A Traffic Technology International hasábjain megjelent interjút az Autószektor szemlézi az alábbiakban. Több mint két évtizedet töltött a járműipar, a mobilitás és a közlekedésbiztonság területén, mielőtt az útdíjszakma egyik meghatározó nemzetközi szakmai szervezetének élére került. Mark Chung fél évvel a kinevezése után arról beszélt, hogy a szervezet küldetésének középpontjába a közúti közlekedésbiztonságot állította. Az interjú az IBTTA harmadik alkalommal megrendezett éves Global Road Safety Week rendezvénysorozatának lezárása után készült, amelynek idei fókusza a vezetés közbeni figyelemelterelés volt. Chung szerint a vezetés közbeni figyelemelterelés az Egyesült Államokban a közúti balesetek és közúti halálesetek mintegy 30 százalékában játszik szerepet. „A figyelmetlen vezetés kezelhető, mégis alattomos kockázat" – fogalmazott.
Az IBTTA (International Bridge, Tunnel and Turnpike Association) a díjköteles közlekedési létesítmények tulajdonosait és üzemeltetőit, valamint az őket kiszolgáló vállalkozásokat fogja össze világszerte. A szervezetet 1932-ben, a nagy gazdasági világválság mélypontján alapították American Toll Bridge Association néven, mindössze 36 taggal, a díjköteles hidak üzemeltetőinek szakmai közösségeként. Mára több mint 25 országban, hat kontinensen vannak tagjai, tevékenységének gerincét pedig az érdekképviselet, a szakmai iránymutatás és a képzés adja. A tagszervezetek díjköteles hidakat, alagutakat és autópályákat üzemeltetnek, és a szervezet célja szerint a használatarányos, felhasználói befizetéseken alapuló közlekedésfinanszírozás korszerű megoldásait terjesztik. Az IBTTA emellett rendszeres konferenciákat, online előadásokat és szakmai fórumokat szervez, iparági adatokat gyűjt az útdíjszedésről, és képviseli az ágazat érdekeit a döntéshozóknál.
A szervezet a hidak, alagutak és díjköteles autópályák tulajdonosait és üzemeltetőit, valamint az őket kiszolgáló vállalkozásokat fogja össze világszerte. Tevékenységének súlypontja hagyományosan az útdíjszedés és az infrastruktúra finanszírozása volt, most azonban a közlekedésbiztonság vált a szervezet önmeghatározásának egyik sarokpontjává. Chung pályafutása korábban a Ford Motor Companyhoz, valamint az amerikai National Safety Councilhoz kötődött.
A díjköteles úthálózat üzemeltetői egyre több technológiát vetnek be a balesetek megelőzésére és a forgalom biztonságos áramlásának fenntartására. (Forrás: AI generált illusztráció)
A figyelemelterelés elleni fellépés egy tágabb, egész évben futó közlekedésbiztonsági program része, amelyben idén a figyelmetlen vezetés kapott hangsúlyt, de a szervezet elkötelezettsége Chung szerint állandó marad, függetlenül attól, hogy a következő években melyik téma kerül előtérbe. Inspirációként a szakember az amerikai közlekedési minisztérium által az elmúlt években átvett Safe System Approach, vagyis „biztonságos rendszer" szemléletet említette, amely abból indul ki, hogy az emberek hibázni fognak, ezért az infrastruktúrát úgy kell megtervezni, hogy felfogja ezeket a hibákat. Az útdíjköteles utak üzemeltetői érvelése szerint különösen alkalmasak arra, hogy megépítsék ezt a védőhálót, hiszen naponta több millió járművezető halad át a hálózatukon.
Chung szerint az üzemeltetők számos eszközzel rendelkeznek, a változtatható jelzésképű tábláktól és a hálózatba kapcsolt infrastruktúrától az intelligensebb munkaterületeken át a balesetekre és forgalmi zavarokra adott gyorsabb, korszerűbb reagálásig. Ezeket az eszközöket egyre inkább az adatok működtetik. A vezető kiemelte a mesterséges intelligenciára épülő incidensészlelést és a valós idejű forgalomelemzést mint olyan területeket, amelyekbe az üzemeltetők egyre többet fektetnek. Példaként a Pennsylvania állami díjköteles autópálya (Pennsylvania Turnpike) rendszerét hozta fel, amely felismeri a megállt vagy lassan haladó járműveket, és figyelmezteti a közeledő autósokat, különösen a munkaterületeken.
Chung feladatköre azonban túlmutat a közlekedésbiztonságon. Saját elmondása szerint az vonzotta a szervezethez, hogy itt nagyban, sokakat érintően tehet le valamit az asztalra. Egy olyan ágazatot látott, amely fordulóponthoz érkezett: az infrastruktúra iránti igények nőnek, a bevált finanszírozási módszerek egyre nehezebben tartják el a rendszert , ugyanakkor valódi lehetőség nyílik arra, hogy újragondolják, miként fizetünk az utak használatáért, és hogyan tartják karban azokat. Meggyőződése, hogy ha ezt jól csinálják, egyszerre lehet biztonságosabb és kiszámíthatóbb közlekedést kínálni, valamint hatékonyabban gazdálkodni a rendelkezésre álló forrásokkal.
