Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta: az átoltottság növekedésével élénkül a külföldi idegenforgalom és újraindult a nemzetközi vonatforgalom is. Most minden eddiginél bizakodóbbak, és a nyári szezonban megnövekedett forgalomra számítanak - tette hozzá. Míg áprilisban még csak közel 14 ezer, májusban már majdnem 26 ezer utas váltott nemzetközi menetjegyet - ennél jóval magasabb lesz a júniusi szám. A statisztikák szerint a legfontosabb célországok Ausztria, Németország, Románia, Szlovákia és Csehország - ismertette. Az Adria InterCity menetideje Budapestről Splitbe 14 óra, amelynek nagy része az éjszakai órákra esik. Idén a járat 5 darab új arculatos, légkondicionált fekvő- és hálókocsival fog közlekedik több mint 210 férőhellyel. A megújult Utasellátó minőségi szolgáltatást kínál. A hálókocsik utasai számára felszolgált reggeli is a szolgáltatás része. A vonat idén először a teljes szakaszon továbbít étkezőkocsit. A jegyértékesítést már megkezdték, a felnőtteké 48, a gyermekjegyek 25 eurótól érhetők el. Azt is közölték: július 2-től augusztus végéig heti rendszerességgel a Volánbusz is indít légkondicionált autóbuszokat Splitbe és Porecbe. A Dalmát expressz budapesti, siófoki és nagykanizsai indulással közlekedik Zadar, Biograd, Vodice, ©ibenik, Primoąten, Trogir és Split városába. Az Adria expresszel - szintén budapesti, siófoki és nagykanizsai indulással - Rijeka, Optija, Pula, Rovinj és Poreč érhetők el. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Sok mindent tisztáztunk már a Volkswagen támogatásával készülő új, a járművek szenzoraival foglalkozó sorozatunkban: a fény- és esőszenzorokat, a parkolást segítő rendszerek érzékelőit és legutóbb a holttér felügyelet radarjait. Utóbbi rendszer által használt érzékelők, a radarok, amik 24 GHz-es frekvencián működnek és „látótávolságuk” 70-80 méter. De nem csak a jármű hátsó fertáján használnak radarokat, ma már előre is jut belőlük. Nem csak a jövőbeli önvezető autók, hanem már a jelenleg forgalomban lévő járművek is rendelkeznek radarokkal. A magyar nyelvben a radar sokszor, mint gyűjtőnév szerepel és ezt használjuk mindenre, ami objektumokat képes észlelni valamilyen távolságban. A korszerű autók önvezető képességeinek elérésére a radarok mellett a jármű elején többször úgy nevezett lidart is találhatunk, de mi is az a Lidar? Lidar Mielőtt belevágnánk tegyük tisztába, hogy a „radar” nem egy átvett szó, hanem a Radio Detection and Ranging angol kifejezésből kreált mozaikszó. Jelentése szabadfordításban rádióhullám alapú távolságérzékelés. 1960-ban azonban feltalálták azt az érzékelőt, amely nem hang, hanem fényhullámok kibocsátásán és visszaverődésén alapul. A „radio” szót „light”-ra, vagy is fény-re cserélve a Light Detection and Ranging kifejezésből alakult a LIDAR. A fényt egy lézernyaláb jelenti, ennek előállítása nem jelent nagy kihívást. Azonban a lézeres érzékelés működése eltérő a radarokétól. A lidarnak ugyanis forognia kell, hiszen így tud csak körülnézni. Óriási előnye, hogy a fénysebesség miatt az érzékelés sokkal gyorsabb, mint a radaroknál, ráadásul pontosabb is. A lidar pontossága tette lehetővé először, hogy a járművek képesek legyenek az érzékelt objektumok felismerésére, az első gyalogosfelismerő rendszerek is lidart használtak. Hátránya azonban éppen a forgómozgásból adódik, hiszen a jármű állandóan ki van téve dinamikus igénybevételnek, ha másért nem, hát az úthibák miatt. A precíz csapágyazás ezt a fajta igénybevételt nem sokáig tudja elviselni és az érzékelő tönkremegy, vagy pontossága jelentősen csökken. Emiatt, bár viszonylag sor lidart használó jármű fut ma is az utakon, az iparág a mozgó alkatrészeket nem tartalmazó radarok fejlesztésére koncentrál, így a lidar várhatóan teljesen eltűnik majd a járművekből. Manapság már a gyalogos-kerékpáros-személyautó-teherautó megkülönböztetésére is képesek az olcsóbban