Kína betiltja az elektronikus ajtó kilincseket

2026.02.03.
Egyre többször fordul elő, hogy nem csak agresszív előrenyomulásával, modell offenzívájával kerül be a kínai autóipar a hírekbe, hanem azzal is, hogy mások előtt járva hoznak olyan döntéseket, korlátozásokat, amik alapvetően befolyásolják az autóipar alakulását. Márpedig, ha valamit betiltanak Kínában, arra érdemes odafigyelni, mert élből egy nagy rakás gyártó kínálatát érinti a hatalmas volumen miatt, és most Kína úgy döntött, immáron hivatalosan, hogy betiltja az elektromos ajtó kilincseket az elektromos autókon. 2027-től kezdve minden gyártónak kötelező mechanikus ajtónyitási lehetőséget beszerelni a villanyautójába, mind kívülről, mind belülről. A rejtett, ajtókba elektromosan behúzódó kilincsek még a Teslának köszönhetően terjedtek el, ám világszerte, így Kínában is megszaporodott a halálos esetek száma, miután a hibás kilincsek miatt az autókban ragadtak személyek, nem ritkán gyerekek. Különösen azután lett felkapott a téma, hogy közelmúltban két kiégett Xiaomi villanyautóból a hibás kilincsek miatt nem sikerült kimenteni az utasokat. Még azt is meghatározták, hogy a külső mechanikus ajtónyitóknak 60x20 mm nagyságúnak kell lennie, hogy könnyen és gyorsan elérhetőek legyenek, illetve tiszta, jól látható utasításokat is kell tartalmazniuk. Belül 100x70 mm nagyságúnak kell lenniük, és ez érinti a pót akksival rendelkező vagy mechanikus kábelt rántó kilincseket is. Ez hatalmas változás! Ugyanis Kína top 100 legeladottabb alternatív hajtású modelljeinek 60%-át rejtett ajtó kilincsekkel szerelik. Úgyhogy nem véletlen, hogy néhány nagyobb kínai konszern, mint amilyen a Geely vagy a BYD már idő előtt átállt a jól látható, hagyományos kilincsekre. Amikor először felmerül a tiltás ötlete, a Tesla is megerősítette, hogy már dolgoznak a megoldáson. Ugyanakkor még is hatalmas extra kiadást jelenthet a gyártóknak az új szabálynak való megfelelés. A Bloombergnek nyilatkozó szakértő szerint 10 millió dollár feletti kiadásról beszélünk, hiszen a gyártók mostani gyártósori komplexitása növekedni fog. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért csak a villanyautók esetében vezetik be a tiltást, ha a rejtett kilincseket ugyanaz a 12 voltos akkumulátor szolgálja ki, mint egy hagyományos, belsőégésű motoros autó esetében. Illetve a kínai tiltás elegendő precedens lesz-e a rejtett kilincsek visszaszorításához világszerte, ezzel véget vetve ennek a modern trendnek, amit megannyian megkérdőjeleztünk már. Bár tényleg modern és letisztult külsőt kölcsönöz az autónak egy rejtett kilincs, elég hozzá egy fagyos reggel, hogy visszasírjuk a hagyományos megoldást. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Blokkolta az M7-est egy kamion, egymást érik a balesetek – hóhelyzet az utakon

2026.02.03.
Az M0-s autóúton, az M1-es autópálya felé vezető oldalon, a déli szektorban, Szigetszentmiklós térségében, egy kamion és egy személygépjármű összeütközött. A 19- es km-nél a külső és a leállósávon halad a forgalom. A torlódás meghaladja a 10 km-t. Egy műszaki hibás kamion vesztegel az M0-s autóúton, az M3-as autópálya felé vezető oldalon, a keleti szektorban, Maglód térségében a 47-es km-nél. A műszaki mentés idejére a külső sávot lezárták. Az M1-es autópályán, a főváros felé vezető oldalon, a terelésben, a külső sávban, az erős forgalom miatt a Tatabánya és Biatorbágy, az 52-es és a 20-as km között a külső sávban szakaszos torlódás, lassulás alakult ki. Az M7-es autópályán, Pákozd közelében, a Letenye felé vezető oldalon, két személygépjármű összeütközött. Az 50-es km-nél a belső sávot lezárták. Egy kamion keresztbe fordult az M7-es autópályán, a főváros felé vezető oldalon, Siófok közelében. A gépjármű a teljes pályát elfoglalja. A forgalmat megállították a 97-es km-nél. A  98-as km-nél kiterelik a gépjárműveket. A 44-es főúton, Nyárlőrinc térségében, egy kistehergépjármű és egy személygépjármű összeütközött. A 19-es km-nél a forgalom félpályás korlátozás mellett halad. A 445-ös főúton, Kecskemét elkerülő szakaszán, egy kamion és egy személygépjármű összeütközött. A 8-as km-nél a forgalom félpályán halad. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  
Címkék: 

