Az ASEAN NCAP teszt – amely a délkelet-ázsiai, valós közúti körülményekre helyezi a hangsúlyt – kiemelt figyelmet fordít a régióra jellemző helyzetekre, például a motorkerékpáros közlekedés biztonságára. A TIGGO7 kiemelkedő eredménye az úgynevezett „kettős modulban elért maximális pontszámnak” köszönhető: a modell mindkét kulcsfontosságú értékelési kategóriában teljes pontszámot ért el – a felnőtt utasvédelem terén (40 pont), valamint a vezetéstámogató biztonsági rendszerek kategóriájában (20 pont). Ez a siker a magas szintű célzott biztonsági mérnöki munkában rejlik. Délkelet-Ázsia nagy motoros dugóihoz alakítva a TIGGO7-es L2+ intelligens vezetést segítő rendszere optimalizált Holttér Érzékelővel (BSD) és Hátsó Keresztirányú Forgalom-Figyelmeztetéssel (RCTA) van felszerelve. Ezek a funkciók automatikusan aktiválódnak, amint a sebesség meghaladja a 15 km/h-t, ezzel jelentősen csökkentve az ütközési veszélyeket sávváltáskor vagy az ajtó nyitásakor. Passzív biztonságát adja, hogy a jármű vázának struktúrája több mint 61%-os nagy szilárdságú acélból készült- és az első alumínium ötvözetből készült ütközésgátló gerenda a karosszéria egyéb elemeivel együttműködve még súlyos ütközések során is megvédi az utastér szerkezeti épségét. Az ASEAN NCAP öt csillagos értékelésével a Chery TIGGO7 széria ipari mércét állított, mint az egyetlen kínai márka modellje, ami öt csillagos értékeléseket kapott mind a négy világvezető irányadó biztonságot felmérő szervezettől- Kína C-NCAP, Európa C-NCAP, Ausztrália C-NCAP és Asean C-NCAP. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Kilenc év után ismét befagyott a Balaton, a rendőrség hivatalosan is közölte, hogy a tó déli partján már biztonságosan rá lehet menni a jégre, mert vastagsága elérte a 12-15 centimétert. Az északi parton azonban később kezdett befagyni a víz, így ott többnyire 8-12 centiméter közötti a jégvastagság, vagyis még nem mindenhol kellően szilárd a jégtakaró.  De nem csak a Balatonon egyes részein van lehetőség rámenni a jégre. A Velencei-tavon szombattól két kijelölt jégpálya is megnyílt, az agárdi Napsugár strandon és a Holdfény sétányon. Így menj rá a Balaton jegére Bár a déli parton már biztonságos a jégen tartózkodás, fontos betartani a következő szabályokat. Csak a parthoz közeli sávban, maximum 50-70 méterre a parttól menjünk a jégre, és kizárólag nappal, jó látási viszonyok között. Soha ne egyedül induljunk, és mindig legyen nálunk feltöltött mobiltelefon.  Járművekkel tilos a jégre hajtani, a kikötők és veszteglőhelyek környékét pedig kerüljük el. A Balatonon a parttól távol eső, nyílt jég felületére továbbra is veszélyes rámenni.  Mit tegyél, ha beszakad alattad a jég?  A befagyott tavak sokakat a jégre csábítanak szerte az országban, de a gyakorlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága legalább 10 centiméter, és egyben acélos, jó minőségű a szerkezete. A jégréteg vastagsága nem egyenletes, a víz alatt lehetnek melegebb áramlatok, ahol vékonyabb a jég, de veszélyesebb a nádasok, stégek, csatornabefolyók környéke is. A hóval borított jég csalóka lehet, mert eltakarja gyengeségeket, elvékonyodásokat, valamint az enyhébbé váló időjárás is megváltoztathatja a jégtakaró tulajdonságait.  A jeges vízbe beleesni életveszélyes, de nagyon fontos, hogy ha mégis megtörténik, megfelelően cselekedjünk. A legfontosabb, hogy mindig abba az irányba próbáljunk visszajutni a jégre, amerről jöttük, hiszen arra még elég erős volt, hogy megtartson.  Kapaszkodj meg a jég szélében, kerülj vízszintes helyzetbe, majd a lábaddal is segítve húzd fel magad. Elképzelhető, hogy az a rész is beszakad, és meg kell törnöd némi jeget, hogy stabil részhez érj. Ha kint vagy a jég felszínén, ne állj fel azonnal, hanem kússz messzebb, hogy biztosan elbírjon.  Itthon nem annyira ismert eszköz, de a skandinávoknál alapvető felszerelés a jégszög, amivel jóval egyszerűbb kimászni a vízből a jégre.  