A történet Thaiföldról származik. Egy 22 éves utas álomba szenderült a taxiban. Mivel Thaiföldön járunk, esetleg gyanítható, hogy nem természetes fáradtság lett úrrá a fiatalemberen, de erre a Daily Mail cikke nem tér ki. A lényeg, hogy a francia fiú, aki a vakációját töltötte Délkelet-Ázsiában, taxit rendelt, hogy eljusson Ko Tau mesés tengeröblébe, a strandra. Ám amikor felébredt, a hegyekben találta magát. A hír szerint kiejtésbeli problémáról lehetett szó, a sofőr nyilván nem jól értette, hogy mit mond az utasa, bár némi gyanúra ad okot, hogy egy egyedül utazó, külföldi nyaraló 600 km megtételére kér egy taxisofőrt.  Mindenesetre a sofőr Doi Tao-ba, egy mindössze 10 falut számláló tartományba szállította a fiút, az ország északi részébe. A vágyott céltól 600 kilométerrel távolabb. A srác, nem tudva a téves kommunikációról, a desztináció megadását követően elaludt. Csak, amikor felébredt, jött rá, hogy ez a nyaralás bizony furcsa fordulatot vett. Nincs öböl és kristálytiszta víz, csak hegyek veszik körül. Amikor a fiú rámutatott a félreértésre, a taxisofőr elmagyarázta neki, hogy a hibától függetlenül soha nem lesz képes elkísérni Ko Tao-ba, mert az a város egy szigeten található. Végül a helyi rendőrség segítségének köszönhetően a turistát egy üdülőhelyre kísérték, ahonnan egy transzfer indul, hogy elérje a szigetet. Miután kifizette az 600 kilométerért a 168 euró viteldíjat. (Ami nem tűnik túlzásnak, de tudni kell hozzá, hogy Thaiföldön az átlagkereset 800 euro.) Forrás: dailymail.co.uk    

A Toyota észak-amerikai kutatás-fejlesztési intézete (Toyota Research Institute of North America, TRINA) és az USA energiaügyi minisztériumának Argonne nemzeti laboratóriuma kutatási és fejlesztési együttműködési megállapodást írt alá, hogy kidolgozzanak egy eljárást a villanyautók nagyfeszültségű  lítium-ion akkumulátorainak közvetlen újrahasznosítására. A feladat már most is aktuális, az elkövetkező években pedig várhatóan exponenciálisan növekvő mértékű problémát fog jelenteni, hogy mihez kezdjenek a hálózatról tölthető járművek élettartamának végére érve, vagy egyéb okból hulladékká vált (pl. balesetes járművekből kiszerelt vagy gyártási selejtnek minősülő) akkumulátoraival. Az Argonne kutatói laboratóriumai szinten már értek el eredményeket, a Toyota segítségével azonban pontosabban feltérképezhetik, hogy ipari léptékben működik-e a náluk kifejlesztett, úgynevezett közvetlen újrahasznosítási eljárás. Ennek lényege, hogy a hulladékká vált akkumulátorokból nem a nyersanyagokat nyerik ki – hiszen azokból csak újabb költséges, energiaigényes folyamatokkal lehetne ismét összeállítani az akkumulátort –, hanem  a katódot egészben emelik ki, és újra felhasználják. A Toyota és az Argonne együttműködése mindenekelőtt a nikkel, mangán és kobalt összetételű katódú akkumulátorokra fókuszál. Saját kutatóinak tapasztalatai mellett a Toyota vadonatúj, illetve elhasznált lítium-ion akkumulátor-csomagokat ad át a laboratóriumnak. Ha minden a tervek szerint alakul, az eljárás jelentősen csökkentheti az akkumulátorok egész élettartamára vetített költségét, illetve szén-lábnyomát, továbbá a gyártással járó hulladék mennyiségét. A jelenlegi technológiáknál hatékonyabb eljárással növelné a nagyfeszültségű akkumulátorok újrahasznosításában visszanyerhető fémek mennyiségét a Toyota Chemical Engineering. A modern társadalom egyre nagyobb mértékben támaszkodik a nagy energiasűrűségű akkumulátorokra, ám a hordozható