Óriási baleset miatt pályazár az M1-es sztrádán

2026.09.09.
A közlemény szerint két személyautó és egy kamion ütközött az autópálya Hegyeshalom felé vezető oldalán. Az egyik autó az árokban állt meg, a másik és a kamion két sávot elfoglalt, az országhatár felé vezető oldalon átmenetileg teljes útlezárás volt - ismertették. A három járműben négy ember utazott. Az Útinform közlése szerint a torlódás meghaladta a három kilométert. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Ha 50 eurós bankjegyet talál a szélvédőn, hívja a rendőrséget!

2026.09.09.
Az Autószektor több alkalommal is foglalkozott már különböző lopási technikákkal és hívta fel a figyelmet a legújabb bűnözési trendekre. A műanyag palackos, a pénzérmés, a macskás és a koszos kabátos trükkök után ezúttal az 50 eurós bankjegy módszere az aktualitás. Egy új és rendkívül ravasz bűnözési módszer tartja lázban az autósokat. Az olaszoknál, a franciáknál, a spanyoloknál és a hollandoknál komoly riasztást adtak ki a bűnüldöző szervek, mert a nagy bevásárlóközpontok, autópálya-pihenők és vasútállomások parkolóiban megszaporodtak az autólopásos és az autókból értékeket elrabló esetek. A módszer anatómiája: a bűnözők egy 50 eurós bankjegyet (természetesen nem igazit) raknak a szélvédőre, az ablaktörlő lapátok alá.  Amikor a sofőr visszatér az autójához, sokszor a telefonjába mélyedve, egyáltalán nem figyelve a környezetére, beül, elindítja a motort és csak ezután veszi észre a bankjegyet. Az automatikus reakció az, hogy a sofőr – gyakran benne hagyva a kulcsot a gyújtásban és nyitva hagyva az ajtót – kipattan, hogy megszerezze a „talált pénzt”. Ekkor, a közelben rejtőzködő bűnözők azonnal akcióba lépnek. Ha a motor jár, magát az autót kötik el. Ha a sofőr leállította a motort, de az ajtót nyitva hagyta, akkor a táskáját, okostelefonját, pénztárcáját emelik el, majd elmenekülnek. A rendőrség nyomatékosan arra kéri a lakosságot, hogy ne üljenek fel az ehhez hasonló átveréseknek. Ne szálljon ki: ha már bent ül az autóban és észreveszi a pénzt, semmiképpen ne hagyja el az utasteret. Hajtson el a helyszínről: hagyja el a parkolót és csak egy biztonságos, forgalmas, jól megvilágított helyen álljon meg ellenőrizni a szélvédőt. Zárja be az ajtót: ha kiszállsz a járműből, akár csak egy pillanatra is, húzza fel az ablakokat, állítsa le a motort és zárja be az ajtókat. A szélvédőn lévő bankjegy csak egy a lehetséges csalik közül, A figyelem és az elővigyázatosság továbbra is a legjobb védelem. Forrás: tg24.sky.it  

