Teljes terjedelmében égett egy személyautó csütörtök hajnalaban, 5 óra után Sápon, a Bocskai utcában. A tűzesethez a püspökladányi hivatásos tűzoltók vonultak ki, akik két vízsugárral eloltották a lángokat.   Nem sokkal később bebicskázott egy nyerges vontató az M0-ás autóút M1-es autópálya felé vezető oldalán, Gyál térségében, a 29-es kilométerszelvénynél. A munkálatok idején a helyszínen forgalomkorlátozásra kell számítani.   6 óra előtt keresztbe fordult egy kisteherautó a 338-as számú úton, Nyíregyháza térségében. A balesethez a nyíregyházi hivatásos tűzoltók érkeztek ki, az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárták.   Ez idő tájt árokba csúszott egy kisbusz a Kemecse és Nyírbogdány közötti útszakaszon. A műszaki mentési munkálatok idején a helyszínen félpályán halad a forgalom.   Letért az úttestről és a tetejére borult egy személyautó Hajdúhadház térségében, a Czégényi úton. A balesethez a hajdúböszörményi hivatásos tűzoltók vonultak ki, akik kerekeire állították és áramtalanították a járművet. A helyszínre mentők is érkeztek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Amióta egyre fontosabb szerepet kapnak a villanyautók, Norvégiára a megszokottnál is nagyobb figyelmet fordítanak az autóipar kulcsfigurái. Mindez nem véletlen, ugyanis nincs még egy olyan ország a világon, ahol az újonnan eladott autók 54,3 százaléka elektromos hajtású lenne. 2020-ban produkálták ezt az elképesztő arányt, de például Norvégiában volt először az eladási listák csúcsán a Tesla is, pár évvel ezelőtt. A konnektoros hibridek további 15%-ot tesznek ki, tehát minden negyedik eladott autó, legalább részben elektromos, aminek még csak a közelébe sem ér a többi ország jelenleg, és ennek meg van az oka. Első blikkre nem logikus, hogy miért pont egy hideg, skandináv országban terjednek rohamtempóban a villanyautók, holott a hideg köztudottan nem tesz jót az akkumulátor kapacitásnak. Ahhoz, hogy megértsük a norvégok elköteleződését a zöldebb autózás irányába, egészen a 80-as évek végéig kell visszautaznunk. Talán még sokaknak rémlik az oslói szintipop együttes, az A-ha! neve. Akkoriban a csapból is ők folytak, arról viszont kevesen tudhattak, hogy a bandatagok sajátos lázadása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma világszinten is előkelő adótámogatással segítse az állam a hagyományos belsőégésű motoros autókról való átállást Norvégiában. 1989-et írtunk, amikor az A-ha! trió két tagja, Morten Harket és Magne Furuholmen részt vett egy elektromos autó konferencián Svájcban. Velük tartott a szintén norvég Frederic Hauge, vezető környezetvédő, a Bellona környezetvédelmi csoport társalapítója is. Itt találkoztak először azzal a privát cég által akkumulátorosra átalakított Fiat Pandával, amibe azonnal beleszeretett a két popsztár, és még a helyszínen megvették. Ekkor még nem létezett a gyári átalakítású, 24 lóerős Panda Elettra, amit pont egy évvel később dobott ki a Fiat. Talán így akarták meglovagolni a hírnevet, amit az A-ha! sztorija kavart a médiában a Panda körül. Miután az apró olasz autó Oslóba ért, a banda azonnal lelkesen körbeautózta a fővárost, azonban fittyet hánytak a csillagászati úthasználati díjakra, és később sem voltak hajlandóak semmilyen bírságot kifizetni. Kihasználták, hogy Norvégiában akkoriban nem volt kötelező nyílvántartásba vetetni az elektromos autókat. Tehát elméletileg nem is vezethették volna közúton, forgalomban. Sokat elmond az akkori viszonyokról, hogy mivel propánüzemű fűtése volt, mint egy lakóautónak, ezért végül lakóautóként jegyezték be. Azonban az A-ha! együttes tagjai nem értettek egyet a korlátozó intézkedésekkel, ezért fogták magukat és megállás nélkül hajtottak át a fizetőkapukon, újra és újra, amik persze gyártották a csekkeket a „villanyos lakóautónak”. Mivel továbbra sem voltak hajlandóak ezeket kifizetni, a Pandát lefoglalták, majd árverésre bocsájtották, hogy ezzel fedezzék a felhalmozott költségeket. Azonban itt jön a következő csavar, ugyanis nyilvánvalóan senki sem akart megvenni egy tulajdonképpen használhatatlan autót, ezért nem nehéz kitalálni, hogy kik voltak ott egyedül az árverésen: az A-ha! zenészei. Szóval újra megkaparintották az autót, újra áthajtottak a fizetőkapukon a díj megfizetése nélkül, így újra lefoglalták az autót, majd ők újra megvették azt. Minden alkalommal 300 norvég korona büntetés keletkezett, de ők mindössze 200 koronáért vásárolták vissza az autót. Ezzel az apró lázadásukkal, az A-ha!, a Bellona és a Fiat sokat tett azért, hogy az elektromos autókat elfogadják a norvég autósok és megfizethető opcióként tekintsenek rá, hiszen addigra az irtózatosan magas adók miatt szinte megfizethetetlenül drága lett a hagyományos autók fenntartása. Többek között a norvég pop zenekar korábban említett partnerének, a Bellonának is köszönhető, hogy a kormány végül nem csak az útdíj fizetés, de a regisztációs adók alól is mentesítette a zöldautókat. 1996-ban az akkori kormánnyal közösen közösen fogalmazták meg az új szabályzatot, majd engedték utakra az első elektromos autókat egy évvel később – díjmentesen. Ekkor persze még nem tudták, hogy ezzel valódi EV-boomot idéznek elő. 2017-ben, amikor már az eladások felét tették ki a villanyautók, lépett a kormány, és az úthasználati, parkolási és komp díjak felét már kötelesek kifizetni a zöldautó sofőrök, ami még mindig méltányosnak mondható, ráadásul jó úton haladnak affelé, hogy 2025-re elérjék a fosszilis üzemanyagú autók forgalmazásának teljes leépítését. Egyébként az A-ha! tagjai továbbra is elkötelezetten hisznek a villanyautókban. Sőt, tavaly velük forgatták az elektromos Volkswagen Transporter reklámfilmjét. Így érte el Norvégiában egy pop zenekar, hogy az emissziómentes autózás vonzó legyen hazájukban. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A gazdagréti kijárat előtt több autó összeütközött, emiatt áll a forgalom - írták. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!