Végsebesség anno – pénzreváltott világcsúcsok 3. rész
2017.03.09.
Egyre-másra kelnek éltere - a kezdeteket az első részben elolvashatják itt - kis műhelyek fenevadjai, és veszik fel a kesztyűt a nagy gyártókkal. Ádáz harc - így lépik át a 100 km/órát olvasd el a második részben - folyik a sebességi csúcsok beállításáért, hiszen a dicsőség mellett pénzt is jelent a szakmai siker. Az iram akkora, hogy - egy-két kivételtől eltekintve - szinte hónapról-hónapra változik a rangsor a rekordok tabelláján. Azonban hamar bebizonyosodik az is, hogy a pillanatnyi siker kevés már a győzelemhez, így egyre nagyobb hangsúlyt kap a megbízhatóság is. Elindul a hosszú távú versenyek történelme. Mielőtt azonban ez kerülne a középpontba meg kell emlékeznünk egy olyan modellről, aminek neve egybeforr a sebességgel.
Napier: 168,4 km/h
A Napier volt az első autó, ami meghaladta a 100 mph-s azaz a 168 km/órás sebességet, ezzel pedig egésze 1930-as évekig csúcstartó volt. Később a Lion aero motort számos modell megkapta, egyikőjük 1939 és 1964 között végig rekordtartó maradt.
Ahogy korábban is írtuk a megbízhatóság is egyre fontosabb szerepet kezdett játszani, már nem csak a végsebesség, hanem az átlagsebesség is ugyan olyan értékes paraméter lett, mint a csúcsteljesítmény.
Peerless: 62, 3 km/h
A Peerless 1905.március 6-án csatlakozott a rekordfelállítók táborába, amikor Charles Wridgway az 1000 mérföldes távot 21:50:01 alatt tette meg, átlag 62,3 km/órás sebességgel a new york-i Brighton Beachen. Azonban a Peerless csak két hónapig örülhetett a sikernek. A 18 éves Guy Vaughn egy 40 lóerős Decauville-t vezetve új rekordot döntött 23:33:20 idővel.
Pope-Toledo: 55,5 km/óra
Az első 24 órás verseny 1905. júliusában tartották az ohioi Columbusban. A versenyt a Soules testvérek nyerték egy Pope-Toledoval, a 828, 5 mérföldes távot 34,5 mph átlagsebességgel tették meg. A 24 órás rekordra irányuló kísérletet az Indianapolis Automobile Racing Association rendezte. Két National kezdte meg a 24 órát, az időjárási körülmények miatt a két sofőrnek szemüveg nélkül kellett vezetnie, az 1000 mérföldes utat 21:58:00 idővel tették meg.
Pierce Great Arrow
A Pierce-Arrow volt az egyik legrangosabb amerikai gyártók egyike ebben az időszakban, amikor hatalmas távolságokat gyorsan tudtak legyőzni. A cég a teljesítmény és a megbízhatóság jegyében híresült el, a hírnevét pedig tovább öregbítette, mikor a Pierce Great Arrow megnyerte a híres Glidden Tourt öt egymás utáni évben (1905-1909). Az első 1350 mérföldes tour valójában 1904-ben volt. Bár az útvonalakat változtatták a későbbiekben, Amerikában ez számított a végső tesztnek a megbízhatóság és gyorsaság terén, hatalmas érdeklődést keltve az újságírók köreiben.
Mercedes
1905-re a sebességrekordokat felállító versenyautók utcai autókká kezdtek változni, azoknak, akiknek nem számított a pénz, a Mercedes és a Panhard tűnt a legideálisabb választásnak. Az autók történetében elérték a lehetséges maximumot. Az 10,6 literes, 50 lóerős Panhard & Levassor Q Modellt a 60 lóerős Mercedes versenytársának tervezték. Akkoriban ez a két autó számított a piacon kapható legdrágább modelleknek. Összesen 79 Panhard& Levassort építettek. A két kocsi számított a kategórián belül a krémnek, a megfelelő körülmények között 60 mph sebességgel is képesek voltak haladni.
Ebben az időben gőzenergiával hajtott járművek is megírják hattyúdalukat. Fred Marriot hajtott autó ugyan parádés 205, 44 km/órás sebességet ér el, azonban, mind a pilóta, mint pedig a gyártócég élete tragikus véget ér.
