A pályát előreláthatólag 8 órától 10 óráig zárják le a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakemberei. Az autópálya forgalmát mindkét irányból az 1-es számú főútra terelik. Pécsi Norbert, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs osztályvezetője az MTI érdeklődésére korábban elmondta, egy célzott akcióról van szó. Már több visszajelzést kaptak, hogy a pálya említett szakasza mellett szarvast láttak. Mivel az M1-es ezen szakaszán a vadvédő háló távolabb van az úttesttől, így egy mintegy 50 ezer négyzetméteres, erdős területet zárnak körbe, ahol – a szakemberek vélekedése szerint – megbújhatott egy szarvas. Az illetékes vadásztársaság, a rendőrség és a közút szakemberei vasárnap az említett időpontban megpróbálják a pályán kívülre hajtani a vadat – tette hozzá.

Ön nem csak átélője és megtapasztalója volt az akkori időknek, hanem kutatója is. Számos gazdaságtörténeti könyvet publikált. Mikor és miért kezdődött a külföldi szakmunkások rábás alkalmazása? Dr. Honvári János, a győri Széchenyi István Egyetem professor emeritusa  A lengyelek kezdték a sort. 1981 után dolgoztak nagyobb számban a mélyművelésű magyar bányákban, nagy építkezéseknél, mint az Operaház felújítása, a Vár újjáépítése, a fővárosi egyetemi rekonstrukciók vagy a kabai cukorgyár építése. A Rábában 1981-től több mint 1000 lengyel dolgozott, főleg a melegüzemekben, öntödében vagy éppen a kovácsolóüzemben. Lengyelország a 80-as években végletekig eladósodott, lényegében fizetésképtelenné vált, a megélhetés komoly gondot jelentett, így lengyelek ezrei vállaltak külföldön munkát. Horváth Ede, vagyis a vörös báró, ahogy akkoriban is emlegették, a munkaerőhiányt próbálta pótolni velük. A nehéz fizikai munkára ugyanis a magyarok már akkor sem szívesen jelentkeztek. Hol lehetett ennyi lengyelt elhelyezni, amikor tombolt a lakáshiány? Középen Horváth Ede, mellette szemüvegben a Steiger kisebbségi tulajdonosa. Az ezres létszámot fokozatosan érték el a lengyelek a Rábában. Munkásszállóan, magánszállásokon laktak, ki ahol tudott. Ennek köszönhető, hogy Győrben működött a szocializmus egyik legnagyobb lengyel piaca? A lengyelek ugyanazt a fizetést kapták, mint a magyarok. Ami akkoriban sem volt túl sok. Így aztán próbálták kiegészíteni a jövedelmet. Amikor hazalátogattak, felpakolták a kis Polskit, tele áruval, hoztak mindent, ami itt eladható volt. Így született meg a KGST-piacként emlegetett lengyel piac, amiből akkoriban sok volt az országban. A lengyeleket a kínaiak követték a Rábába. Ők mikor jöttek és mekkora létszámban? Az egykori Rába-gyár. Helyén bevásárlóközpont épült. Az első ötven fős kínai csapat nyolc napos vonatozás után 1987 októberében érkezett meg a Rábához. Karácsonyra már 350-en lettek. Nekik Horváth Ede egy ötszintes, négyemeletes házat húzott fel az Ipar utcában, amit a közvélemény azóta is kínai házként emleget Győrben, pedig már évtizedekkel ezelőtt magánosították. A kínaiak is a munkaerőhiányt pótolták? Csak részben. Horváth Ede azt remélte, hogy a kínai munkásokon keresztül komoly gazdasági előnyökhöz juthat. Betanítja őket, s majd visszatérve ők szervizelik a Kínába került rábás traktorokat, kamionokat, motorokat.  Ne feledjük, az ötvenes években a Rábának nem voltak közvetlen kínai kapcsolatai. Az ötvenes évek közepéig a nyugati cégek bojkottálták Kínát, így hagyományos mezőgazdasági termékei az európai szocialista országokon keresztül reexport formájában jutottak a tőkés piacokra. Magyarország is jelentős reexportot bonyolított abban az időben kínai termékekből, amiért az egykori Hofherr-gyár körmös traktoraival, DT-413-as lánctalpasaival és Csepel teherautókkal fizetett. 1957-ben a Szovjetunió mellett Kína volt az egyetlen szocialista ország, amely fontban nyújtott konvertibilis devizahitellel mentette meg Magyarországot a fizetésképtelenségtől.  1956 után azonban a nyugati országok rájöttek, fontosabb a kínai gazdasággal üzletelni, mint az országot bojkottálni. Jött a magyar rendszerváltás 1990-ben. Az egykori motorszerelde. A Rába elveszítette KGST piacait, az összeomlás szélén állt. Nem hogy a külföldieket, a magyar munkaerőt sem tudta megtartani. Véget ért a kínai és a lengyel fejezet. A munkásokat hazaküldték. Hogyan fogadta a rendszerváltás előtti magyar közvélemény a külföldi munkásokat? Vegyesen. Nagyobb atrocitásokra nem került sor. A lengyeleket egyrészt sajnálták, másrészt felelősnek is tartották a sorsukért, mondván ahelyett, hogy sztrájkolnak, inkább dolgoznának. a kínaiakat vágott szeműeknek hívták. A zríkálásokat leszámítva azonban jól el voltak együtt a magyar és külföldi szakmunkások. Horváth Ede megelőzte a saját korát a külföldi szakmunkások Magyarországra hívásával?   