A fotó csak illusztráció. Forrás: Air Corsica A repülőgép a Párizs-Orly repülőtérről szállt fel, és röviddel éjfél után érkezett meg a korzikai "Napoléon Bonaparte" repülőtérre. Amikor azonban megkapták a megközelítési engedélyt, teljes rádiócsend volt, és a kifutópálya fényei is sötétek maradtak. Az Airbusnak közel 60 percig kellett köröznie a mediterrán sziget fővárosa felett. A repülőgépek általában várakozási mintázatban köröznek, amikor köd vagy viharok nehezítik a megközelítést, amikor túl sok repülőgép próbál egyszerre leszállni, vagy amikor a kifutópálya el van zárva. A repülőtéren felmerülő technikai problémák miatt a pilótáknak is fenn kell maradniuk, amíg minden újra biztonságos nem lesz. A tűzoltóság és a rendőrség reakciója Erről szó sem volt: Ennek ellenére a pilótának 140 utassal a fedélzetén kellett köröznie az Ajaccio-öböl felett! Kezdetben azt mondták, hogy a késés körülbelül egy órán át fog tartani. A korzikai "Corse Matin" újság szerint azonban 18 perc elteltével a pilóta, a személyzet és az utasok megnyugtató hírt kaptak, hogy mégis leszállhatnak. A tűzoltóság és végül a rendőrség megpróbált bejutni az irányítótoronyba. Amikor a rendőrség kinyitotta az ajtót, kiderült, hogy a légiforgalmi irányító az asztalánál alszik. Miután felébredt álmából, felkapcsolta a villanyt, és megadta a várva várt leszállási engedélyt. Az Airbus végre biztonságosan leszállhatott a kifutópályára. A kapitány korábban tájékoztatta az utasokat, hogy vészhelyzet esetén a Bastia repülőtérre fognak áttérni. A Légiközlekedési Hatóság kivizsgálja az esetet A hatóságok szerint a légiforgalmi irányító drog- és alkoholtesztje negatív lett. Nyilvánvalóan egyszerűen túlfáradt volt. Hihetetlen módon, hirtelen munkaképtelenség esetén nem volt készenlétben helyettes vagy tartalék személy. Egy másik kolléga négyórás szünetet tartott.  

A MOL évek óta ezen az úton halad, amikor a klasszikus energiahordozók mellett egyre több erőforrást fordít a fenntartható mobilitás fejlesztésére. A MOL ma már komplex mobilitási szolgáltatóként van jelen a régióban: a MOL Plugee elektromos töltőhálózattal, a MOL Limo közösségi autómegosztó és rent a car szolgáltatással, valamint a MOL Mercarius flottakezelési és használtautó-értékesítési megoldásaival minden ügyféltípus számára kínál rugalmas és elérhető alternatívát – legyen szó rövid városi utakról, többnapos külföldi bérlésről vagy éppen több ezer járművet érintő vállalati flottáról. MOL Plugee: új generációs töltők és vállalati partnerprogram 2025-ben a MOL Plugee 6 autópálya melletti helyszínen fejlesztette tovább hálózatát 160 kW teljesítményű villámtöltőkkel: M1 autópálya – Győrújbarát (Bécs felé, de az autópálya két oldala könnyen átjárható) M3 autópálya – Kál-Rekettyés pihenő (mindkét irányban), valamint Kerekharaszt (Debrecen irányába, de az autópálya két oldala könnyen átjárható) M5 autópálya – Kecskemét (Budapest felé, de az autópálya két oldala könnyen átjárható) M6 autópálya Érd (Pécs felé) 2026-ban közel 15 új helyszínen indulhat fejlesztés, ahol már 300–400 kW teljesítményű töltők várják majd az ügyfeleket – a jelen és jövő igényeire szabva. A hálózat bővítését támogatja a hamarosan induló Plugee partnerprogram is, amely a hazai vállalkozások számára kínál kedvező lehetőséget töltőtelepítési és üzemeltetési megoldások révén. MOL Limo: közösségi autózás új szinten A MOL Limo az elmúlt alig egy évben új szintre emelte a közösségi autózás élményét. A tavalyi év végén a MOL Limo együttműködést indított az Oszkár telekocsival, költséghatékony és fenntartható alternatívát kínálva ezzel az évvégi ingázóknak. Nyáron pilot jelleggel elérhető volt a MOL Limo szolgáltatása a Balatonnál, Füreden és Siófokon. Az idei év legnagyobb újdonsága pedig a Rent a Car szolgáltatástípus volt, amely a klasszikus autóbérlés és a carsharing előnyeit ötvözi. A számok önmagukért beszélnek: ·       A 750 km feletti utak száma közel duplájára nőtt tavalyhoz képest. ·       A nyári bérlések több mint fele külföldi útra irányult. ·       A legnépszerűbb célpont továbbra is a horvátországi Zadar, amely az összes külföldi bérlés egyharmadát adta, míg a második helyen idén az észak-olaszországi Triest végzett. ·       A felhasználók 10 különböző országba indultak Limo-val, köztük Németországba, Lengyelországba, Romániába és Szerbiába. A hosszabb utakra egyre többen választották a Toyota Corolla Cross és a Mercedes A-osztály típusokat, költözésekhez az Opel Movano XXL, családi nyaralásokhoz és céges csapatépítő utakhoz pedig a Renault Trafic kisbuszok szolgáltak megoldásként. A leghosszabb bérlés 17 napig tartott, és 1831 kilométert tett meg egészen az olaszországi Porto Viroig. MOL Mercarius: új dimenzió a flottakezelésben 2024 végén a MOL és a Mercarius egyesítette erőit, létrehozva a MOL Mercarius Holdingot, amely mára a magyar flottapiac második legnagyobb szereplőjeként több mint 20 ezer járművet kezel. A MOL Mercarius így egyszerre kínál vállalati flottamegoldásokat, rugalmas operatív lízinget és megbízható használtautó-értékesítést, hozzájárulva ahhoz, hogy a cégek és magánügyfelek egyaránt fenntartható és költséghatékony mobilitási alternatívákat találjanak. Az integráció célja, hogy a flottakezelés területén is új szintre emelje az ügyfélélményt, és a MOL ökoszisztémáján belül a rövidtávú autómegosztástól a többéves flottákig minden közlekedési igényt lefedjen. „A mobilitás világa napról napra változik, és ez számunkra folyamatos tanulást és alkalmazkodást jelent. A MOL-nál pontosan tudjuk, hogy nem elég tartani a lépést – nekünk az is feladatunk, hogy irányt mutassunk. Meghatározó szereplőként felelősségünk, hogy a lehető legtöbb ember számára kézzelfogható, elérhető és szerethető megoldásokat kínáljunk, legyen szó elektromos töltésről, közösségi autózásról, flottakezelésről vagy éppen új szolgáltatási formákról” – mondta Czikora Tamás, a MOL-csoport mobilitási vezetője. A MOL szerepe a jövő mobilitásában A MOL a Shape Tomorrow 2030+ stratégiájának részeként egyszerre reagál a jelen kihívásaira és építi a jövő mobilitási megoldásait. Legyen szó villámtöltőkről vagy közösségi autózásról, a vállalat célja közös: fenntartható, rugalmas és elérhető közlekedési lehetőségeket kínálni Magyarországon és a régióban egyaránt.  