előállítható és üzemeltethető radarok. A végső cél a teljes önvezetés Nem kérdés, a XXI. század legnagyobb járműtechnológia vívmánya az önvezetés. A lehetőségeket ismerve általában 5 szintre szokták felosztani a fejlődés várható szakaszait. Ezt az 5 szintet a SAE (Society of Automotive Engineers – Járműmérnöki Egyesület, USA) a következőképpen definiálta: 0. szint: amikor nincs semmilyen önvezetési funkció 1. szint: kormányzási vagy fékezési támogatást nyújtó rendszerek 2. szint: együttes kormányzási és fékezési támogatást nyújtó rendszerek Az első három (1+2) szinten minden esetben a sofőrnek kell vezetnie, még akkor is, ha látszólag automata vezetés működik. A vezető folyamatosan felügyeli a rendszerek működését és készen áll arra, hogy bármikor beavatkozzon, vagyis az irányítást felülbírálva átvegye a vezetést. A jogi környezet néhány kivétellel világszerte jelenleg a 2. szintet engedélyezi, a járműgyártók is ezt szolgáltatják. 3. szint: bizonyos feltételek teljesülése esetén a rendszer aktív. A sofőrnek a rendszer utasítására kell átvennie az irányítást. Korlátozott feltételek esetén működik, mint például gyorsforgalmi útszakaszok, araszolás sűrű forgalomban. 4. szint: Ettől a szinttől nem lesz szükség sofőrre, nem feltétel a kezelőszervek (kormány és pedálok) megléte sem. A rendszer működési korlátjait az infrastruktúra megléte, illetve hiánya jelenti, ezért ez a szint egy erre felkészített városban vagy városrészben, autópálya szakaszon képzelhető el. 5. szint: A teljes önvezetés szintje, a rendszer minden körülmények között képes az önvezetésre. Mi kell még? Láttuk, hogy az eddig bemutatott eszközökkel, az ultrahangos szenzorokkal, a radarokkal és lidarokkal a járművek már elég jól érzékelik környezetüket, de ez még nem elég az önvezetéshez. Ahhoz, hogy idővel teljes biztonsággal működhessenek ezek a rendszerek, szükség van még a kamerák és éjjellátók alkalmazására is, ezekről sorozatunk további részeiben szólunk majd. További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát!

Az impozáns sportkupét az AMTS bármely látogatója megnyerheti, aki felnőtt, vagy családi belépőt vásárol a rendezvényre. Az augusztus 27-29. között, a Hungexpón jelentkező show utolsó napján sorsolják ki autót. A szakavatott csapat egy hónapnyi munkáját követően mutatkozott be teljes pompájában a nagyközönségnek a Mini.   Az Mini Cooper Coupé számos típusazonos alkatrésszel, sportosabb kasztni-elemekkel, ültetett futóművel és nagyobb felnikkel, valamint design és multimédia terén is teljesen megújult utastérrel lett gazdagabb. A pontot az i-re az egyedi, háromárnyalatú fóliázás tette fel, de a majdani szerencsés új tulajdonosa első kilométereit is a szervezők állják, hiszen az autó mellé egy 50 ezer forint értékű üzemanyagutalvány is dukál. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A 435 kilométer hosszú vasútvonalat óránként 160 kilométeres sebességű közlekedésre tervezték. A vonalon lévő három város jelenleg kilenc olyan állomással rendelkezik, amelyek a személyi és teherközlekedést is ki tudják szolgálni. A közúti közlekedéssel összehasonlítva a Lhasza és Nyingcsi közötti menetidő 5 óráról 3,5 órára csökken az új vasútvonalnak köszönhetően. Ezen a vonalon közlekedik Tibetben először a kínai fejlesztésű Fuhszing típusú nagysebességű vonat, amely Kína minden szárazföldi tartományi szintű régiójában szállít utasokat. A Fuhszing vonatok sebessége elérheti az  óránként 350 kilométert is. A mintegy 90 százalékban 3000 méterrel a tengerszint felett húzódó Lhasza-Nyingcsi vasútvonal építését 2015 márciusában kezdték meg. A munkálatokban több mint 130 ezer ember vett részt. A vasútvonal 47 alagúton és 121 hídon halad át - ezek a részek teszik ki a teljes vonal mintegy 75 százalékát -, 16 helyen keresztezve a Tibet leghosszabb folyójának számító Jarlung Cangpót. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!