Horváth Ede és Kiss Tamás, Horváth Ede amerikai útján, ahol megalapozta a Rába-Steiger együttműködést. Kiss Tamás felmenői a Szerbiai Vajdaságból magyarként mentek ki Amerikába, Kiss megtartotta a nyelvet, magyarul beszélt, a fia is, ő hozta össze Horváth Edét a Steiger fivérekkel. Államközi szerződések korábban is voltak. Ennek jegyében több ezer magyar dolgozott az NDK-ban, a Szovjetunióban. Kubával 1980-ban kötött a magyar állam egyezményt fiatalok képzéséről, akik itt könnyűipari üzemekben dolgoztak. Vagyis volt jövés-menés a szocialista táboron belül. Ha úgy teszi fel a kérdést, mi a véleményem Horváth Edéről harminc évvel a rendszerváltás után, akkor azt mondom, ideje lenne utcát elnevezni róla Győrben. Ahogy egyik rendszerváltás utáni polgármester fogalmazott, nagy ember volt, kis hibákkal. Győrben számos épület van, amit neki köszönhetünk. A Rába ETO korábbi stadionját joggal nevezték kis ékszerdoboznak, helyén ma már egy új sportközpont áll. A Petőfi Ifjúsági Házat is  lebontották, de áll még a Kis Hilton, a Papagáj lakótelep és a Győri Nemzeti Színház. Mindegyik létesítésében nagy szerepe volt Horváth Edének és az általa vezetett gyáraknak. A nyugati technológiákat pedig akkor hozta a Rábához, amikor ez még egyáltalán nem volt jellemző Magyarországon. Elég csak arra utalni, hogy 1963 és 67 között a MAN motor licencét vette meg, amivel új fejlődési lendületet adott az akkori Rábának. A szerkesztő megjegyzése: a fotókat dr. Honvári János bocsátotta rendelkezésünkre. Egy része saját forrás, más része az interneten fellelhető, beazonosíthatatlan, feltehetőleg egykori rábás mérnökök archív képei.

Nyolc évvel azután, hogy a gyári csapat, a Team HRC, visszatért a világ legkeményebb terepraliversenyére, a Honda pilótája, Ricky Brabec, folyamatos jó teljesítményt mutatva, végül fölállhatott a dobogó legfelső fokára, a Szaúd-Arábiában megrendezett versenyen. Ezzel a győzelemmel Ricky Brabec (Hesperia, Kalifornia, USA) az első amerikai versenyző, akinek sikerült megnyernie a Dakar Rallyt. A pilóta az idei szezonban két szakaszgyőzelmet szerzett, és a harmadiktól kezdve pedig folyamatosan vezette a mezőnyt. Ez az egyenletes teljesítmény Brabec titkos fegyverének bizonyult, míg a Honda CRF450 RALLY kiemelkedő navigációs eszközeivel és tempójával szintén hozzájárult a legáhítottabb díj elnyeréséhez. A Monster Energy Honda Team hihetetlen teljesítményt nyújtott a 2020-as Dakaron. Az idei összecsapás 7800 kilométeres össztávjából közel 5000 km-t tettek ki a mért szakaszok, s ezek közül kettőt Brabec (3. és 6. nap), kettőt José Ignacio Cornejo (4. és 12. nap), egyet-egyet pedig Kevin Benavides (7. nap) és Joan Barreda (10. nap) nyert meg. A csapat erőfölényére jellemző, hogy teljesen kisajátította a dobogót a viadal harmadik és tizedik napján. A Dakar történetének ez a hatodik Honda győzelme, amelyre legutóbb 31 évvel ezelőtt volt példa: Cyril Neveu (1982, 1986, 1987), Edi Orioli (1988) és Gilles Lalay (1989) vehette át a győzteseknek járó trófeát. 2013-ban a Honda 23 éves távollét után visszatért a Dakar Rallyba. Az elmúlt 7 versenyen a HRC csapat két alkalommal állhatott föl a dobogó második fokára: az idén, a verseny során elhunyt Paulo Gonçalves (2015) és Kevin Benavides (2018). „Először szeretnék gratulálni a győztesnek, Ricky Brabecnek. Ezenkívül köszönetet mondok Joannak [Barreda], Kevinnek [Benavides] és Josénak [Ignacio Cornejo] a nagyszerű teljesítményükért. És végül, de nem utolsó sorban, köszönetet mondok a keményen dolgozó versenycsapat munkatársainak és a fejlesztőknek, akik lehetővé tették ezt a győzelmet. Hét év telt el azóta, hogy visszatértünk a Dakarra, okultunk a hibáinkból, és a Team Honda mindent megtett azért, hogy győzzön és most végre kimondhatom: nyertünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Paulo [Goncalves] nagymértékben hozzájárult az első hat évhez, és hálásak vagyunk neki, és imádkozunk érte, hogy békében nyugodjon. Köszönettel és hálával tartozunk minden támogatónknak és rajongónknak világszerte.” Yoshishige Nomura – elnök, Honda Racing Corporation: