A maranellói csapat szerdán a közösségi médiafelületein és a honlapján számolt be a megállapodásról, ugyanakkor azt nem közölte, hogy pontosan mennyi ideig lesz érvényben a 28 éves pilóta kontraktusa. A Ferrari emlékeztetett rá, hogy Leclerc 2016-ban csatlakozott az olasz márkához, akkor került be a Vörösök versenyzőakadémiájára. Charles Leclerc és Lewis Hamilton. Fotó: MTI/EPA/Szilágyi Anna A monacói pilóta 2018-ban, a Sauber színeiben debütált az F1-ben, a 2019-es szezont azonban már a Ferrari versenyzőjeként kezdte. Leclerc eddig 176 Forma-1-es futamon állt rajthoz, 8 versenyt nyert meg és 27 alkalommal rajtolhatott a pole pozícióból. Az előző idényben az egyéni világbajnoki pontverseny ötödik helyén zárt, míg a Ferrari negyedik volt a konstruktőrök között. Az idei F1-es szezon a hétvégi Monacói Nagydíjjal folytatódik Monte-Carlóban. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Éles emlék számomra a Volvóról, hogy mindig a hagyományosabb vonalat vitte. Amikor már mindenben nagy kijelző volt, akkor ők még mindig tartottak olyan modelleket a palettán, amikben temérdek fizikai gomb volt, és ez ráadásul még 2016-17 környékén volt. Azóta sok változáson ment keresztül a cég, például már a kínai Geely uralkodik felettük, az egykori versenyistállójukból pedig prémium villanymárkát csináltak Polestar néven. Most ezutóbbi gyártó jelentette be, hogy a felhasználó visszajelzéseknek eleget téve több fizikai gombot fog az autóiba építeni. Ahogy Michael Lohscheller, a Polestar vezérigazgatója mondta, maga is meglepődött, hogy mennyire aktív közösség volt a márka mögött, és milyen nagy számban hajlandóak a felhasználók elmondani a véleményüket, így szerencsés helyzetben vannak, mert nagy számú adat áll rendelkezésükre a változáshoz. Például már a következő Polestar 3 SUV modell megkaphatja az új kormányukat, ami konfigurálható, kvázi vak gombok helyett fix és jól elkülönülő fizikai gombokat kap. Persze ők is tudják, hogy ezzel valamelyest távol lépnek a Polestar mostani minimalista vonalától, de az ügyfél az első, szóval visszahozzák a gombokat. Továbbá dolgoznak az ismert digitális kulcs problémákon is, és fejlesztenének a vezetéstámogató rendszereken is. Szeretnék, ha biztonsági rendszereik inkább hasznosak, mintsem zavaróak lennének. Ezzel szemben az önvezetést egyelőre jegelik ők is. „Nem hiszem, hogy a vásárlók úgy gondolnák, hogy négyes szintű önvezetést akarunk már holnaptól.” – tette hozzá Lohscheller. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A sportvezető erről szerda reggel, az M4 Sport Nemzeti Sporthíradó című műsorában beszélt, hozzátéve, hogy az egyeztetésen valószínűleg ott lesz majd a sportért felelős államtitkár, valamint a belügyminiszter is, akihez a sport tartozik a jelenlegi kormányban. Gyulay Zsolt. Fotó: MTI/Vasvári Tamás "Volt egy tízéves szerződés egy olyan céggel, amely most felszámolás alatt van, ezért mi beugrottunk és sikerült erre az évre leszerződni a versenyhétvége lebonyolításáról. A jövő ugyanakkor nagy kérdés, a MotoGP mindenképpen szeretne a Hungaroringre jönni, de a mogyoródi pálya jelenleg nem alkalmas motoversenyek rendezésére" - fogalmazott Gyulay. Hangsúlyozta, mivel a Hungaroringen minden évben sor kerül a Forma-1-es Magyar Nagydíjra, így Budapest közvetlen környezetében már van egy nagy világesemény, ebből a szempontból is jó, hogy a gyorsaságimotorosok királykategóriájának viadalait a Balaton mellett rendezik. "A HUMDA csődbe menetele után a Dorna kérésére lettünk mi az idei esemény promóterei. Ennek részben az is az oka, hogy a Forma-1 jogtulajdonosa, a Liberty Media többségi tulajdonosa a Dornának. A kormányrendelet március végén jelölte ki a Hungaroring Sport Zrt.-t a feladatokra, így április elején kezdhettük el árulni a jegyeket, amelyek a rövid idő ellenére jól fogynak, azt gondolom, hogy bőven 10 ezer fő fölött, vagy akár még többen lesznek a Balaton Parkban a nézőtéren" - nyilatkozta Gyulay Zsolt. A szakember elmondta, az egy hónappal ezelőtt szintén Balatonfőkajáron megrendezett Superbike világbajnoki fordulón is ők voltak a promóterek, és ahhoz képest, hogy mennyire későn kapták meg a feladatot, a Balaton Park Circuittel és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséggel (NRÜ) közösen sikeresen le tudták bonyolítani az eseményt. "Részünkről mindenki ott van már Balatonfőkajáron és a Dorna szakemberei is megérkeztek már. Egyelőre mindenki elégedett, amennyi lelátóra szükség lesz a hétvégén, azt a szervezők felállították, az érdeklődőket pedig sok kísérőrendezvénnyel, például különböző motoros bemutatókkal és színpadi programokkal várjuk. Előnyös, hogy most nem a balatoni főszezonban, hanem az előszezonban rendezzük meg a versenyt, ez egyébként kérés is volt az ottani régióból" - mondta Gyulay. A gyorsaságimotoros-vb Magyar Nagydíjának hivatalos programja pénteken szabadedzésekkel kezdődik, szombaton pedig az időmérőket és a MotoGP sprintfutamát rendezik. Vasárnap 11 órától a Moto3 géposztály, 12.15-től a Moto2 mezőnye, 14 órától pedig a MotoGP versenyez a Balaton Parkban.  

