Az Audi integrálja az Amazon népszerű hangvezérléses rendszerét járműveibe. Alexával a fedélzeten az ügyfelek számos olyan alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz hozzáférhetnek Audi e-tron járművükben, amelyek otthonaikban vagy más, Alexát támogató eszközöknél már megszokhattak. Követhetik a híreket, az időjárást, megnézhetik a sporteredményeket, élelmiszert rendelhetnek, hozzáadhatnak újabb teendőket a feladatlistájukhoz, de hallgathatnak zenét vagy hangoskönyvet is az Amazon Music vagy az Audible szolgáltatókhoz hasonló források segítségével. Rendelkezésükre áll Alexa képességeinek széles tárháza is, az okosotthon irányítási rendszer segítségével pedig az autóban ülve zárhatjuk be bejárati ajtónkat, lekapcsolhatjuk a villanyt vagy becsukhatjuk a garázskaput, mindössze kérnünk kell. Az Audi mindenféle probléma nélkül integrálta Alexát az Audi e-tron MMI rendszerébe. A vezetőnek nincs szüksége külön alkalmazásra a használatához, még a telefon és az autó rendszerének párosítása sem szükséges. Mindössze annyit kell tennie a vezetőnek, hogy összeköti az autót az Amazon fiókjával. Ezután az autó hangvezérlési rendszere segítségével már egyszerűen aktiválhatjuk az Amazon szolgáltatását az „Alexa” hívószóval. Az MMI rendszer LTE mobil adatmodulja kapcsolatot létesít egy Audi back-enden keresztül és továbbítja az igényt az Amazon szerverei felé. A kérést pedig az autó audió rendszerén keresztül ismétli meg. Az Audi a tavalyi évben már megmutatta, milyen fontos szerepet szán a hangvezérlésnek az autó és vezetője közötti interakcióban és az ehhez kapcsolódó feladatokban. Az Audi A8 luxus limuzinban bemutatkozó természetes hangvezérlés mostanra folyamatosan bekerült az összes modellsorozatba és szintén tartalmazza az önálló tanulásra képes párbeszéd menedzsert.

A brit pilóta kiemelkedett a mezőnyből, második helyen végzett csapattársát, a finn Valtteri Bottast is közel fél másodperccel utasította maga mögé. A harmadik helyen Daniel Ricciardo (Red Bull) zárt, míg a pontversenyben második német Sebastian Vettel (Ferrari) az ötödik időt autózta.     Eredmények (a formula1.com alapján):     1. szabadedzés:     ------------------------------- 1. Lewis Hamilton    (brit, Mercedes) 1:28.691 perc 2. Valtteri Bottas (finn, Mercedes) 1:29.137     3. Daniel Ricciardo (ausztrál, Red Bull) 1:29.373 4. Kimi Räikkönen (finn, Ferrari) 1:29.627 5. Sebastian Vettel (német, Ferrari) 1:29.685 6. Max Verstappen (holland, Red Bull) 1:29.841   (mti)