elektronikus eszközöktől kezdve a villanyautókig mind több készülékben megtalálható energiatároló egységek gyártásához szükséges nyersanyagok kitermelése azonban rendkívüli terhet ró a természeti környezetre. Ennek enyhítéséhez létfontosságú az élettartamuk végére ért vagy más okból leselejtezett akkumulátorok újrahasznosítása, a bennük található ritka fémek – mindenekelőtt lítium és kobalt – kinyerése és visszaforgatása a gyártásba. Erre jelenleg is léteznek módszerek, ezek azonban jellemzően nagy energiaigényű, rossz hatásfokú folyamatok. Hogy ezen változtasson, a Toyota Chemical Engineering – az autógyártó konszern hulladékfeldolgozással és -hasznosítással foglalkozó leányvállalata – egy merőben újszerű eljárással kísérletezik. A 2023 augusztusa óta tesztelt módszer annyira forradalmi, hogy a vállalaton belül is kevesen vannak tisztában a részleteivel, ez azonban a cég reményei szerint hamarosan megváltozhat, és megkezdődhet ipari léptékű alkalmazása. A hagyományos eljárásban az akkumulátorokat égetőműben dolgozzák fel, így kinyerve a ritka nyersanyagokat. Ez a folyamat azonban jelentős CO2-kibocsátással jár, ráadásul a fémtartalom bizonyos százaléka megsemmisül a hevítésben. Első lépésben desztillálják és kivonják az akkumulátorból a fokozottan tűzveszélyes elektrolitot. Ezt követően a visszamaradt, már száraz cellákat összezúzzák és szétválogatják. Az így kapott zúzalékot – alumínium- és vasdarabokat, illetve a különösen értékes ritka fémeket tartalmazó „fekete masszát” – ezt követően a különböző partnervállalatokhoz küldik újrahasznosításra.  „Egy ilyen új módszer kidolgozása és ipari megvalósítása rendkívül nagy beruházással jár, azonban ha egy autó teljes életciklusára vetített szén-lábnyomot vizsgáljuk, annak csökkentéséhez elengedhetetlenek az ehhez hasonló, forradalmian újszerű eljárások” – összegzi a megoldás jelentőségét Ocuka Jumi, a Toyota fenntarthatóságért felelős igazgatója. Az új eljárással komolyan csökkenthető az újrahasznosítási folyamat – és ezzel az egész autógyártás – szénkibocsátása. Fotók: Toyotatimes.jp A Toyota Chemical Engineering egyébként nem csak akkumulátorok, hanem hagyományos lakossági és közösségi hulladék – salak, papír, gyógyszeripari hulladékok, fáradt olaj, és így tovább – feldolgozásával is foglalkozik. Ezekből évente mintegy 130 ezer tonnányit semlegesít a vállalat, amely saját tevékenységei során, házon belül is minden lehetséges módon mérsékli a szénkibocsátást. Az égetőmű hőjét felhasználva elektromos energiát állítanak elő, és erről üzemeltetik magát az üzemet, a felszabaduló szén-dioxidot pedig megkötik, így akadályozva meg, hogy a légkörbe kerülve tovább súlyosbítsa az üvegházhatást.  Ez azonban nem minden: az 1973-ban alapított cég kidolgozott egy olyan eljárást, amellyel a hulladékból közvetlenül állítanak elő elektromos energiát. Egy hatalmas tartályban nagy nyomású, magas hőmérsékletű vizet adagolnak a hulladékhoz – ezt úgy kell elképzelni, mintha egy hatalmas kuktában megfőznék a szemetet –, majd a szerves anyagokat tartalmazó oldatot egy fermentációs tartályba vezetik át. Itt mikroorganizmusok metánt fejlesztenek a „hulladéklevesből”, amit aztán hagyományos hőerőműben elégetve állítanak elő elektromos energiát. A körkörös gazdaságban minden villanyautó egy potenciális nyersanyagbánya. Ráadásul nem szennyezik a környezetet a leselejtezett elektromos járművek. Az sem mindegy, hogy mennyit ér az élettartama végére jutott gépkocsi.  