A magyar közlekedés krónikájának fekete fejezeteinek legsúlyosabb tragédiája egy ferihegyi járat. Az 1960. június 16-án történt eset hivatalos közleménye: „A Fővárosi Autóbuszüzem Ikarus 60-as típusú autóbusza a gyorsforgalmi út korlátját áttörve a MÁV pályatestre zuhant 16.35-kor. A buszon tartózkodó 43 személy közül 13 meghalt, 23 súlyos, 3 könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár 130 ezer Ft. A Dorottya utcából 16,15-kor elindult és a Ferihegyi repülőtér pécsi, valamint szegedi repülőjáratokhoz utasokat szállító 193-as busz a baj nélkül jutott el Kőbánya-Kispestig. Útközben a vezető többször hátrafordult, valószínűleg a sebesség élvezetét jelezve. A hídra vezető kanyar végén a kocsi jobb oldali kerekei a nagy sebesség és a vezető figyelmetlensége folytán nekiütköztek a 20 cm magas járdaszegélynek. A sofőr fékezett, de ennek ellenére a kerekek 6 méteren keresztül horzsolták azt, majd az első kerék felkapott a 80 cm széles járdára. Ekkor a busz kb. 40-50 km/h sebességgel haladt. A vezető, hogy a korlátnak ütközést elkerülje hirtelen balra rántotta a kormányt, de már nem fékezett. Valószínűleg megdermedt a veszélyérzettől, így a kocsi áttért a baloldalra, áttörte a vaskorlátot és 15 métert repülve a 9 méteres magasságból leesve a vasúti töltés oldalába fúródott és bal oldalára dőlve állt meg. A vizsgálat során felmerült, hogy egy szemből érkező szgk. kényszerítette hirtelen irányváltoztatásra a buszt, ezzel okozva annak tragédiáját. Mint kiderült ennek vezetője, aki egyben az egyetlen külső szemtanú is volt, az esemény bekövetkeztekor reflexszerűen fékezett és a helyszíntől kb. 35 m-re megállt, annak előidézésében nem volt szerepe.” Az összetört Ikarus karosszériáját használták fel a T400-as csuklós trolibusz kéttengelyes pótkocsijaként. 1981. január 26-án kora hajnalban a XV. kerület, Károlyi Sándor út-Szerencs utca kereszteződésében a városközpont felé tartó 25-ös járatú BKV-busz elé lépett egy idős gyalogos. A sofőr azonnal fékezett, hogy elkerülje az elütést, ám nedves kockaköves úton a busz megcsúszott, áttért a szemközti sávba és szemből érkező másik autóbusznak ütközött. Az egyik busz vezetője (Medic Milos) a helyszínen életét vesztette, a másik jármű vezetője könnyebben sérült. Szinte hihetetlen, de az utasok közül nem sérült meg senki, ahogy az ütközést okozó gyalogos sem, aki az utolsó pillanatban visszalépett a járda felé. 1986. április 15-én, a Karinthy Frigyes út és a Budafoki út kereszteződésében összeütközött az 1449-es számú 6-os villamos és nekiment a keresztben haladó 10-es vonalon közlekedő BX 52-31 rendszámú Ikarus 280-as autóbusznak, mely a másik vágányon álló szerelvények is nekiütközött. A balesetben négyen meghaltak, többen megsérültek. A Karinthy Frigyes úti kereszteződésben történt villamos-autóbusz balesetnél egy kétéves kisgyereket hosszú percekig próbáltak újraéleszteni a mentők, de hiába. Sebesült édesanyja akkor még nem tudta, hogy kisfia már holtan fekszik a kockaköves úttesten és kérte az őt ápoló mentőorvost, hogy vigyázzanak a kicsire. Akkor életemben először, de nem utoljára remegett a kezemben a kamera. Ebben a balesetben szerepe volt az emberi figyelmetlenségnek és műszaki hibának. A tömegszerencsétlenség oka az ICS villamosok gyengeáramú hálózatának rossz állapota volt. Miután a szerelvény elindult a Petőfi híd felé a lejtő tetején található Móricz Zsigmond körtéri végállomásról, hamarosan elment az áram a felsővezetékből. Az ilyen vészhelyzetekre szolgál a biztonsági rendszer, ám az érintett szerelvényen már korábban elégett ennek akkumulátor saruja, ezért semmilyen berendezés nem üzemelt tovább, mivel az áramszünet miatt leálló motordinamó nem táplálta a gyengeáramú kört. Működésképtelenek lettek a kontaktorok, a rögzítőfék és a sínfék is. A kézifék viszont kevés volt a villamos megállítására, mivel az csak az első forgóvázra hat, így az elszabadult villamos még az ütközés után sem állt meg, hanem kigurult, egészen a Petőfi hídig. A balesetet egy konstrukciós hiba okozta, ami 1984-ben már megtörtént. Gyakran okoznak balesetet a vasúti pályát a tilos jelzés ellenére keresztező személyautók, kamionok, buszok, a gyakori szabálytalanság Pörbölyön és Mohorán is több áldozatot követelt. 