A legfrissebb ICDP publikációk Ben Waller arról ír például, hogy a vállalatvezetés hogyan határozza meg a profitábilis termékskálát. A széles termékválaszték az európai értékesítési modellekben eddig is relatív versenyelőnyként volt tetten érhető, melyben a szakemberek egyúttal a kereskedés presztízsének erősítését, az árak jobb pozicionálásának, az igényekre szabott megoldások lehetőségét látták. Fontos azonban, hogy a szélesebb termékválaszték a teljes életciklust végigkíséri, hatással van a volumenre és a profit mértékére egyaránt. Ahhoz, hogy a szélesebb termékválasztékban rejlő lehetőségeket a kereskedő valóban ki tudja aknázni (értsd, profitot tudjon maximalizálni), jobban meg kell értenie a határbevétel (MR – Marginal Revenue) működését. A szerző által írt vezetői kézikönyv megismerteti a döntéshozókkal a belső konfliktusok legyőzésének módját, továbbá egy olyan üzleti terv megalkotását, mely megfelelő szinten tartja a termékvariációkat. A dokumentum az ICDP tagok számára elérhető és letölthető a szervezet online könyvtárából. Egy halom új, értékes elemzéssel és tanulmánnyal bővült az ICDP elektronikus könyvtára Thomas Chieux nevéhez fűződik a 2014-es ICDP kutatás, mely 7 európai tagállamot felölelő vizsgálatán keresztül megállapította többek között, hogy a vásárlás utáni szolgáltatásokat keresők 56%-a az interneten keresztül próbál rátalálni a számára megfelelő partnerre. Még ennél is megdöbbentőbb az, hogy az újautó vásárlás során a vevők 85%-a először az interneten kattintgatva fedezi fel a lehetőségeket. Mindezekből egyértelmű, hogy az online világ egyre fontosabb szerepet kell, hogy betöltsön nemcsak a vásárlók, hanem a kereskedők életében is. Az elemzés további érdekes – és az autóipari szereplők számára ugyancsak hasznos – információkat tartalmaz. Ilyen például az a megállapítás, miszerint a megkérdezettek 43%-a szívesen foglal online szerviz időpontot, 32%-uk igényli, hogy árajánlatot is kapjon az interneten keresztül, és 25%-uk végigolvassa a kiegészítő információkat is (pl.: vásárlói értékelések). A kereskedői teljesítményekről és a használtautó kereskedés aranyszabályairól szól Luca Montagner és Andrew Tongue anyaga, mely ebben a témában az általuk írt sorozat 3. része (korábban már mi is foglalkoztunk ezzel a témával, például ebben és ebben a cikkben. A mostani írás adatsorok elemzése és szakmai tapasztalatok alapján konkrét javaslatokat (aranyszabályt) fogalmaz meg a használtautó kereskedők számára, mely segíthet az értékesítési eredmények javításában. Az alkatrész ellátás online trendjeiről értekezik Rene Herrmann. Bemutatja, hogyan nő Európa-szerte az online alkatrész értékesítési hálózat, és milyen igényeket támaszt ezekkel a csatornákkal szemben a fogyasztó. Elemzi az online alkatrész értékesítés egyik nagy kihívását, nevezetesen az alkatrész megfelelőségét, és kitér arra, is, hogy a piac új szereplői milyen alternatív módszereket alkalmaznak a vásárlói kapcsolattartásra, ezáltal növelve piaci részesedésüket. Segíti-e az értékesítést a szigorú piacvédelem? Autóipari blog Az ICDP külön felületet szentel a hozzászólásra vagy vitára alkalmas témák bemutatására. Természeténél fogva a blog alkalmas az ICDP által vizsgált, szakértőknek szóló „forró témák” körüljárására, szakértők általi „megköpködésére”, és az eredmények, tapasztalatok, következtetések, javaslatok feldolgozására, beépítésére. A blog aktuális témái közül érdemes megemlíteni az értékesítési utáni szolgáltatások – közel sem kiforrott – piacát Indiában, a szigorú piacvédelem értékesítési teljesítményre gyakorolt hatását Kínában, vagy éppen a fentebb is tárgyalt értékesítés utáni szolgáltatások online csatornákra terelődését. Vajon hamarosan a szervizbejelentkezés olyan lesz, mint a hotelfoglalás? Szakmai rendezvények Szeptember 23-án a kereskedői csoportok fejlesztéséről szóló online konferenciát tartanak, melyre még lehet jelentkezni, és ugyancsak várják az érdeklődőket október 14-én a frankfurti workshopra, valamint a már korábban említett szokásos éves nagyrendezvényre, melyre a franciaországi Chantilly-ben kerül sor október 20-21. között.

