Azt írták, két autó ütközött frontálisan Taksony térségében szombat éjjel. A becsapódást követően a sodródó járműveket próbálta elkerülni egy szabályosan arra közlekedő rendőrautó, de az egyik jármű az oldalának ütközött. A balesetben hárman sérültek meg, ketten - egy 18 és egy 17 éves fiatalember - könnyebben, egy 48 éves budapesti férfit életveszélyes állapotban vittek kórházba. A sérültek egyike sem rendőr, a szolgálati autónak az oldala rongálódott meg - közölték. A mentés és a helyszínelés idejére a főút forgalmát Taksony felé terelték. (Fotó - MTI/Mihádák Zoltán) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Verne próféciája „A víz lesz a jövő szene, a holnap energiája. A vízbontáskor keletkező hidrogénnel és oxigénnel meghatározatlan ideig biztosítható a Föld energiaellátása.” írta Jules Verne (Verne Gyula), 1874-ben. A vízből nyerhető kincset már korábban felismerte Sir William Grove, aki 1830-ban leírta a tüzelőanyag-cella működési elvét, mely az 1960-as években az Apollo és Gemini űrhajók energiaforrásaként szolgált. Százezer dolláros kilowatt Drága, de használható megoldásnak bizonyult az űrben, ahol a startnál fontos a tömeg és a méret: az akkumulátorok térfogatának huszadát és tömegének negyedét jelentő üzemanyagcella bevált, bár a villanyszámla drága volt, mert százezer dollárért termelt egy kilowattnyi villamos áramot. Cellás Gremlin Űrhajók után autókban is kipróbálták és 1975-ben egy elektromotoros hajtásúra átépített Gremlin autóban és a General Motors van modelljében használtak üzemanyagcellát, ez termelt hidrogénből áramot a jármű fedélzetén.  A villanyautóknál egyelőre még hagyományos megoldás dominál, de a hatékonyabb akkumulátorok és sűrűbb töltőhálózat mellett a tankolás idejének rövidítése komoly lökést adhat. Küzdelem a töltőért Nem kevésbé fontos az olcsóbb modellek gyártása, ami nagy kihívás: a tavalyi nyolcvanmilliós globális autópiacon 2,5 millió villanyautó kelt le, de már így is adódnak gondok, hiszen Kaliforniában olykor verekednek a töltőállomásokon a szabad csatlakozókért. Egyre gyakoribb a sorban állás, ráadásul a teljes töltés nem néhány perces. Claríty Gyorsabb feltöltést tesznek lehetővé a hidrogénnel működő villanyautók, melyek három perces feltöltés után akár ötszáz kilométeres útra képesek. A műfaj úttörője a Honda 1999. szeptember 6-án mutatta be közúti használatú FCX-V1 modelljét. Több változat után a 2007-es FCX Clarity, majd a 2016-as FCX Claríty Fuel Cell kapott rendszámot. Japán partraszállás Az európai piacon még napjainkban is ritka az üzemanyagcellás modell, pedig már rég partra szálltak. „Új korszak köszöntött be a tiszta mobilitás világában, valóságos fordulópont ez az autóipar történetében. A Mirai bevezetésével a Toyota a következő 100 évre megalapozta a tiszta, biztonságos és élvezetes mobilitást, hála az üzemanyagcellás technológiának.” Így áradozott Karl Schlicht, a Toyota Motor Europe ügyvezető alelnöke abból az alkalomból, hogy a nagy-britanniai Bristolban, és a belgiumi Zeebrugge-ben kigurult az első öt Mirai a szállítóhajóról. A dátum 2015 augusztus 8. illetve 10. Mirai adatok ,A futurisztikus Mirai karosszériája érdekes technikát takar: a tüzelőanyag-cellában hidrogénből és oxigénből előállított elektromos áram hajtja a villanymotort, a kipufogóból pedig csak tiszta víz jön ki. Rendszer teljesítménye 174 lóerő, nyomatéka 300 Nm, 9,6 másodperc alatt gyorsul százra és közel 180 km/órás tempóra képes a Mirai, melynek Eco hajtással 550 kilométer a