A Kecskeméti Járási Ügyészség gyorsított eljárásban ittas járművezetés miatt bíróság elé állított egy férfit. Az elkövető egy lajosmizsei útkereszteződésben kanyarodás helyett nagy sebességgel egyenesen továbbment, és átszakította az előtte lévő ház kerítését, majd az udvaron parkoló autónak ütközött. Az ügy vádlottja – 2023. június 16. napján a késő esti órákban Lajosmizsén ittas állapotban vezette autóját, amelyben ráadásul a 3 éves kislányával utazott. Mivel az elkövető ittassága miatt nem az időjárási, látási és útviszonyoknak megfelelően vezetett, egy utca végi kereszteződésnél nagy sebességgel egyenesen tovább haladt és átszakította az előtte lévő ingatlan kerítését.   Az udvarra becsapódó gépjármű ezt követően az ott, üresen álló Renault-nak ütközött. Az ütközés olyan erejű volt, hogy attól az álló autó az ingatlan hátsó kerítéséig repült. Szerencsére a vádlott lánya csak könnyű sérülést szenvedett, a kocsikban és a kerítésben viszont jelentős anyagi kár keletkezett. Az ügyészség próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és közúti járművezetéstől való eltiltást indítványozott, amit a bíró elfogadott. Az ítélet nem jogerős, mivel ellene az ügyész, súlyosításért fellebbezett. Az esetet a biztonsági kamera rögzítette. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől október közepéig tart - írta meg a Kreszváltozás.hu. Először általában az ország nyugati részein, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében hallatják a bikák a hangjukat, és folyamatosan észak, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort. A szarvasok párzási időszakának közlekedésbiztonsági hatása, hogy ilyenkor gyakrabban jelennek meg a vadak az utakon, és megnő a szarvas-elütések száma. Szarvasbőgés időszakában a közlekedőknek számítaniuk kell az állatok megjelenésére az útjainkon, és nem csak azokon az útszakaszokon, amelyeket „Vadállatok” veszélyt jelző táblával jelöltek meg. A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük lecsökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén jobban mozdul a vad. A szarvas elütések következményei súlyosak lehetnek, nem csak a vadállat sérülhet, hanem veszélyeztetettek a balesetben érintett jármű vezetője és utasai is. Ugyanis a viszonylag magas testfelépítésű szarvast elütve az a szélvédőbe csapódhat, így az utastérbe juthat. A szarvaselütésekkor olyan energiák szabadulnak fel, hogy a résztvevő autó totálkárossá törhet, annyira sérülnek a tetőoszlopok, és a tető. Emiatt szürkülettől, illetve az erdős környezetű utakon érdemes mérsékelni a haladási sebességet, így csökken a féktávolság, nagyobb az esély a baleset elkerülésére. Konvojban haladva előnyös a nagyobb követési távolság tartása, így van idő cselekedni, ha az elöl haladó jármű vaddal ütközik, vagy vad miatt vészfékezésre, gyors manőverezésre kényszerül. Ha állatot észlel a sofőr, akkor érdemes lassítani, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan. Megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra bármikor számítani lehet. Az állatok feltűnésekor számítani kell rá, hogy többen is lehetnek a környéken. Mikor nagytestű vad ugrik a jármű elé, akkor elsősorban fékezéssel, dudálással érdemes megpróbálni elkerülni az ütközést, illetve elérni az ütközés hatásának a csökkentését. A hirtelen irányváltoztatás országúton veszélyes manőver, főképp nagy sebességgel, és súlyosabb következményekkel járhat, mint az állat elütése – a kocsi fölötti uralom elvesztése, kisodródás, felborulás, fának ütközés, vagy a szemből jövővel való frontális ütközés. Ha baleset következik be, jelezni kell a többi közlekedőnek (vészvillogó, háromszög kihelyezése), a vadat nem szabad piszkálni, lehúzni az útról, mert ha még életben van, akkor az agancsával, a harapásával, vagy rúgásával sérülést okozhat. Baleset esetén értesíteni kell a hatóságokat – 112-es segélyhívó szám -, és megvárni a rendőri intézkedést. Az elpusztult vadállatot nem szabad a helyszínről elszállítani, az a helyi vadásztársaság tulajdonának számít, az elvitele lopásnak minősül. Kép: NIP Group További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Stellantis vezérigazgatója, Carlos Tavares igen határozott kijelentéseket tett az olasz gazdaságfejlesztési miniszterrel, Adolfo Ursoval folytatott megbeszélésén. A 16 márkát tömörítő óriáscég vezetője rámutatott, hogy az olasz elektromos autópiac még mindig a vártnál alacsonyabb részesedéssel rendelkezik, ami annak köszönhető, hogy az ügyfelek vonakodnak az elektromos autókra való átállástól és ehhez nem is kapnak megfelelő mennyiségű ösztönzőt. Szerinte elengedhetetlen, hogy a kormányok gazdasági támogatást nyújtsanak annak érdekében, hogy az autógyártók ajánlata olyan energia- és szolgáltatási költségekkel is párosulhasson, amelyek arra ösztönzik az ügyfeleket, hogy elektromosra váltsanak. Kereslet nélkül nincs piac – ezt tudjuk, de az alaptézisre ráerősített a vezető így: „A magunk részéről mindent fel tudunk tenni a tányérra: készségeket, termelési kapacitást, termékeket és így tovább. A piac méretét azonban nem tudjuk jelentősen befolyásolni, mert ezek több tényező következményei, mint a mobilitási költségek, a járművek hozzáférhetősége vagy az energiaköltségek. Most már csak azért kell küzdenünk, hogy meggyőzzük a fogyasztókat arról, hogy a mi termékeink jobbak, mint a kínaiaké. Készen állunk a csatára: a viták ideje lejárt, cselekednünk kell.” Forrás: autopassionati.it Főkép: socomecsrl.com  

Nigel Ernest James Mansell az Upton-upon-Severn városkában született, gyerekkorát Birminghamben töltötte. Hétévesen már volán mögé ült, s mikor két évvel később látta Jim Clark győzelmét a Forma-1-es Brit Nagydíjon, elhatározta, hogy a legendás skót pilóta nyomdokaiba lép. Versenyzői pályafutását egy barkácsolt, fűnyíró-motor hajtotta gokartban tízévesen kezdte. A Forma-1-be vezető úton végigjárta a ranglétrát: mérnöki állását otthagyva, ingóságait pénzzé téve benevezett a Formula Ford bajnokságba, amelyet 1977-ben úgy nyert meg, hogy az első versenyen nyaktörést szenvedett és majdnem megbénult. Orvosai fél év pihenőt írtak elő és örökre eltiltották a vezetéstől, de ő meglépett a kórházból és folytatta az idényt. A Forma-3-ba kerüléshez már házát is el kellett adnia, de első autójának motorja nem volt versenyképes, ezért 1979-ben csapatot váltott. Már túl volt első futamgyőzelmén, amikor újabb baleset érte, csigolyatöréssel került kórházba. Röviddel ezután tesztvezetésre invitálta a Lotus istálló, ahol fájdalomcsillapítókkal teletömve is jól teljesített, s tesztpilótának szerződtették. Teljesítménye felkeltette a Lotus főnöke, Colin Chapman figyelmét, aki 1980-ban három versenyen is bizalmat szavazott neki. Mansell pechszériája most is folytatódott, első versenyén, az Osztrák Nagydíjon a pilótafülkébe szivárgott üzemanyag miatt égési sérüléseket szenvedett, a másodikat motorhiba miatt feladta, a harmadikon egy baleset miatt nem jutott túl az időmérőn. A következő szezonban aztán a csapat első számú versenyzője, Mario Andreotti távozása után ő ülhetett be annak versenyautójába. Első teljes idényében 14 futamon indult és a nem túl acélos kocsival összetettben a 14. lett. Az 1982-es szezonban egy jelentős összegért el akart indulni a Le Mans-i 24 órás versenyen, de Chapman inkább kifizette neki a pénzt és két évre szóló szerződést is kötött vele. A Lotus második számú versenyzőjeként háromszor állhatott dobogóra, s mindenki felfigyelt, amikor az esős monacói futamon bravúrosan előzte meg Alain Prostot. A Lotus 1985-ben leigazolta Ayrton Sennát, Mansell pedig a Williamsnél folytatta, Keke Rosberg csapattársaként. A hetedik verseny, a Francia Nagydíj szabadedzésén akaratán kívül megdöntötte a Forma-1 legnagyobb sebességű balesetének rekordját: 322 kilométeres sebességgel csapódott a korlátnak, de "csak" agyrázkódást szenvedett. A szezon végére megtalálta a győzelem receptjét, az utolsó három nagydíjból kettőt ő nyert meg. 1986-ban a kétszeres világbajnok Nelson Piquet lett csapattársa, akivel nem volt épp felhőtlen a viszonya. A két pilóta vetélkedéséből a nevető harmadik Alain Prost húzott hasznot, aki az utolsó futamon lett világbajnok. Ehhez kellett Mansell szokásos balszerencséje is: a pontversenyben vezető brit kocsijával 300 kilométeres sebességnél defektet kapott és kiesett. 1987-ben hat győzelmet aratott, de az utolsó előtti futamon súlyos balesetet szenvedett, és a csapattárs Piquet megszerezhette harmadik vb-címét. Az 1988-as évadban a Williamsnek nem volt versenyképes motorja, Mansell a pontversenyben a kiábrándító 9. helyen végzett, nem csoda, hogy két kézzel kapott a Ferrari ajánlata után: ő volt az utolsó pilóta, akit a legendás Enzo Ferrari szerződtetett. Az 1989-es szezonban három futamot nyert meg és háromszor indulhatott az első rajtkockából, összetettben a negyedik lett. Autója 1990-re sem lett jobb, viszonya mélypontra süllyedt csapattársával, Alain Prosttal, és a szezon végén bejelentette visszavonulását. Frank Williams unszolására mégis meggondolta magát, s a brit istálló kocsijában 1991-ben a kezdeti nehézségek után sorozatban négy futamot nyert meg, az összetettben Senna mögött második lett. Utolsó esélye az áhított világbajnoki címre 1992-ben mutatkozott, és ezzel végre élni is tudott. A szezont zsinórban öt győzelemmel kezdte, címét drámai, kerékcserékkel és előzésekkel dúsított versenyen éppen a Hungaroringen szerzett második helyével biztosította be. A pályát a futam végén elözönlötték a brit szurkolók, a dobogón pedig egymást átölelve állt a futamgyőztes Senna és a friss világbajnok Mansell. A következő évben már az amerikai IndyCar versenysorozatban indult és újoncként bajnok lett, ő az egyetlen brit versenyző, aki megnyerte mind a két nagy bajnokságot. 1994-ben a Williams színeiben ismét elindult a Forma-1 szezon utolsó négy futamán és az Ausztrál Nagydíjat pole pozícióból megnyerte, a következő évben még kétszer ült be McLaren autóba, de nem ért el helyezést. Egyetlen pilóta sem küzdött jobban azért, hogy bekerüljön a Forma-1-be, és kevesen küzdöttek keményebben, amikor odaértek. A rendkívül elszánt, agresszív és merész Mansell különösen az előzésekkel kápráztatta el a közönséget. A Forma-1-ben 15 szezon alatt 187 versenyen indult, 31 versenyen győzött, 32 pole pozíciót szerzett, 59-szer állt a dobogón, 30 alkalommal futotta a leggyorsabb kört. A győzelmeket tekintve Lewis Hamilton után ő a legsikeresebb brit pilóta. Nevéhez fűződik az egy szezonban elért legtöbb pole pozíció, az egy szezonban pole pozícióból elért legtöbb győzelem, s a legtöbb, szám szerint 13 Forma-1 szezon a világbajnoki cím előtt. Visszavonulása után üzleti vállalkozásokba fogott, 2001-ben a Minardi felkérésére részt vett az első és egyetlen kétüléses Forma-1-es autókkal rendezett versenyén. Nagy-Britanniában 1986-ban és 1992-ben is az év sportszemélyisége lett, 2005-ben bekerült a Nemzetközi Motorsport Hírességek Csarnokába, 2015 óta nevét viseli a mexikóvárosi versenypálya 17-es kanyarja, a Hungaroring 4-es kanyarját is Mansell-kanyarnak hívja a szakzsargon. képek: Wikipedia Commons, Williams F1, twm1340, Stuart Seeger from College Station, Texas, USA További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!