Fotó: Dacia A szaúdi sivatagban zajló viadalon a Rijád és Vadi ad Davaszir közötti 462 kilométer várt a mezőnyre. Ekström remekelt, közel négy és fél perc előnnyel végzett az élen, míg al-Attijah 11. lett 7:24 perc hátránnyal. A katari pilóta jelenleg 4:47 perces fórban van az élen. A motorosoknál Sanders vasárnap negyedik volt, de így is nőtt az előnye, amely most 4:25 perc az amerikai Ricky Brabec előtt. A szatmárnémeti születésű Gyenes Emánuel 40. lett az etapon, az összetettben pedig egy helyet rontva a 28. pozíciót foglalja el. A több mint 800 résztvevővel elrajtolt 48. Dakar-ralin - amely a világ leghosszabb és legnehezebbnek tartott tereprali-versenye - csaknem 5000 kilométernyi gyorsasági szakasz és majdnem 8000 kilométeres össztávot teljesítenek a résztvevők Szaúd-Arábiában. Az idei a hatodik, amelyet a szaúdi sivatagban bonyolítanak le, a cél Janbuban lesz szombaton. 7. szakasz, Rijád - Vadi ad Davaszir, 462 km: autósok: 1. Mattias Ekström, Emil Bergkvist (svéd, Ford) 3:44:22 óra 2. Joao Ferreira, Filipe Palmeiro (portugál, Toyota) 4:27 perc hátrány 3. Mitch Guthrie, Kellon Walch (amerikai, Ford) 4:55 p.h.   Az összetettben: 1. Nasszer al-Attijah, Fabian Lurquin (katari, belga, Dacia) 28:10:15 óra 2. Ekström, Bergkvist 4:47 p h. 3. Nani Roma, Alex Haro (spanyol, Ford) 7:15 p h.   motorosok: 1. Luciano Benavides (argentin, KTM) 4:00:56 óra 2. Edgar Canet (spanyol, KTM) 4:47 p h. 3. Adrien Van Beveren (francia, Honda) 4:57 p h. 4. Daniel Sanders (ausztrál, KTM) 5:35 p h. ...40. GYENES Emánuel (romániai, KTM) 1:01:25 ó h.   Az összetettben: 1. Sanders 28:47:31 óra 2. Ricky Brabec (amerikai, Honda) 4:25 p h. 3. Benavides 4:40 p h. ...28. GYENES Emánuel 5:56:16 ó h. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Lehet, hogy belül, középen van már olyan csarnok, ahol megmozdult valami, de ez madártávlatból biztosan nem látszik. Az viszont igen, hogy rohamtempóban halad az építkezés és az elmúlt hetek, hónapok csapadékos időjárásának köszönhetően a sárral is meg kell küzdeniük a gyárépítőknek. Erre jött még rá a január eleji kiadós havazás – a friss fotókon látható mennyiségre még hullott vagy 10 centi –, amit Szegeden nagyon sokan vártak már, az ott dolgozók kevésbé. Intenzív teherforgalommal találkoztunk az építkezés főbejáratánál és hasonlóan intenzív gyalosgosforgalommal, ami az autópályára felvezető régi 5-ös utat keresztezte. Ez az életkép már régóta hozzá tartozik Szeged északi kapujához, a távol-keleti munkások kisebb nagyobb csoportokban vágnak át az úton a CBA Prima bevásárlóközpontba igyekezve. A régi 5-ösről nyíló főbejárat környékén kívül az M43-as autópályáról fotózható még jól a BYD szegedi gyárának építkezése, ahol a korábbi pihenőhelyet megszüntették és egy teherbejáratot alakítottak ki. Természetesen itt is tilos megállni, de legalább nem életveszélyes… 2024 novemberében a BYD szegedi építkezését megtekintő Botka László polgármester jelenlétében Kung Tao, Kína magyarországi nagykövete kijelentette: 2025 végén már kigurulhat az üzemből az első Szegeden készült elektromos autó. Az már ősz elején már látszott, hogy – bár tempósa dolgoznak – ezt a határidőt valószínűleg nem tudják tartani. A cég folyamatosan azt kommunikálta, hogy továbbra is 2025 végére tervezi a