A kínaiak nem estek kétségbe, így játsszák ki az európai vámokat

2026.09.09.
Az Európai Unió 2024-ben azért vetett ki pótlólagos vámokat a Kínában gyártott elektromos autókra, hogy ellensúlyozza azokat az állami támogatásokat, amelyek Brüsszel szerint torzították a versenyt. A logika egyszerű volt: ha a kínai elektromos autók drágábban jutnak be az uniós piacra, csökken az árversenyelőnyük, az európai gyártók pedig időt nyernek a felzárkózásra. Két évvel később azonban már látszik, hogy a vámok nem állították meg a kínai terjeszkedést – inkább megváltoztatták annak formáját. Így kerüli meg Kína az európai vámokat Az intézkedésnek kézzelfogható hatása volt. A Transport & Environment (T&E) 2026 júliusában közzétett elemzése szerint a Kínában gyártott tisztán elektromos autók részesedése az EU BEV-piacán (Battery Electric Vehicle = akkumulátoros elektromos jármű vagy egyszerűbben tisztán elektromos autó) a 2024-ben elért 22 százalékos csúcsról 2026 első negyedévére 17 százalékra csökkent. Ebben azonban jelentős szerepet játszott, hogy több nyugati gyártó – például a Tesla, a BMW és a Volvo – Kínából Európába helyezte át egyes modelljeinek termelését. Vagyis a vámok valóban visszafogták a kínai gyártású autók részarányát, de sokkal kevésbé fékezték magukat a kínai márkákat. A különbség kulcsfontosságú. Ugyanez az elemzés azt mutatja, hogy a kínai márkák egyre nagyobb részt hasítanak ki a Kínából érkező elektromosautó-importból, miközben gyorsan alkalmazkodnak a különböző vámtételekhez. Az SAIC-ra 35,3 százalékos, a BYD-ra 17 százalékos végleges kiegyenlítő vám vonatkozik, a Geely esetében 18,8 százalék az uniós többletteher. A BYD ennek ellenére több mint megduplázta uniós BEV-importját a T&E szerint, miközben az SAIC magasabb vámterhe mellett látványosabb visszaesést szenvedett el. A kínai gyártók válasza azonban nem egyszerűen az, hogy lenyelik a vámot. Sokkal inkább átalakítják európai stratégiájukat. Az egyik út a plug-in hibridek felé vezet: a Transport & Environment szerint a kínai márkák részesedése az EU PHEV-piacán a 2024-es 3 százalékról 2026-ra 13 százalékra nőtt, miközben a Kínából importált plug-in hibridekre nem ugyanaz a pótlólagos vámrendszer vonatkozik, mint a tisztán elektromos modellekre. A másik, hosszabb távon még fontosabb stratégia azonban a lokalizáció: ha drága Kínából autót exportálni, akkor Európában kell legyártani. Erre Magyarország az egyik legfontosabb példa. A BYD szegedi üzeme éppen azt a modellt testesíti meg, amelyben egy kínai gyártó nem importőrként, hanem európai termelőként jelenik meg. A BYD első magyarországi üzeme 2026 negyedik negyedévében kezdheti meg működését, miközben a vállalat már egy második európai gyártóhelyről is tárgyal. A lehetséges célpontok között Spanyolország és Franciaország szerepel. A folyamat azonban nem áll meg a saját gyáraknál. A kínai és európai vállalatok közötti együttműködések egyre szorosabbak. A Stellantis és a Leapmotor májusban jelentette be partnerségének további mélyítését: a tervek szerint a Leapmotor B10 gyártása akár már 2026-ban elindulhat a Stellantis zaragozai üzemében, később pedig egy új Opel C-SUV is ugyanazon a helyszínen készülhet. Ennél is érdekesebb, hogy az európai Opel kínai Leapmotor-ökoszisztémából származó komponenseket is használhatna, miközben a két vállalat közös beszerzési rendszert építene ki. Ez már jóval több egyszerű európai összeszerelésnél. A kínai gyártók technológiát, beszállítókat és termékfejlesztési logikát is hoznak magukkal. A Stellantis és a Leapmotor közös modellje jól mutatja, hogyan mosódhat el a határ a „kínai” és az „európai” autó között: az autó Európában készülhet, európai márkajelzést viselhet, miközben kulcsfontosságú komponensei vagy technológiai megoldásai egy kínai ökoszisztémából érkeznek. A folyamat mögött erős gazdasági kényszer is áll. Kínában hatalmas gyártókapacitás épült ki, a belföldi piacon pedig brutális árverseny alakult ki. A kínai gyártóknak ezért egyre fontosabb az export és a külföldi termelés. A T&E számításai szerint a kínai autógyártók 2025-ben már körülbelül egymillió autót exportáltak évente, ennek mintegy 30 százaléka Európába került. Ugyanakkor a szervezet tíz olyan új termelőüzemet azonosított, amelyet kínai vállalatok jelentettek be az EU 2023-as szubvenciós vizsgálatának megindítása óta. Visszanyalt a „vámfagyi” A vámok tehát paradox módon részben éppen azt gyorsítják fel, amitől Európa tartott: a kínai autóipari jelenlét mélyebb beágyazódását a kontinensen. A különbség az, hogy az autók egyre kevésbé hajókon érkeznek majd Kínából, és egyre nagyobb arányban európai gyártósorokról gördülnek le. Ez munkahelyeket és beruházást hozhat, de új iparpolitikai kérdést is teremt: mennyi marad Európában a hozzáadott értékből? A T&E arra figyelmeztet, hogy az európai lokalizáció önmagában még nem feltétlenül jelenti az európai technológiai önállóság erősödését. A kínai akkumulátorimport értéke 2020 és 2025 között mintegy hétszeresére, közel 30 milliárd dollárra nőtt, miközben az EU-ban gyártott akkumulátorok kevesebb mint negyedét adják európai tulajdonú vállalatok. Kína tehát akkor is megőrizheti jelentős értékláncbeli pozícióját, ha maguk az autók már Európában készülnek. Magyarország számára ezért a BYD szegedi beruházását sem érdemes kizárólag a legyártott autók számában mérni. Sokkal fontosabb kérdés, hogy mennyi magyar és európai beszállító kerül be a termelési láncba, milyen kutatás-fejlesztési feladatok települnek ide, hol fejlesztik a szoftvert és az akkumulátortechnológiát, illetve mekkora hozzáadott érték marad az országban. Ha a magyar üzem elsősorban összeszerelő bázissá válik, annak más a gazdasági jelentősége, mint ha mérnöki, fejlesztési és beszállítói ökoszisztéma is épül köré. Európa valódi kihívása ezért nem egyszerűen a kínai autók feltartóztatása. Az a kérdés, képes-e úgy bevonni a kínai tőkét és technológiát, hogy közben saját ipari képességeit is erősítse. A vámok rövid távon mérsékelték a Kínában gyártott elektromos autók térnyerését, de nem fordították vissza a kínai márkák európai előretörését. A gyártók alkalmazkodtak: plug-in hibridekkel, európai üzemekkel és helyi partnerségekkel léptek tovább.  