1981. november 30-án GF 28-71 forgalmi rendszámú Ikarus 266-os a Hatvan-Aszód-Balassagyarmat autóbuszjárat vezetője nem vette észre az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal fénysorompóval biztosított vasúti átjáró tilos jelzését és a MÁV M47 sorozatú dízelmozdony által vontatott szerelvény elé hajtott. A buszvezető gázadással megpróbált menekülni a kereszteződésből, de a túlterhelt jármű nem gyorsult megfelelően, és az érkező vonat a jobb hátsó kerekénél lelökte a sínről. A busz szétszakadt, az utasok kizuhantak, a mozdony kisiklott, a balesetben 17-en meghaltak, 53 megsérültet. Az autóbusz vezetőjét első fokon a bíróság kilenc év fogházbüntetésre ítélte, melyet később a Legfelsőbb Bíróság nyolc és fél évre enyhített. Halmazati büntetésként a járművezetéstől örökre eltiltották. A figyelmetlenség mellett olykor más okok is növelik a baleseti kockázatot. Az akkumulátor hiánya okozott tragédiát a pörbölyi katasztrófánál, ahol tizenegy kisgyerek halt meg, mert kilopták a fénysorompóból és a vak lámpánál nem állt meg az iskolásokat szállító busz, mely vonattal ütközött. 1993. február 12-e is úgy indult, mint a többi hétköznap. a pörbölyi iskolásokat Bátaszékre szállító busz reggel hét óra húsz perckor elindult, majd a falut elhagyva letért az 55-ös főútról, hogy felvegye a nyékipusztai gyerekeket. A vasúti kereszteződésnél nem működött a fénysorompó, mert mert tíz nappal korábban kilopták belőle az akkumulátort. A sínekkel párhuzamosan haladó közútról jobbra kanyarodott a busz és megállás nélkül ráhajtott a sínekre, pont a Kiskunhalasról Bátaszékre tartó vonat elé. A nagy sebességgel érkező 200 tonnás szerelvény kettévágta a buszt, tizenegy kisiskolás életét veszítette a tragédiában, valamennyien nyolc és tizennégy év közöttiek. A vonat az ütközés után még több mint száz méteren át maga előtt tolta a roncsokat. Az influenzajárvány életeket mentett, mert csak félig volt tele a busz, a megszokott hetven iskolásgyerekből csak huszonkilencet szállított. A tizenegy gyermekáldozaton kívül sokan súlyos és életveszélyes sérülésekkel kerültek a szekszárdi és bajai kórházba, köztük a buszsofőrt, aki néhány nappal később a kórházban belehalt sérüléseibe. A KRESZ szerint ha nem működik a fénysorompó, akkor meg kell állni és meggyőződni az áthaladás biztonságosságáról. Az iskolabusz 56 éves sofőrje csak lassított, majd a közeledő vonat elé hajtott. A bíróság szerint a baleset bekövetkezéséért elsősorban a buszvezető okolható, de halála miatt vele szemben megszüntették az eljárást. A vonatvezetőt forgalomba állás előtt írásbeli figyelmeztetést kapott arról, hogy a nyékpusztai vasúti átjárónál nem működik a fénysorompó, így körültekintőbben és lassabban kell haladni. Mivel a vonat aznap késésben volt, az előírt 15 km/órás órás sebesség helyett 78-cal ment. A tárgyaláson elmondta, hogy az előírásoknak megfelelően fél kilométerrel a vasúti átjáró előtt figyelmeztető kürtjelzést használt, látta, hogy a vonattal párhuzamosan haladó autóbusz jelzi kanyarodási szándékát, de nem gondolta, hogy nem fog megállni. Leadta a második kürtjelzést, majd vészfékezett, aztán hátrafelé menekült a vezetőfülkéből. Ahogy kísérője is, akinek figyelmeztetnie kellett volna a mozdonyvezetőt az előírásokra. A Pörböly melletti fénysorompót a tragédia napján kijavította a MÁV. Három évvel később, 1996-ban a mozdonyvezetőt három év börtönre ítélték, kísérőjét felmentették. Fotók: Fortepan, Bp. Főv. Levétár BRFK helyszínelők, Boros Jenő További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!