Az austini székhelyű cég ellen már több hatósági vizsgálat zajlik a vezetéssegítő rendszerek baleset-veszélyességének gyanúja miatt. A vállalat a bejelentésre azzal reagált, hogy eddig egyetlen kormányzati intézmény, egyetlen vizsgálata sem állapított meg bűncselekményt, illetve szabálysértést. A cég közleménye arra is kitért, hogy amennyiben a kormányzati intézmények folytatják az eljárásokat, azoknak a cég gazdálkodására nézve lehetnek káros következményei. A Tesla két vezetéssegítő rendszere, a Full Self-Driving (FSD) és az Autopilot áll a vizsgálatok homlokterében. A Nemzeti Autópálya-biztonsági Hivatal 2016-ban indított eljárást, miután egy autós Floridában halálos balesetet szenvedett a robotpilóta használata közben. Időközben több, az automata sofőr használatakor bekövetkezett baleset is a vizsgálat tárgyává vált. Az elektromos autózás elterjesztése mellett elkötelezett amerikai kormányzat ugyanakkor partnerként is tekint a gyártóra. Múlt pénteken a Tesla elnök-vezérigazgatója és alapítója, Elon Musk több magasrangú elnöki tanácsadóval találkozott Washingtonban, akikkel a közlekedés elektromos átalakításáról tárgyalt. A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor közölte, hogy az elnök nem találkozott az üzletemberrel. A republikánusokat támogató Elon Musk és a demokrata Joe Biden között számos ponton feszültség van. Miközben az elnök a szakszervezetek elkötelezett támogatója, addig a Tesla nem engedi be üzemeibe az érdekképviseleteket. Biden és Musk politikai véleménykülönbségei azután váltak igazán láthatóvá, hogy az üzletember tavaly megvásárolta a Twitter közösségi médiavállalatot. A Tesla a múlt héten erősítette meg, hogy 3,6 milliárd dolláros (mintegy 1300 milliárd forintos) beruházásból Nevada államban építi fel új üzemét. Az elektromos autókat és napelemeket gyártó cég a múlt héten azt is közölte, hogy profitja 2022 utolsó negyedében 59 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, bevétele pedig a várakozásokat meghaladva elérte a 3,69 milliárd dollárt. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Közleményük szerint a BKK honlapján elérhető stratégia a 2030-ig elinduló fejlesztéseket meghatározó célokat és a tervezett intézkedéseket mutatja be. A kérdőívek segítségével a budapestiek és az agglomerációban élők is hozzátehetik saját gondolataikat a tervhez, és az anyag készítői minden beérkező javaslatot megvizsgálnak majd – írták. A tervben az átfogó városfejlesztési szempontok mellett olyan javaslatokat is megfogalmaznak mint a gyalogosbarát közterületek kialakítása, akadálymentes járműpark megvalósítása, a közlekedési módok kényelmes váltásának lehetősége, valamint a reptér elérhetőségének javítása. A BMT - a főváros fenntartható városi mobilitási terveként - a közlekedési fejlesztések irányait hivatott kijelölni 2030-ig. A fenntartható városi mobilitási terv megléte egyben feltétele az egyes Európai Uniós források megszerzésének - olvasható a közleményben. A BKK emlékeztetett, az érvényben lévő, 2019-ben széles társadalmi támogatottsággal elfogadott stratégia felülvizsgálatára az elmúlt időszak kihívásai - egyebek mellett a koronavírus-járvány, energiaválság -, illetve az EU és az új városvezetés klímapolitikája adtak okot. Az átdolgozott BMT-t a Fővárosi Közgyűlés megbízásából készítette el a BKK szakmai és civil szervezetek bevonásával, a kérdőíves társadalmi egyeztetések eredményeit figyelembe véve – írták. A közlemény szerint a BMT stratégiai anyaga március 10-ig véleményezhető a BKK honlapján. A terv a társadalmi vélemények beépítése után nyeri el végső formáját, amelyről a Főváros Közgyűlése várhatóan 2023 tavaszán dönt majd - olvasható a BKK kommünikéjében. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A vádirati tényállás szerint a 38 éves férfi 2022 júliusában, az esti órákban Győrben közlekedett járművével, mikor nehezményezte az előtte haladó sebességét, úgy érezte feltartja őt. Ezért a másik sávban a sértett által vezetett autó mellé hajtott és gesztikulálva kérte számon a vélt akadályozást. A 37 éves sértett sem reagált jól a helyzetre, a kisgyermeke autóban tartott játékpisztolyát mutatta fel a terheltnek. A vádlott ettől még ingerültebb lett, megelőzte a sértettet, elé hajtott, majd a vészvillogót használva vészfékezett, ezzel kényszerítette megállásra a sértettet, miközben a mögöttük haladó jármű is csak a forgalomtól elzárt területen keresztülhajtva tudta kikerüli az előtte megálló autókat. A vádlott ki is szállt autójából, de a sértett ekkor kikerülte és elhajtott a helyszínről. A vádlott a sértett után indult, és egészen a rendőr-főkapitányság épületéig üldözte a sértettet. A felek kölcsönös fenyegetőzésének az épületből kijövő rendőrök vetettek véget. A sértett által vezetett járműben utazott várandós felesége is, a hirtelen fékezésre a járműben lévő tárgyak a földre estek, de ütközés, személyi sérülés nem történt. A sértett és vádlott szóváltása miatt a rendőrség szabálysértési eljárást kezdeményezett, míg a vádlott ellen az ügyészség közúti veszélyeztetés bűntette miatt emelt vádat. A bűncselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés, és az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat tiltsa el a közúti járművek vezetésétől. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni. Az esetről készült felvétel itt tekinthető meg. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A Toyota Supra első négy generációja orrmotoros és hátsókerék-meghajtású volt, és a motorjuk sem lehetett akármilyen, csakis soros hathengeres, hiszen az első két generációt lényegében ez különböztette meg az alapot adó négyhengeres Celicától. Amikor a Toyota partnert keresett az aktuális, 2019-ben bemutatott ötödik nemzedék (J29) kifejlesztéséhez, kizárólag olyan gyártó jöhetett szóba, amelynek van hátsókerekes platformja és sorhatos benzinmotorja, így a BMW-nél kötöttek ki. A németek eredetileg egy tágas túrakupét szerettek volna az összefogásból kihozni, de a már a padlólemez fejlesztésében is részt vállaló Toyota ragaszkodott hozzá, hogy a Supra csakis vérbeli sportkocsi lehet, nem pedig egy puhány gran turismo, amiből a vászontetős testvérmodell, a BMW Z4 (G29) is profitált. De a Toyotának is előnyös volt a közös munka, hiszen a GR Supra kifejlesztése kétszer annyiba került volna, és 3-4 évvel tovább tartott volna a német segítség nélkül, vagyis nagyjából most lenne csak a világpremierje. Bár az alkatrészek a külső karosszériaelemeket és a műszerfalat leszámítva nagyrészt közösek, a BMW és a Toyota önállóan fejlesztette ki a maga autóját, a mérnökök az évekig tartó munka során nem is vezették a másik gyártó prototípusait, ami a végeredményen is érződik. A Supra és a Z4 közti eltérések főképp a hangolásban jelentkeznek, a Toyota a saját szája íze szerint lőtte be az elektromos szervokormány, a felfüggesztés, a nyolcfokozatú ZF automatikus váltó, a menetstabilizáló és az aktív hátsó differenciálmű beállításait, ráadásul a zárt, fix tető miatt egy merevebb és könnyebb karosszériát használhattak kiindulási alapként, ami egy sportautó esetében sosem hátrány. Egyébként mindkét sportautó a Magna-Steyr grazi gyárában készül, Ausztriában. Azonban a munka a 2019 januárjában tartott világpremier után sem állt le, a Toyota azóta is folyamatosan módosítja, frissíti a GR Suprát, amivel fenntartja az érdeklődést a sportautó iránt. Megjelenésekor csak a 340 lóerős, B58-as sorhatos turbómotorral volt kapható a típus Európában, aztán megjelent a könnyebb és olcsóbb, négyhengeres változata a kétliteres turbómotorral (B48), egyes piacokon 197, máshol 258 lóerős változatban. Észak-Amerikában a hathengeres változatot 2020-tól kezdve már 387 lóerős változatban árulták, és 2022-től kezdve Európában is megjelent a hatfokozatú, manuális váltó is a hathengereshez, a színtiszta vezetési élményt keresők kedvéért. Nyílt titok, hogy a B58-as teljesítmény- és nyomatékadatai meglehetősen pesszimisták, a fékpadi mérések szerint a valóságban erősebbek ezek a motorok a gyári adatoknál. A BMW-nek azonban létezik egy másik háromliteres, soros hathengeres turbómotorja is, ami papíron is erősebb a B58-asnál. Ez az S58-as, amely a B58-ason alapszik, de nagyobb furata és kisebb lökete van, a főtengelye, hajtókarjai és dugattyúi kovácsoltak, és nagyobbak a szelepjei is, hogy jobban megfeleljen a sportos használat követelményeinek. Ezt a 480 és 510 lóerős változatokban létező motort eddig a BMW M sportmodellekbe (X3 M, X4 M, M2, M3, M4, M3 Touring) építették be, ezen kívül csak az Alpina használja a BMW 3-as alapokra épülő B3-asban és a 4-esre épülő B4-esben 495 lóerővel. 2018-ban, még a GR Supra világpremierje előtt kaptak szárnyra pletykák, amelyek szerint a BMW beleegyezhetett abba, hogy átadja ezt a motort a Toyotának a Supra nagyteljesítményű csúcsváltozata számára, amelynek meg is előlegezték akkor a GRMN (Gazoo Racing Masters of Nürburgring) nevet. A várhatóan funkcionális szellőzőnyílásokkal és nagy hátsó szárnnyal rendelkező GR Supra GRMN állítólag 2023 tavaszán debütál, valószínűleg 2024-es modellévű limitált szériás különkiadásként. A Best Car információi szerint a BMW M4 CSL-ből ismert legerősebb, 550 lóerős változatban kaphatja meg a Toyota a motort, ami azt jelentené, hogy egy lóerőnek bőven kevesebb mint 3 kg-ot kellene mozgatnia a GR Suprában. A lap úgy tudja, a nyolcfokozatú ZF automata vagy a hatfokozatú kézi helyett egy hétfokozatú duplakuplungos (DCT) váltót kapcsolhat hozzá a Toyota, ami azért lenne furcsa lépés, mert a BMW ezt a motort kizárólag hagyományos automatával kínálja a saját modelljeiben. Azt is tudni véli a Best Car, hogy a GRMN lesz a Supra legextrémebb változata, amit akár búcsúajándékként is felfoghatnak a rajongók, mert a 2025-ös modellév után várhatóan leáll majd a J29-es nemzedék gyártása. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!