A Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. kerületi Rendőrkapitányság rendőrei összehangolt akció során fogtak el három férfit április 16-án, akiket bűnszövetségben elkövetett lopással gyanúsítanak; a nyomozás adatai szerint a három férfi két hónap leforgása alatt tíz autót tört fel a VIII. és a X. kerületben. A csapat az esetek többségében az autók távirányítású lezárását jelblokkolóval akadályozta meg, de akadt olyan eset is, amikor a gépkocsi ablakát törték be, hogy az utastérben, illetve a csomagtartóban hagyott értékekhez hozzáférjenek. A 2020. január 6-a és március 11-e között elkövetett lopások során a 46 éves P. Sándor az összes bűncselekménynél jelen volt, míg társai, az 55 éves Cs. Károly nyolc, a 30 éves L. Gábor négy alkalommal vett részt az autófeltörésekben. A három férfi az autókból többek közt tabletet, laptopokat, fényképezőgépeket, objektíveket, valamint iratokat és személyes használati eszközöket vitt el. A VIII. kerületi rendőrök a nyomozás során számos kamerafelvételt elemeztek, és széleskörű adatgyűjtést folytattak le, melynek eredményeként azonosították a csoport tagjait, és felderítették a sorozatban elkövetett lopásokat. A nyomozók az autófeltörők elfogását követően P. Sándort 11 rendbeli, Cs. Károlyt 9 rendbeli, L. Gábort 4 rendbeli lopás megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként, és őrizetbe vételük mellett előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására. Az eljárás során a nyomozók lefoglaltak három jelblokkolót és több számítástechnikai eszközt is.  

Seidl a McLaren-vezérigazgató Zak Brown korábbi nyilatkozatát erősítette meg ezzel, az amerikai szakember ugyanis azt mondta, a jelenlegi tízből akár négy csapat is a megszűnhet, ha a mostani krízist nem kezelik megfelelően. - Azt gondolom, hogy az a helyzet, amiben most vagyunk, az utolsó figyelmeztetés - fogalmazott Seidl. - A sportágunk már jó ideje egészségtelenül működött, és nem volt fenntartható, most pedig elérkezett egy olyan ponthoz, ahol drasztikus változtatásokra van szükség - hangsúlyozta. A csapatfőnök hozzátette, nem lát arra utaló jelet, hogy a Forma-1 jövőre már ne létezne, ugyanakkor óriási a veszélye annak, hogy istállók mennek tönkre, ha nem hoznak azonnali, döntő jelentőségű intézkedéseket. A Forma-1-es csapatok korábban már megegyeztek abban, hogy jövőre 150 millió dollár lesz az a költségvetési határ, amelyhez minden istállónak tartania kell magát. Ez még mindig több, mint néhány kisebb csapat éves büdzséje, de jóval alacsonyabb, mint amennyiből a Mercedes, a Ferrari, vagy a Red Bull működik. Tárgyalások zajlanak arról, hogy ezt a költségvetési határt 100 millió dollárra csökkentsék, ebből Seidl szerint még mindig előállíthatók lennének a világ leggyorsabb versenyautói. - Úgy vélem, ez egy olyan összeg, amelyből pontosan úgy lehet működtetni egy F1-es istállót, ahogyan azt látni szeretnénk - tette hozzá. A Forma-1-es világbajnokság idei szezonja a koronavírus-járvány miatt nem kezdődött el, kilenc versenyhétvége maradt el, jelenleg a június 28-ra kiírt Francia Nagydíj sorsa még bizonytalan, de vélhetően halasztani kell, míg a következő állomás Ausztriában lenne július 5-én. A nyári szünetet előrehozták augusztusról, a csapatok központjai jelenleg nem működnek, a legtöbb istálló szabadságra küldte a dolgozóinak jelentős részét. Az F1 irányítói abban reménykednek, hogy a nyár folyamán elkezdődhet az idény, és így - akár zárt kapuk mögött - 15-18 futamos lehet a 2020-as szezon, amely az újévbe is átnyúlhat. A jövő esztendőre tervezett jelentős szabályváltoztatások bevezetését 2022-re halasztották, így a csapatok az idei autókat használják majd jövőre is. A Magyar Nagydíj augusztus másodiki dátummal szerepel a versenynaptárban.   

Megtudjuk, évente megy műszaki vizsgára az autó, plusz ugyanilyen gyakran megtörténik az elektromos érintésvédelmi felülvizsgálat is. Kiderült, nem is olyan régen motort cseréltek az autóban, azt azonban nem gondoltuk volna, hogy zsír új, ládás gyári erőforrást találtak hozzá. Persze a károsanyag-kibocsátása ennek sem túl dicséretes, egymás között csak EU-1-es motorként említik, de nem ezen múlik a klímaváltozás. – Maradjunk annyiban, hogy amikor a nyári kánikulában hidegen elindul, akkor nem kell körülötte csapkodni a szúnyogokat – mondja mosolyogva Pomázi Zoltán. (Írásunk első részét itt olvashatja.) Szűcs József és Pomázi Zoltán Az autóhoz megvan az AFIT – fiatalabbak kedvéért Autófenntartó Ipari Tröszt – ás a Közlekedési Dokumentációs Vállalat közös kiadásában készült, közel 70 oldalas kezelési utasítása is, 1979-ből. – A gépkocsinak szentelt, szükséges gondosság az élettartamát, teljesítőképességét és megbízhatóságát növeli meg, igen nehéz feltételek között – olvasható az előszóban. Ugyanitt arra is figyelmeztetnek, hogy „helytelen volna azonban, ha a gépkocsi kiváló tulajdonságait élettartam és teljesítőképessége rovására használnák fel, ilyen esetben természetesen e kézikönyv sem töltheti be célját”. A kézikönyvben csak 28 liter gázolaj a 100 kilométerre vetített üzemanyag-fogyasztás, de az a sima teherautóra vonatkozik, nem pedig a nehéz műhelykocsis felépítményre. Ezen a távon fél liter olajfogyasztás is megengedett a motornál. A leírást és a műszaki adatokat követő második fejezet a vezetésről, a harmadik a karbantartásról szól, míg a negyedik az üzemzavarok elhárításában segít. Komoly szerszám- és tartozék készlet is járt az autóhoz, villáskulcsokkal, csavarokkal, alátétekkel, csiszolóvászonnal és olajtöltő kézi szivattyúval. De volt mindenre – is – jó kötöző drót, 17 méternyi, 1 milliméteres átmérővel. Ma is bármikor bevetésre kész az öreg Praga 12 oldalon keresztül olvashatjuk a Praga kenési tervét. 1000 kilométerenként rá kellett nézni az olajfürdős levegőszűrőre, kenni kellett a kormány- és nyomtávrúd gömbcsapszegeit, mégpedig ÁFOR zsírral. A MOL elődjét ugyanis akkoriban Ásványolaj-forgalmi Vállalatnak hívták. 1500 kilométerenként zsírozni kellett a ventilátor futókerék csapágyát, de az ékszíjfeszítőét is. Valamit a tengelykapcsoló kinyomó csapágyát és rudazatát, és gyakorlatilag szinte mindent, amihez zsírzógomb csatlakozott. A műhelykocsi, egészen pontosan a „guruló Motokov PAOM-G típusú gépkocsi javítóműhely” kezelési utasítása még az autóénál is terjedelmesebb, 82 oldalas. Benne az esztergagép részletes leírásával, kezelési útmutatójával, de a lánghegesztés biztonsági előírásai is hosszan olvashatók benne. A szerszám és a tartozék itt még több, mint az autónál, hiszem mégis csak egy guruló gépkocsiszervizről, lakatos- és esztergaműhelyről beszélünk, ahol a munkaterület szükség esetén oldalsátorral is növelhető. Kisebb alkatrészeket elkészítenek az esztergagéppel. A műhelykocsiban 26 számozott fiók található, a legelsőben a legelső tétel egy fogantyús csapágyhántoló, a második pedig egy kanalas szerszámhántoló, ez utóbbi történetesen 200-as fogantyúval. Az 5-6-os fiókban csak fúrók, dörzsárak lapultak gyárilag, a 14-esben csavarok és anyák, a 15-ös leltár szerint is üres volt. A reszelők viszont megtöltöttek egy teljes fiókot, a 20-ast, közvetlenül az ugyancsak üres 21-es előtt. A személyzet higiéniáját 40 literes mosdótál, egyoldalas körömkefe és 5 soros fényezetlen hajkefe szolgálta, az 1/8 kilós szappannal és a négy darab színes törölközővel. Meglepően tartalmas hordozható gyógyszertár járt KGST-ileg a műhelykocsihoz, jóddal, vazelinnel és hipermangánnal. Az utóbbihoz a leírás: „Néhány kristálynyit meleg, felforralt vízben feloldunk, ami által rózsaszínű, nem túl sötét oldat jön létre. Ezt toroköblítésre vagy lábáztatásra használjuk olyan esetben, amikor a például a gumicsizmát hosszabb időn keresztül hordták”. Katonás rendben...