Kisteherautó és két személygépkocsi ütközött össze az M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán Soroksárnál, mintegy ötszáz méterrel távolabb pedig négy gépkocsi futott egymásba. A balesetekhez a fővárosi hivatásos tűzoltók érkeztek ki, akik megkezdték a műszaki mentési munkálatokat. Az érintett sztrádaszakaszon forgalomkorlátozásra kell számítani. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Felidézte, a régióban Magyarország elsőként foglalta törvénybe klímasemlegességi célját, azt, hogy 2050-re teljes klímasemlegességet érjen el - írja az MTI. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlítás szerint is jól teljesít klímavédelemben is, a KPMG tanulmányában ugyanis az ország a 13. helyen áll a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett intézkedések területén, és azon 5 ország között szerepel, amely a legmagasabb pontértéket kapta a klímasemlegesség területén. Az innovációs és technológiai miniszter hozzátette, hogy 2030-ban az áramelőállítás több mint 90 százaléka karbonmentesen történne, ebben a nukleáris energiának és a gyorsan fejlődő napenergia kapacitásnak lenne jelentősége. Előadásában a miniszter kitért arra, hogy a globális autóipar kiemelten kezeli a technológiai fejlesztések között az akkumulátorral hajtott járművek kérdését más lehetőségek vizsgálása mellett. A Magyarországon lévő négy jelentős autógyártó az elkövetkező időszakban a hagyományos hajtás mellett az elektromost is meg fogja jeleníteni. Palkovics László kifejtette, a klímapolitikában kiemelt prioritás a közlekedés zöldítése, az erre vonatkozó stratégiában az elektromobilitás és a különböző alternatív energiahordozók arányának növelését jelölték meg. Felidézte, hogy 2022-től a településeken már csak emissziómentes autóbuszokat lehet üzembe helyezni, továbbá támogatják az elektromos hajtású kerékpárok beszerzését is. A miniszter az elektromobilitás területén elért eredmények közé sorolta, hogy 2016 óta több mint 20 milliárd forinttal támogatták az eszközbeszerzéseket, ami növekedni fog, kiírás alatt van egy 50 milliárd forint keretösszegű zöldbuszbeszerzés. A Zöld Busz Programról szólva a miniszter elmondta, azt a célt tűzték ki, hogy tíz éven belül kicserélik a teljes magyar buszállományt, és ezt a programot hozzákapcsolták a hazai iparfejlesztéshez. A tervek szerint hamarosan megjelenik a 25 ezer fő alatti települések számára is egy 350 darabra szóló buszcsere támogatási lehetőség - mondta Palkovics László. Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy 50 milliárd forint kerettel mintegy 350 zöldbusz beszerzésére, töltők létesítésére írnak ki pályázatot az európai uniós helyreállítási alapból a 25 ezer lakosnál nagyobb települések részére. A 25 ezernél kevesebb lakosú településeknél már működik egy demonstrációs mintaprojekt, és várhatón a HUMDA április végéig megjelenteti a kiírást, hogy ezek a települések is pályázhassanak a Volánbusszal közösen. Elsőkörben 1 milliárd forint keretet szánnak erre a célra, a jelentkezések alakulásától függően lehet majd javaslatot tenni a keret bővítésére. Ezen kívül vizsgálják a pályázati támogatási lehetőség kiterjesztését a hidrogén hajtású buszokra is - tette hozzá az elnök-vezérigazgató. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Teherautók a Daimler Trucktól: A gyártó a jövőben a DAX tagja lesz. (Fotó: Daimler Truck) Néhány hónappal a december 10-i tőzsdei bevezetés után a Daimler Truck március 21-i hatállyal Németország legmagasabb részvényindexébe, a DAX-ba került. Ezt a Német Tőzsde jelentette be. Az index a Frankfurti Értéktőzsde szabályozott piacán a 40 legnagyobb és legaktívabb tőzsdén jegyzett német társaság részvényeinek teljesítményét követi nyomon. A Daimler Truck a világ egyik legnagyobb haszongépjármű-gyártója, több mint 40 telephellyel és több mint 100 000 alkalmazottal rendelkezik. Decemberre a cég a Mercedes-Benz autómárkával együtt megalakította a Daimler csoportot. A szétválás után mindkét társaság szerepel és képviselteti magát a DAX-ban. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Ezek is villanyautók, de jóval drágábbak, mert fedélzetükön termelik meg a villanymotorok hajtásához az elektromos energiát, ráadásul percek alatt megtankolhatók. Továbbra is nagy kérdés, hogy hol és mennyiért. Közös fejlesztés A hőskorban, egészen pontosan 1999. őszén a Honda első sorozatgyártású hidrogén minimodelljének minden darabja félmilliárd forintba került. Több márka is hatalmas összegeket fordított hidrogénprogramra, de rájöttek, hogy egyedül nem megy. A költségek csökkentése érdekében vetélytársak fejlesztik közösen a cseppfolyós hidrogénből áramot termelő villanyautókat, melyekből még ma sem fut sok az utakon és még sokáig nem fog. Annak ellenére, hogy technológiai szövetségre lépett a General Motors a Hondával, a BMW a Toyotával, a Daimler a Forddal és a Nissannal. Problémás logisztika A fő problémát továbbra sem annyira a cella, hanem az üzemanyag előállítása, tárolása és szállítása jelenti, mert speciális technológiát és rengeteg energiát igényel, a mérleget legfeljebb szélkerékkel vagy stílszerűen tengeri ár-apály erőművel lehet javítani. És akkor még hátravan a szállító és töltőhálózat kiépítése, ami nem az ördögnek ábrázolt olajlobbi, hanem a költségek miatt lassú. A propaganda nem elég Sokszor csak villanyautó-programok támogatásában merül ki a kontinens kormányainak zöldülési programja, pedig van még mit tenni a környezetvédelem területén, hiszen a negyedmilliárdos európai autóállomány még sokáig fut útjainkon, ráadásul megújulása is lelassult az immár folyamatos anyag- és alkatrészhiány miatt. Dr. Lukács Pál szakértő szerint a megfelelő elektromos hálózat hiánya és a hosszú töltési idő miatt napjainkban még messze versenyképtelen villanyautó a benzinesekkel és dízelekkel szemben, mert amíg utóbbiakat néhány perc alatt meg lehet tankolni akár ezer kilométernyi üzemanyaggal, addig az elektromos tankolás autókkal ez többszöri és hosszú megállást jelent. A szakember az önellátó EV modellekben látja a jövőt: a hidrogénnel működő üzemanyagcella a jármű fedélzetén állítja elő villanyautó hajtására szolgáló áramot, ahogy például a Toyota Mirai, mely akár egy családi ház elektromos ellátására is képes. Kurrens használt autó Nem véletlen, hogy a németeknél népszerű modell hiánycikk a használt és újautó-piacon is. Napjainkban a gondot a hidrogén szállítása és a ritka töltőhálózat jelenti, mert egyébként a tankolás csak néhány perc. Ezen kíván segíteni az EU IPCEI (kiemelten fontos Európai Uniós projektek) pályázatának a hidrogén töltőállomás hálózatot is fejleszteni szándékozó, itthon is megvalósuló fejlesztési programja, amelynek hatására az elkövetkező pár évben Magyarországon is 20-40 hidrogén töltőállomás fog megépülni. A hidrogén hajtásmód is akkor környezetbarát, ha a hidrogén előállítása zöld alapú, végtermék pedig tiszta víz. Magyarországon a legtöbb hidrogén töltőállomást megvalósítani szándékozó projektjavaslat naperőművek által termelt villamos áram hajtotta elektrolizálók vízbontásából származó hidrogént kíván a járművek tüzelőanyagaként előállítani, amely a megújuló energiaforrást tekintve biztosan környezetbarát, azonban az eredő energiaátalakítási hatásfokon még itt is bőven van/lesz mit javítani. Forradalmi megoldás A hidrogén a leggyakrabban előforduló anyag a világegyetemben: az ismert legkönnyebb anyag az univerzum mintegy 74 százalékát teszi ki. A Földön persze mások az arányok: az óceánok összetételében kevesebb, mint 11 százaléknyi, a légkörben pedig az egy százalékot sem éri el a hidrogén aránya. Ahhoz tehát, hogy üzemanyagként használhassuk, mesterségesen kell előállítani., ami legegyszerűbben elektrolízissel, azaz vízbontással lehetséges. Földünkön a 2018-as adatok alapján egymilliárd 386,6 millió öbkilométernyi1 (1,39 trillió köbméter, vagyis 1,39 trilliárd liter) víz található, ám ennek 97 százaléka tengervíz, ami eddig nem volt alkalmas a vízbontásra, mivel sajátos összetételének köszönhetően rendkívül gyorsan korrodálja a pozitív elektródát (anód). Édesvízből hidrogént előállítani viszont a legkevésbé sem fenntartható megoldás, hiszen a föld ivóvízkészletei így is korlátozottak. Teszt a San Francisco-i öbölben Új megoldást mutatott be a kaliforniai Stanford Egyetem három kutatója, Hongjie Dai, J. G. Jackson és C. J. Wood professzor. Az anód speciális szerkezetű nikkel vegyületekkel történő bevonása elősegíti az elektrolízis folyamatát és megelőzi a pozitív elektróda korrózióját. A kísérletsorozatban a hagyományos elektróda 12 óra elteltével annyira korrodálódott a tengervízben, hogy leállt az elektrolízis folyamata, az új fejlesztésű bevont anód viszont több mint ezer órán át üzemképes maradt. Ráadásul a folyamat során tízszer nagyobb áramerősséggel tudták bontani a tengervizet, mint korábban, ezért az eljárással adott idő alatt nagyobb mennyiségű hidrogén állítható elő – a hatásfok gyakorlatilag megegyezik a jelenleg használt, tisztított édesvizet alkalmazó