Az autópálya-matricák nagyobb részét, mintegy 60 százalékát külföldi felségjelű járműre vásárolták – derül ki a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) adataiból. Mint azt Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a nyári hónapokban a rövidebb érvényességi idejű e-matricák fogynak jobban, a legnépszerűbb a heti, amelyet a darabszámot tekintve sorrendben a napi majd a havi jogosultság követ. Mindegyikből jóval többet vesznek külföldi járműre a közlekedők. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) adatai szerint az idei évre augusztus végéig összesen 11 millió 682 ezer darab autópálya-matricát vásárolt az utazóközönség, éves országos jogosultságból mintegy 706 ezer, havi e-matricából közel 1 millió 424 ezer, heti (10 napos) úthasználati jogosultságból kicsivel több mint 4 millió 916 ezer, napi matricából bő 1 millió 824 ezer, vármegyei érvényességű autópálya-matricából pedig mintegy 2 millió 811 ezer darabot vettek az úthasználók. Nyáron az utazóközönség inkább a rövidebb érvényességű e-matricákat részesíti előnyben. Ebben a három hónapban vásárolták meg a közlekedők az 55 százalékát az idei év első nyolc hónapjában összesen elkelt heti-, napi- és havimatrica-mennyiségnek: június, július és augusztus hónapban valamivel több, mint 2 millió 562 ezer darab heti (10 napos), mintegy 976 ezer darab napi és közel 911 ezer darab havi úthasználati jogosultságot vettek a közlekedők. „Ezek a típusú matricák az említett nyári hónapokban egyértelműen a külföldi úthasználók körében népszerűek: a napi matricák 76 százalékát, a havi jogosultságok 67 százalékát, míg a heti (10 napos) érvényességű e-matricák 57 százalékát vették külföldi honosságú járműre a közlekedők.” – mondta el a nyári matricavásárlásokról Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója.     A külföldi honosságú járműveket tekintve elmondható, hogy heti (10 napos) úthasználati jogosultságból német (közel 314 ezer db), román (több mint 256 ezer db) és szlovák (mintegy 170 ezer db) felségjelzésű járműre vették a legtöbbet a közlekedők. A napi matricából német (mintegy 205 ezer db), román (közel 110 ezer db) és osztrák (több mint 56 ezer db) honosságú járműre vásárolták a legtöbbet, míg a havi matricából szintén német (több mint 194 ezer db), osztrák (bő 77 ezer db) és román (mintegy 62 ezer db) felségjelzésű járműre vettek a legtöbbet a közlekedők.  

Október 26-tól naponta indulnak majd a járatok Barcelonába, valamint olaszországi célállomásokra: Lamezia Terme, Palermo és Nápoly felé. Emellett Málaga, Alicante és Athén is bekerül a Ryanair menetrendjébe Pozsonyban. A pozsonyi reptér információs táblája. Képernyőfotó A Wizz Air már korábban bejelentette ugyanezeket az úticélokat, és a magyar fapados légitársaság új bázist is nyitott a pozsonyi repülőtéren. Ezzel szemben a Ryanair meglévő bázisát használva, csendben vezette fel az új járatokat a foglalási rendszerében, külön sajtótájékoztató nélkül. A Wizz Air bázisnyitását koordinált kampány kísérte, amelynek részeként a repülőtér igazgatója, Dušan Novota azt hangsúlyozta, hogy a járathálózat bővítése akár évi kétmillióról hárommillió utasra növelheti a forgalmat a következő években. A Wizz Air ezen felül megnyerte a Pozsony–Kassa belföldi járatra kiírt állami tendert, a járatokat novembertől indítják.