Itt a folytatás! – Leapmotor B10 Design ProMax teszt

2026.02.03.
Carlos Tavares, a Stellantis csoport egykori, mostanra lemondott vezére épp memoárját készül piacra dobni, az ezzel járó sajtókörben pedig nem volt rest elmondani véleményét az európai autópiac és a Stellantis állapotáról sem. Ekkor találta azt mondani, hogy szerinte csak azért ment bele az akkor még startupként megjelenő, kínai Leapmotor az együttműködésbe, és abba, hogy a Stellantis csoport részesedést vásároljon az európai értékesítési jogokkal együtt, hogy egy pontosan majd felfalják az európai gigavállalatot. Ez furcsán hangozhat elsőre, hiszen a Stellantis alá jelenleg 15 márka tartozik, a Leapmotor pedig mindössze 3 típussal van jelen például az európai piacokon. Ez azonban csak a felszín, amire épp a jelenlegi tesztautóm, egy villanyos Leapmotor B10 világít rá a legjobban. Szinte minden hónapra jut egy új Leapmotor bejelentés. Olyan szegmensekbe is, amiket lassan halottnak hittünk (lásd kompakt hatchback-ek). Igazi modell offenzívába kezdtek, tudatosan kialakított arculattal. Amikor B10-es tesztautót átvettem már nem hasonlítgattam semmihez – bár tény, hogy a far erősen emlékeztet a Cayenne sziluettjére. Szimplán csak olyan…leapmotoros. Sportos, már-már olaszosan gömbölyített formákkal, mégis modern, letisztult vonalakkal. A lökhárítók légbeömlői, a lámpák vonalvezetése, mind egyértelművé teszik, hogy ez a C10 kis testvére, mégis teljesen más technikai alapokon nyugszanak. A Leapmotor B10 alatt már a vadiúj LEAP 3.5-ös padlólemez dolgozik, amin osztozik majd a hamarosan érkező B05 hatchbackkel. Méretei alapján egyértelműen a RAV4 és a Kuga kompakt SUV szegmensét erősíti, tengelytávja is hasonló, 2735 mm. Akkor hogy lehetséges, hogy mégis fényévekkel nagyobb a hátsó lábtere? Nos, úgy, hogy a kínai gyártóknak historikusan fontosabb a hátsósori kényelem, mint a csomagtartó méret. Utóbbi a B10-ben mindössze 420 literes, ami még épp elnyel egy babakocsit hosszában is, de azért a szegmensében kicsinek számít. Dupla padlóval és remek pakolhatósággal igyekeztek egy kompenzálni, illetve az sem mellékes, hogy teljes értékű frunkot találunk a motortérben, így a kábelek sem foglalnak helyet. Ugyanazt a letisztult, tágas és fényes kabin hangulatot kapjuk, mint a C10 esetében, a tálalás itt mégis egy kicsit más. A műszerfal egy kicsit hagyományosabb, látványos hangulatvilágítással a ténylegesen látszó és manuálisan állítható légbeömlőkön, valamint egy lyukacsos résszel az utas előtt, amiről megtudtam, hogy remekül rakható rá telefontartó például tiktokozáshoz, élőzéshez, vagy bármi máshoz, amit manapság szoktak tenni az emberek állítólag. Ahol a C10-ben még szövet volt, itt már egyszerű műanyagot találunk, és mintha az ajtók szigetelése sem lenne az igazi, mert a jégpelyhek gyakran átjöttek a gumikédereken a reggeli fagyban. Ebből odabent annyit érzékelni, hogy a fűtés lekapcsolása valamivel gyorsabban lehűl a kabin, ami egy villanyautónál egyértelműen fontos szempont, viszont a hangszigetelése így is remek, a futóműve pedig minél többen ültünk benne, annál komfortosabb lett. Igazi családi autó – lehetne, ha lenne benne hátul világítás, de így este sötétben ülnek a hátsó sorban. Szintén remek a 14,6-colos, 2,5K felbontású központi infotainment kijelző, amin már a saját operációs rendszerük 4.0 Plus változata fut, ezért például képes olyan osztott képernyős felállásra, amilyet a Teslákban is találunk. Most már azt is megtudtam, hogy nem Android alapú, ahogy hittem, hanem a Snapdragon Cockpit Platformjára építkezik. Ennek ellenére valamivel lassabbnak tűnt, mint a C10 rendszere, és mintha kevésbé lenne