Ezek a legnépszerűbb új autók Ausztriában

2026.09.09.
Augusztusban 21 788 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Ausztriában, ami 1,6 százalékos növekedés éves összevetésben. A bővülés ugyanakkor elmaradt a korábbi hónapokétól: júniusban 22,9 százalékos, júliusban pedig 3,8 százalékos emelkedést mértek. Az év első nyolc hónapjában 212 140 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Ausztriában, 12,0 százalékkal, 22 770-nel többet, mint egy évvel korábban. Az új autók kétharmada már alternatív hajtású. Január és augusztus között 140 793 ilyen személygépkocsit helyeztek forgalomba, 24,4 százalékkal többet, mint a tavalyi azonos időszakban. Az alternatív hajtású autók aránya 66,4 százalékra nőtt, miközben a hagyományos belső égésű motorral szerelt személyautóké 33,6 százalékra csökkent. A tisztán elektromos autók forgalomba helyezése 31,1 százalékkal, 53 449-re emelkedett január és augusztus között, míg a benzin-hibrideké 26,7 százalékkal, 78 648-ra nőtt. A dízel-hibridek száma 16,2 százalékkal, 8694-re csökkent. A hagyományos hajtású személyautók forgalomba helyezése összességében 6,3 százalékkal, 71 347-re mérséklődött. Augusztusban különösen erőteljesen nőtt a tisztán elektromos autók iránti kereslet: 6316 ilyen járművet helyeztek forgalomba, 46,4 százalékkal, 2002-vel többet, mint egy évvel korábban. A benzin-hibridek száma 4,9 százalékkal, 8081-re nőtt, miközben a dízel-hibrideké 39,6 százalékkal, 765-re esett. A benzines autók regisztrációja 14,6 százalékkal, 4873-ra, a dízeleké pedig 28,7 százalékkal, 1753-ra csökkent. A márkák közül január és augusztus között a Volkswagen állt az első helyen 13,6 százalékos részesedéssel, a Skoda 10,8, a BMW 6,5, az Audi pedig 6,3 százalékos részesedést ért el. A kínai BYD 68,4 százalékos növekedéssel a legdinamikusabban bővülő márka volt, igaz, alacsony bázisról indult. A Seat 15,1, a Mercedes 13,7, az Audi 12,4, a Skoda 12,2, a Volkswagen pedig 8,2 százalékkal növelte ausztriai forgalomba helyezéseit. Csökkent ugyanakkor a Dacia (15,3 százalékkal), a Cupra (4,6 százalékkal), a Toyota (1,3 százalékkal) és a BMW (0,2 százalékkal) újautó-regisztrációja. A teljes osztrák járműpiacon január és augusztus között 291 599 járművet helyeztek forgalomba, 12,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tehergépkocsik közül a könnyű, N1 kategóriában 18,3 százalékos növekedést mértek, míg az N2 kategóriában 25,5 százalékos visszaesést regisztráltak. A mezőgazdasági és erdészeti vontatók forgalomba helyezése 13,7 százalékkal, a nyerges vontatóké 11,6 százalékkal nőtt. A kétkerekűek piacán is bővülés volt: a segédmotor-kerékpárok új regisztrációja 14,9 százalékkal, 8220-ra, a motorkerékpároké pedig 9,8 százalékkal, 30 336-ra emelkedett. MTI   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    
Címkék: 