szegedi autógyár termelésének elindítását. November 3-án a BYD szegedi szalonjának megnyitóján a sajtó képviselői próbálták megtudni Maria Grazia Davinotól, a BYD regionális ügyvezető igazgatójától, mikorra tervezik az indulást, egyértelmű választ azonban nem kaptak. A Világgazdaság a szalonnyitó másnapján vette észre a Bloomberg friss tájékoztatását, miszerint egy kínai sajtóeseményen bejelentést tettek a Szegeden épülő BYD-gyár indulásáról. Stella Li ügyvezető Csengcsouban azt mondta, hogy a szegedi gyár 2026 második negyedévében kezdi meg a termelést. Ez több mint fél éves csúszást a korábbi kommunikált időponthoz képest. Ez az információ néhány óra alatt bejárta a magyar sajtót. A Bloombergtől eredő friss hírre gyorsan reagált a kínai autógyártó és helyreigazítást kért, mondván, pontatlanul idézték alelnöküket. A Világgazdaság ezért visszament az eredeti felvételhez és ennek meghallgatása után helyt adott az autógyártó kérésének. A helyzet ugyanis az, hogy a Bloomberg elfelejtette idézni Stella Li idevágó mondatainak egészét, amelyek az alábbi menetrendet vázolták fel:     2025 végén elindulnak a gyártósorok     2026 januárjában megkezdődik a próbagyártás     2026 első negyedévében futtatják fel a termelést     2026 második negyedévére várhat a zökkenőmentes sorozatgyártás elindítása. Az új autógyárak indulását nem úgy kell elképzelni, hogy valaki a szalagátvágás után megnyom egy gombot és a gyár másik oldalán „kiesik” napi több száz autó. – Egy új üzemben a termelés a gyártósorok finomhangolásával kezdődik, majd rendkívül alacsony darabszámú próbagyártással folytatódik. A termelés felfuttatása innen hónapokig tart – írta akkoriban a villanyautósok.hu. A szakportál hangsúlyozta, hogy a sajtóközleményekben szereplő „teljes kapacitás‟ elérése sokszor az eredeti gyártás megkezdése után 12+ hónappal – újabb, párhuzamos gyártósorok telepítését, esetleg egy komplett második és harmadik fázis, új csarnokok építését, valamint további munkások százainak toborzását és betanítását követően – történik csak meg. Az utóbbi években már jellemzően úgy épülnek az autógyárak, hogy egy-két nagyobb épület beüzemelése után azonnal megindulnak, miközben a külső szemlélőnek a terület még inkább egy folyamatban lévő építkezésre hasonlít, hiszen a raktárak és egyéb kiszolgáló létesítmények építése ekkor még javában zajlik. A BYD első gyártósori berendezései egyébként már december elején megérkeztek Szegedre. – A kínai elektromosautó-gyártó december 9-én kapta kézhez az eszközöket – írta a CarNewsChina. A BYD-re szakosodott kínai forrás, a Yuanzhitou 2018 megosztott egy videót is a gyártósor első berendezéseinek Magyarországra érkezéséről. A forrás azt állította, hogy a helyi gyár 2026 első negyedévében kezdi meg a próbaüzemet. A hivatalos tömeggyártás a második negyedévben indul. Nem csak nekünk jutott eszünkbe körbefotózni az épülő autógyárat január elején, napra pontosan akkor készített képeket a beruházásról az autonavigator.hu is. A kolléga is látta az autópályáról az épületeket és csarnokokat, amelyekre már a külső borítás is felkerült, ám még ezek sem készültek el teljesen. A főbb épületek alapozása jellemzően kész, az elsődleges tartóoszlopok is állnak. A fotó forrása: carnewschina.com, a képre kattintva megnézhet egy videót Január elején az építkezés állásáról, illetve a gyártáskezdés várható időpontjáról a BYD Magyarországot is kérdezte a szakportál és a következő választ kapta: "Stella Li, a BYD alelnöke a szegedi gyár indulásával kapcsolatban a következő menetrendet vázolta fel: 2025 végén elindulnak a gyártósorok, 2026 első negyedévében a próbagyártás és a termelés felfuttatása elkezdődik, 2026 második negyedévében indul a sorozatgyártás." Azt természetesen nem lehet kizárni, hogy a december 9-én érkező első gyártósori berendezések közül megmozdult már valamelyik, de a kínaiak nagyon tudnak titkot tartani. A sajtó meg csak találgat, nagyon más a gyárépítés kommunikációja, mint amit a kecskeméti Mercedesnél, vagy a debreceni BMW-től megszokhattunk. A közelmúlt autógyárhoz kapcsolódó híre, hogy Európa egyik legkorszerűbb vasúti-közúti terminálját építi meg a 2027-ig Szegeden a METRANS, a beruházás fontos lesz a BYD-gyár logisztikai kiszolgálásában is. A két óriás portáldarunak és a négy rakodóvágánynak köszönhetően évi 300 ezer konténer kezelésére lesz alkalmas a hatmilliárd forintos fejlesztés Kiskundorozsmán. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Szerző: Bánffi Tibor Talán észrevettük már, hogy a hátsó szélvédő és a hátsó oldalablakok szélét pöttyök díszítik. Ezek elődlegesen nemcsak esztétikai elemek. A foltos fekete színátmenetet biztonsági okokból legtöbb jármű szélvédőjére ráégetik, melynek anyaga jó hőelvezető képességű kerámia bázisú festék. A fekete raszternek több előnye is van. Megszűri az UV sugarakat, s így fenntartja a ragasztó kötési szilárdságát hosszabb távon. Az üvegen a hőeloszlás egyenletes, aminek következtében csökken a csökken a repedés, törés veszélye, tükröződés és az optikai torzítás. Hidegben kevésbé hűl le az utastér. Melegben csökkenti a napsugárzás hatását, s így kevésbé melegszik fel az utastér. Hideg téli napokon rendkívül hasznos a szélvédők fűtése, páramentesítése. Az első autókon még ablaktörlő sem volt. A szélvédőt középen hosszában megosztották. Kibillenve egy vékony sávon lehetett kukucskálni, miközben arcunkra hidegzuhany, eső, hó, szél zúdult. A helyzet javult az ablaktörlő bevezetésével, mert nem kellett lépten-nyomon kiszállni az üveg takarításához. Az újabb lépés a páramentesítés megoldása volt. Nézzük, hogy mi a helyzet napjainkban. A havas nedves üveget ablaktörlő mentesíti, a páramentesítést és fűtést a klíma biztosítja. Az első és hátsó szélvédő rétegei közé alig látható fűtőszálakat integrálnak. 2. Ábra   Néhány praktikus tanács a hideg napokra: - Kövesd az időjárás előrejelzést. - Indulás előtt tisztítsd meg az autót, különösen az üvegeket és a lámpákat. Olcsó tisztítószert állíthatunk össze egy rész ecet és két rész víz keverékéből. - Csomag tartalma, ha hosszú útra indulsz: takaró, ruha, harapnivaló, víz, elsősegély csomag, legyen fagyálló ablakmosó, indítókábel, lapát, láthatósági mellény. - Különösen figyelj a gyalogosokra, kerékpárosokra. - Ne önts forró vizet az üvegre! - Töltsd tele a tankot - Ellenőrizd a téli gumi nyomását, az akkumulátor töltöttségét, az ablakmosó tartályt és az olajszintet. - Óvatosan adj gázt és fékezz lehetőleg motorfékkel, kerüld a hirtelen manővereket. - Ne használd a tempomatot. - Kifogástalan legyen az ablaktörlő lapát. - Kétszer is gondold meg a sávváltást.    

A Plasma Observatory küldetése a bolygóközi tér és a Föld körüli plazmakörnyezet, vagyis az ionizált részecskékből álló, dinamikus „űridőjárási” rendszer minden korábbinál jóval részletesebb vizsgálata. A misszió hét azonos felépítésű műholdat alkalmaz, amelyek formációban repülve olyan méréseket tesznek lehetővé, amelyekre eddig nem volt mód. A tervezett vizsgálatok kiterjednek többek között a napszél és a földi magnetoszféra kölcsönhatásai során zajló részecskegyorsulási folyamatokra, az energiaátadás mechanizmusaira, valamint azokra az űridőjárási jelenségekre, amelyek kockázatot jelenthetnek a műholdakra, a kommunikációs rendszerekre és az elektromos hálózatra. A PMO nemzetközi konzorciumának egyedüli hazai résztvevőjeként a magyar csapat feladata a misszió műszerrendszerének egyik kulcseleméhez kapcsolódik. A fedélzeti IMCA (Ion and Magnetic/Plasma Characterization Analyzer) berendezés a töltött részecskék és a mágneses-plazma kölcsönhatás pontos vizsgálatát végzi majd, ennek alacsony feszültségű tápellátását (LVPS, Low Voltage Power Supply) a HUN-REN FI és a BME közösen fejleszti. A komponens kritikus szerepet tölt be a műszer stabil és precíz működésében, és a tervek szerint mind a hét műhold fedélzetén helyet kap. A projekt jelenleg a Phase A szakaszban, vagyis a részletes rendszertervezési fázisban tart, amikor kidolgozzák a küldetés tudományos és műszaki koncepciójának részleteit, felmérik a kockázatokat és pontosítják a műszerek felépítését. A magyar részvétel ESA PRODEX támogatással valósul meg. A PMO 2026-ban kaphat végleges jóváhagyást, az indítás pedig a 2030-as évek végén várható. „A projekt első pillanatától kezdve élvezzük mind a magyar ESA-delegáció, mind az intézet vezetőségének a legteljesebb támogatását. Jelenleg intenzív ütemben dolgozunk, heti több alkalommal egyeztetünk a nemzetközi partnerekkel, miközben gőzerővel teljesítjük a követelményeket. A cél az, hogy a 2026-os Mission Selection Review idejére a PMO olyan készültségi szintre jusson, amely alapján a három jelölt közül kiválaszthatják. Az előkészítő munkában kulcsszerepe van a BME mérnökeinek, akik Szabó József vezetésével végzik a PMO-műholdak LVPS rendszerének tervezését, tesztelését és megépítését” – mondta Dr. Kis Árpád, a HUN-REN FI tudományos főmunkatársa, az Űrkutatás-Űrtechnológia kutatási egység vezetője, a műszer vezető társkutatója (Lead-CoI). A HUN-REN FI kutatói kiemelik: a PMO előkészítésében való részvétel önmagában is komoly szakmai elismerés, amely jelzi, hogy a magyar kutatók és mérnökök tudása és tapasztalata a legmagasabb szintű európai űrkutatási projektekben is versenyképes. A misszió előkészítésében Dr. Lemperger István, a HUN-REN FI Geomágnesség-Geoelektromosság Kutatócsoportjának vezetője a tudományos aspektusok vizsgálatában vállal kiemelt szerepet. A PMO-ban való részvétel a kutatók szerint egyszerre erősíti a hazai kutatóhelyek és egyetemek nemzetközi láthatóságát, fejleszti az űrmérnöki szakértelmet és növeli az innovációs kapacitást, hosszabb távon pedig hozzájárul a magyar űripari szereplők versenyképességének erősítéséhez, új együttműködések kialakításához és a fiatal kutatók, mérnökök, diákok inspirálásához.