optimalizálva. Például nekem furcsa volt, hogy nincs háttérkép, ezért alapból ugyanúgy a vezetéstámogató rendszer sávrendszerét látjuk a nagy képernyőn, mint a kis kormány mögötti kijelzőn, immáron kétszer. Apropó digitális műszercsoport: mivel a vékony 8,8-colos kijelző közvetlenül a kormány mögött, a kormányoszlopon van, ezért túlságosan le kell tekinteni hozzá, feleslegesen hosszú ideig veszi el a tekintetünket az útról. Nekem az is nagyon hiányzott, hogy itt nem lehet a kormány gyorsgombjára konfigurálni az idegesítő vezetéstámogató rendszerek inaktiválását, ahogy a másik két Leapmotor modellben. Állítólag egy következő frissítéssel ezt majd orvosolják, addig viszont kénytelenek vagyunk a lehúzható gyorsmenüből kikapcsolni az éberségfigyelőt, amit még akkor is ránk szól, ha a visszapillantóba nézünk, vagy a sebességkorlátozásra figyelmeztetést, ami néha indokolatlan táblákat vél felfedezni. Sajnos a sávtartót, ami szinte az egész utazás alatt, teljesen indokolatlanul rángatja a kormányt és figyelmeztet nem létező sávokra, már tényleg a menü mélyéről lehet csak kikapcsolni. Modern ADAS rendszerek ide vagy oda, ezek így sajnos jelen formájukban használhatatlanok Európában. Pozitívum azonban, hogy a B10-ben már a bevezetéstől kezdve elérhető a telefonos nyitás és indítás, szóval már nem kell a kártyát a tűkörhöz érintenünk elvileg – azért elvileg, mert nekem ezt pont nem volt esélyem kipróbálni a teszthét alatt. Nos, igen, jól olvasod, a B10-zel nem sikerült olyan szerelembe esnem, mint a C10-zel, pedig az autó felkészültsége egyébként továbbra is lenyűgöz. Különösen azért, mert a legfontosabb komponensek 60%-át házon belül fejlesztik. Márpedig, ha saját kézben tudják tartani a villanymotorok, a vezérlők, vagy akár csak a lámpák gyártását, azzal valóban gyorsan letérdeltethetik a mostanra szinte csak a beszállítókra támaszkodó európai autóipart. Főleg, hogy nagyon jól csinálják. Például eleve CTC, azaz cell-to-chassis rendszerű a padlólemez. Szóval a 67,1 kWh-s CATL akksi a váz része, és nem egy különálló, nehéz ketrecben szerelik fel. Talán ezért is tudják a tömeget 2 tonna alatt tartani, ezt a relatív „könnyedséget” pedig a mozgásán is megérezni. Kiszámítható a vezethetősége, ráadásul remekül konfigurálható. Ha akarod visszafogott, hatékony, de ha akarod, ahogy én is használtam, akkor fürge a gázreakció és az erős visszatermeléssel párosítva még fékezni sem nagyon kell. Azt azért hozzá kell tennem, hogy a pedálok és a kormány is teljesen érzéketlen. Utóbbin például minden úthiba érződik, mégsem mindig voltam benne biztos, hogy merre áll pontosan. Míg városban a 14 kWh/100 km körüli fogyasztás volt a jellemzőbb, addig autópályán ez felszökhet 21-re is, de nagyon fontos megemlítenem, hogy a teszthét során nem igazán járt a hőmérséklet 0 fok felett. Például egyszer 88%-ról 23%-ra merítve mindössze 167 km-t tettünk meg összesen, ami 26 kWh/100 km-es fogyasztásnak felelne meg. Pedig még azt is megteszi nekünk a Leapmotor, hogy kihasználva az LFP akkumulátor adottságait, a teljes kapacitást a rendelkezésünkre állítja. Nincs nettó és bruttó eltérés, ami szintén egy merőben új felfogás, legalább is innen Európából nézve. Jelenlegi árlistája szerint 13 millióról indít a kisebb akksis B10, míg a nagyobb akksival szerelt változat 13,7 millió forint – és létezik belőle hatótávnövelős, kvázi soros hibrid változat is. Mindkettő hajtáslánc típus esetében kb. másfél millió forint az ár differencia a C10-hez képest. Amin jómagam már egy percig sem gondolkoznék, hogy megéri-e. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Robotaxik Londonban: technológiai áttörés vagy európai valóságteszt?

2026.02.03.
London 2026-ra Európa önvezető mobilitási főpróbájává válhat. A Waymo és a globális mobilitási szolgáltató Moove partnerségben tervezi elindítani robotaxi szolgáltatását, miközben az Uber és a Lyft is saját autonóm taxi pilotokra készül. A cél világos: bebizonyítani, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt járművek képesek biztonságosan és üzemszerűen működni egy olyan városban, amelyet sokan az egyik legösszetettebb európai közlekedési környezetnek tartanak. A Waymo a világ egyik legelőrébb járó önvezető járműfejlesztő vállalata, a Google anyavállalatához, az Alphabethez tartozik. A cég nem autógyártó, hanem teljes autonóm vezetési rendszerek fejlesztésére specializálódott. Robotaxi szolgáltatása már több amerikai nagyvárosban – köztük Phoenixben, San Franciscóban és Los Angelesben – üzemszerűen működik. A Waymo előnye a hatalmas mennyiségű valós forgalmi adat: több mint 100 millió autonóm mérföld tapasztalatára építi biztonsági érvelését. A Moove egy globális mobilitási szolgáltató, amely az autonóm járművek üzemeltetésére és flottamenedzsmentjére specializálódott. Nem fejleszt önvezető technológiát, hanem a Waymo által szállított rendszerek mindennapi működtetését végzi: járműüzemeltetés, karbantartás, tisztítás, logisztika és szolgáltatásbiztosítás. A Waymo–Moove együttműködés lényege, hogy az autonóm technológia mögött iparszerű, skálázható üzemeltetés álljon – ez Európában kulcskérdés. Az Uber a világ legismertebb alkalmazásalapú, azonnali vagy előrendelhető személyszállítási közvetítő rendszere, ún. „ride-hailing” platformja, amely hosszú távon platformszolgáltatóként képzeli el szerepét az autonóm mobilitásban. Bár korábban saját önvezető fejlesztésekkel is próbálkozott, ma inkább partneri modellekben gondolkodik. Londonban tervezett robotaxi pilotjai várhatóan külső technológiai beszállítókra épülnek, miközben az Uber erőssége továbbra is az utasoldali alkalmazás, a keresletkezelés és az árképzés. A Lyft az Uber amerikai versenytársa, amely szintén a platformalapú autonóm mobilitásban látja a jövőt. Európában kisebb jelenléttel bír, londoni megjelenése azonban jelzi, hogy a cég nem akar kimaradni az európai robotaxi-versenyből. Stratégiája hasonló az Uberéhez: nem feltétlenül fejleszt technológiát, hanem összekapcsolja az utasokat az autonóm flottákkal. Valahogy így néz majd ki Londonban ki a Waymo-Uber koprodukciós robotaxija (kép: hypebesat.com) A brit kormány részéről a politikai támogatás egyértelmű. Az automatizált járművekről szóló törvény (Automated Vehicles Act 2024) jogi keretet teremt az önvezető járművek közúti használatához, kimondva, hogy ezeknek legalább olyan biztonságosnak kell lenniük, mint egy gondos és kompetens emberi sofőrnek, sőt, hozzájárulást kell nyújtaniuk a közlekedésbiztonság javításához. A törvény azonban nem ad egyértelmű választ arra, miként lehet ezt objektíven és jogilag támadhatatlan módon bizonyítani. Nick Reed professzor, a londoni GATEway autonóm shuttle projekt egykori szakértője szerint éppen ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Mint fogalmaz: „A jogszabály kimondja az elvárást, de nem határozza meg egyértelműen, hogyan kell bizonyítani, hogy az önvezető jármű valóban biztonságosabb az embernél.” Reed rámutat arra is, hogy a közúti balesetek statisztikai ritkasága miatt rendkívül nehéz elegendő adatot gyűjteni a biztonság objektív igazolásához. A GATEway (Greenwich Automated Transport Environment) egy 2015 és 2019 között futó brit kísérleti program volt London Greenwich városrészében, amelynek célja az önvezető járművek valós városi környezetben történő tesztelése volt. A projekt keretében autonóm shuttle járművek közlekedtek nyitott közterületen, gyalogosokkal és más közlekedőkkel megosztott forgalomban, miközben nemcsak a technológia működését, hanem a közlekedésbiztonsági, jogi és társadalmi elfogadottsági kérdéseket is vizsgálták. A GATEway különösen fontos tapasztalatokat adott arról, hogyan reagál a lakosság az önvezető járművek jelenlétére, és milyen szabályozási feltételek szükségesek a biztonságos bevezetéshez; ezek az eredmények később közvetlenül hozzájárultak az Egyesült Királyság automatizált járművekre vonatkozó jogi keretrendszerének kialakításához. A Waymo ezzel szemben adatokkal érvel. A vállalat eddig több mint 100 millió teljesen autonóm mérföldet tett meg az Egyesült Államokban, és több mint 10 millió fizetős utazást bonyolított le. Saját kimutatásaik szerint járműveik ötször kevesebb sérüléses balesetben érintettek, és tizenkétszer ritkábban keverednek gyalogosokat érintő incidensekbe, mint az emberi sofőrök. Ezek az adatok ugyan meggyőzőek, de továbbra is szolgáltatói forrásból származnak, független európai auditmechanizmus nélkül. A technológiai kihívások mellett London városszerkezete is komoly próbatétel. A keskeny utcák, a kevert forgalom – buszok, taxik, kerékpárosok, gyalogosok és mikromobilitási eszközök egyidejű jelenléte – valamint az ideiglenes forgalmi rendek állandó változása mind olyan tényezők, amelyek jelentősen eltérnek az amerikai, rácsos szerkezetű városok tapasztalataitól. Mindezt tovább nehezíti a közbizalom hiánya. Friss felmérések szerint a brit lakosság mindössze három százaléka bízik erősen az önvezető taxikban, míg több mint kétharmaduk kifejezetten negatívan viszonyul a technológiához. A biztonsági aggályok, a technikai hibáktól való félelem és az irányítás elvesztésének érzése egyaránt visszatartó tényezők. Ugyanakkor vannak társadalmi csoportok, amelyek számára a robotaxik komoly lehetőséget jelentenek. A fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei szerint az önvezető járművek jelentősen növelhetik azok mobilitását, akik egészségi okokból nem vezethetnek. Miért fontos mindez Magyarország számára? London esete precedenst teremthet Európában. Ha egy ilyen összetett városi környezetben működőképesnek bizonyul az önvezető taxi, az felgyorsíthatja a közép-európai pilotokat, így akár Budapest számára is iránymutató lehet. A szabályozási tanulságok, a közbizalom kezelése és az üzemeltetési modellek mind olyan tapasztalatok, amelyekre Magyarország a következő évtized közlekedéspolitikájának alakításakor támaszkodhat. Autószektor-kontextusban az önvezető taxik londoni megjelenése szorosan kapcsolódik ahhoz a folyamathoz, amelyben a mesterséges intelligencia már nemcsak figyel, hanem dönt is a közlekedésben. A CES 2026 üzenetei, a brit közlekedésbiztonsági stratégia megújítása és az AI-alapú forgalomirányítási megoldások mind ugyanabba az irányba mutatnak: a jövő közlekedése adatvezérelt, automatizált és egyre inkább emberi beavatkozás nélkül működik. Forrás: Traffic Technology International, 2026 január Nyitókép: Traffic Technology International, AdobeStock AI  

