevéssel 16 év alatt volt az átlagéletkor és ez azóta jó eséllyel tovább öregedett. A válaszadók 62%-a 15 évnél idősebb autót vezet, és minden negyedik autós 20 évnél is öregebb kocsit használ napi szinten. Új, 5 évnél fiatalabb autója csak elvétve akadt a kitöltőknek – mindössze nagyjából 5%-uk mondhatja el, hogy friss évjáratú a kocsija. Ezek a számok is alátámasztják, hogy a magyar autósok leginkább használtakkal járnak, és bizony jó darabig ki is tartanak mellette, mielőtt cserére adnák a fejüket. Nap mint nap a volán mögött Ha már ennyi kocsink van, nem hagyjuk őket parlagon heverni. A kutatás szerint a magyar autósok jelentős része minden nap vezet – a válaszadók 73%-a napi szintű használatról számolt be. További majdnem 20% is legalább heti néhány alkalommal autóba ül, tehát összességében a megkérdezettek több mint 90%-a rendszeresen használja a kocsiját. Olyan alig akadt a mintában – kevesebb, mint 1% –, aki havonta csak egy-két alkalommal vagy ennél is ritkábban nyúl a slusszkulcs után. Mire használjuk leginkább az autónkat? A fő mozgatórugó a munkába járás. A válaszadók mintegy kétharmada, 66,8%-a jelölte meg a napi ingázást, munkába járást elsődleges autóhasználati célnak. A második leggyakoribb ok a bevásárlás, 14,4%, ezt követik a hosszabb utak, kirándulások 10,1% és a gyerekek óvodába/iskolába hordása, 8,7%. Úgy tűnik, a kocsi elsősorban praktikus célt szolgál. Érdekes tény, hogy a hosszabb, 100 kilométer feletti utakra viszonylag ritkán vállalkozunk: a válaszadók 41%-a havonta egyszer utazik ekkora távolságra, 26,7% csak évente néhányszor. Ugyanakkor minden ötödik autós hetente megtesz egy hosszabb utat, és egy szűk réteg (5,5%) autózik nap mint nap 100 kilométernél többet – ők feltehetően ingáznak, vagy a munkájuk része a folyamatos vezetés. Tele a tank, mehetünk A gyakori autóhasználat magával hozza a rendszeres tankolás szükségességét. A felmérés szerint a legtöbben hetente vagy kéthetente tankolnak: a válaszadók 58%-a legalább heti egyszer útba ejti a benzinkutat. További jelentős csoport, 18,3% nagyjából háromhetente tölt üzemanyagot, és 20,4% mondta, hogy elég számára a havi egy tankolás. Nagyon kevesen vannak, akik negyedévente vagy ritkábban tankolnak, csak minden ötvenedik autós, ugyanakkor egy szintén kis csoport, 1,3% naponta megy a benzinkútra – ők bizonyára extrém futásteljesítményűek, de akár az elektromos autósok is ide tartozhatnak a napi töltögetéssel. „Ha tankolunk, csakis tele” – ez is lehetne a magyar autósok mottója. A válaszok alapján 10-ből 7 sofőr mindig teletölti a tartályt, amikor üzemanyagot vesz. Mindössze 28,6% azok aránya, akik inkább kisebb összegekkel, részletekben tankolnak, amennyi éppen kell. Úgy látszik, megnyugtató a tudat, hogy teli tankkal indulunk útnak, és nem kell pár nap múlva újra a kútra gurulni. Bár az üzemanyagárakat nem tudjuk befolyásolni, a fogyasztásunkra igenis hatással lehetünk. Ha figyelünk a vezetési stílusunkra, az autó karbantartására, jelentős megtakarítást érhetünk el, főleg hosszú távon. Egy kis odafigyeléssel éves szinten több tízezer forint maradhat a pénztárcánkban! A szabad ég alatt parkolunk Az is kiderült, hol pihennek az autóink két út között. Jelentős része garázsban tartja (42,6%) vagy legalább udvarban parkol (28,7%), ami arra utal, hogy sokan szeretik, és van is lehetőségük teljes biztonságban tudni az autójukat. Ugyanakkor nem elhanyagolható azok aránya sem, akiknek az utcán kell parkolniuk: a válaszadók 25,9%-a leggyakrabban közterületen hagyja az autóját. Mindössze 0,7% jelölte, hogy mélygarázsban parkol – valószínűleg ők főként társasházak aljában vagy munkahelyi parkolóházakban állnak meg. A kép tehát vegyes, de összességében elmondható, hogy a magyar autók többsége bizony nem áll fedett helyen. Ez pedig hosszú távon megnehezíti az állapotuk megőrzését – hiszen az időjárás viszontagságai, a fagy, a hőség vagy épp az UV-sugárzás mind nyomot hagynak a karosszérián és az alkatrészeken. Ezermester autósok A magyar autós nem riad vissza attól, hogy maga is hozzányúljon a járműhöz. A válaszadók 96,3%-a jelezte, hogy saját kezűleg is elvégez kisebb karbantartásokat az autóján – ilyen például az ablaktörlő lapát vagy egy izzó kicserélése, a kerékcsere, akkumulátorcsere, esetleg a pollenszűrő cseréje. Persze a többség szakemberre bízza a komolyabb javításokat, de nem feltétlenül márkaszervizre: az autótulajdonosok 59,6%-a autószerelőhöz vagy kisebb, márkafüggetlen műhelybe viszi az autóját, és csak kevesebb, mint 10 százalékuk keresi fel a hivatalos márkaszervizeket. A felmérésből kiderült, hogy az autósok közel háromnegyede (73,3%) leggyakrabban webáruházban vásárol autóalkatrészt vagy kiegészítőt, a hagyományos bolti vásárlást nagyjából minden negyedik autós preferálja. Érdekesség, hogy hipermarketben vagy nagyobb bevásárlóközpontokban szinte senki nem vesz alkatrészt – ez a kategória mindössze néhány válaszban (0,3%) jelent meg, így kijelenthetjük, hogy a hazai autósok szakboltban vagy online szerzik be, amire szükségük van. A szakboltok mellett voksolók bizonyára igénylik a személyes kapcsolatot az eladókkal, akiktől akár tanácsot, segítséget is kérhetnek. Még mindig alig akad elektromos autó Szó esett a felmérésben az autók meghajtásáról is, ami rávilágít a legújabb trendek hazai elterjedtségére. Bár a világ autóipara az elektromos és hibrid járművek felé tart, Magyarországon még mindig a benzines és dízel autók uralkodnak. A válaszadók autóinak 56,4%-a benzinmotoros, további 40,8% dízel – ez együtt több mint 97%. Hibrid autót mindössze 1,7% használ a kitöltők közül, elektromos autója pedig csak 6 válaszadónak akadt az 1865 kitöltőből, ami elenyésző. Úgy tűnik, a villanyautó a magyar háztartásokban egyelőre még ritka, mint a fehér holló. Persze ez a jövőben változhat, de a jelenlegi kép szerint az átlag magyar autós még kivár, mielőtt elektromosra váltana – lehet, hogy a magas árak, a töltőinfrastruktúra kezdetlegessége vagy egyszerűen a megszokás miatt maradnak a jól bevált benzines/dízel kocsik. Ragaszkodunk az autónkhoz A felmérés rámutatott egy érdekes szemléletmódbeli sajátosságra is: a magyar autós ragaszkodik járművéhez, nem szívesen adja ki a kezéből. Ez két módon is megnyilvánul. Egyrészt, amikor arról kérdezték a kitöltőket, hogy szokták-e kölcsönadni az autójukat családtagoknak vagy ismerősöknek, a többség elzárkózott ettől. 38,2% soha nem adja kölcsön a kocsiját, további 51,4% csak nagyon ritkán, végszükség esetén engedi másnak vezetni. Mindössze 10,4% mondta azt, hogy gyakran megosztja az autóját másokkal. Vagyis tízből kilenc magyar autós számára az autó személyes tér, amihez csak kivételes esetben férhet hozzá más. Hosszú távon is ragaszkodunk az autónkhoz: nem akarjuk gyorsan lecserélni. A tulajdonosok 77,5%-a azt tervezi, hogy legalább még 3 évig megtartja a mostani autóját – sőt ezen belül közel 40% mondta, hogy 5 évnél is tovább szeretné