Blitzen-Benz
A rekordkísérletek olyan sűrűn történtek ekkoriban, hogy nehéz nyomon követni őket. Az első 200 km/órás álomhatárt Victor Hémery 1909-ben Brooklands-ben állította fel egy átépített 21, 5 literes 197 lóerős Blitzen-Benz autóval.
Az tisztán látszott, hogy a nagy teljesítményt csak a nagy hengerűrtartalommal tudtak elérni. Később ez autóipar fejlődésével mérséklődött, de a V8, V12 motorok továbbra is uralkodók voltak. A sok gyártói fúzió mellett megjelentek a ma ismert márkák, a már korábban említett Mercedes-Benz, A Peugeot, Renault, Vauxhall, vagy a Talbot. Noha érdemeik soha el nem múlóak, sok esetben még sem ők voltak a legeredményesebbek. Ott volt például a Sunbeam, ami egyetlen olyan autó, mely egyszerre volt sikeres a Grand Prix versenyeken és a közúton is.
Sunbeam
A márka egyébként olyan sikeres volt, hogy 1913.októberében az együléses, 4,5 literes, 6 hengeres autója átlag 90 mph sebességet ért el 1000 mérföldön Brooklandsben. Még ugyanabban az évben gurult ki az első olyan autó, aminek V12-es motorja volt. Minden egyes versennyel a Sunbeam bizonyította, hogy van benne potenciál. 1913 végére minden sebességrekordot a Sunbeam tartott.
A két évtized "papírra vetett" terjedelem ellenére is csak szösszenetnek tűnik az az autógyártás ezen időszakának összefoglalása. Az jól érzékelhető, hogy hihetetlen fejlődést ért el az iparág ebben a húsz évben, ennek talán egyik legékesebb példája, Packard és a Cadillac a luxus autógyártás két legfontosabb szereplője. 1915-ben a Cadillac bemutatta a V8-ast, a Packard pedig az első V12-est, ami óriási fejlődést mutat, hiszen 20 év kellett ahhoz, hogy az egy hengertől eljussanak a 12 hengerig. A sebességmámor azonban nem csak az autóipart érinette meg, hanem a járműgyártás többi szereplőjét is, ami később szintén megér majd egy misét.
Európában teszteli önvezető autóját a Nissan
2017.03.09.
Ez volt az első alkalom, hogy a Nissan Európa közútjain mutatta be önvezető technológiáit. A Nissan már korábban is végzett közúti teszteket Japánban és az Egyesült Államokban, hogy valós, életszerű körülmények között is kipróbálja könnyen kezelhető önvezető technológiáit.
A résztvevők az utas- és hátsó üléseken helyet foglalva ismerkedhettek meg a technológiával, mely számos egyéb összetevő mellett egy egy milliméteres hullámhosszú radarból, lézerszkennerekből, kamerákból, nagysebességű processzorokból és egy egyedi HMI-ből (Ember-gép interfész) épül föl. Ezek teszik lehetővé, hogy a jármű országúton, a városi forgalomban és körforgalmakban is önállóan közlekedhessen, és ehhez mindössze az úti célt kell megadni a navigációs rendszerben.
Takao Asami, a Nissan kutatási részlegének alelnöke a következőt mondta el: „Az innováció és a találékonyság kulcsfontosságú szerepet játszik a Nissan márka és munkatársaink gondolkodásában is. Ez a teszt, melynek keretében London hatalmas kihívásokat tartogató utcáin vetjük próba alá jövőbeni önvezető technológiáinkat, jó példája a Nissan az irányú elkötelezettségének, hogy elhozzuk a Nissan Intelligens Mobilitást ügyfeleinknek.”
A Londoni teszt előtt nem sokkal került bejelentésre, hogy a közeljövőben érkező frissített Qashqai és az új Nissan LEAF is megkapja a ProPILOT önvezető technológiát, mely autópályán képes a sávváltás nélküli önvezetésre. Japánban már a tavalyi évben megjelent az első ProPILOT rendszerrel szerelt jármű – a Serena. Decemberben a Nissan Serena ProPILOT rendszere elnyerte a 2016-2017-es japán Év Autója választás innovációs díját.