Több mint egymillió személykocsit gyártott tavaly a Skoda Auto

2026.02.03.
A Mladá Boleslavban működő legnagyobb cseh autógyár éves termelése legutóbb 2019-ben haladta meg az egymilliót. A gyár két csehországi üzemében tavaly összesen 907 ezer autó készült, a külföldi üzemek közül Indiáé a vezető pozíció, ahol tavaly 73 800 Skodát gyártottak, éves szinten a termelés megduplázódott. A Skoda tavaly külön hangsúlyt helyezett az elektromos családi modellek (SUV) gyártására. Az Elroq modellből 112 500 darab, az Enyaqból pedig 77 000 darab készült. Az Elroq került csak piacra, s egyre nagyobb iránta a kereslet - mutat rá a közlemény. Az autógyártás mellett a Skoda megerősítette a különféle komponensek gyártását is, amelyeket a Volkswagen csoport más márkái is használnak. A Skoda jelenleg 12 autómodellt gyárt. Tavaly az egész világon 1,044 millió Skoda személygépkocsit adtak el. Az eddigi legjobb év 2018 volt, amikor 1,285 millió Skoda készült. Csehországban és a világ más országaiban (India, Kína, Vietnam, Kazahsztán, Ukrajna, Szlovákia) a Skoda-gyárak mintegy 40 ezer munkahelyet biztosítanak. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  
Címkék: 

Több járásra narancs riasztást adtak ki ónos eső miatt

2026.02.03.
Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésben azt írták, az érintett járásokban a következő órákban tartós, többórás ónos eső várható, amelynek várható mennyisége meghaladhatja az 1 millimétert. A meteorológiai előrejelzés szerint kedden a hajnali órákban dél, délnyugat felől csapadékzóna érkezik, amely észak, északkelet felé terjed, és sokfelé okoz vegyes halmazállapotú csapadékot. A Dunántúl déli részein a kezdeti kisebb havazás után jellemzően ónos eső valószínű, amely esőbe vált. A Dunántúli-középhegységben, a főváros tágabb térségében, illetve az Északi-középhegységben először tartósabb havazás várható, majd - a legtöbb helyen átmeneti - ónos eső eshet, és csak estétől vált jellemzően esőbe a csapadék. A Duna-Tisza közén a kisebb havazás mellett átmeneti ónos eső, majd eső fordulhat elő. Az ónos esőből jellemzően néhány tized milliméter hullhat. Tartós ónos eső kedd délutánig a Mecsek tágabb térségében fordulhat elő, de az esti, éjszakai órákig a Dunántúli-középhegység és a fővárosi agglomeráció 200-300 méter fölötti területein, illetve szerda reggelig az Északi-középhegység magasabban fekvő részein akár több milliméter ónos eső is hullhat. A lehulló friss hó vastagsága általában 3-8 (délebbre 1-2) centiméter között valószínű, de az Északi-középhegység magasabb részein 10 centiméter, vagy azt meghaladó hóréteg is kialakulhat. A hóréteg - főleg a síkvidéki részeken - dél felől az idő előrehaladtával egyre nagyobb területen olvadozni fog. A HungaroMet kedd éjfélig másodfokú (narancs) figyelmeztetést adott ki tartós ónos eső veszélye miatt Baranya, Tolna és Pest vármegye egyes járásaira. A gyenge ónos eső veszélye miatt pedig elsőfokú figyelmeztetés van érvényben Bács-Kiskun, Nógrád, Somogy, Zala, Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt kérte, a riasztással érintett területeken senki ne induljon útnak se gyalog, se járművel, hacsak nem létszükséglet. Azt javasolták, aki mégis elindul, tájékozódjon az érvényben lévő meteorológiai riasztásokról és az aktuális útviszonyokról. Arra is figyelmeztettek, hogy mindenki csak megfelelő műszaki állapotú, a téli időjárási körülményekre felkészített gépkocsival keljen útra, és vezessen lassabban, figyelmesebben, körültekintőbben. Az ónos eső miatt vezetékek, ágak szakadhatnak le, ezért azt javasolják, ne parkoljanak ezek alá az autósok. A gyalogosok pedig kellő óvatossággal közlekedjenek, és aki kidőlt fát, elszakadt elektromos vezetéket, bajba jutott autóst, gyalogost lát, hívja a 112-es segélyhívó számot. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Tömegbaleset, 10 kilométeres dugó az M0-áson

2026.02.03.
Az M0-s autóút keleti szektorában, a M5-ös autópálya felé tartó oldalon több gépkocsi ütközött egy kamionnal. A 33-as km-nél, Gyál térségében egy sávon megy a forgalom – írta az Útinform. A jelentés szerint a torlódás 8 órakor meghaladta a 10 kilométert. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Retro hangulatú lesz a Nissan jelvényes Renault Twingo

2026.02.03.
Emlékszünk még a Nissan 80-as évekbeli Pike szériájára? Asztalt borítottak az 1985-ös Tokiói Autószalonon, amikor egy sor retro hangulatú miniautót dobtak piacra, utánozhatatlan japán stílussal és hangulattal. Ezek az autók egészen a mai napig meghatározzák a Nissan márka formavilágát, és most úgy tűnik, hogy még harsányabb formában térhetnek vissza egy átjelvényezett Renault Twingon. Egyre szaporodnak a versenyzők a mára szinte kihalt európai miniautó szegmensben. Hamarosan érkezik Volkswagen ID. Up, a BYD Dolphin Suft és a Nissan testvérmárkájától a Renault Twingo. Utóbbi szintén egy előd formai jegyeit viszi tovább, és ez lehet a cél a Nissan Wave-vel is – így hívják majd az átjelvényezett Twingot az Autocar értesülései szerint. Inspirációnak a Be-1, a Figaro és a Pao szolgálhatnak majd, ezzel utánozhatatlan stílust és hangulatot adva a megfizethető, apró villanyosnak. Várhatóan ugyanazt a 27,5 kWh-s LFP akkumulátort kapja majd, mint a mostani Twingo, 262 km körüli hatótávval, hiszen egyértelműen városi autónak szánják, lent tartva a költségeket. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Grönland: hogyan közlekednek a világ legnagyobb szigetén, amit Trump megvenne?