használni. Csak 19% gondolkodik 1-2 éven belüli cserében, és mindössze 4% készül egy éven belül új autót beszerezni. Ez is azt jelzi, hogy a magyar hosszú távra tervez: ha megvan a bevált családi járgány, akkor addig használja, amíg csak lehet. Ennek persze feltétele, hogy a korosodó autót megfelelően karbantartsuk – nem véletlen, hogy ilyen sokan szerelgetik és ápolják saját kezűleg a kocsijukat. A hűség az autó iránt kifizetődő lehet, ha gondoskodunk róla: még egy 15-20 éves autó is megbízhatóan szolgálhat, amíg figyelünk az olajcserére, alkatrészcserére, és időben orvosoljuk a felmerülő hibákat. A felmérés háttere A fenti eredmények a Kovács Autóalkatrész webáruház által végzett kérdőívből származnak, amelyet közel 2000 magyar autótulajdonos töltött ki. A kutatást a cég saját követőinek körében végezte, hogy jobban megismerje autóhasználati szokásaikat. Az adatok tanulságai: a magyarok praktikusan állnak hozzá az autózáshoz – többnyire használt, idősebb kocsikat használnak napi szinten, gondoskodnak róluk saját kezűleg is, és szeretik online beszerezni a szükséges alkatrészeket. Ezek a szokások jól mutatják, mennyire alkalmazkodó és leleményes a hazai autós társadalom. Az eredmények nemcsak érdekes betekintést nyújtanak a mindennapi autózásunkba, de hasznosak is: megmutatják, mire figyeljünk, ha hosszú távon, gond nélkül akarjuk használni szeretett négykerekűnket.  

Marco Hellgrewe, a német fegyveres erők tisztje 124,7 km-t tolatott megállás nélkül, és mindezt a Mercedes-Benz eActros 600 elektromos nyerges vontatóval. Az eredmény méltán került be a Guinness Rekordok Könyvébe, hiszen az előző világcsúcs – amely „gazdája” ugyancsak Marco Hellgrewe  - 89 kilométer volt rückvercben, és 2020 óta élt. A rekorddöntést nagyrészt a Szász-Anhaltban található Oschersleben Motorsport Arena versenypályán zajlott, de harminc kilométert közúton ment a kamion. A hitelesített rekord súlyát és tekintélyét növeli, hogy a pályán tizennégy éles kanyar van. Az ötvenéves Marco Hellgrewe 6 óra 27 percig tolatott, és 476-szor kellett kanyarodnia. A vezetőt nagyban segítette a manőverezésben az innovatív MirrorCam kamerarendszer, amely helyettesíti a hagyományos külső tükröket. Köszönet jár a jármű 207 kilowattos akkumulátorának is, amellyel - egy töltéssel - a teherautó ötszáz kilométert képes megtenni.  

Autós szaklap vagyunk, nem közéleti. Ha félreértetted a cikk címét, az nem mi a hibánk. Azért vagyunk itt, hogy folytassuk a korábban megkezdett kormánymű kisokosunkat azzal a résszel, amiből kiderül, mi történhetett, ha úgy érzed, hogy a kormányzás nem az igazi. Mozog, tehát kopik A kormánymű természetesen mozgó alkatrészeket (is) tartalmaz. Ennek megfelelően az egymáson súrlódó alkatrészek a leggondosabb állapotmegóvás esetén is kopnak. A folyamat vége, hogy az illesztési hézagok megnőnek, a hézagokon a hidraulikus folyadék, vagy a kenőanyag szivárogni, fogyni kezd. A folyamat némiképp magát is gyorsítja, mert a kopás során szabaddá váló darabkák tovább gerjesztik. Az elhasználódás bizonyos fázisában már használat közben is érezhetővé válik a megnövekedett holtjáték, a rendellenes zaj és a nehézkesebb működés. A víz igazi veszedelem A kormányművek legtöbb alkatrésze vasból készül. A vas hajlamos a korrózióra, ezért a kormányműveket védeni kell a víz bejutásától. A kormányművek házai emiatt festve vannak, a bevonat jól védi az öntöttvas házat kívülről. A házba be- és abból kilépő alkatrészek