Arra vonatkozóan is vannak tervek, hogy a technológia bevezetésre kerüljön az USA és Kína piacára is. A többsávos önvezető technológia az autópályákon automatikus sávváltásokra is képes lesz, és a tervek szerint 2018-ban mutatkozik be. A városi utakon való önvezetést biztosító és kereszteződéseket is kezelni képes rendszer pedig 2020-ra várható.
1,3 milliárd fejlesztésre
2017.03.09.
A cég tájékoztatása szerint a projekt a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával valósul meg 2019 decemberéig. Hozzátették, hogy az akadémiai kutatóintézet és az egyetem támogatása 100 százalékos, a konzorciumvezetőé 57 százalékos intenzitású.
Az alapkutatásból, ipari kutatásból és kísérleti fejlesztésből álló projekt magas minőségű, teherviselő kompozitelemek automatizált gyártására alkalmas technológiát hoz létre, amelyre nagy lehet a kereslet a gépjárműipari beszállítók körében - írták.
A 2001-ben alapított, magyarországi székhelyű, mérnöki szolgáltatásokat nyújtó Evopro Systems Engineering Kft. belföldi és export értékesítéseinek árbevétele 2014-ben több mint 2,7 milliárd, 2015-ben több mint 3,8 milliárd forint volt.
A 2002-ben alapított Econ Engineering Kft. mérnöki tanácsadó vállalkozás értékesítéseinek nettó árbevétele 2014-ben több mint 700 millió, 2015-ben közel 1 milliárd forint volt.
(MTI)
Jelentősen bővült a nagy európai diszkont légitársaságok utasforgalma februárban
2017.03.09.
A forgalom alapján legnagyobb Ryanair 10 százalékkal 7,2 millióról 8,2 millióra növelte utasai számát, miközben a járatok töltöttségét 2 százalékponttal 95 százalékra javította.
A 12 havi gördülő utasforgalom 14 százalékkal 119,1 millióra javult február végével.
Az angol easyJet ettől némileg elmaradó mértékben, de a 6-7 százalékos átlagos bővülési rátáját meghaladó mértékben, 8,2 százalékkal javította utasforgalmi adatát februárban. A cég Airbusainak kihasználtsága 1,6 százalékponttal 92 százalékra javult.
A magyar hátterű Wizz Air légitársaság az év második hónapjában 1,7 millió utast szállított, 21 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a járatok átlagos töltöttsége pedig 86,4 százalékról 91,9 százalékra javult. A Wizz Air nem közöl éves gördülő utasforgalmat, de a korábbi számokból kiderül, hogy az elmúlt 12 hónapban a Wizz Airrel 23,4 millióan repültek, 19 százalékkal többen, mint az előző egyéves időszakban.
Bemutatkozott Genfben az új Jeep Compass is
2017.03.09.
Az új modell a kompakt szabadidőjármű szegmenst, a világ egyik legfontosabb, rendkívüli ütemben növekvő piaci kategóriáját gyarapítja, amelynek globális éves eladásai a várakozások szerint 2020-ra csaknem 20 százalékkal gyarapodva elérhetik a 7,5 millió darabot.
A vadonatúj Compass a Jeep modellkínálat meghatározó jelentőségű tagjaként jelenik meg az európai piacokon, lehetővé téve, hogy a márka versenyképes ajánlattal hódítsa meg a piac legnagyobb szabadidőjármű szegmensét.
Hogy az EMEA térségben felmerülő, változatos ügyféligényeknek maradéktalanul megfeleljen, a Compass kétféle benzin- és két dízelmotorral, összesen nyolc különböző hajtáslánc-kombinációban lesz megrendelhető. A modell négyféle: Sport, Longitude, Limited (ez a legkifinomultabb, leggazdagabb technológiai tartalmat kínáló, legbőkezűbben felszerelt csúcsmodell), valamint a kategória legkiválóbb Trail Rated terepalkalmasságát kínáló, maximális offroad elvárások kielégítésére alkalmas Trailhawk kivitelben választható.
Elektromos látomás
2017.03.09.