2026.02.02.
Négy közlekedési lámpa elegendő az összes motorizált forgalom számára. A mindennapi életet a rövid távolságok és a funkcionális megoldások jellemzik. A légi és tengeri közlekedés biztosítja az akadálymentességet, míg az e-mobilitás egyre nagyobb jelentőséget kap az adómentességeknek és a helyi energiaellátásnak köszönhetően. A mobilitás Grönlandon nem öncél, hanem inkább az alkalmazkodás kifejeződése egy olyan vidékhez, ahol a természet és a távolság diktálja az irányt. Grönlandon autózni a világ egyik legkülönlegesebb közlekedési rendszerében való navigálást jelenti. A Föld legnagyobb szigete, amely hatszor akkora, mint Németország, kevesebb mint 400 kilométernyi úttal rendelkezik – és a városai között nincsenek összeköttetések. Ennek ellenére az autók a mindennapi élet szerves részét képezik. Nuukban, Sisimiutban és Ilulissatban kisautók, terepjárók és szállítójárművek közlekednek aszfaltozott és kavicsos utakon, míg ezeken a szigetközpontokon kívül a hajók, quadok és motoros szánok az elsődleges közlekedési eszközök. Grönlandon a mobilitás az alkalmazkodás kérdése – az éghajlathoz, a terephez és a megtett távolságokhoz. Járműflotta: Egy kis piac saját ritmussal Forrás: Youtube ( a videó csak illusztráció) Grönlandon körülbelül 56 000 lakos és körülbelül 15 000 regisztrált jármű található. Köztük 6799 személygépkocsi, 1700 haszongépjármű, 149 taxi, 106 busz és 226 mentőautó. Ezenkívül körülbelül 3300 motoros szán és körülbelül 1000 quad is van. Statisztikai anomália: Az egész országban mindössze hat motorkerékpár található. A motorizációs ráta alacsony: kilenc lakosra jut egy autó. Ez messze elmarad az európai országok mögött, ahol gyakran ötször annyi jármű jut fejenként. Maga az autópiac is apró. Az egész országban évente kevesebb mint 500 új autót adnak el. Az import kizárólag hajóval történik, többnyire Nuuk kikötőjén keresztül. A járművek túlnyomórészt Dániából vagy Japánból érkeznek. A hagyományos hajtású autókra akár 100 százalékos importvám is vonatkozik, ami jelentősen megnöveli a költségüket. Elektromos autók: Adómentesség, mint katalizátor Az elektromos járművek esetében egészen más a helyzet. Teljesen mentesek az importvámok alól – ami erős ösztönző egy olyan országban, ahol az üzemanyag drága, a vízenergia pedig olcsó. Jelenleg körülbelül 2000 plug-in jármű van forgalomban, köztük körülbelül 800 tisztán elektromos autó. Ez azt jelenti, hogy az elektromos járművek aránya magasabb, mint sok európai országban. Az adómentesség és a rövid távolságok megkönnyítik az átmenetet: Nuukban a leghosszabb folyamatos utazás alig 15 kilométer. A hatótávolság miatti szorongás ezért nem jelent problémát. Olyan modellek, mint a Mitsubishi Outlander PHEV, a Toyota RAV4 Hybrid, a Subaru Solterra, a Toyota bZ4X, a Škoda Enyaq és a VW ID.4 uralják a főváros utcaképét. Az északi régiókban a sofőrök a robusztus, összkerékhajtású és megnövelt hasmagasságú járműveket részesítik előnyben. Az elektromos járművek fellendülését nem az idealizmus, hanem a gyakorlati előnyök hajtják: az alacsonyabb üzemeltetési költségek, az egyszerű karbantartás és az adókedvezmények. Jogosítvány és rendszámtáblák: Ugyanazok a szabályok, egyedi kód A grönlandi jogosítványképzés a dán rendszert követi, de a gyakorlatban jelentősen eltér. A vezetési órák kizárólag városi kereteken belül zajlanak. Nyáron az éjszakai vezetést gyakran