Ezt az egész világon el kellene terjeszteni, sőt kötelezővé tenni, a kezelési útmutatókra. Hányszor volt már csípős karcolat, kabarétréfa vagy internetes kipellengérezés témája egy-egy kávéfőzőhöz, mobiltelefonhoz vagy akármi egyébhez adott leírás érthetetlen, bugyuta szövege, amely alapján egyszerűen képtelen elmenni az ember. Persze előbb-utóbb, némi bosszúság árán, rájön dolgokra, de a mérgelődésnél sokkal súlyosabb, ha olyan eszközhöz adtak ostobán megfogalmazott magyarázatot, amelynek helyes használatán emberek biztonsága múlik. Többek között ilyen egy gépjármű: motorkerékpár vagy autó. A kezelési útmutatók hibái több csoportra oszthatók. A legigénytelenebbeket alighanem valamilyen gépi fordítóprogrammal csapták össze, hogy papíron kielégítsék az előírásokat. Vannak olyanok, amelyekről lerí, hogy csak szöveget kapott a fordító, de magát az eszközt nem adták a kezébe, így eshetett meg, hogy többféleképpen fordítható szavaknak épp a megtévesztő jelentését írta le. Kedves példám a Windows használatakor, valamilyen zavar után felugró ablak: „Végzetes kivétel történt!” Amikor eleve nem úgy működik valami, ahogy kéne, ezért eleve ideges vagyok, a géprombolásig fel tud húzni egy ilyen ostoba szöveg: mi az, hogy végzetes kivétel? Kivételes helyzet,vagy valahonnan ki lett venni valami? Egyébként is gyakori, hogy csak némi angol nyelvismeret birtokában lehet tippelgetni, mi helyett került ide ez a szó? A jelenség magyarázatát egy kiváló magyar informatikai cég munkatársa adta meg: éles a verseny, ha sokat bíbelődnének a leírással, megelőzhetnék őket a piacon, ezért inkább slendriánul összecsapják. A legnagyobb, legáltalánosabb baj mégis az, hogy már az eredeti leírás is rossz, mégpedig azért, mert fordított szemlélet alapján íródott. vHogyan kell ezt érteni? A kezelési útmutató szerzője azt írja le, hogy „nyomd meg ezt a gombot, és ez történik”. Pedig a felhasználót az érdekelné, hogy „mit kell tennem, ha valamit el akarok érni?” Épp ezért jönne jól etalonhülyéket alkalmazni: leültetni őket a számítógép elé, kezükbe adni a telefont, rájuk bízni az autót, hogy tessék, itt a leírás, sikerül-e az elvárt módon működtetni mindent, vagy sem? És az ő visszajelzéseik alapján kijavítani, szükség esetén teljesen átszerkeszteni a szöveget. Kimaradt egy lépés a leírásból, amelyet magától értetődőnek tekintett a terméket alaposan ismerő gyári ember, de a laikusnak talán eszébe sem jutna? Nem elég, ha csak egy érintőképernyőn nevelkedett fiatal tudja bravúrosan elérni a menü legalsó bugyrait, hanem meg kell hívni etalonhülyének nyugdíjasokat is, akiknek még egészen más csavarra jár az eszük. Ha egy okostelefon majmolja meg használóját, az csak bosszantó, de nem tragédia. Tragédia abból lehet, ha egy korszerű gépkocsival történik ugyanez, egy olyan típussal, amely a márka dicsekvő reklámszövege szerint „behozza az okostelefonok világát az autóba”. Sőt, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy nem egyéb a jármű, mint egy okostelefon közlekedésre, szállításra alkalmas perifériája, kiterjesztése. Néhány generációval ezelőtti kocsik vezetőhelyén minden felismerhető volt némi tanulmányozással, és használható is, minimális gyakorlás után. Volt amerikai tesztkocsim, száznál több (!) gombbal a műszerfalon, a középkonzolon és minden lehető egyéb helyen. Akadtak rossz ergonómiai megoldások, mint a régi Jaguarok teljesen egyforma gombsora középen, a rádió alatt – impozánsan nézett ki, de megeshetett, hogy ködlámpa helyett a központi zár kapcsolójára tévedt az ember ujja. Ez hiba, de együtt lehet élni vele, előbb-utóbb megszokja a tulaj, hogy hányadik billenőkapcsolót kell kitapogatnia. Egészen más a helyzet érintőképernyős kocsikban. Egy sík üvegen megjelenő ikonokra kell rábökni, ami egyrészt elvonja a tekintetet és a figyelmet az útról, másrészt összezavarhatja a vezetőt. Míg azon küzd, hogy a klíma beállításaitól eljusson a navigációs készülékhez, összehozhat egy látványos balesetet. Márpedig errefelé mutat a „haladás”iránya, bizonyos tanulmánytervek egyetlen, egybefüggő, széles képernyőként képzelik el a műszerfalat. Minél inkább elmozdul az autóipar ebbe az irányba, annál fontosabb, hogy az akár könyvecskében kiadott, akár magából a szórakoztató-tájékoztató (infotainment) berendezésből előcsalogatható, tökéletesen érthető és egyértelmű tájékoztatást kapjunk a jármű valamennyi funkciójának kezeléséről. Mégpedig olyan megfogalmazással, részletességgel, hogy adott esetben a butatelefont használó nagymama is beülhessen a családfő autójának volánja mögé, és ne sodorja veszélybe saját magát, az unokákkal együtt. Hogyan lehet ezt elérni? Nagyon egyszerűen, a gyári kezelési útmutató szerkesztői mellé fel kell kérni etalonhülyének mindenféle potenciális autóvezetőt, és ugyanezt nem szabad kihagyni az egyes nyelvekre fordítás közben sem. Ahogy hadseregek szervezési elve kimondja: nem hülye rendszert kell tervezni zseniknek, hanem zseniális rendszert hülyéknek! Ez az a kivételes helyzet, amikor nem sértődünk meg, ha jó alaposan magyaráznak el valamit, hiszen mindenki laikus valamiben.

Az incselkedő, elsőként a Forbes által megosztott kép részleges bekukucskálást enged annak designstúdiójába, s ami látható, az egy sötét sziluett a Mustang felirattal és a hármas hátsó lámpával - amint arról az Automotive News beszámolt. A Fordnál azt mondják, hogy e jármű, mely több mint 300 mérföld (mintegy 482 kilométer) megtételére lesz képes egy töltéssel, 2020-ban jelenik meg. A kocsiról egyelőre kevés részlet vált ismertté; a Ford eredetileg „Mach 1" néven tervezte fogalomba hozni, ám az Automotive News múlt havi beszámolója szerint az autógyártó nem valószínű, hogy leragad ennél a névnél. A termelés helyszíneként először a michigani Flat Rockot jelölték meg, de a Ford az idén úgy határozott, hogy helyette Mexikóban szerelik e járművet. „A tét nagy” – mondta Darren Palmer, a Ford Team Edison helyi termelésfejlesztésért felelős igazgatója. "Mindent megteszünk, hogy a cég jövőbeni pályagörbéjét felrajzoljuk, és a Team Edison kész e kihívásra.” A Team Edison nevet a Ford elektromos járműveinek fejlesztésével foglalkozó csoport viseli. Hau Thai-Tang, a Ford termelési és beszerzési igazgatója korábban már beszélt arról, hogy a designcsoport utólagos változtatásokat végzett a crossoveren egy kínai látogatást követően, amikor is az információs kijelző nagyításáról határoztak, azt tapasztalva, hogy a vásárlók más járművekben is a nagyobb kijelzőt kedvelik. Ugyancsak ebben a járműben jelenik meg a Ford következőgenerációs információs rendszere – a Forbes jelentése szerint. A Fordnál korábban úgy nyilatkoztak, hogy létrehoztak egy dedikált csoportot, amely ez információs rendszer fejlesztéséért felel. Ugyancsak a Forbes szerint, a Ford alig hat hét alatt teremtette meg a Mustang-inspirálta dizájnt, azt követően, hogy Jim Hackett vezérigazgató elrendelte az eredeti EV koncepció átalakítását, mely túlságosan általánosnak tűnt. Fordítás: Lehőcz Rudolf