Az EJMSZ megbízásából független piackutató végzett reprezentatív kutatást a lakosság körében a mérnöki foglalkozással kapcsolatos percepciókról. A mérnöki szakma a 18-29 éves korosztály körében a 2. helyen szerepelt az ország jövője szempontjából kritikus fontosságú munkakörök rangsorában, a válaszadók 45,4 százaléka gondolta meghatározónak a jövőben. A teljes lakosságot reprezentáló minta válaszadói szerint a mérnöki foglalkozások a 3. helyet (41,2 százalék) foglalják el jelentőségüket tekintve. „A Szövetség tagjainak tapasztalata egybevág a közvélekedéssel: szoros kapcsolat van a mérnökbázis tudása, kreativitása, újítási képessége és egy ország jövőbeli sikerei között” – kommentálta az eredményt Jakab Roland, az EJMSZ alelnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója. A mérnök szakma vonzó voltát és jövőbeli relevanciáját jól tükrözi az az eredmény is, amely szerint a tudatos válaszadók fele a mérnöki szakmát választaná, amennyiben újra kezdhetné pályáját (49,8 százalék). Az indoklások között kiemelkedő volt az alkotás örömének, a kreatív, érdekes munkának, valamint a magas anyagi és erkölcsi elismerésnek az említése. „Fontos azonban felismerni azt a problémát is, amelyre a kutatás szintén rávilágít, hogy a lakosság nagy része (47,4 százalék) nincs tisztában a mérnöki szakma mibenlétével és jelentőségével, illetve lehetőségeivel. A feladat tehát az, hogy megbízható információval helyettesítsük a területtel kapcsolatos homályos elképzeléseket és minél szélesebb körben megismertessük a lakossággal a mérnöki lét szépségeit” - nyilatkozta az eredmények kapcsán Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke, az NI Hungary Kft. ügyvezetője. A mérnökszakma általánosan elismert jelentősége azonban a felmérés szerint nem feltétlenül párosul hazánkban az elvárható megbecsüléssel. A munkaadói oldalon jelentkező hiány problémája a válaszadók 50,2 százaléka szerint abból adódik, hogy ezek a szakmák sem anyagilag, sem erkölcsileg nincsenek eléggé elismerve a hazai vállalatoknál, illetve a cégek irreálisan magas követelményeket támasztanak a jelentkezőkkel szemben (a kitöltők 36,5 százaléka gondolta így). Az EJMSZ-szel szorosan együttműködő, humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó Experis Hungary – valós munkaerő-piaci helyzetet felmérő saját kutatása – szerint a betöltetlen mérnökállások száma folyamatosan növekszik, mérnöki területen jelenleg 4 ezer nyitott pozíció van az országban. Fülöp Zsuzsa üzletági vezető elmondta, hogy habár a kereseti- és karrierlehetőségek folyamatosan javulnak, továbbra is problémát jelent, hogy az egyetemekről nem kerül ki elegendő számú mérnök (még ha a végzősök száma kis mértékben növekszik is!), illetve a frissen végzett mérnökök gyakorlati tudása és tapasztalata sem éri el azt a szintet, amely azonnal piacképessé tenné őket. További súlyos probléma – még az ígéretes fiatal mérnökök esetében is –, hogy az egyetemről kikerülve