Az „Electric Vision” névre keresztelt terv főbb részleteit Katsushi Inoue, a Honda Motor Europe elnök-vezérigazgatója ismertette a 2017-es Genfi Autószalonon. Miként megtudhattuk, a Honda továbbra is elkötelezett az elektromos járművek iránt, legfőbb törekvése pedig, hogy 2025-re az Európában eladott Hondák két harmadát villanymotor hajtsa. Ez nemcsak műszaki, hanem stratégiai szempontból is rendkívül fontos bejelentés, hiszen arról tanúskodik, hogy a legendás japán gyártó számára továbbra elsődleges az öreg kontinens piaca.
Beszédében Inoue úr elmondta: „A jövőben még több forrást biztosítunk kutatásra és fejlesztésre, hogy minél hamarabb elkészülhessenek az európai vásárlóknak szánt elektromos hajtásláncok.”
Az „elektromos átállás” vezéralakjai vadonatúj, kiemelkedően fejlett hibridek lesznek, melyek közül az első 2018-ban jelenik meg a márkakereskedésekben. Ez egy kétmotoros, rendkívül hatékony és környezetbarát modell, s a Honda legmodernebb technikai megoldásaira épül.
Emellett vadonatúj konnektoros hibridekkel, valamint akkumulátoros modellekkel bővül majd a kínálat, és természetesen érkeznek a hidrogénhajtású, üzemanyagcellás autók is.
Utóbbiak a közül a Clarity Fuel Cell már a nagy példányszámú sorozatgyártás küszöbén áll, az első példányok tavaly már megérkeztek Európába, és a Genfi Autószalon látogatói is megtekinthették a típust. A Clarity Fuel Cell a világ legfejlettebb üzemanyagcellás járműve, 700 kilométeres* (434 mérföld) hatótávolságával kategóriájának abszolút legjobbja.
A modell szerves része az Európában útjára indított HyFIVE (Hydrogen for Innovative Vehicles) programnak, amelynek célja, hogy megismertesse az emberekkel az üzemanyagcellás járművek előnyeit és a teljes régióban kiépüljön a hidrogénutántöltéshez szükséges infrastruktúra.
Érdekes adalék, hogy a Honda tavaly a legdinamikusabban növekvő nagy márkaként szerepelt az európai piacon. Az autógyártókat tömörítő ACEA adatai szerint az EU és az EFTA országaiban 159 126 új Honda talált gazdára tavaly, ami 20,8 százalékos növekedést jelent 2015 azonos időszakához mérten. Ezzel a Honda jelentősen felülmúlta a teljes piacra vonatkozó értéket, hiszen az EU személyautó-eladásai csupán 6,8 százalékkal gyarapodtak.
Harminc új távolsági buszt állítottak forgalomba Székesfehérváron és Tatabányán
2017.03.09.
Németh Tamás az MTI-nek elmondta, a vállalat terveiben idén további 69 busz beszerzése szerepel. A társaság el szeretné érni, hogy 2019 végére a szolgálatban álló 560 busz átlagos életkora hat évvel csökkenjen és tíz év legyen. A tervet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek még jóvá kell hagynia.
Tari István, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatója elmondta, a kormány számára kiemelten fontos, hogy a 2020-as piacnyitásra az állami busztársaságok jó állapotú járművekkel rendelkezzenek és ehhez legyen költségvetési fedezet.
Krankovics István, a buszokat gyártó Kravtex Kft. ügyvezetője elmondta, minden autóbusz klimatizált, euro 6-os motorral felszerelt. A most átadott 30 buszból tíz jármű alacsony padlójú, a középső ajtónál kihajtható rámpával.
A Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ 1560 embert foglalkoztat, közülük 990 buszvezető, a társaság adózás előtti eredménye 2016-ban megközelítette a 400 millió forintot.
Gyalogosgázolás történt Pest megyében (videóval)
2017.03.09.
Hévízgyörk, Kossuth Lajos utca 124. szám előtt, 2017. március 8-án 23 óra 5 perc körül egy személygépkocsi vezetője haladása során járművével elütött egy úttesten áthaladó gyalogost. Az elgázolt nő olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette.
A helyszínelés idejére a forgalmat a környező utcákba terelik a rendőrök.