pedig tömítve vannak, sőt az axiális csuklókon, a rúd és a ház között gumiharangok vannak a védelem érdekében. A kormányművek rendszeres, értő ellenőrzése ezért kiemelten fontos az élettartam meghosszabbítására. Még talán egy éves ellenőrzési ciklus sem elég gyakori a kormányművek állapotának kontrolljára, mert a bejutó víz akár napok alatt is képes kivégezni a szerkezetet, ugyanis a képződő vasoxidhoz a vasat magából az alkatrészből nyeri a folyamat. Érdemes minden adandó alkalommal ellenőrizni a víz elleni védelem alkatrészeit és a legkisebb hiba esetén azonnal beavatkozni. Máskülönben az a hiányzó anyag a garázsnyelven lógásnak nevezett meghibásodáshoz vezet. Ezekkel a működési rendellenességekkel nem csak az a baj, hogy rendkívül bosszantóak, hanem balesetveszélyesek is. Igaz, extrém példa, de egy végletekig elhanyagolt kormánymű akár meg is szorulhat és akkor a vezető képtelen elkerülni az ütközést. Sokáig a csere volt a gyógyír A kormányművek nem a legegyszerűbb alkatrészek közé tartoznak. Az összeszerelt kormánymű minden oldalról le van zárva, megbontása, szétszerelése idő és szakértelem igényes. Sokáig nem is nagyon volt megtalálható – és elfogadott – a kormánymű felújítás, de szerencsére ez egy jó ideje már másképpen van. Felújítás és újra hasznosítás Magyarországon sajnos nagyon öreg az autóállomány, az átlagos kor kb. 16 esztendő. A személyautó kormányművek várható élettartama valahol a 300.000 km környékére tehető, ezen pedig már jónéhány hazai autó túl van. Mire egy autó kormányműve tönkre megy, addig maga a kocsi már egy gyári, új kormánymű árának mindössze 3-4 szeresét érheti. Gazdaságossági szempontból nonszensz. Ezért a szakembereknek valamilyen megoldást kellett találniuk a problémára, ez pedig nem más, mint a felújítás, az újrahasznosítás. Önmagában a kormányművek mozgó alkatrészei nem javíthatók, hanem azokat mindenképpen ki kell cserélni. Viszont a ház a legtöbb esetben megmenthető, ha nem deformálódott, vagy törött el. A kiszerelt alkatrészek pedig anyagukban újrahasznosíthatók. Azok, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek a kormányművekkel kapcsolatban pedig rájöttek, hogy új, akár a gyárinál tartósabb fogaslécek, fogaskerekek beépítésével és a tömítések, csuklók cseréjével újra kifogástalan állapotba tudják hozni a kormányműveket. A cseredarab A folyamat az ügyfél szempontjából is úgy lesz a leghatékonyabb, ha nem az történik, hogy leadja a kormányművet és vár, amíg elkészül, hanem ha a szolgáltató már egy minősített felújításon átesett, garanciális darabot tud adni neki a polcról. Az ár tekintetében pedig úgy gazdaságos, ha a kiszerelt darabot, mintegy beszámítják az árba. Ezt nevezik cseredarabos alkatrészvásárlásnak és ezt a megoldást nagyon sok értékesebb alkatrész esetében alkalmazzák a márkaszervizek is. A Silverstone.hu Kft. munkatársai szinte tökéletesre fejlesztették ezt a folyamatot, amely az ügyfél szemszögéből a következő: ha eljött a kormánymű csere ideje (azaz az autótulajdonos észleli a hibát), a szerviz, vagy a tulajdonos kiszereli a járműből a hibás alkatrészt és rendel tőlük egy másikat. Az egyeztetett időpontban a futár megérkezik a felújított, kiváló minőségű és azonnal beépíthető kormányművel, ezzel egyidőben átveszi a cseredarabot. Arról, hogy milyen folyamatok, minőségbiztosítás, garancia és árak vannak a szolgáltatás mögött, sorozatunk következő részében lesz szó. Cikkünk megjelenését a kormanymu24.hu támogatta.