A társaság szerdán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a juttatást a márciusi bérrel együtt, április elején fizetik ki. A közlemény szerint a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. három éve biztosít közvetlen részesedést a társaság eredményéből. Ősszel lépték át a 2 millió legyártott autót A kifizetendő összeg várható mértékét a 2025. március 4-én közölt, 2024-re vonatkozó csoportszintű pénzügyi eredmény alapján határozták meg. A kecskeméti Mercedes-gyár mintegy 4500 főt foglalkoztat, és az elmúlt évben több mint 146 ezer járművet gyártott. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Fotók: Porsche Breckner korábban a Porsche főtitkárságának és vállalatfejlesztési részlegének vezetője volt. Becker legutóbb a Porsche AG tengerentúli és fejlődő piacok régiójának vezetője volt, és ezt sikeresen a Porsche egyik erős értékesítési pillérévé fejlesztette. „Nagyon örülünk, hogy a Porsche soraiból két kiváló utódra bukkantunk Jochen Brecknerben és Matthias Beckerben. Velük együtt folytatjuk cégünk egyedülálló sikertörténetét” – mondja dr. Wolfgang Porsche, a Felügyelő Bizottság elnöke. „Szeretnénk megköszönni Lutz Meschkének nagy elkötelezettségét és a Porsche AG-nál végzett sokéves sikeres munkáját. Nagy elkötelezettséggel és stratégiai vízióval meghatározó szerepet játszott ennek a cégnek a pozitív fejlődésében. A Felügyelő Bizottság nevében is szeretnék köszönetet mondani Detlev von Platennek. Sok éves elkötelezettsége rányomta bélyegét a Porschére. Különösen figyelemre méltó a globális piacok fejlesztése iránti elkötelezettsége” – mondja dr. Wolfgang Porsche. Lutz Meschke 24 év szolgálat után távozik a cégtől. 2001-ben a Hugo Bosstól a Porsche AG-hoz igazolt, ahol kezdetben a könyvelésért, majd az ellenőrzésért volt felelős. 2009-ben Meschkét pénzügyi és informatikai igazgatósági tagnak nevezték ki, 2015-től pedig az Igazgatóság elnökhelyetteseként is tevékenykedett. Meschke tevékenységének időszaka számos mérföldkövet látott a vállalat fejlődésében. Detlev von Platen 1997 óta dolgozik a Porsche AG-nál. Pályafutását a Porsche France vezérigazgatójaként kezdte, majd 2008-ban a Porsche Cars North America elnök-vezérigazgatójává, 2015-ben pedig az igazgatótanács értékesítési és marketinges tagjává nevezték ki. Von Platen aktívan alakította a Porsche értékesítési szervezetének átalakítását. Különleges eredmény az amerikai üzletág kiterjesztése a Porsche atlantai központjával, valamint a teljesen elektromos Taycan és Macan piacra dobása. Emellett értékes hozzájárulást tett a globális márkakereskedői hálózattal való szoros és bizalomra épülő együttműködéshez. Jochen Breckner A Porsche AG igazgatótanácsának új tagjai évek óta kapcsolatban állnak a zuffenhauseni sportautó-gyártóval: Jochen Breckner 2000 óta dolgozik a Porschénál – először gyakornokként és diplomahallgatóként, később doktoranduszként. A stuttgarti származású, aki üzleti adminisztrációból doktorált, 2008-ban lett a vezérigazgató asszisztense. 2010-től 2012-ig az értékesítési, marketing és pénzügyi szolgáltatási divízió kontrollingját vezette. 2012-től a termékkontrolling, majd a kontrolling vezetője volt, közvetlenül az igazgatóságnak számolva. 2018 szeptembere óta Breckner vezeti a Porsche főtitkárságát és vállalatfejlesztési részlegét. Ebben a szerepkörben a bizonyított pénzügyi és stratégiai szakértő több széles körű projektért volt felelős. Például ő volt a felelős a Porsche  hosszú távú hatékonysági programért, amellyel a vállalat szisztematikusan optimalizálja pénzügyi rugalmasságát. Breckner utódja Christian Pantel lesz, aki jelenlegi szerepében a Porschénél egy modellsorozatért felel. Matthias Becker 2015 óta dolgozik a Porsche AG-nál. A tengerentúli és fejlődő piacok régió vezetőjeként olyan területek tartoztak hozzá, mint Délkelet-Ázsia, Ausztrália, Közel-Kelet, Afrika, valamint Közép- és Dél-Amerika több mint 70 piaccal. Korábban Becker több vezetői pozíciót is betöltött a Volkswagen-csoportban, dolgozott az Audinál Európában és Kínában, a csoport leányvállalatánál, a Škodánál és a Volkswagen Marketing részlegénél Németországban. Matthias Becker „Jochen Brecknerrel és Matthias Beckerrel a vezetőség két tapasztalt szakembert nevezett ki, akik hosszú éveken át élték és lélegeznek a Porschéval, és rengeteg tapasztalatot hoztak magukkal. Mindkét kolléga rendelkezik azzal a minőséggel, hogy cégünket az első naptól kezdve jövőorientáltan fejlessze. Jót teszünk a strukturált utódlástervezésnek és a hosszú távú személyzetfejlesztésnek” – mondja Oliver Blume, a Porsche AG igazgatótanácsának elnöke