Extrém tesztnek vetették alá a BYD prémiumját, és nagyon jól bírta

2026.09.09.
A vállalat tájékoztatása szerint a tisztán elektromos hajtású Yangwang U7 sorozatgyártású változata 8 nap, 19 óra és 58 perc alatt teljesített 30 000 kilométert, miközben az akkumulátor kapacitása a teszt végére csupán 1,3 százalékkal csökkent. Az eredmény azért keltett figyelmet a kínai autóiparban, mert a vizsgálat során a járművet extrém terhelésnek tették ki: több mint 350 villámtöltési ciklust hajtottak végre, miközben a szedán folyamatosan 240 km/órás sebességgel haladt. A Yangwang U7 jelenleg a BYD egyik legdrágább és legfejlettebb modellje. A luxusszedán volt az első olyan típus, amely a gyártó második generációs Blade Battery 2.0 akkumulátortechnológiáját kapta meg. A vállalat tájékoztatása szerint a rekordkísérletben részt vevő autó nem speciálisan előkészített prototípus vagy versenycélokra átalakított jármű volt, hanem egy kereskedésből véletlenszerűen kiválasztott sorozatgyártású példány. A teszt helyszíne a dél-kínai Nanning városa volt, ahol a vizsgálat idején a levegő hőmérséklete jórészt meghaladta a 36 Celsius-fokot, a relatív páratartalom pedig elérte a 80 százalékot. Az autó légkondicionáló berendezése végig 24 Celsius-fokra volt beállítva. Az tesztet feltehetően próbapadon végezték el, de ez nem derül ki a híradásokból. Az U7 piacra dobása előtti vizsgálatokon 758 tesztjármű vett részt, amelyek együttesen több mint 10,49 millió kilométert tettek meg különböző közúti és tesztkörülmények között.  Kínában egyre szigorúbb követelményeket támasztanak az autógyártókkal szemben a megbízhatósági vizsgálatok területén. A szaktárca januárban olyan módosításokat jelentett be, amelyek 2027. január 1-jétől legalább 30 ezer kilométeres megbízhatósági teszt teljesítését írják elő a hagyományos személyautók, autóbuszok és tehergépkocsik számára. Társadalmi egyeztetésre bocsátották az újenergiás - tisztán elektromos, plug-in hibrid és hidrogén üzemanyagcellás - járművek vizsgálatára vonatkozó szabványok módosítását is, amelyek ugyancsak legalább 30 ezer kilométeres tartóssági tesztet írnának elő. A Yangwang egyelőre rétegpiaci márkának számít, havonta csak néhány százat adnak el a modelljeiből (júliusban 485 talált gazdára). A BYD számára azonban a márka stratégiai jelentőségű, mivel ezen keresztül mutatja be legfejlettebb technológiáit.  
Címkék: 

Versenyszabályok miatt "szarvazták fel" a 320-as tempóra képes GR GT-t

2026.09.09.
Versenyautók esetében néhány centiméter sokat ér, különösen akkor, ha a szabályok pontosan meghatározzák, mit hová lehet tenni. A közúti Toyota GR GT hátulján ezért található egy első pillantásra nehezen értelmezhető részlet: a rendszámtábla fölött két kis „szarvacska” nyúlik hátrafelé. Az utcai autón semmi szükség nem lenne rájuk, a vele párhuzamosan fejlesztett GR GT3 versenyautónak azonban nagyon hasznosak. Az FIA GT3-as szabályai korlátozzák, milyen messze kerülhet hátra a versenyautó hátsó szárnya: annak helyzetét a karosszéria leghátsó pontjához kötik. A Toyota mérnökei ezért egyszerű, de ötletes megoldást választottak. Meghosszabbították a rendszámtartó környékét, így a közúti példányokon a rendszámtáblát megvilágító fényeket tartalmazó két apró nyúlvány hivatalosan a karosszéria részének számít. A GR GT3 szárnyát ennek köszönhetően néhány centiméterrel hátrébb lehet elhelyezni. A különbség kicsinek tűnik, aerodinamikai szempontból azonban nem az. Minél távolabb kerül a hátsó szárny, annál nagyobb erőkarral hat az autóra. Vagyis ugyanakkora leszorítóerő hátrébb helyezett támadásponttal nagyobb nyomatékot fejt ki az autóra, így erősebben befolyásolja annak aerodinamikai egyensúlyát. A mérnökök így a szabályok megsértése nélkül jutottak plusz mozgástérhez a GT3-as versenyváltozat beállításánál. Nem először értelmezi kreatívan a szabályokat a Toyota. A Le Mans-i GT-One korában a szabály előírta a csomagteret, amelyben elfér egy bőrönd. A Toyota az üres üzemanyagtartályra mutatva azzal érvelt, hogy erre a célra éppen megfelel – az ellenőrök pedig elfogadták. A Celica GT-Four ST205 homologizációs utcai változatába pedig olyan alkatrészeket is beépítettek, mint a turbó anti-lag rendszerének csövezése és az intercooler vízpermetezője. A közúti változatban ugyan nem működtek, de mivel ott voltak, a versenyváltozatban szabályosan használhatták őket. A szarvacskás trükk azért érdekes, mert a GR GT és a GR GT3 nem két, egymásra csak külsőleg hasonlító autó. A Toyota a kezdetektől együtt fejlesztette őket, a Laguna Secában tartott augusztusi bemutatón pedig az is kiderült, hogy a versenyautó alkatrészeinek 80 százaléka közös az utcai változatéval. Ezért került ennyire versenyspecifikus részlet a közúti GR GT-re. Maga az utcai autó nem hagyományos gran turismo. A Toyota „közútra épített versenyautóként” határozza meg, és már a karosszéria kialakításakor megfordította a megszokott fejlesztési sorrendet. Először az elérni kívánt aerodinamikai tulajdonságokat határozták meg, és ezekhez igazították a formai elemeket. A munkában a Toyota WEC-programjában tapasztalatot szerzett aerodinamikai mérnökök is részt vettek. A technika méltó mindehhez. A GR GT a Toyota első teljesen alumínium karosszériavázát kapja, a tömeg 1750 kilogramm alatt marad. Az első tengely mögött új fejlesztésű, négyliteres, biturbó V8-as dolgozik, amelyhez villanymotor társul. A rendszer fejlesztési célértéke legalább 650 lóerő és 850 Nm, a nyolcfokozatú automata váltót pedig a differenciálművel és a villanymotorral együtt hátul helyezték el. Mindez hozzájárul a 45:55 arányú első-hátsó tömegeloszláshoz. A végsebesség célértéke meghaladja a 320 km/órát. A GR GT3 ugyanerre az alumínium alapstruktúrára és négyliteres biturbó V8-asra épül, de már az FIA előírásainak megfelelő, valódi versenyautó. A két modell fejlesztése jelenleg is tart, piaci bevezetésüket 2027-re tervezi a Toyota. A hátul kilógó két kis szarv több különös formai elemnél. Ritka és látványos példa arra, hogy egy közúti autó részletét nem a divat vagy a dizájn, hanem a versenyszabály alakítja. A Toyota GR GT hátulján a rendszámtábla fölött két jelentéktelennek tűnő nyúlvány mered ki a karosszériából. Nem formatervezési hóbort: a Toyota azért tette oda őket, hogy a GT3-as versenyautó hatalmas hátsó szárnya néhány centivel hátrébb kerülhessen. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  
Címkék: 