Chung a jövő autójában jóval többet lát puszta közlekedési eszköznél. Úgy fogalmazott, hogy maga a jármű egyfajta „bankkártyaként" fog működni: elég majd beülni és elindulni, a fizetés pedig magától megtörténik a háttérben, legyen szó egy útszakasz díjáról vagy bármilyen más szolgáltatásról. A gondolat egy washingtoni szakmai vacsorán fogalmazódott meg benne, ahol az önvezető járműipar jeles képviselői is ott voltak. A jelenlévők szerint az önvezető autók minden korábbinál felkészültebben érkeznek majd a fizetésre: az útdíjtól a parkoláson át akár egy kávé áráig mindent képesek lesznek maguktól rendezni. Chung szerint minél közelebb kerülünk az önvezető autók elterjedéséhez, annál inkább összekapcsolódnak egymással a járművek és a rendszerek, és ez teszi majd lehetővé, hogy a fizetés az egész közlekedésben gyorsan és zökkenőmentesen működjön. Példaként egy észak-karolinai kísérleti projektet említett, amely járműgyártókat, a Mastercardot és technológiai cégeket fogott össze annak bemutatására, hogy ez a modell a gyakorlatban is működőképes.
Ez a fejlődés Chung érvelése szerint a lakossági elfogadottság kulcsa is. Ha az úthasználatért való fizetés éppolyan zökkenőmentessé válik, mint bármely más tranzakció, akkor Chung szerint nőhet a használatarányos díjfizetés elfogadottsága, és a jogalkotási bevezetés is könnyebbé válhat. A szakembert kellemesen meglepte az is, hogy ebben az iparágban a szereplők inkább összefognak, mintsem versengenek. Mint mondta, a Fordnál töltött évei alatt azt tapasztalta, hogy a biztonság a gyártók közötti verseny egyik terepe volt, az útdíjas ágazatban viszont a verseny előtti, közös alapnak tekintik, amelyen mindenki együtt dolgozik a biztonságosabb és megbízhatóbb utakért.
Miért érdekes mindez Magyarország számára?
A hazai olvasó számára több ponton is beszédes a kép. Magyarországon a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek a HU-GO elektronikus, megtett úttal arányos útdíjrendszerben fizetnek az úthasználatért, a személygépkocsikra pedig az e-matricás rendszer vonatkozik, így a „jármű mint fizetési platform" jövőképe itthon is felveti a kérdést, milyen irányba fejlődhet a díjfizetés a következő évtizedben. A figyelmetlen vezetés problémája szintén ismerős: a hazai közlekedésbiztonsági kampányok évek óta a volán mögötti mobilhasználatot állítják középpontba, hasonló logikával, mint a most bemutatott nemzetközi kezdeményezés. A mesterséges intelligenciára épülő incidensészlelés pedig nem csupán elméleti lehetőség, hiszen a hazai gyorsforgalmi hálózaton is megjelentek a hasonló, prediktív irányba mutató megoldások. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek a párhuzamok szerkesztőségi értelmezések, nem pedig a szervezet által megfogalmazott állítások a magyar piacra vonatkozóan.
A témához kapcsolódóan érdemes felidézni néhány korábbi elemzésünket. A figyelmetlen vezetés súlyosbodó kockázatáról friss amerikai adatok tükrében írtunk: Forrás: Kutatás: Növekszik a telefonhasználat gyakorisága gyorshajtás közben. A mesterséges intelligenciára épülő, baleset előtti riasztás hazai megjelenéséről itt olvashat bővebben: Forrás: Már a baleset előtt riaszt az MI az autópályán. Az útdíjszedés és a mesterséges intelligencia találkozásáról, valamint annak magyar relevanciájáról pedig ebben a cikkben számoltunk be: Forrás: AI-ujjlenyomat az útdíjcsalók ellen – a Kapsch megoldása mindent lát, amit a kamera nem.
Fogalomtár
IBTTA (International Bridge, Tunnel and Turnpike Association): A hidak, alagutak és díjköteles autópályák tulajdonosait és üzemeltetőit világszerte összefogó nemzetközi szakmai szövetség. „Biztonságos rendszer" szemlélet (Safe System Approach): Közlekedésbiztonsági megközelítés, amely abból indul ki, hogy az emberek elkerülhetetlenül hibáznak, ezért az úthálózatot és a szabályozást úgy kell kialakítani, hogy a hibák ne vezessenek halálos vagy súlyos következményekhez. Használatarányos útdíj (road user charging): Olyan díjfizetési modell, amelyben a járművezető a ténylegesen megtett úttal vagy az igénybe vett útszakaszokkal arányosan fizet, szemben az egységes matricás vagy adóalapú finanszírozással.
Forrás
Forrás: Traffic Technology Today, 2026. augusztus. Az írás alapja eredetileg a Traffic Technology International 2026. július–augusztusi számában jelent meg. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.