elméleti oktatás váltja fel, mivel az éjféli nap gyakran túl fényes. Aki jogosítványt szeretne szerezni, azt 18 éves kortól megteheti. Jelenleg négy autósiskola működik Nuukban – és alig egy tucat országszerte. A vizsgadíj körülbelül 1000 euró. A dán jogosítvány korlátozás nélkül érvényes Grönlandon, a grönlandi jogosítványokat pedig Dániában elismerik. Az EU-s jogosítvánnyal rendelkező turisták számára nincsenek különleges követelmények. Érdekes tény: Ha elveszíti jogosítványát Grönlandon, azt nem állítják ki automatikusan újra; hetekig kell várnia, amíg a dokumentumok megérkeznek Dániából. 2008 óta minden jármű rendszámtábláján szerepel a "GL" rövidítés, amelyet öt számjegy követ. Az importvám alól mentesített járművek sárga rendszámtáblát kapnak, piros betűkkel és az „UA” rövidítéssel. Történelmileg a grönlandi autók a „GR” betűket viselték, előtte pedig egyszerűen egy „G”-t – egy olyan idő emlékei, amikor alig volt több néhány száz járműnél az egész országban. Utak: Rövid távolságok, egyértelmű határok, egyetlen alagút A fentiekben leírtak szerint a teljes úthálózat körülbelül 400 kilométert foglal magában, amelynek körülbelül a fele aszfaltozott. Utak csak településeken belül léteznek, többnyire a partok mentén. A legnagyobb hálózatok Nuukban, Sisimiutban és Ilulissatban találhatók. Minden más helyen az utak hirtelen véget érnek a városhatárnál. A távolsági utazás lehetetlen. Az egész országban csak három közlekedési lámpa van, mindegyik Nuukban található. A sebességkorlátozás 60 km/h, és a forgalmi fennakadások ritkák. A kisebb településeken a murvás utak dominálnak; az aszfalt drága és érzékeny a fagykárokra. Az úthálózat csak a második világháború után kezdett kialakulni. Az első aszfaltozott utakat az 1960-as években építették, többnyire kikötőkhöz vagy repülőterekhez vezető utakként. Manapság a közlekedéstervezés a fejlesztésre összpontosít: az utak új lakótelepeket nyitnak meg, nem pedig egész régiókat. Ott érnek véget, ahol a település véget ér. Légi és tengeri közlekedés: Az ország gerince Mivel nincsenek utak a városok között, repülőgépek, helikopterek és hajók bonyolítják le az összes távolsági utazást. Az Air Greenland üzemelteti a belföldi hálózatot, amely 13 repülőteret és számos helikopter-leszállóhelyet foglal magában. Az új nemzetközi repülőterek Nuukban és Ilulissatban várhatóan 2026-tól közvetlen járatokat kínálnak Európából és Észak-Amerikából. A tengeri közlekedés továbbra is ugyanolyan fontos: Az állami tulajdonú Arctic Umiaq vonal nyáron komppal köti össze a part menti városokat, míg a Royal Arctic Line egész évben teherhajókat üzemeltet. Sok közösség számára a hajók jelentik az egyetlen módot járművek, élelmiszer vagy építőanyagok beszerzésére. Alternatív közlekedési módok: Hajók, quadok és kutyaszánok A városokon kívül a mobilitás hagyományos és pragmatikus. Nyáron a hajók a fő közlekedési mód, míg télen a motoros szánok és a kutyaszánok veszik át az uralmat. Észak- és Kelet-Grönlandon néha több szánhúzó kutya van, mint ember. A falvakban az ATV-k (quadok) jelentik az univerzális megoldást a közlekedésre és a munkára. Építőanyagokat, halakat, vadászfelszereléseket vagy embereket szállítanak. Néhány környéken a családok közösen használnak egy autót, amelyet nyitva hagynak az utcán, a kulcs a gyújtáskapcsolóban van. A lopás nem jelent problémát – az egyetlen tényező a bizalom.  