nem beszélnek idegen nyelveket, ami szintén kritikus fontosságú a pozíciók sikeres betöltésében. A Szövetség tagszervezeteinek mutatói alapján a termelés a legmérsékeltebb becslés szerint is legalább 50 milliárd forinttal növekedhetne, amennyiben a kritikus mérnöki pozíciókra azonnal megtalálnák az alkalmas szakembereket. A mérnöki munka piacán tapasztalható aggasztó trendek ellen fellépve az EJMSZ a természet- és mérnöki tudományok népszerűsítését és a mérnöki pálya iránti érdeklődés növelését tűzi ki maga elé, mint kritikus jövőbeli feladatokat. Az EJMSZ a következő tanévben is folytatja eddig is több ezer diákot elérő Természettudományos Roadshow-ját, Nagyköveti és Mentori Programját, mérnökiprogram-szponzorációit (pl. Kísérletbazár), illetve ezekhez kapcsolódóan nyári tábort és laborokat, gyárlátogatásokat is tervez. A Szövetség online is igyekszik minél nagyobb számban elérni a fiatalokat: a Facebookon Tudom Ányos és Ágnes (www.facebook.com/tudomanyosoldal) figuráival népszerűsítik majd a műszaki pályát, de terveznek webes és okostelefonos alkalmazást is. A szervezet várja azon cégek jelentkezését, akiket szintén hátrányosan érint a mérnökhiány problémája, hogy közösen, nagyobb erővel tehessenek a helyzet javításáért. „A EJMSZ tagjai nagyon fontos feladatot vállalnak magukra, a jelenlegi trendek ugyanis sok területen az ipari termelés ellehetetlenülése felé mutatnak. Várjuk minden előrelátó, felelősen gondolkodó cég jelentkezését” – mondta el Wahl István, az EJMSZ tagtoborzásért felelős alelnöke, a Knorr-Bremse egyik vezetője.

A Toyota Hilux Európában 23,5 százalékos piaci részesedét ért el 2014-ben, ami 36 ezer eladott autót jelentett, ezzel piacvezető pozíciót foglalt el az előző generáció. Az új Hiluxnak tehát fel van adva a lecke, de a számtalan módosítással és változtatással szinte biztos, hogy ez is sikert arat majd. A Toyota abban reménykedik, hogy a Hilux nyolcadik generációjából akár évi 40 ezer is gazdára találhat majd az öreg kontinensen. Az európai változat kívülről egyáltalán nem különbözik az ázsiai piacokon májusban bevezetett változattól. Az új generáció fő jellemzői a megerősített létra alváz, a megerősített plató struktúra, a javított terepjáró képességek és a megnövelt vontatható tömeg. Emellett több kényelmet, új extrákat és gazdaságosabb üzemeltetést is kínál, ráadásul a tartósságán is javítottak. Az új, tágasabb kabin a Toyota szerint szabadidő-autós használhatóságot kombinál a személyautókra jellemző alacsony zajszinttel. Terepjárás tekintetében a Hilux azonos szinten áll a legendás Land Cruiserrel, a pickup is tartalmazza az aktív kipörgésgátlót, a lejtmenet-vezérlőt és a hegymeneti elindulás-segítőt. Megnövelték a plató méretét, és az autó már 3,2 tonnás utánfutót is el tud vontatni. Mind a 2,4 literes, 150 lóerős, mint a 2,8 literes, 177 lóerős dízelmotor kategóriaelső fogyasztási értékekkel büszkélkedhet, a maximális nyomatékuk 400, illetve 450 Nm.  

Mai esettanulmányunk egy 17 éves Opel Corsa-ról szól. Volt kollégám hívott fel, hogy megvenné a szomszéd hagyatékból rámaradt háromajtós „B” Corsa-ját. Megkérdeztem, megéri-e neki az átvizsgáltatás, mert szokatlan volt, hogy egy 350-400 ezer forintos autóra is kérjenek ilyet. Általában az egymillió forintos vételár felett kezdenek azon gondolkodni ügyfeleink, hogy az ár 1-2 százalékáért igenis megéri minél többet megtudni a kocsiról. Az ex-kolléga azt mondta, tisztában van az arányokkal, sőt, Ő is konyít valamit a kocsikhoz, főleg az Opelekhez, de több szem többet lát alapon szeretné, ha átvizsgálnánk a kocsit. Az autó kívülről A sima, kétrétegű fehér fényezés az évek alatt jócskán veszített régi pompájából, leginkább fénytelen, matt volt, ráadásul apró, makacs koszfoltok ívódtak bele. A jobb hátsó sárvédőn éktelen nagy horpadás látszott, amelyről megállapítottuk, ezt már nem lehet csak úgy kinyomni, itt bizony lakatolásra és fényezésre lesz szükség, ha nem akarnak együtt élni a jelenséggel. Gyári fotó 1993-ból - ez az ötajtós változat A rétegmérés is kellemes meglepetést tartogatott. 17 éves kora ellenére talán 1-2 javított elem volt a kocsin, ami nagyon jónak számít. A rozsda sem csámcsogott rajta látványosan, mindössze néhány megszokott helyen kezdett el hólyagosodni a festék. Tipikusan ilyen helynek számítanak az elemek szigetelése mentén lévő területek, a sárvédők ívrésze és a kisebb fénysérülések környezete. Azt kell mondanom: nem vészes. Próbaút Az autóval egészen hosszúnak mondható, több mint 5 km-es próbakörre volt lehetőség. A Corsa tizenhét év után is simán hozza, amire kitalálták. Két felnőtt emberrel az első üléseken teljesen élhető dinamikával dolgozott a háromhengeres, egyliteres benzinmotor. Nem füstölt, amiből arra lehet következtetni, hogy nincs oda a hengerfej, a dugattyúgyűrűk pedig még megfelelően tömítenek. Hozzá kell tenni, hogy az autóban a teljesen hihető, 125.000 km volt a leolvasott futásteljesítmény. Ez egy évre nézve valamivel több mint 7.000 km, ami egy második autónak tartott „bevásárlókocsinál” hihető érték. A háromajtós változat, ezzel valamivel élhetőbb szerintem (Forrás: motortalk.de) A futómű az öreg verdáknál mindig sarkalatos pont. Nyilván nem fognak sok ezer forintot rákölteni a kopogásokra és lógásokra, mert a boltig meg vissza igazán kibírható, ha nem tökéletes a csend. Azt már a beszállás előtt megállapítottuk, hogy az összes abroncs csereérett. Ez nem jött ki menet közben, mint a múltkor az A5-ös Audinál. 80-90 km/h-ig gyorsítottunk fel és igazából az úttartás is megfelelő volt, meg is nyugtattam magam és az ügyfelet, hogy a felfüggesztés környéke, úgy néz ki, rendben van. Motortér Az első, reflex-szerű dolog, amit elvégez az ember az a motorolaj szint ellenőrzésére szolgáló nívópálca megtekintése. Sajnos a pálca tokostól a kezemben maradt, a motorblokkba sajtolt betétdarab ugyanis elengedte azt az acélcsövet, amelyben a nívópálca fut. A kialakítást megszemlélve adódott, hogy a motort kicsit javítgatni kell, hogy vissza lehessen tenni a csövet, de úgy tűnt egy tapasztalt szerelőnek nem lesz probléma megoldani ezt a kis hibát. A motorolaj szintje egyébként rendben volt, de az állaga hagyott némi kivetnivalót, úgyhogy a jegyzőkönyvre rákerült, hogy azonnali olajcsere szükséges, amennyiben megveszi az autót. A motor felső részén a szelepfedél egyik sarkánál folyt az olaj. Ha más nem jön közbe, akkor egy párezer forintos szelepfedél tömítéssel és egy fél óra szereléssel orvosolni lehet a hibát. Az egy literes, háromhengeres motor (X10XE motorkóddal) A műszeres diagnosztikáról nem sokat vártam. Egy 17 éves vas a diagnosztikai megoldások őskorában született, nincs teleszenzorozva, mint egy néhány éves társai. Nem is ért meglepetés, a diagnosztika egyedül a motorvezérlésre látott