A 12 800 kilométeres autópálya-hálózat után az elsőrendű főutak csaknem 40 000 kilométeres hálózatát is teljes egészében díjfizetési kötelezettség alá vonják. A kiterjesztéstől évi 2 milliárd euró plusz bevételt várnak, ezt az úthálózat fenntartására és fejlesztésére fordítják a törvényhozás elé terjesztett jogszabálytervezet szerint, amelynek elfogadása biztosra vehető.  Átalakítják a díjfizetési rendszert is, az alacsony károsanyag-kibocsátású tehergépjárművek kedvezményt kapnak, a magas károsanyag-kibocsátású teherautók, kamionok után pedig többet kell majd fizetni.  Az autópálya-hálózat használatáért 12 tonna megengedett össztömeg felett már 2005 óta fizetni kell, és 2012-ben több mint ezer kilométernyi elsőrendű főutat is fizetőssé tettek. Tavaly 7,5 tonna össztömegre csökkentették a díjfizetési határt, és 1000 kilométerrel növelték a fizetős szakaszok hosszát a főútvonal-hálózatban. A tervek szerint 2017 végén megvizsgálják, hogy érdemes-e a kisteherautókra - a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművekre - és a buszokra is kivetni az úthasználati díjat.

Ez a kép az autóval rendelkezők arányától az autók átlagos korán és futásteljesítményén át az autótulajdonosok társadalmi és demográfiai csoportjainak meghatározására is kiterjed. A kutatást a Bosch megbízásából idén is a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 2016 első negyedévében, 2400 fős minta személyes megkérdezésével. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szempontjából reprezentatív a 18 éven felüli magyar lakosságra nézve. A fotó csak illusztráció. 2016-ban a magyar háztartások 44 százalékában találunk autót: a háztartások 39 százaléka egy, 5 százalékuk pedig kettő vagy kettőnél több gépjárművet használ. Az autók jellemzően saját tulajdonúak, céges autót csak a háztartások töredékében, mindössze 2 százalékában találunk. Autóhasználat Magyarországon iskolai végzettség, kor, nem, jövedelmi viszonyok és lakóhely szerinti megoszlásban A kutatás pontos képet ad az autóhasználatról a legmagasabb iskolai végzettség alapján: a diplomások kimagasló aránya (62 százaléka), míg a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők kevesebb, mint egynegyede (18 százaléka) gépjármű-tulajdonos. Érdekes megfigyelni ugyanezt az arányt a középfokú végzettséggel rendelkezők és a szakmunkások körében: utóbbiak 42 százaléka, az érettségizetteknek pedig 53 százaléka rendelkezik autóval. Az életkor szerinti megoszlás alapján is megtudhatjuk, hogy 2016-ban kik vesznek részt a magyar közlekedésben: hazánk fiataljainak (a 18 és 29 év közöttieknek) csaknem fele, pontosan 45 százaléka él autót használó háztartásban, a 30 és 39 év közöttiek 51 százalékának, a 40 és 49 év közöttiek 54 százalékának van autója. A kor előrehaladtával ez az arány megfordul: az 50 és 59 év közöttiek 48 százaléka, a 60 éves és annál idősebb honfitársainknak kevesebb, mint egyharmada (30 százalék) rendelkezik autóval. A háztartási jövedelem-kategória szerinti megoszlás 2016-ban sem okozott nagyobb meglepetést: az alsó jövedelem-kategóriába tartozók kicsivel kevesebb, mint egyharmada (32 százaléka), az alsó-közép kategóriás jövedelműeknek pedig a 41 százaléka rendelkezik autóval. A felső-közép kategóriás jövedelműeknek idén csak egy százalékkal kisebb aránya, 40 százaléka mondta magát gépjármű-tulajdonosnak, míg ugyanez az arány a felső-kategóriás jövedelműek körében 53 százalék. Érdemes kiemelni, hogy míg a Budapesten élőknek alig több mint egyharmada (35 százaléka), addig a községek lakóinak csaknem fele (45 százalék) autó-használó. Ugyanez az arány a városban élők esetében 46 százalék. A Bosch kutatása szerint 2016-ban Magyarországon a hölgyek 37 százaléka, míg a férfiak 52 százaléka rendelkezik gépjárművel. Az autók átlagos életkora Az autóállomány az elmúlt két évben csaknem egy évvel lett öregebb, az autók átlagos életkora 2016 elején 13,2 év. 2016-ban egészen fiatal (0 és 2 év közötti) autót használó honfitársainknak mindössze 2 százaléka, 3 és 5 éves kor közötti gépjárművet is csak 9 százalékuk használ. A magyar autósok harmada (33 százalék) 6 és 10 éves kor közötti, míg csaknem fele (49 százalék) 11 és 20 év közötti járművel közlekedik. Az élemedett korú, 20 év feletti autót használók aránya idén 7 százalék. Az autók átlagos futásteljesítménye A magyar autók átlagos futásteljesítménye 2016-ban évi 16 ezer kilométer. A legtöbb autós (38 százalék) évente 5 és 10 ezer kilométert, 28 százalékuk pedig évente 11 és 20 ezer kilométert tesz meg a járművével. Az évi 5 ezer kilométer alatt autózok aránya mindössze 11 százalék, a 20 ezer kilométernél többet közlekedőké pedig 16 százalék. Csaknem minden társadalmi csoportban nőtt az autóhasználat mértéke, a leginkább a fiatalok, a budapestiek és az érettségizettek körében. Csökkenés csupán a vidéki városokban élők, a 40-49 évesek és a diplomások körében volt tapasztalható. Trendek a gazdasági és pénzügyi válság óta eltelt években A Robert Bosch Kft. 2008 óta idén immár ötödik alkalommal hozta nyilvánosságra a magyar autóhasználati szokásokra vonatkozó országos, reprezentatív kutatásának eredményeit. A kétévente elvégzett kutatás rendkívül pontosan követi a 2008-as válság óta eltelt időszak ez irányú változásait.  

Közel egy évvel ezelőtt ünnepelte tíz éves születésnapját az iGO Navigáció. A jeles évforduló alkalmából az NNG egy ingyenes, Magyarország térképét tartalmazó verzióval lepte meg az országot. Akkor közel félmillióan töltötték le az iGO Navigation SzülinApp alkalmazást, melyhez most ígéretéhez híven, ingyenes frissítést tesz közzé az NNG, amiben –többek között - 795 km új útszakasszal, és 610 új érdekes hellyel bővíti Magyarország térképét. Az újítások letölthetőek az iTUNES és Google Play áruházakból. A frissített SzülinAppban már megtalálhatóak az új szupertraffipaxok elhelyezkedésére vonatkozó információk is. A frissítést és az alkalmazást csak május 16-ig tudják letölteni a felhasználók Androidra és iOS-re, utána már nem lesz elérhető többé az applikáció.  

Az MTI-hez szerdán eljuttatott felmérés szerint a korábbi években sokkal gyorsabb volt az elektromos kocsik árcsökkenése. A 2010-ben Németországban üzembe helyezett villanyautók átlagosan még több mint 100 százalékkal voltak drágábbak, mint a hagyományosak, 2014-ben pedig már csak 45 százalék volt az árkülönbség. Ehhez képest nem jelent érzékelhető változást a tavalyi 41 százalékos eltérés.      Magyarországon sem volt lényeges árváltozás - mutat rá a közleményben Huba Eörs, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere. A legnagyobb darabszámban értékesített Nissan Leaf listaára 2014 óta gyakorlatilag nem módosult, ahogy a BMWi3-é és a VW e-Golfé sem.      Ha az elmúlt három év trendje folytatódik, akkor 2020-ra átlagosan mintegy 16 százalékkal lesznek drágábbak a villanyautók a hagyományos kocsiknál. Ahhoz azonban, hogy áttörés következhessen be az elektromos autók eladásában, 10 százalék alá kellene csökkennie az árkülönbségnek - állítják a szakértők. Valamelyest jobb a helyzet a hibrid járműveknél - amelyekben a belső égésű motor mellett elektromotor is van -, ezek átlagosan mintegy 25 százalékkal drágábbak a hagyományosaknál.      A felmérés szerint az elektromos autók üzemeltetése olcsóbb, mint a benzineseké, de az olajárak zuhanása miatt már nem annyival, mint korábban. Jelenleg hagyományos belsőégésű motorral gyártott kocsival 2,4-szer drágább egy kilométert megtenni Németországban, mint egy villanyautóval, míg 2012-ben még csaknem 3-szor drágább volt. Az elkövetkező években azonban várhatóan ismét növekszenek az olajárak, az elektromos autók hatékonysága pedig javul, ami az üzemeltetést tekintve a villanyautók malmára hajtja a vizet.  MTI