Ilyen magyar kocsikat vettünk

2026.09.09.
Ebben a mezőnyben az Év Magyar Autója 2026 versenyben közönségdíjas Suzuki S-Cross az első, a kompakt autó mögött második a szintén esztergomi Vitara. Szépen fogy a hazai piacon az Év Magyar Autója 2026 díjas magyar BMW, a Debrecenben gyártott iX3, amelynek immár elérhető az olcsóbb, kisebb teljesítményű, csakis hátul hajtó változata. Megkezdődött Kecskeméten az elektromos C-osztály gyártása, már rendelhető hazánkban a modell, amelyet az importőr és a hazai gyár az Év Magyar Autója 2027 fődíjára jelölte. Az idén forgalomba helyezett 426 nagy busz több mint fele magyar gyártmány (235 Kravtex KRX-2007/46-E Credobus Econell 12 Next, 24 BYD K11U, 10 BYD B12E03, illetve 8 BYD K9UD.  Top 8 magyar autó 2026 (I-VIII. hónap) 1. Suzuki S-Cross 4036 autó 2. Suzuki Vitara 3261 3. Audi Q3/Sportback – 379 4. BMW iX3 - 367 5. Cupra Terramar 284 6. Mercedes-Benz GLB 160 7. Mercedes-Benz A-osztály/AMG 48 8. Mercedes-Benz EQB 9 (forrás: Datahouse)  
Címkék: 