Ha mást látunk bajba kerülni, először hívjuk a 112-es segélyhívót vagy a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság ingyenesen tárcsázható 1817-es segélyhívó telefonszámát. A mentés során maradjunk higgadtak, figyeljünk, nehogy alattunk is beszakadjon a jég. Óvatosan közelítsük meg a helyszínt, a legjobb hason fekve, kúszva haladni, hogy testsúlyunkat minél nagyobb felületen eloszlassuk. Biztonságos távolságból kötéllel, faággal vagy valamilyen erős, hosszú tárggyal segítsünk. A jeges vízből mentett embert nem szabad azonnal túlfűtött, meleg helyre vinni, hanem fokozatosan próbáljuk felmelegíteni a testét, de előtte szabadítsuk meg a vizes ruháktól. Aki jeges vízbe esett, azt minden esetben orvosi ellátásban kell részesíteni.  Korcsolyázás gyerekkel Amikor kimegyünk egy befagyott tóra, felelősséget is vállalunk, különösen a gyerekekért. A legfontosabb szabály, hogy a gyerekeket sosem szabad egyedül hagyni a jégen. Az úszni még nem tudó kicsikre ajánlott mentőmellényt adni, különösen ha mélyebb víz felett korcsolyáznak. A mentőmellény a vízfelszín fölött tartja a fejet, és segít a lebegésben. Soha ne hagyjuk egyedül a gyereket a jégen Fontos a gyerekeknek is megtanítani a jégen tartózkodás alapvető szabályait. Magyarázzuk el nekik, hogy egyedül sose menjenek rá a befagyott vízre, hívjuk fel a figyelmüket azokra a területekre, ahol a jég gyengébb lehet, például a nádasok közelében, és érdemes megbeszélni azt is, mi a teendő baj esetén. Kutya a jégen Kevés szó esik arról, milyen óvintézkedéseket kell akkor tenni, ha valaki kutyával megy a jégre, vagy egy befagyott vízfelület mellett sétáltatja kedvencét, miközben mindkettő népszerű programnak számít. Pedig ha egy négylábú alatt beszakad a jég, az nemcsak a kutyát, hanem a gazdáját is veszélybe sodorhatja.  Tudni kell, hogy a jégen szaladgáló, szabadon engedett kutyát nagyon nehéz megmenteni, ha olyan messzire elkószál, ahol a gazdája már nem tud segíteni neki, mert nem bírja el a jég. Ha pedig megpróbálja kimenteni kedvencét, még nagyobb baj történhet.   A jégen bajba került kutya a gazdáját is veszélybe sodorhatja Ezért nagyon fontos, hogy a kutyákat mindig tartsuk pórázon, ha a jégre megyünk, vagy annak közelében sétálunk. Ha túl messzire elszaladt, ne menjünk utána, inkább próbáljuk visszahívni. Ha az eb alatt beszakad a jég, ne próbáljuk meg kapkodva kimenteni, utána menni, mert életveszélyes lehet, inkább hívjunk segítséget. Ha a kutya beleesett, de szerencsésen ki tudott kecmeregni a jeges vízből, töröljük szárazra, de ne bugyoláljuk be szorosan, helyette masszírozzuk a teljes testét.  Az előrejelzések szerint a következő héttől jelentősebb lehűlés érkezik a Balaton térségébe, így várhatóan tovább hízik majd jégréteg. A befagyott magyar tenger csodálatos élmény, de fontos, hogy figyelmesen, óvatosan használjuk ki ezt a ritka lehetőséget.  Hogyan korcsolyázzunk gyerekkel? Itt a koriszezon, Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjaiban megmutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, ha a jégre merészkednétek. Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Az operatív törzs arra is felhívta a figyelmet, hogy a várható hideg időjárásra tekintettel az autósok tegyenek a kocsiba takarót és kabátot, az üzemanyagtartályt ne hagyják kiürülni, azt tankolják tele, hogy elakadás esetén a segítség megérkezéséig tudják fűteni a járművet. Közlésük alapján a légi közlekedés zavartalan. A Dunán továbbra sem közlekedhetnek kishajók, vízi sporteszközök és csónakok. A Tiszán teljes hajózási zárlat van érvényben. A jégtörő hajók továbbra is készenlétben állnak, eddig csak kikötőkben volt szükség bevetésükre. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Jelenlegi ismereteink szerint 1892-ben érkezett az első belső égésű motorral szerelt automobil Magyarországra. Hazánkban évekig elhanyagolható számú gépkocsi közlekedett. Akadtak elhivatott egyének – például Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök, az elektrotechnika kimagasló úttörője már 1897-ben vásárolt magának egy motoros triciklit. Az arisztokrácia tagja közül kiemelkedik gróf Andrássy Géza, aki már 1899-ben motoros triciklit használt, s két évvel később ő lett az egyik legelső Mercedes vásárló! A rendőrség a háttérben azért figyelt: az évente kiadott "Jelentés a Budapest Fő- és Székvárosi Állami Rendőrség működéséről" című kiadványban először az 1900-as évre vonatkozó összeállításnál tűntek fel automobilok: "Az automobilok száma az elmúlt évben jelentékenyen emelkedett ugyan, hatósági intézkedés szüksége azonban még nem forgott fenn. Gyors menetelésük miatt azonban előbb-utóbb szabályozás alá kell vonni őket, különösen a nagy kocsiforgalmú vonalakon, s a sétakocsizó utakon merült fel panasz az automobilok ellen". Az első rendszámok 1901. júniusára a helyzet megérett, s Rudnay Béla budapesti rendőrkapitány 17.902/fk. 1901. sz. a. kibocsátott rendeletével szabályozta a gépjárművek forgalmát: “E rendelet értelmében minden automobil műtanrendőri próbának van alávetve és csakis oly automobillal szabad a székesfőváros területén közlekedni melyet a szakbizottság forgalomképesnek nyilvánít". A rendeletben a rendszámokat is specifikálták: "minden automobil a főkapitányságnál számmal látandó el, és nyilvántartandó. Ha az automobil más tulajdonába megy át, az új tulajdonos által bejelentendő". Akkoriban nagyjából 700,000 lakosa volt Budapestnek, ahol 1902-ben kb. 100 motoros gépjármű közlekedett – ebből 29-t a posta üzemeltetett. A "számmal ellátandó és nyilvántartandó" kitétel meglehetősen tág teret nyitott az értelmezésnek. Éppen ezért egy évvel később megjelent az 20.150/fk.I.1902. rendelet, mely szerint a rendszámot az automobil hátsó részén egy sötét fémlemezre fehérrel festve, legalább 22 cm magas számokkal kell jelölni. Azonban elöl továbbra is maradtak a változatos módon pingált számok, amint az a csekély számú e korszakból megmaradt, rendszámokat ábrázoló fényképen is látható. 1905-ben kibocsátották a 31565/1905. számú főkapitányi rendeletet, amely végre precíz specifikációkat közölt a gépjármű-rendszámokról, s rendszeresítette a forgalmi engedélyt is. A rendelet tartalmazta a táblák elhelyezését és alakját is. A 311-es rendszámú Gobron-Brillié 1909-ben. A hűtőrácsra festett rendszám helyett már normális táblán szerepel a szám. Jelenlegi ismereteink szerint az első vidéki rendszámokat Vas vármegyében osztották ki. A megyei közgyűlés 1906. november 26-án fogadta el a 19544/1906. számú határozatot, amelynek címe: "Szabályrendelet automobilok és motorkerékpárok forgalomba hozataláról és közlekedéséről". A megyében regisztrált járművekre bevezették a rendszámtábla-kötelezettséget, vezetésükhöz a gépjárművezetői igazolványt. Fogalmazzunk udvariasan: a közgyűlés előrelátó volt; a megyében 3 autót és 10 motorkerékpárt tartottak nyilván, szóval egy komplett rendelet még korai volt. Az első országos szabályrendelet és nyilvántartás 1909-ben megszületett az első nemzetközi gépjármű-közlekedési egyezmény, amelyhez az Osztrák-Magyar Monarchia is csatlakozott. Ezt követően 1910-ben 57000/1910. BM szám alatt jelent meg az első összefoglaló közúti rendszabálygyűjtemény, azaz KRESZ. Ekkor jött létre az Országos Automobil Szakértő Bizottság, amely a műszaki vizsgáztatást koordinálta és felügyelte. A rendelet szerint: "Minden megvizsgált és forgalmi engedéllyel ellátott gépjárműre úgy elöl, mint hátul rendszámot kell alkalmazni. A rendszámot a gépjármű elején az alváz keretén vagy tengelyén, fémből készült 12 centiméter magas fémtáblára, hátul pedig a gépjármű külső falán, vagy a tengelyen, 15 cm magas fémtáblára kell festeni. Az első táblán a számok és betűk 80 mm magasak és 15 mm vonalvastagságúak, a hátulsó táblán pedig 100 mm magasak és 20 mm vonalvastagságúak legyenek”. Az új rendszerben Magyarországot gépjárműkerületekre osztották, s a rendszámok is ezt a rendszert tükrözték: az első (néha az első két) karakter a kerületre utalt, ezt követte egy folyószám. Egy Fiat gépkocsi az első világháború előtt budapesti rendszámmal. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Az első világháború során a gépjármű-, gumi- és üzemanyag-hiány miatt 1918. március 1-től csak azok a gépjárművek vehettek részt a forgalomban, amelyeket un. hadi rendszámmal láttak el. Ismeretlen gépkocsi az első világháborúban. Az O a kolozsvári gépjárműkerületet jelölte. Forrás: Smolik Raymund Zoltán Az első világháború után 1920-ban vették először számba Magyarország megmaradt gépjármű-állományát, majd 1921-ben újabb különleges rendszámokat vezettek be. Horthy Miklós kormányzó kérésére saját rendszámot kapott: „igen gyakran előfordult, hogy a kormányzónak - autón a városban való keresztülhaladtában - a szolgálati szabályzatban előírt arcbafordulás melletti tiszteletadás úgy a tisztek, mint a legénység részéről nem lett mindig végrehajtva, mert az autó idejében felismerhető nem volt. A jövőben, tévedések elkerülése végett, a következő ismertetőjelet alkalmazták: az autó elején, a két fényszóró között, és a hűtő előtt kb. 15x30 cm nagyságú, fehér alapon festett táblán a kis magyar címer. A tábla csak akkor van az autón, ha a kormányzó úr abban helyet foglal". A felvétel ugyan 1938-ban készült, de a lényeg nem változott az évek alatt: Horthy Miklós kormányzó és felesége koronás magyar címert, Habsburg József főherceg és felesége Habsburg főhercegi koronás címert kapott rendszám helyett. Forrás: Fortepan/Inkey Tibor Rendszámok a két világháború között Az első világháborút követően a megváltozott területű ország gépjárműállománya gyors növekedésnek indult. Éppen ezért 1922-ben új rendszer bevezetésére került sor: a kerületre utaló betűjelzés után 2 + 3 számjegyes rendszert vezettek be. Az országot 8 kerületre osztották: Bp – Budapest B – Budapest környéke D – Debrecen M – Miskolcz P – Pécs S – Szeged E – Székesfehérvár O – Szombathely Persze egy-egy ilyen terület nem csupán a központi nagyvárost foglalta magába. Például az E betű hatálya kiterjedt: „Fejér és Veszprém vármegyék, Győr és Komárom csonka vármegyék, továbbá Komárom thj. város megmaradt része, valamint Győr és Székesfehérvár thj. Városok” területére. Sportos MÁG az 1922-es svábhegyi verseny előtt már újfajta rendszámmal. Forrás: Méray család A gépjárműkerület jelzése utáni kétjegyű szám a gépjármű jellegére utalt, s ezt követte egy három számjegyből álló folyószámos rendszer. Megtartották Horthy Miklós kormányzói rendszámát, sőt a megkülönböztető jelzéseket kiterjesztették más állami méltóságokra is. 1926-ban Párizsban egy új nemzetközi egyezmény született a közúti közlekedés szabályozására. Az 1909-es egyezményre már alaposan ráfért egy frissítés. Három évvel később Magyarország is bevezette az új szabályozást, ez lett a 250000/1929-es Belügyminisztériumi Rendelet, avagy a Közlekedésrendészeti Kódex, azaz a mai KRESZ elődje. A Korbuly család Weiss Manfréd autóján jól látszik a rendszám rögzítésének módja. Forrás: Korbuly Andrea Az új szabályozás egyik elemeként 1930-ban újra feltérképezték a hazai gépjármű-állományt, és döntés született egy új rendszámszisztéma bevezetéséről is. Az 1929-es gazdasági válság hatásai miatt azonban csupán 1932 decemberében jelent meg az új rendelet a közúti forgalomban résztvevő összes gépjármű megvizsgálása és nyilvántartásba vétele céljából. Két betű három szám az 1930-as évek végén. Forrás: Drottleff Jenő Az új rendszerben két betű és három szám alkotta a rendszámot, méghozzá elöl és hátul fordított sorrendben, így például elöl SK460, hátul pedig 460SK szerepelt a fehér alapú táblákon. Megmaradt a gépjárműkerület rendszer. Kezdetben 18 kerület volt, ám az „elcsatolt területek” bekebelezése után, a második világháború során a kerületek száma 37-re növekedett! A Posta járművei mindig P betűvel kezdődő rendszámot kaptak. Forrás: Postamúzeum 1939-ben, az utolsó békeévben Magyarország gépjárműállománya 47,000 darabot tett ki – 27,200 db személygépkocsiból, 4800 teherautóból, 1700 különleges járműből és 13500 motorkerékpárból állt az állomány. A második világháború során e járművek döntő többsége eltűnt, megsemmisült.