hatótávolsága egy töltéssel. Sportos Power üzemmódban gyorsabban elfogy a tartályból a a hidrogén, mely a padlólemez alatt van, a négyszemélyes kocsi csomagtartója 361 literes. TNGA A Toyota TNGA platformra épülő Miraiban a hagyományos motor helyére, az orr-részbe hidrogén üzemanyagcella került, a hátsó tengelyre pedig villanymotor, fölé pedig akkumulátor. Üzemanyagcella-kötege több mint 4 kW/liter teljesítménysűrűségű. Az akkumulátor a korábbi NiMH helyett Li-ion rendszerű, rendszerfeszültsége 310,8 V (korábban 244,8 V), tömege 44.6 kg, ami 2,3 kilogrammal kevesebbe elődjénél, ráadásul kisebb, így elfért a hátsó ülés mögött. Drága modell, ritka hálózat És most jön a hideg-zuhany: a Mirai magyarországi ára 28 millió forint (a VIP változat kétmillióval többe kerül) ráadásul hiába áldoz rá bárki is ennyit, Európa-szerte száznál kevesebb hidrogén-kútnál tankolhat, Budapesten csak az Illatos úti Linde telepen van erre lehetőség. Többek között ez is hátráltatja a hidrogénnel üzemelő autók elterjedését. Új technológiák bevezetésével a Toyota 2025-re megtízszerezi üzemanyagcellás típusainak gyártását, ami évente 30 ezer darabot jelent majd. Mi menyi? A Linde töltőállomásán 10 euróba kerül 1 kg hidrogén, ami nagyjából azt jelenti, hogy 19 ezer forintból megtankolható a Mirai, mely így takarékos menetben 650 kilométer képes megtenni, ami kilométerenként 29,23 forintot jelent. Ez benzinnel hét literes fogyasztást jelentene, ami egy 1850 kg tömegű limuzin modell esetében jónak mondható. Fuel cell pionír A Hyundai sem kezdő a villanyautózásban, sőt, az üzemanyagcellás modellek között úttörő volt, immár több mint kétévtizede gyárt ilyeneket, ráadásul jóval nagyobb kategóriájúakat is. Működik már teherautóflottája Svájcban, ahol jelentős hidrogén töltőhálózat is segíti a tiszta üzemmódú személyautók, buszok és teherautók elterjedését. A Hyundai tavaly további 140 darab XCIENT Fuel Cell teherjárművet szállított európai ügyfeleinek, a cég szándéka, hogy 2025-re 1600 hidrogén üzemanyagcellás járművet értékesítsen. A Hyundai terveiben 2030-tól már évi 700 ezer üzemanyagcellás villanyautó gyártása szerepel, a buszok és teherautók mellett vonatok és hajók is szerepelnek majd a terméklistán. Itt a Nexo A magyar piacon 2021 nyarán luxusmodellel indított a Hyundai: az egytelen változatban rendelhető Nexo ára akkoriban éppen 28 millió forint alatt volt, igaz, minden szerepelt a többoldalas felszereltségi listán. A gondot ennél a modellnél is tankolás jelenti. Az egyetlen, ráadásul nem nyilvános budapesti mobil töltőkút a budapesti Illatos úton, a Linde telephelyén üzemel. Tankolás. A Nexo üzemanyagtartálya 5 perc alatt feltölthető, egy teljes tankkal 666 kilométert tud megtenni (WLTP norma szerint). Korai tesztmodell egy franciaországi reptéren      Fotó: Papp Tibor Teszt rendőri biztosítással A speciális technológia miatt az üzemanyagcellás autók napjainkban is drágák, de áruk sokat csökkent a hőskorhoz képest. 2002-ben vezettem először üzemanyag-cellás villanyautót, ami akkoriban félmilliárd dollárt ért, így ez volt az első szám, és nem az autó káros-anyag kibocsátási értéke, ami a volánnál eszembe jutott. Miközben a napfényes Kaliforniában közúton próbáltam a General Motors Chevrolet Sequel nevű kísérleti modelljét, arra gondoltam, hogy ha összetöröm, még ükunokáim is törleszthetik. Gondoltak erre vendéglátóim is, mert a kocsi előtt és mögött is rendőrautó biztosította az utat. A GM fuel cell prototípusa (felső kép) és kormánya (alsó kép) Hy Wire A következő hidrogén autó, a Hy Wire tesztjét már dél-franciaországi repülőtérre szervezték, a kevésbé utópisztikus formájú, de nagyjából azonos technológiájú Zafirákat viszont már közúton is lehetett hajtani. Mert hogy ezek már rendszámot is kaphattak, így szabadon száguldozhattunk a francia Riviéra útjain. Több mint évtizede gyártott hétköznapi használatra alkalmas üzemanyagcellás autót a Honda is: az FXC típusjelű és rendszámú kocsikat Tokió, Yokohama, New York és Los Angeles városa működtette tartós-bérleti szerződés keretében. Hidegtűrők 2003 júliusában magántársaságnak jutott a hidrogén Hondákból, melyek már mínusz 20 Celsius-fokos hidegben is működtek és egy tankolással négyszáz kilométert mentek: 80 kilowattos teljesítményű villanymotorjával az FXC 150 km/órás sebességre volt képes. Akkoriban egyetlen darab előállítása 200-400 millió forintnyi összeget jelent. Ennyit költött a Honda a Kiawami nevű modellre: hidrogénhajtású autóban az első és hátsó kerekeket is hajtó villanymotorokat a tengelyek között, a hidrogéntartályokat és az üzemanyagcellákat az ülések között végighúzódó alagútban helyezték el, egyedi megoldás, hogy az elektromos áramot nem akkumulátorokban, hanem kondenzátorokban tárolják. Fuel Cell működés A tartályokban tárolt hidrogén az üzemanyagcella kötegbe vezetve protonokra és elektronokra bomlik. Az üzemanyagcellában elektronáramlás keletkezik: ez állítja elő azt az elektromos energiát, amely a villanymotort hajtja. Eközben a protonok a légköri oxigén molekulákkal kölcsönhatásba lépve hőt és vizet állítanak elő - a folyamatnak nincs más mellékterméke. 1. A három tartályban tárolt hidrogént az üzemanyagcella kötegbe vezetik. 2. A levegő beáramlik az üzemanyagcellákba. 3.A levegő és a hidrogén reakciója az üzemanyagcellában áramot és vizet termel. 4.A megtermelt áram az elektromos motort látja el energiával. 5. A reakció során keletkező víz az egyetlen kibocsátás. A hidrogén sokoldalú, tiszta és biztonságos energiahordozó. Mivel a felhasználás helyén nulla kibocsátás keletkezik, megújuló villamos energiából és szén-dioxid-csökkentett fosszilis tüzelőanyagokból állítható elő, ezáltal teljesen zéró emissziós utakat érve el. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

  Egyelőre csak digitális koncepció formájában létezik, de nincs kétségem affelől, hogy hamarosan megvalósulhat a Singer újabb jó érzékkel komponált restomod alkotása, ami ezúttal egy 1980-as évekbeli 930-as, vagyis 911 Turbo. Talán ők az egyetlenek a világon, akik képesek egy eredeti 911-est is még letisztultabban tálalni, anélkül, hogy elvesztenék az autó igazi karakterét. Hiszen első ránézésre nincsen nagy változás, de mélyebben áttekintve jól látszik, hogy az ajtókon kívül minden módosult. Az új kaszni panelek szénszálból készültek, a szárny a jól ismert Singer formákat hozza, és minden légbeömlőnek feladata van itt is. Többek között az intercoolerhez levegőt juttatni, ugyanis a motorterében a legendás 3,8 literes, léghűtéses Mezger boxermotor dolgozik, viszont két turbóval megfújva, amiket a jelenlegi 992-es generációból szednek. Míg az eredeti motor 326 lóerő környékén teljesített, ez a setup már 450 lóerő felett dolgozik. Persze alapvetés a hatfokozatú kéziváltó, amit akár összkerékhajtással is lehet párosítani a hátsókerék hajtás mellett. A futóművet állítólag inkább a tempós, hosszútávú közlekedéshez hangolták, mintsem a versenypályás használathoz, és ezt hivatott kiemelni a hátsó ülésekre tervezett két utazótáska is, ami egy életre megoldhatja a 911-esek helyproblémáját. Ára? Az nem publikus, de korábbi autóikból kiindulva valahol  1 millió dollár környékén lehet. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A világ legnagyobb fegyvergyártója hosszú idő óta a nagyközönség előtt is ismert névnek számító Lockheed Martin. A Lockheed Martin egy amerikai repülőgép-, fegyver-, védelmi, információbiztonsági és technológiai vállalat. A Lockheed Corporation és Martin Marietta 1995-ös egyesülésével jött létre. A vállalat körülbelül 115.000 alkalmazottat foglalkoztat világszerte. Legismertebb termékük az  F35-ös vadászgép, amelyből nemrég az újra fegyverkezésbe kezdő német hadsereg is rendelt 35 darabot. Egy ilyen repülő ára 100 millió eurónál is több, így nem csoda, hogy a Lockheed Martin 2020-ban például közel 7 milliárd dollárt nyereséget termelt. A toplista második helyén mindenki számára ismerős nevet találunk, ugyanis a Boeing foglalja el ezt a Business Insider összeállításában. A Boeing elsősorban repülőiről ismert, de a fegyverpiacon nem csak különféle repülőgépekkel van jelen: gyártanak műholdakat, drónokat, rakétákat és más fegyverrendszereket is a különböző hadseregek számára. A világ harmadik legnagyobb fegyvergyártója címet egy többnyire ismeretlen vállalat birtokolja, az amerikai Raytheon Technologies. A Raytheon Technologies (RTX) fejlett technológiai termékeket kutat, fejleszt és gyárt a repülőgépiparban és a védelmi iparban, beleértve a repülőgép-hajtóműveket, repüléselektronikát, repülőgép-szerkezeteket, kiberbiztonságot, irányított rakétákat, légvédelmi rendszereket, műholdakat és drónokat. A cég bevételének jelentős részét az Egyesült Államok kormányától szerzi. A dobogóra nem fért fel az Egyesült Államokon kívüli vállalat, de negyedik helyet Európa legjelentősebb fegyvergyártója, a brit BAE Systems birtokolja. A vállalatot gyakran támadják a sajtóban, mert ahogy a legtöbb fegyvergyártó, ők sem igazán válogatják meg ügyfeleiket. Az Egyesült Államok és európai országok mellett olyan államoknak is gyakran szállítanak, mint Qatar és Szaúd-Arábia. Leginkább vadászgépeikről ismertek, de gyártanak szárazföldi harci járműveket, hadihajókat és tengeralattjárókat is. Na de hol vannak az oroszok? A legnagyobb orosz fegyvergyártó egy állami vállalat, az Almaz-Antey. A cég székhelye Moszkvában található, és a 2017-es védelmi bevételek alapján a világ 8. legnagyobb védelmi vállalata. A lista alsóbb helyezésein találni még ismerős neveket. Ilyen például az elsősorban luxusautóiról ismert Rolls-Royce. Ugyanakkor ez mégsem az a Rolls-Royce. A Rolls-Royce Holdings elkülönül a Rolls-Royce Motor Carstól, a luxusautó-gyártótól, amelyet 1998-ban a német BMW-csoportnak adtak el. Míg a Rolls-Royce Holdings 4,7 milliárd dollár értékben adott el katonai termékeket és szolgáltatásokat 2018-ban. Ma a Rolls-Royce Holdings bevételeinek legnagyobb része a polgári repülésből származik (48%), ezt követik az energiarendszerek (22%) és a védelmi rendszerek (20%). Szintén ismerős név a japán Mitsubishi. A Mitsubishi Heavy Industries a cégcsoport egyik legfontossabb tagja. Az MHI termékei közé tartoznak a repülőgépipari és autóipari alkatrészek, légkondicionálók, felvonók, targoncák, hidraulikus berendezések, nyomdagépek, rakéták, tartályok, energiarendszerek, hajók, repülőgépek, vasúti rendszerek és még űrrepülőgépek is. Hadipari tevékenysége révén a világ 23. legnagyobb védelmi vállalkozója. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!