A baleset körülményeinek feltárására és a felelősség megállapítására vizsgálatot indít a Gödöllői Rendőrkapitányság.
Negyedmillió gyorshajtót fogott a VÉDA
2017.03.09.
Tavaly tavasszal, 2016 április 5.-én kezdte meg éles működését a fix telepítésű, VÉDA névre keresztelt kamera-hálózat. A rendőrség 365 darab fix, úgynevezett Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontot (KKEP), azaz kamerát helyezett el az ország 134 balesetveszélyesnek ítélt útszakaszán. Noha a rendszert óriási sajtóvisszhang mellett élesítették, vagyis az autósok pontosan tudhatták, hogy mikortól és hol lesznek traffipaxok, meglehetősen sokszor, bő negyedmillió esetben ért szabálytalanságon sofőröket a VÉDA – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kapott tájékoztatásból.
Országszerte 365 darab fix kamerát telepítettek
Bírságdömping
Arról, hogy egészen pontosan hány és milyen szabályértést rögzítettek a VÉDA-kamerák, csak részben vannak statisztikák. Pontosabban: a rendőrség vonatkozó statisztikai adatbázisa nem a szabályszegés rögzítésének módja, hanem a szabályszegés kategóriái szerint tartalmaz információkat. Így annyi tudható: „az objektív felelősség kategóriájába sorolható jogsértések, valamint a közigazgatási bírsággal sújtott sebességtúllépés miatt a fix kamerák felvételei alapján 2016-ban összesen 265.731esetben szabtak ki bírságot.” Ennek túlnyomó részében, 265.616 esetben gyorshajtás miatt postázták a csekket. Megjegyzendő azonban – hívta fel a figyelmet a rendőrség –, hogy például a behajtási tilalom, a kötelező haladási irány megszegése, továbbá a biztonsági öv használata nélküli közlekedés miatt is számos esetben kellett büntetniük.
A rendszerrel a biztonsági öv használata is ellenőrizhető.
Ahogy az esetszám, úgy a VÉDA-rendszer révén kiszabott bírság is csak részben összesíthető. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése úgy szól: „Az objektív felelősség szerint, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény alapján sebességtúllépés miatt a változtatható helyű és a fix KKEP-k felvételei alapján 2016-ban ténylegesen kiszabott, jogerőssé vált teljes bírság összege 8.972.680.000 forint volt.” Arról, hogy mi volt a legkirívóbb szabálysértés – és így a legmagasabb büntetés – a rendőrség nem közölt adatokat.
Kevesebb tragédia az utakon
A VÉDA-rendszer bevezetésének célja kifejezetten a közlekedésbiztonság javítása volt. Azt, hogy a rendszer mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az Országos Rendőr-főkapitányság a vonatkozó baleseti statisztikák idézésével jelezte. Mint írták, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, 2015. január 1. és 2015. december 31. között 16.331 személysérüléses közúti közlekedési baleset során 644 ember vesztette életét. A rendőrség előzetes adatai szerint 2016-ban, ugyanebben az időszakban 16.506 esetben 597-en – vagyis az egy évvel korábbinál kevesebben – vesztették életüket az utakon. 2015-ben 5.575-en, míg 2016-ban 5 472-en szenvedtek súlyos sérülést közlekedési balesetek során.
Egyelőre nem bővül a VÉDA
A piroson áthajtást sem lehet megúszni ott, ahol fix kamera működik
„Jelenleg nem tervezzük.” – így válaszolt a rendőrség arra a kérdésünkre, hogy várható-e a VÉDA-rendszer bővítése. Egyelőre arra sem kell számítani, hogy tovább „okosítják” a rendszert. Az ORFK közlése szerint a „kamerák funkcióinak kiterjesztésére a rendszer hatékonyságának hosszabb távú vizsgálata után kerülhet sor.” Igaz, a VÉDA már most is elég „okos”, hiszen a korábbi közlések szerint a kamerák a sebességmérés, a rendszámfelismerés, a biztonsági öv használatának ellenőrzése mellett egyebek mellett észlelik a záróvonal átlépést, a leállósáv szabálytalan használatát és vagy épp a piroson áthajtást.
Oldalak
Az oldal fő támogatója