Londonban már nem az ember dönt – az AI kapcsol zöldre

2026.02.02.
London közlekedése évtizedek óta Európa egyik legösszetettebb rendszere. A történelmi utcahálózat, a napi többmilliós utazásszám, a folyamatosan növekvő gyalogos- és kerékpáros arány, valamint a közösségi közlekedés elsőbbségének politikai elvárása olyan nyomást helyez a városra, amelyet hagyományos jelzőlámpa-logikával már nem lehet kezelni. Erre válaszul a Transport for London bemutatta első, valóban hálózati szintű forgalomirányítási stratégiáját, amely 2030-ig nem kisebb célt tűz ki, mint hogy az operatív döntések alapja ne tapasztalat és rutin, hanem valós idejű adatfeldolgozás legyen. A TfL London egységes közlekedésszervező vállalata, amely a város közútjait, jelzőlámpáit, busz- és metróhálózatát egyetlen rendszerként kezeli. Több mint 6 400 jelzőlámpás csomópont és átkelő tartozik hozzá, ami Európa egyik legnagyobb integrált forgalomirányítási hálózatát jelenti. A TfL különlegessége, hogy a közlekedést nem különálló projektek, hanem összefüggő rendszerként kezeli. A stratégia technológiai gerincét a Yunex Traffic által szállított Yutraffic Fusion rendszer továbbfejlesztése adja. Ez a platform már ma is a világ élvonalába tartozik, az új verzió azonban még tovább lép: szélesebb adatkörből dolgozik, és felkészül arra, hogy mesterséges intelligenciával támogatott szenzorok adatait közvetlenül beépítse a jelzőlámpák vezérlésébe. A Yutraffic Fusion egy városi forgalomirányító rendszer, amely nem előre rögzített ciklusok szerint működik, hanem folyamatosan elemzi a forgalmi mintákat, torlódásokat és járműtípusokat. Ezek alapján dinamikusan dönt arról, mikor, hol és kinek ad elsőbbséget, miközben a teljes hálózatot egyben kezeli. A TfL számításai szerint az így optimalizált jelzőlámpa-hálózat akár 14 százalékkal csökkentheti a késéseket. Ez nemcsak gyorsabb haladást jelent, hanem társadalmi szinten mintegy 1 milliárd fontnyi – hozzávetőleg 460 milliárd forintos – hasznot az elvesztegetett idő csökkenésén keresztül. A hangsúly azonban nem pusztán a sebességen van, hanem azon, hogy a rendszer képes legyen értelmezni, mi történik valójában az utcákon. Ebben kulcsszerepet játszanak az AI-alapú kamerák. London-szerte egyre több Vivacity eszköz működik, amelyek nemcsak rögzítik a forgalmat, hanem értelmezik is a látottakat. A Vivacity egy mesterséges intelligenciával működő forgalmi megfigyelőrendszer, amely képes megkülönböztetni a gyalogosokat, kerékpárosokat, kerekesszékes közlekedőket, személyautókat, taxikat és nehéz-tehergépjárműveket. Az adatokat nem bírságolásra, hanem forgalomirányítási és közlekedésbiztonsági döntésekhez használják. A TfL a londoni kerületekkel kötött adatmegosztási megállapodások révén több mint ezer ilyen kamera adatait integrálja egyetlen rendszerbe. Ennek eredményeként a jelzőlámpák már nem pusztán járműszámra reagálnak, hanem valódi közlekedési helyzeteket értelmeznek. Ez különösen fontos a közösségi közlekedés esetében, ahol a kiszámíthatóság legalább annyira számít, mint a sebesség. Jelenleg több mint kétezer jelzőlámpánál működik buszprioritás, a cél pedig az, hogy 2030-ra minden buszútvonalon mesterséges intelligencia segítse a haladást. A szemléletváltás lényege, hogy nem egy-egy csomópontot hangolnak, hanem teljes útvonalakat kezelnek egységes rendszerként. A buszprioritás olyan forgalomirányítási megoldás, amely a közösségi közlekedést előnyben részesíti a jelzőlámpáknál. Az AI-alapú rendszer nem fix zöldhullámot biztosít, hanem a valós forgalmi helyzet, késések és menetrendi adatok alapján dönt. A stratégia kiterjed az útépítések és közműmunkák kezelésére is. A lane rental rendszer, amely díjat számít fel a forgalmas időszakokban végzett útfelbontásokért, a kerületi utakra is kiterjed, ezzel adatvezérelt eszközzé válva a torlódások megelőzésében. A lane rental olyan szabályozási eszköz, amelynek célja, hogy az útfelbontások időzítése és szervezése a lehető legkisebb forgalmi zavart okozza. A díjszabás ösztönzi a kivitelezőket a hatékonyabb, adatvezérelt tervezésre. A forgalomirányítás és a technológia azonban Londonban szorosan összekapcsolódik a közlekedésbiztonsággal. A stratégia illeszkedik a Vision Zero elveihez, amelyek nem elvont célkitűzések, hanem konkrét intézkedések sorozatában öltenek testet. A Vision Zero abból indul ki, hogy a halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetek nem elfogadható mellékhatások. Londonban ez közeli baleseteket felismerő kamerák tesztelését, veszélyes csomópontok átépítését, valamint a nehéz-tehergépjárművek látómező-követelményeit szigorító Direct Vision Standard alkalmazását jelenti. Az intézkedések eredménye, hogy a halálos és súlyos sérülések száma rekordalacsony szintre csökkent, miközben a kerékpáros közlekedés több mint 40 százalékkal nőtt. A TfL Vision Zero-hoz kapcsolódó szemléletformáló anyagainak egy fontos üzenete (kép: TTT) A londoni modell Magyarország számára is világos üzenetet hordoz. A városi közlekedési problémák nem újabb szabályokkal, hanem rendszerszintű, digitális megoldásokkal kezelhetők. Budapest és a magyar nagyvárosok hasonló forgalmi nyomás alatt működnek, miközben az adatvezérelt forgalomirányítás még korlátozott. London példája azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia nem kísérlet, hanem az egyik legerősebb közlekedéspolitikai eszköz a biztonság, a kiszámíthatóság és a versenyképesség javítására. Az Autószektor az elmúlt időszakban következetesen foglalkozott azokkal a technológiai és szabályozási folyamatokkal, amelyek most Londonban rendszerszinten érnek össze. A robotaxikról szóló londoni elemzés már korábban jelezte, hogy a brit főváros tudatosan vállalja a kockázatot az adatvezérelt, tanuló rendszerek éles környezetben történő bevezetésével. Az „Az AI már nem csak figyel – dönt is” című cikk azt a fordulópontot írta le, amikor Európában az algoritmusok már nem támogató, hanem operatív döntéshozó szerepbe lépnek, míg a brit közlekedésbiztonsági stratégiát elemző írás világossá tette: London nem kampánylogikában, hanem infrastruktúra- és rendszerszintű gondolkodásban kezeli a közlekedést. A most bejelentett AI-alapú forgalomirányítási stratégia ezeknek a folyamatoknak a gyakorlati összefutása: technológia, közlekedéspolitika és biztonság nem külön témák többé, hanem egyetlen integrált rendszer részei. Forrás: Traffic Technology Today, TfL deploys AI traffic control across London in five-year congestion strategy Nyitókép: Traffic Technology Today  

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója