Lopott autó a www.autovadasz.eu weboldal bejelentése alapján. -Rendszám MPC-317 -Gyártmány: Volkswagen -Típus: Jetta -Kivitel: Sedan -Gyártási év: 2014 -Motorszám: CAYY55672 -Alvázszám: WVWZZZ16ZEM032367 -Szín: fehér -Lopás időpontja: 2016 május 3 -Lopás helyszíne - város: Budapest -Kerület: XIII. -Utca, házszám: Agyag utca 1 -Megjegyzés: Bordo gyerekulessel, oldalt-hatul tapadokorongos napellenzoves

Hat ország műszaki egyetemei, több mint kétszáz mérnökhallgatóval és összesen 47 működő pneumobillal képviseltetik magukat a IX. Nemzetközi AVENTICS Pneumobil Versenyen. Román, lengyel, észt, cseh, lett és hazai mérnökcsapatok, összesen 27 egyetemről mérik össze tudásukat és ügyességüket az egri Érsekkertben május 6-7. között normál, illetve szenior kategóriában. Három számban küzdenek majd a sűrített levegővel hajtott járművek. A hosszú távú futam során az egy palacktöltettel megtett legnagyobb távolságot mérik, a gyorsulási számban a legjobb időt, az ügyességi futamban pedig három kieséses menetben dől majd el, hogy melyik mérnökcsapat állhat a dobogó legfelső fokára. A szakmai zsűri a versenyszámok győztesei mellett összesítésben a legjobb pneumobilt is díjazza, de a mérnökhallgatók által tervezett és épített járművek között értékelik majd a legeredetibb konstrukciót és projektelképzelést is.

Azt írták, hogy egy gépjármű ütötte el a biciklist, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. A helyszíni szemle ideje alatt a forgalom váltakozó irányban, félpályán halad.   (MTI)

Az első: Mit jelent az, hogy „menet közben”? Hiszen a KRESZ a legtöbb helyen a „forgalomban részt vevő” járművek kifejezését használja, amiben azokról is szó van, akik ugyan részt vesznek a forgalomban, de éppen ott - valamilyen kényszerítő körülmény (forgalmi dugó, tilos jelzés, elsőbbségadás stb.) miatt - állnak. Emellett a szabály többször használja a „közlekedésben résztvevők” fogalomkörét is, például egy ilyen fejezeten belül írja elő a biztonsági öv használatát is. Tehát a „menet közben” kifejezést újra kellett értelmezni, amit az akkor még a KRESZ mellé kiadott jogmagyarázat ezzel a gondolattal egészített ki: „Az utóbbi években nagyon elszaporodott járművezetés közben a kézben tartott mobiltelefon használata. Ez a mai forgalomban elengedhetetlenül szükséges figyelmet és körültekintést jelentős mértékben károsan befolyásolja, a járművezetők figyelmét a forgalomtól elvonja. Ezért a közúti közlekedés biztonságára potenciális veszélyt jelentő magatartást külön nevesítve tiltja a KRESZ. A mobil rádiótelefon fogalmába tartozó távbeszélő készülékek körét külön jogszabály határozza meg.” Azaz itt már az is megjelenik, hogy a „járművezetés közben”, így gyakorlatilag a telefon kézben történő használatának tilalma csak azokra az esetekre érvényes, amikor a jármű halad, mozog, és amikor bármilyen ok miatt megáll, akkor nem. A második gondolat, amit szintén fontos pontosan értelmezni nem más, mint a „kézben tartott mobil rádiótelefon” fogalma. Ne felejtsük el, hogy 1998-at írtunk, amikor ez a szabályzás megjelent. Akkor még a többfunkciós okos telefonoknak híre-hamva sem volt. Nem véletlen, hogy a jogszabály értelmezésébe is az a példa került bele, hogy „A mobil rádiótelefon fogalmába tartozó távbeszélő készülékek körét külön jogszabály határozza meg.” Bevallom őszintén én akkor sem, és azóta sem találkoztam ilyen jogszabállyal, de már akkor is felmerült a CB, URH és PMR rádiók problémája, vajon bele tartoznak-e azok is ebbe a körbe? Egyébként a fenti állítás azért nem teljesen pontos, mert közben 2003-ban kihirdetésre került a hírközlési törvény, amelyben egy ilyen pont olvasható: „Mobil rádiótelefon szolgáltatás: olyan nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás, amelynek során e szolgáltatás nagy térben mozgó bármely előfizetője - mobil rádiótelefon hálózat hálózati végpontján csatlakoztatott - nem helyhez kötött berendezésről indított hívással kommunikálhat egy másik hálózati végponttal, amelynek elérése az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges. E szolgáltatás beszédátvitelre, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra és egyéb szolgáltatásokra (például adatátviteli szolgáltatások, rövid szöveges üzenetküldés, WAP, GPRS alapú szolgáltatások) szolgál.”   Tehát ebben már szerepelnek a különböző nem csak hangátvitelre, hanem adatküldésre alkalmas eszközök is. Ez alapján viszont igazából úgy kell értelmezni az ominózus KRESZ szabályt, hogy abban az időtartamban, amikor a jármű halad, azaz mozgásban van, mobil rádiótelefon szolgáltatásra (adatátvitelre) szolgáló eszközt kézben tartva használni tilos!   Nyilván ha a szavakon lovagolunk, akkor a "kézben tartva" kifejezésnek ott lehet jelentősége, hogy az ülésre magunk mellé letett telefon megszólalása esetén a gombok működtetése - például egy hívás elutasítása - nem tiltott. Mint ahogy az eszközt egyéb módon, kihangosítóval, fülhallgatóval szabad használni. Hogy ezzel kapcsolatosan mennyire nem egységes a joggyakorlat álláspontja, és hogy mennyire nem egyértelmű a "rádiótelefon" fogalom meghatározása, illetve az ehhez kapocsoldó készüléktípusok köre, azzal több írás is foglalkozik. Ehhez kapcsolódva szeretnék ajánlani egy kiváló tanulmányt, akinek szerzője  Dr. Keszler Ágnes bírósági titkár. Többszörösen is elgondolkodtató az, amiket feszeget az írásában. Úgy vélem a jövőben mind a jogalkotóknak, mind pedig a járműveket vezetőknek is mérlegelniük kell ezeket. A bevezetőben ezt írja: "Jelen írásban arra szeretnék rávilágítani, hogy a KRESZ 3. § (2) bekezdésének szövegezését és értelmezését a technikai fejlődés, a gyakorlat már túlhaladta, a fenti hivatkozott rendelkezés számos esetben indokolatlan korlátozásokat eredményez, sok olyan magatartást pedig nem fed le, amelyek a kézben tartott mobiltelefon használathoz hasonlóan a vezetés biztonságát veszélyeztetik." A TELJES ANYAG: Gondolatok a mobiltelefon használatával kapcsolatban