Kisebb fogyasztás, nagyobb teljesítmény: a karburátortól a befecskendezésig

2026.09.09.
Forrás: Bosch A Bosch mérnökei már az 1930-as évek elején fejleszteni kezdték a benzinbefecskendezést, méghozzá repülőgépmotorok számára. A céljuk a nagyobb teljesítmény és a megbízhatóbb üzemanyag-ellátás volt. A technológia 1937-ben került sorozatgyártásba a repülőgépiparban. A befecskendező rendszerek megjelenése hatalmas előrelépés volt minden járműkategóriában A második világháború után azonban a német légijárműipar gyakorlatilag megszűnt. A Bosch mérnökei ezért új alkalmazási területeket találtak az akkor még drága és összetett technológiának. Így került képbe az autóipar. Nem volt teljesen új a gondolat. A Bosch már az 1920-as években is kísérletezett autóipari benzinbefecskendezéssel, de az első próbálkozások nem jártak sikerrel. Az 1950-es évek elején azonban megváltozott a helyzet. Kis autó, nagy ötlet 1951-ben a Bosch közvetlen benzinbefecskendező rendszere egy apró, kétütemű erőforrással szerelt Gutbrod Superior modellben jelent meg. A fejlesztés nem csupán a teljesítmény növeléséről szólt. A befecskendezésnek köszönhetően a motor takarékosabban is működött: a karburátoros változathoz képest akár 20 százalékkal csökkent a fogyasztás. Forrás: Bosch A Gutbrod kevesek számára ismerős, viszont a következő modell már valódi legendává vált. Az 1954-ben bemutatkozott Mercedes-Benz 300 SL Gullwing máig legendás az autóiparban. A sirályszárnyas sportautó háromliteres motorja 215 lóerőt teljesített, a Bosch benzinbefecskendező rendszere pedig ennek a teljesítménynek az egyik fontos technikai alapját jelentette. A Bosch 1954 decemberétől gyártotta a 300 SL-hez szükséges alkatrészeket. A technológia működőképessége ezzel bizonyítást nyert. A széles körű elterjedéshez azonban még egy újabb áttörésre volt szükség. Amikor az elektronika a motortérbe került A hatvanas években az autóipar még meglehetősen óvatosan tekintett az elektronikára. A mechanika, a hidraulika és a pneumatikus rendszerek jelentették a megszokott és megbízható technológiát. Egy elektronikus rendszer alkalmazása az autóban sok mérnök számára túl merész ötletnek tűnt. Egy 12 hengeres erőforrásnál mechanikusan már nagyon nehéz volt megoldani a befecskendező-rendszer működését Az ilyen motoroknál az elektronikus vezérlés komoly minőségbeli ugrást eredményezett A Bosch azonban nem adta fel. 1959-ben Heinrich Knapp mérnök-fizikus már felvázolta egy elektronikus benzinbefecskendező rendszer működését. A fejlesztéshez egy Mercedes-Benz 300 SL-t is átalakítottak tesztautóvá. A projektet annyira bizalmasan kezelték, hogy amikor a jármű szervizbe került, a karburátort visszaszerelték, nehogy bárki rájöjjön, min dolgoznak a Bosch mérnökei. 1967. szeptember 14-én aztán eljött a nagy pillanat: a Bosch a Frankfurti Autószalonon bemutatta az elektronikus vezérlésű Jetronic rendszert. Forrás: Bosch A környezet védelme hozta meg az áttörést A Jetronic eleinte még korántsem számított tömegterméknek. Az első, Németországban kínált Jetronic befecskendező rendszerrel szerelt Volkswagen 1600 esetében a jármű 6000 márkás alapárára jelentős felárat kellett fizeni. Tehát közel 600 márkát kellett kifizetnie annak, aki befecskendező rendszerrel szerelt modellt szeretett volna. A technológia azonban már ekkor bizonyította előnyeit: javította a motor működését, csökkentette a fogyasztást, és lehetőséget teremtett a teljesítmény növelésére is, ami abban a korban hatalmas ellentmondásnak számított. Az igazi áttörést végül a szigorodó környezetvédelmi előírások hozták el. A hagyományos karburátorokkal egyre nehezebb volt megfelelni az új emissziós követelményeknek. Az elektronikus befecskendezés viszont pontosan szabályozható volt, így kiválóan együtt tudott működni a katalizátorral és a később megjelenő lambdaszondával. 1973-ban megszületett a K-Jetronic és az L-Jetronic, 1979-ben pedig a Bosch bemutatta a Motronic digitális motorvezérlőt, amely már a befecskendezés és a gyújtás vezérlését is egyesítette. Innen indult az autóelektronika Forrás: Bosch A benzinbefecskendezés története így jóval többről szól, mint arról, hogyan jut el a megfelelő mennyiségű üzemanyag a motorba. A Jetronic tulajdonképpen utat nyitott az autóelektronika széleskörű alkalmazásának. A motorvezérlés után egyre több elektronikus rendszer jelent meg a járművekben: az elektronikus blokkolásgátló (ABS), a légzsákvezérlés, a különböző vezetéstámogató rendszerek és számos kényelmi funkció. A Jetronic nélkül az autóelektronika fejlődése aligha tartana ott, ahol ma tart. Egy jó ötletnek nem mindig azonnal találjuk meg a megfelelő helyét, ugyanakkor, ha kitartóan fejlesztjük, könnyen lehet, hogy végül egy egész iparágat változtat meg. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Egyre több a rollerbaleset, mégis kevesebben kötnek biztosítást

2026.09.09.
Fotó: police.hu Jelentősen nőtt a motoros rolleresek által okozott balesetek száma Magyarországon. A legfrissebb hivatalos számok szerint az év első hónapjában 282 olyan személysérüléses közúti baleset történt, amelyet motoros rollerrel közlekedő okozott. Ez éves összevetésben 61 százalékos emelkedést jelent, 2024 azonos időszakához képest pedig már 152 százalékos a növekedés. A balesetek számának emelkedése ellenére idén valamelyest csökkent a rollerekre kötött kötelező biztosítások iránti kereslet. 2026-ban szeptember elejéig több mint 5500 ilyen szerződést kötöttek a Netrisknél, szemben az előző év azonos időszakában regisztrált 5800-al, ami 5,2 százalékos visszaesést jelent éves szinten. A kötelező rollerbiztosítás 2024 júliusi bevezetése óta pedig meghaladta a 19 ezret a szerződések száma a Netrisknél. „A kevesebb biztosításkötés oka kettős, egyrészt, akik a 2024-es bevezetéskor megkötötték, nem feltétlenül váltanak, másrészt pedig azt látjuk, hogy a biztosítási kötelezettség ismertsége továbbra is alacsony. Azaz még mindig sok érintett rolleres nincs tisztában vele, hogy szükség lenne kötelező biztosításra. A baleseti adatok és az okozott anyagi kár is azt mutatja, hogy a rollerezés, ezen belül is a jelentős végsebességű elektromos rollerek használata komoly felelősséggel jár” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője. Besnyő Márton szerint a rollerekre között kötelező biztosítások szerepe most még inkább fókuszba kerülhet, ugyanis a rolleres közlekedés szabályozásáról a következő időszakban dönthetnek. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium szeptember 9-ig várta a válaszokat közlekedésbiztonsági kérdőívére, amely külön foglalkozik az elektromos rollerek használatával. Egyelőre nincs végleges döntés, azokról majd a kérdőív kiértékelése és az esetleges új előírás- vagy jogszabály-módosítási tervezetek megjelenése után kerülhet sor. Az mindenesetre biztos, hogy az elektromos rollerek használata a baleseti statisztikák szerint egyre komolyabb kockázatot jelenthetnek, emiatt különösen fontos a biztosítási védelem A szakember kiemelte azt is, hogy érdemes résen lenni, mert az elektromos rollerekre köthető kötelező felelősségbiztosítási díjak között jelentős különbségek lehetnek. A Netrisk adatai szerint az átlagos éves díj idén 8400 forint volt, ami közel 28 százalékkal több az egy évvel korábbi 6500 forintnál. A díjnövekedés részben a balesetek magasabb számával magyarázható, azaz a biztosítók komolyabb kockázatot látnak a rollerek használatában.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Olyan minősítést kapott a Honda, amit még egy járműgyártó sem