rá, ott se sok mérhető érték volt. Minden esetre a kocsi nem tárolt semmilyen hibát, ami bíztató jel egy ilyen öreg harcosnál. Alulnézetből Mivel ezt az autót egy olyan magánháznál vizsgáltuk, amelynek garázsában akna is volt, nem volt szükség a mobil emelő bevetésére, egyszerűen kivettük az aknát fedő deszkákat és alásétáltunk a Corsa-nak. Alul csak annyi olajfolyás látszódott, ami a fentiből lecsorgott, maga az olajteknő és a váltó száraz volt. A kipufogórendszert persze megrágta az idő vasfoga, ez kívülről is látható volt. Amikor azonban megmozgattam a hátsó kipufogódobot, az olyan volt, mintha egy rumbatököt vettem volna a kezembe: a dob belsejében összegyűlt, levált rozsdadarabok csak úgy csörögtek az alkatrész belsejében. Feltűnt még, hogy ennyire nem lehet könnyen mozgatható egy kipufogórendszer. Egy nagyobb lámpát a kezembe véve azt kerestem tíz percig, hogy vajon honnan hiányzik egy rögzítés, de férfiasan be kell vallanom, hogy nem láttam olyan pontot az alvázon, ahol hiányzó rögzítő fül lenne. Megbízómnak elmondtam az aggályaimat a kipufogó rögzítésével kapcsolatban, és azt is, hogy sajnos nem tudom megmondani az okát, hogy miért ennyire laza a cső. Amikor az autó mögött voltam, kicsit távolabb, feltűnt, hogy a bal hátsó kerék nagyon csálén áll. Azon tűnődtem, hogy miért nem vettem észre már korábban a furcsaságot. Amikor beálltunk az aknára emlékeztettem magamat, hogy alulról mindenképpen meg kell majd nézni a bal hátsó felfüggesztést. Meg is néztem, de bárhogyan is vizsgáltam nem mutatott rendellenességet, sőt, újra nézve, már teljesen normálisan állt a kerék. Újabb, elsőre nem kideríthető dolgot találtam az autón, mondtam is a megbízónak, hogy érdemes lenne gépre tenni a kocsit és úgy átvizsgálni a futóművet. A megoldások A kipufogórendszer rögzítése pofonegyszerűen oldódott meg. Az aknából éppen olyan szögben tudtam csak vizsgálni a kocsi alját, hogy a hiányzó kipufogócső rögzítés helye éppen nem látszott. De végül az volt, amit sejtettem: egy rögzítési pont hiányzott. A megbízó ügyes szerelője gyorsan ki is javította a hibát, plusz, ha már ott volt, felrakott egy „új” dobot a rumbatök helyett. A bal hátsó futómű hibájára is fény derült a keréklevételt követően. A felni kapott valamikor akkorát, hogy a 13 collos kerék 2-3 centit is ütött. Nagyon érdekes volt, hogy 80 km/h sebesség mellett sem lehetett szignifikánsan érezni ez az excentrikusságot. Pár ezer forintért kapott egy másik felnit, a régin pedig megtartottak egy régi gumit, ebből lett a pótkerék, ami amúgy hiányzott az autóból. Ezen a rövid videón kiegyensúlyozó gépen pörgetnek meg egy deformált felnit A Corsa kereke ennyire nem volt vészes, de szemmel láthatóan "tulizott"   Az olajcserével együtt visszaugrott a nívópálca is a helyére. Összességében néhány tízezer forint ráköltéssel egy hibátlan kisautó lett a végeredmény. Mindezeket onnan tudom, hogy az ügyfél a javítások után felhívott és beszámolt. Úgy nyilatkozott, hogy neki egy félmillió forint alatti kocsinál is megérte az átvizsgáltatás, mert legalább nem érték meglepetések, az olajcserénél, a gumisműhelyben és úgy általában. Minden jó, ha vége jó A szemle végén, már a köszönés után eljátszottam a klasszikus Colombo jelenetet, tudják, amikor távozóban még egy kérdés eszébe jut. Időközben befutott az ügyfél felesége, aki a fakó fényezés miatt kezdett aggódni. Eszembe jutott, hogy az alap polír készletem benne van a szolgálati autóban, így hát egy finom polír pasztával és egy puha ronggyal visszatipegtem a Corsa-hoz. A csomagtér ajtó egy részén, és a mellette lévő D-oszlopon túlóráztam egy kicsit. 2 perc alatt olyan fénye lett az alkatrészeknek, mint – kis túlzással – újkorában, úgyhogy ez a kis plusz munka megérte az árát, mert végül az asszony is megnyugodott. És hát van ennél fontosabb?