folyamatokéval. Az eljárást nem csak laboratóriumi körülmények között, hanem a San Francisco-i öbölből merített tengervízzel is működött. Nehézsúlyú kategóriában is indulnak Egyre több cég fejleszt hidrogénhajtású buszokat, kamionokat, a nehéz-járművek reklámozásába még Forma 1-es pilótákat is bevetettek: mercedeses korszakában Kimi Raikonnen tüzelőanyag cellás Daimler autóbuszt vezetett. Korábban egy másik Forma 1-es versenyző, Hans Harald Frentzen vezette zárt pályán az Opel Zafira Hydrogen3 prototípusát. A Hyundai hidrogénes teherautóflottája már egy éve sikeresen szolgál a svájci utakon, a Toyota pedig a buszok és kamionok mellett targoncákat is gyárt, sőt már vízre is szállt. Budapest-Vecsés járat Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Zöld busz programjának keretében 1100 buszt cserélnek elektromos hajtásúra, mivel az akkumulátoros kapacitás és hatótávolság korlátozott, városközi járatokra alkalmasabbak a hidrogénhajtásúak. A HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. szervezésében a Volánbusz üzemelteti a Kőbánya-Kispest és Vecsés között közlekedő 12 Solaris Urbino electric H2 típusú, üzemanyagcellás buszt A 89 utas szállítására képes, háromajtós, 12 méter hosszú járműben 70 kW teljesítményű hidrogén üzemanyagcella termeli az áramot. Weingartner Balázs, a HUMDA Zrt. elnök-vezérigazgatója a bemutatón elmondta, hogy a busz egy tankolással 400 kilométeres útra képes. Miniszteri állásfoglalás A sikeres európai hidrogén ökoszisztéma megteremtése szempontjából fontos a nemzeti és európai együttműködés elősegítése az innováció területén zajló beruházási projektekben, valamint az új technológiák gyártása-fejlesztése területén. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint a hidrogénpiac technológiai éretlensége miatt Magyarországon alapvető fontosságú a kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) elősegítését célzó ösztönzők nyújtása. Rekorder modell Egyetlen öt perces hidrogén-utántöltés után Dél-Kaliforniában 1360 kilométert tett meg az üzemanyag cellás Toyota Mirai, mely az út során 5,65 kilogramm hidrogént használt fel, miközben 12 hidrogénkút mellett haladt el utántöltés nélkül. A rekorder utat többnyire csúcsforgalomban, 18 és 28 Celsius fok közötti hőmérsékleten teljesítette a Mirai, mely egyetlen gramm károsanyagot sem bocsátott ki: ugyanezen a távon egy átlagos belső égésű motoros autó 300 kilogramm széndioxidot juttatna a levegőbe, miközben a Mirai kipufogójából csak iható víz csepegett. Hercegei kitérő Tavaly nyáron Károly walesi herceg is kipróbálta az eddigi legfurább hidrogénhajtású modellt, melyet az Egyesült Királyságban működő Riversimple cég kreált. A Rasa minin mindent a takarékosságnak rendeltek alá: az aerodinamikailag maximálisan optimalizált karosszériába éppen hogy csak befér két ember, csomag már alig. A vékony kerekekkel a súrlódást csökkentették, a könnyű anyagok, például a karbon karosszéria elemek és alumínium futóművek is az alacsonyabb fogyasztást és a kisebb károsanyag-kibocsátást szolgálják. A végeredmény egy 580 kilogrammos menetkész tömegű jármű.   Mennyit fogyaszt? A gyári adatok szerint a másfél kilogrammnyi hidrogén megtankolása után a a tüzelőanyagcellában megtermelt árammal közel ötszáz kilométernyi útra képes a Riversimple, mely a fékezéskor keletkező hő-, és mozgási energia ötven százalékát visszatermeli. A viszonylag kis teljesítményű ( 8,5 kW) tüzelőanyag-cella közvetlenül látja el árammal a négy kerékagyba épített villanymotorokat és az autóban nincs akkumulátor, mert kondenzátorokat használnak puffernak a fékenergia-visszatápláláshoz. Egyszerű szerkezet A 600 newtonméteres rendszer-teljesítményű négy villanymotor hajtásához mindössze tizennyolc alkatrészt építettek az autóba. A sorozatgyártású Rasa minik nem eladók, hanem az első hidrogénes Hondákhoz hasonlóan csak bérelhetők. A szolgáltatáson alapuló üzleti modellben havidíj ellenében az üzemeltető cég karbantartja és javítja az autókat, valamint a bérleti díj ellenében a biztosítási és üzemanyagköltségeket is fedezi. A 2001-ben alapított Riversimple központja a Wales-i Llandrindod Wells-ben található, partnere a Morgan Motor Company, mellyel már tizenkét éve megépítették a tüzelőanyag-cellás LIFECar nevű járművüket, majd az Urban Car nevű hidrogén modellt. Az akkoriban még uniós tag Egyesült Királyság cége, a Riversimple az Európai Unió kétmillió fontnyi támogatásával fejlesztette villanyautóját. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!