2026.09.09.
Fotó: Honda Ezt a mérföldkőnek számító eredményt szeptemberben, az olaszországi Autodromo Nazionale Monza versenypályán, az FIA Forma–1-es Olasz Nagydíj helyszínén ismerték el. Az FIA Közúti Biztonsági Index olyan eszköz, amely lehetővé teszi a vállalatok és szervezetek számára, hogy láthatóvá tegyék és mérjék működésük közúti biztonságra gyakorolt hatását, így átfogó értékelést nyújt az egyes szervezetek közlekedésbiztonsági kezdeményezéseiről, miközben elősegíti a biztonságközpontú szemlélet beépülését a teljes működésükbe. E mutató révén az autósport-szövetség világszerte továbbra is arra ösztönzi a köz- és magánszektor szervezeteit, hogy mérjék és javítsák közlekedésbiztonsági teljesítményüket, hozzájárulva ezzel a biztonságosabb közutak megteremtéséhez mindenki számára, mindenhol. Az FIA Közúti Biztonsági Index rendszere két minősítési kategóriát tartalmaz: 1) az ellátási lánc minősítést, amely a vállalati tevékenységek széles körét vizsgálja a nyersanyag-beszerzéstől a termékek fejlesztésén és gyártásán át azok ügyfelekhez történő eljuttatásáig, valamint 2) a termékek/szolgáltatások minősítését, amely a termékek és szolgáltatások biztonsági szempontjait értékeli. A Honda ebben az utóbbi kategóriában szerezte meg a legmagasabb, 5 csillagos minősítést. 2025 februárjában a Honda már az autóipar első vállalataként kapta meg a 3 csillagos minősítést, amely akkoriban az index legmagasabb elérhető értékelése volt, japán működésének vizsgálata alapján. Az FIA azóta 3-ról 5 csillagosra bővítette a Közúti Biztonsági Index rendszerét, továbbfejlesztette módszertanát, és három új értékelési modult vezetett be: tervezés, a biztonsági teljesítmény nyomon követése, valamint a biztonsági kultúra és az ellátási lánc, beleértve a termékek és szolgáltatások lefedettségének vizsgálata. A mutató fejlesztéséhez igazodva a Honda az értékelés földrajzi hatókörét 17 országra terjesztette ki, amelyek a vállalat globális motorkerékpár- és gépkocsiértékesítésének több mint 90%-át adják. A vállalat ezt követően az FIA átfogó értékelésén vett részt. Ennek eredményeként nagy elismerést kapott a Honda biztonsági kezdeményezéseihez kialakított teljes Plan-Do-Check-Act (PDCA) folyamata, beleértve az újonnan bevezetett értékelési területeket is. Különösen az alábbi Honda-kezdeményezések részesültek elismerésben: Elkötelezettség a közép- és hosszú távú stratégiára épülő biztonsági kezdeményezések megvalósítása mellett, a felső vezetés aktív részvételével A halálos és sérüléssel járó közúti balesetek számának globális szintű becslése és nyomon követése (Biztonsági lábnyom) A biztonsági célok felé tett előrehaladás folyamatos monitorozása a Honda globális biztonsági tanácsa által, a vállalat fenntarthatósági irányításának részeként A fejlett biztonsági technológiák globális alkalmazása és a biztonsági kultúra erősítését szolgáló, szervezetszintű erőfeszítések A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos információk proaktív nyilvánosságra hozatala A Honda a közutakat használók számára ütközésmentes társadalom megvalósítására törekszik, és ennek érdekében a „Safety for Everyone” („Biztonságot mindenkinek”) globális biztonsági szlogen jegyében folytatja közlekedésbiztonsági tevékenységét. E kihívás mérföldköveként a japán cég arra törekszik, hogy 2030-ig 50%-kal csökkentse a Honda motorkerékpárokat és gépkocsikat érintő halálos közúti balesetek számát világszerte, majd 2050-re elérje, hogy ez az érték nulla legyen. A jövőben a Honda tovább javítja biztonsági technológiáinak hatékonyságát valós közúti baleseti adatok alapján végzett elemzésekkel, és továbbra is hozzájárul a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos társadalmi kihívások