Matematikai képletnek is beillik Hogyan okosítsunk gyárat és hogyan akadályozzuk meg az agyelszívást, erre és még sok más kérdésre keresik a választ és megoldást az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával létrejött kutatás-fejlesztési konzorciumban, melynek vezetője a Magyar Suzuki Zrt. A matematikai képletnek is beillő a GINOP-2.2.1-15-2016-00015 projektpályázat célja a vállalat beszállítói, valamint az egyetemek és kutatóhelyek közötti K+F+I együttműködés fejlesztése, valamint magasabb hozzáadott értékű, új tudományos eredmények, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusainak létrehozása. Az 5,308 milliárd forintos projektből 2,712 milliárd forint saját forrás, 2,596 milliárd forint pedig a Széchenyi 2020 program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás. Húsz új modell                                                                                                 Josinobu Abe A rendezvény bevezetőjében Josinobu Abe vezérigazgató elmondta, hogy a projekt végére Esztergomban a Magyar Suzuki okosgyárként meghatározó szereplője lesz az európai autóiparnak és a 2015-2020 közötti időszakban húsz új modellt mutat be világszerte. Az évi 3 millió autót gyártó Suzuki Motor Corporation egyetlen európai termelőbázisán, az immár 26 éves esztergomi telephelyen eddig 3 millió autó készült. A több mint 10 ezer embert foglalkoztató Magyar Suzukinál 240 beszállítótól 4500 alkatrész érkezik, ezért is dolgoznak a teljesen elektronikus termékkövetésen: az anyagáramlás digitális kontrolljával rövidülnek a ciklusok, javul a hatékonyság és a minőség, ezt már szimulációkkal tesztelik. Négyezer projekt A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese, Monszpart Zsolt előadásában elmondta, hogy a projektet a Strukturális Alapok Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretéből Magyarországon használja fele a Suzuki, valamint konzorciumi partnerei, a kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények. A GINOP támogatásával 97 ipari és kutatóhelyi együttműködésben megvalósuló projekt összesen 96,4 milliárd forint forrást nyert el. A magyarországi és uniós finanszírozási innovációs versenypályázatokon az elmúlt három évben több mint négyezer projektről és összesen 640 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásáról született döntés. SWOT-elemzés Hogy mi ösztönözte létrehozását? A motívumról 140 oldalas kiadvány is tájékoztat, a kék borítójú tanulmány címe Vállalati Innovációirányítási Rendszer Bevezetése a Versenyképesség Érdekében. A magyarországi résztben szó van arról, hogy itthon a Kutatás és Fejlesztés hajtóereje a gyógyszeripar, az autóipar és az IT-ipar. Ezek elemzésére és értékelésére alkalmazzák a SWOT-módszer. Az angol Strengths, Weaknesses, Opportunities, and Threats rövidítés a SWOT, mely az Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Fenyegetések (veszélyek) elemzése, vállalat stratégia, versenytárs-elemzés és belső cégértékelés. A magyar kormány SWOT elemzése szerint a bizonyos területeken, például a matematikai kutatások és oktatás területén világelsők vagyunk, sok hazai vállalatnál intenzív a K+F tevékenység, miközben adottak a gazdaság és az innováció jogi keretei. Veszélyfaktorok Gyengeségnek számít az elaprózott kutatási kapacitás és teljesítmény, miközben alacsony az innovációs és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó tudatosság. Nem elég hatékonyak a transzfer folyamatok és alacsony a nemzetei adaptív innováció hatékonysága is. A lehetőségek közé sorolható a K+F+I kedvező gazdasági környezete, a gyakorlatiasabb oktatás, többek között a duális képzés és a beszállítói háttéripar fejlesztése. A fenyegetések közé sorolja a kormányzati elemzés az agyelszívást, mely gyengíti az állami kutatóintézeteket. Az is veszélyes, ha a KKV szektor gyenge marad és nem teremt komoly kutatási és fejlesztési igényeket, ráadásul az ezekre szánt forrásokat felülírhatják rövid távú költségvetési célok. 770 robot A Magyar Suzuki újabb hosszútávú fejlesztési programjának része a többlépcsős innováció és melynek keretében minden eddiginél jelentősebb gyártástechnológiai fejlesztést valósul meg az esztergomi gyárban. Többek között hálózatba kapcsolják a hegesztőrobotokat, korszerűsítik a logisztikai rendszert, előkészítik a legkorszerűbb lézerhegesztési technológia bevezetését, valamint új, kiváló műszaki tulajdonságú, költségtakarékos polimereket fejlesztenek a gépkocsigyártáshoz. A fejlesztések végső eredményeként 2020-ig még korszerűbb, versenyképesebb és biztonságosabb Suzuki prototípusokat állítanak majd elő Esztergomban. A Magyar Suzuki Zrt. vezette konzorcium projektjében a PEMÜ Műanyagipari Zrt., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem működik közre partnerként. A folyamatban lévő projekttel a Magyar Suzuki Zrt. korábbi fejlesztését emeli további szintre. A 2016-ban zárult 2,8 milliárd forint értékű, saját kivitelezésű beruházásként megvalósult gyármodernizációs program során a Magyar Suzuki Zrt. jelentős fejlesztéseket vitt véghez az automatizáltság és robotizáció területén. Ennek egyik látványos eredménye, hogy ma 770 robot dolgozik az esztergomi üzemben, lefedve a teljes termelési folyamatot. Kissingeri idézet A korszerűsítés folytatásaként, a jelenlegi konzorciális kutatás-fejlesztési együttműködésnek köszönhetően a Magyar Suzuki Zrt. további lépést tesz az intelligens gyártás megvalósításának irányába. A cég vezérigazgató-helyettese, Urbán László egy mondással kezdte ismertetőjét és az USA egykori nemzetbiztonsági főtanácsadóját, Henry Kissingert idézte: Ha nem tudod, hová tartasz, akkor minden utad a semmibe visz. A Suzuki tudja merre tart, ahogy a konzorcium is. A Magyar Suzuki Zrt.-ből, beszállítóiból és kutatóhelyekből álló innovatív hálózat kialakítása és működtetése versenyképes, biztonságos és környezetbarát tesztelt személygépkocsi prototípus és gazdaságos tömeggyártási technológiájának kifejlesztésére című 4 éves kutatás-fejlesztési projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. Versenyképességünk megőrzésének egyik fontos feltétele, hogy szorosan együttműködjünk technológiailag is partnereinkkel. Ennek a projektnek köszönhetően a jövőben innovatív, együttműködő partneri hálózatot építhetünk ki, és mindez nagymértékben támogatja az esztergomi üzemünk okosgyárrá válását” A terveket az előadások után különteremben is illusztrálták, miközben az ágazat szakemberei egymással és sajtó munkatársaival is konzultáltak. A találkozón részt vett Bánhidy László Esztergom város alpolgármester, Lukács Pál a kecskeméti egyetem elismert oktatási szakembere és Knezsik Ustván, az Autós Nagykoalíció elnöke. A szerző felvételei