megoldásához. Mohammed Ben Sulayem, az FIA elnökének nyilatkozata: „A közlekedésbiztonság továbbra is a világ egyik legsürgetőbb kihívása, amelyet egyetlen szervezet vagy ágazat sem képes önállóan megoldani. Az előrelepéshez a köz- és magánszféra összehangolt, széles körű fellépésére van szükség, amely minden érintettet közös célunk, az emberéletek megmentése érdekében egyesít. Az FIA fontos szerepet játszik abban, hogy világszerte felgyorsítsa ezt a változást a közutak használói számára. A vállalatokkal végzett munkánk mellett arra ösztönözzük a kormányokat is, hogy vizsgálják meg, miként támogathatja az FIA Közúti Biztonsági Index módszertana a szabályozási megfelelőségi keretrendszereket, és hogyan erősítheti a közlekedésbiztonsági normákat globális szinten. Célunk egy olyan közös szemlélet kialakítása, amelyben a közlekedésbiztonság alapvető felelősségként jelenik meg. Gratulálok a Hondának, hogy élen jár ezen az úton, és első szervezetként érte el az ötcsillagos minősítést.” Willem Groenewald, az FIA gépjármű-mobilitásért, fenntarthatóságért és turizmusért felelős főtitkára úgy fogalmazott: „Az FIA Közúti Biztonsági Index ötfokozatú, ötcsillagos rendszerre történő bővítése fontos lépést jelent azon törekvésünkben, hogy a közlekedésbiztonság a vállalati döntéshozatal mérhető és számon kérhető részévé váljon. A szervezetek világszerte jelentős hatást gyakorolnak a közlekedésbiztonságra működésükön, munkavállalóikon, termékeiken, szolgáltatásaikon és ellátási láncaikon keresztül. Az új, kibővített módszertan segítségével nemcsak szélesebb körben érthetik meg ezt a hatást, hanem célokat is kitűzhetnek, mérhetik az előrehaladást, bemutathatják elkötelezettségüket, és folyamatosan fejleszthetik teljesítményüket. Az, hogy a Honda első szervezetként érte el az új ötcsillagos minősítést, jól mutatja azt az ambíciószintet, amelynek elérésére az index ösztönözni kívánja a résztvevőket. Bízunk benne, hogy ez a mérföldkő még több köz- és magánszektorbeli szervezetet ösztönöz majd arra, hogy mérje közlekedésbiztonsági hatását, és konkrét lépéseket tegyen emberéletek megmentése érdekében.” Mikhiito Kojima, a Honda Motor Co., Ltd. közlekedésbiztonsági programjaiért felelős vezérigazgató-helyettese és ügyvezető igazgatója: „Mély megtiszteltetés számunkra, hogy a Honda közlekedésbiztonsági kezdeményezései megkapták az FIA Közúti Biztonsági Index legmagasabb elismerését jelentő 5 csillagos minősítést. A célunk túlmutat a biztonságosabb termékek előállításán. Fontos számunkra minden egyes ügyfelünk biztonsága, aki termékeinket használja, valamint mindenkié, aki velük együtt közlekedik az utakon. Biztonsági technológiáink fejlesztésével, a biztonságos vezetést és motorozást népszerűsítő programjainkkal, valamint a közúti balesetek okainak egyre pontosabb megértésével azon dolgozunk, hogy maguknak a közúti baleseteknek a számát csökkentsük. Az FIA Közúti Biztonsági Index láthatóvá teszi a vállalatok közlekedésbiztonsági erőfeszítéseit, és világosabb képet adott számunkra arról, hol tartunk jelenleg, illetve mely területeken kell további lépéseket tennünk. Ezt az elismerést fontos mérföldkőnek tekintjük azon ambiciózus célunk felé vezető úton, hogy 2050-re világszerte megszüntessük a Honda motorkerékpárokat és gépkocsikat érintő halálos közúti baleseteket, és továbbra is elkötelezetten dolgozunk ennek megvalósításán. Bízunk benne, hogy az FIA Közúti Biztonsági Index a vállalatokon és iparágakon túlmutató, szélesebb körű elköteleződést is ösztönöz majd a közlekedésbiztonság iránt, elősegítve ezzel a társadalom egészének fejlődését ezen a területen.” További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Címkék: 

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója