A német autóipar valódi vezetői: a szakszervezetek

2021.05.17.
Az IG Metall-t 1949-ben alapították az egykori Nyugat-Németország területén. Az évek során a szervezet az ásványi anyagok bányászata után más iparágakban is képviselte a gyártásban és az ipari termelésban dolgozó munkavállalókat, a gépészeket, és ami értelemszerűen a legjelentősebb, az autógyártást és az acélgyártást. Mára már rengeteg iparág dolgozóit képviseli, de a legfontosabb továbbra is az autóipar. Munkájukat kétségtelenül eredményesen végzik, elsősorban a hatvanas években értek el komoly eredményeket a munkavállalók mindennapjait és körülményeit megkönnyítendő. Ilyen volt például az ötnapos munkahét, a fizetett szabadság és a fizetett betegszabadság, vagy a 40 órás munkahét. Jelenleg 2,3 millió tagja van a szakszervezetnek, akik számára az utóbbi években is harcoltak ki engedményeket. Legutóbb az IG Metall 2016-ban jelentős béremelésben állapodott meg a munkaadókkal, amely a fémmegmunkáló szektor 3,8 millió dolgozójának két lépésben, 4,8 százalékos béremelést eredményezett 21 hónap alatt. Sztrájksorozatok után a szakszervezet 2018-ban megállapodott arról is, hogy a munkavállalók legfeljebb két évig 28 órára csökkenthetik a heti munkaidejüket, hogy gyermeküket vagy arra rászoruló rokonukat gondozhassák. A COVID-19 járvány közepette az IG Metall javaslatot tett a négy napos hétre való áttérésre, hogy ezzel elősegítse a munkahelyek biztosítását a koronavírus-válság és az autóipar elektrifikálódása után is. A fentiekből kiderül, hogy az IG Metall befolyása óriási és ahogy a német kormány egyik tisztviselője fogalmazott “egy autógyártó számára nem jó állandó konfliktusban lenni az IG Metall-lal”. Elon Musk és a Tesla vezetése viszont ebbe az irányba tart. Musk az Egyesült Államokban sem a szakszervezetek kedvence, de valószínűleg ő is tudja, hogy a német munkavállalók képviselete egészen más ligában játszik, mint az amerikaiak. Gyakorlatilag minden Németországban működő nagy autógyártó tagja a munkáltatói szövetségnek, és az IG Metall az egész iparágra kiterjedő szerződésekről tárgyal a csoporttal ahelyett, hogy az egyes vállalatokkal külön-külön alkudozna. Ez a rendszer az ország szakszervezeteinek lényegesen nagyobb tárgyalási erőt ad, mint például az amerikai szervezeteké. A vita alapja az, hogy ezekbe a munkáltatói szövetségekbe való belépést semmilyen törvény nem írja elő, önkéntes alapon működik, a Tesla pedig egyértelművé tette, hogy esze ágában sincs belépni. Az IG Metall vezetése tavaly év végén levelet küldött Musk-nak, aki egyszerűen ignorálta azt. Ez nem az első összetűzés Musk és a szakszervezet között: korábban felvásároltak egy vállalatot, a Tesla Grohmann Automation-t még 2016-ban. Akkor sem léptek be a munkáltatói szövetségbe, a munkavállalók elégedetlenségét pedig úgy enyhítették, hogy egy, az IG Metall által letárgyalt kollektív szerződéshez nagyon hasonló ajánlatot adtak nekik. Minden bizonnyal a gigagyár esetében is hasonlót terveznek. Az IG Metall számára ez minden bizonnyal nem járható út. El akarják kerülni, hogy precedenst teremtsenek arra, hogy egy autógyártó anélkül működhessen, hogy velük megállapodna. Ez azt is jelentené, hogy szakszervezeti tagok ezrei dolgoznának a kollektív szerződésekben előírt munkabiztonság, bérek és az ipar többi részének járó előnyök nélkül, ha a Tesla úgy dönt. A harc még korán sincs lejátszva. Bár Elon Musk a világ leggazdagabb embere, pénznek és eszközöknek a szakszervezet sincs híján. Sztrájkok és különböző gerilla akciók mellett legfontosabb esélyük az üzemi tanácsokon keresztül a Tesla vezetésének befolyásolája. A német törvények előírják, hogy az alkalmazottak létrehozhatnak üzemi tanácsokat, akik őket képviselik a vezetőségben, az IG Metall pedig jó eséllyel meg tudja oldani, hogy a tanácsba elsősorban a szakszervezeti tagok kerüljenek. A legradikálisabb megoldás pedig az lehet, ha a szakszervezet összeáll a gigagyár építését ellenző környezetvédelmi csoportokkal és akadályozza a gyár építésének befejezését. Ezzel tudják igazán megnehezíteni Musk terveit, mert a Tesla számára nagyon fontos, hogy mielőbb elinduljon és felpörögjön a gyártás. Hogy mi lesz az ellentét vége és ki tör meg először, egyáltalán nem egyértelmű. Mindkét fél számára fontos a győzelem és mindkét fél rengeteg eszközzel rendelkezik. A gyárnak nyáron el kellene indulnia, így minden bizonnyal a következő hónapokban kiderül. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az autósok rémálma: épp a vasúti átjáróban akadt el

2021.05.17.
Képünk illusztráció Megcsúszott a vasúti átjáróban egy gépkocsi a debreceni Vezér utcában. A baleset következtében a jármű félig a vasúti pályán maradt. A debreceni hivatásos tűzoltók áramtalanították a járművet, a helyszínelést követően pedig megszüntetik a forgalmi akadályt. A MÁV egyébként épp a napokban jelentette be, hogy ütközéspont elnevezéssel interaktív közlekedésbiztonsági kampányt indít a vasúti átjárókban bekövetkező balesetek számának csökkentésére és a vasúti átjárók biztonságosabbá tételére. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Teljes káosz az M1-esen! Egy autó lezuhant a sztrádáról, másutt négy kocsi ütközött

2021.05.17.
Lezuhant egy személyautó az M1-es autópályáról Győrben, és a tetejére borulva a Királyszéki úton állt meg. A győri hivatásos tűzoltók áramtalanítják a járművet. A balesethez a mentők is kiérkeztek – írta a katasztrófavédelem. Közben az MTI azt jelentette: lezárták az M1-es autópályát Győr felé, Komárom térségében, négy jármű összeütközése miatt. A balesetben, amelyben ketten megsérültek, az autópálya 83-as kilométerénél, a Győr felé vezető oldalon történt. Árokba hajtott, és a tetejére borult egy személyautó az M1-es autópálya 110-es kilométere közelében, a bőnyi repülőtér térségében, a Budapest felé vezető oldalon. A műszaki mentést a pannonhalmi hivatásos tűzoltók végzik. A helyszínre a mentők is kiérkeztek. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Árverésen Ceausescu különgépe: nem is túl magas a kikiáltási ár

2021.05.17.
Az egykori különgépek a bukaresti Henri Coanda nemzetközi repülőtér melletti katonai támaszponton találhatók Az árverést rendező Artmark román aukciósház leírása felidézi: az angol licenc alapján gyártott, Rolls-Royce hajtóművel ellátott ROMBAC 1-11 volt az egykori keleti tömb első és egyetlen olyan lökhajtásos utasszállító repülőgéptípusa, amely nem a Szovjetunióban készült. A 119 férőhelyes, óránként 870 kilométeres végsebességű modellből mindössze kilenc készült 1982 és 1989 között a bukaresti repülőgépgyárban. Az első ROMBAC 1-11 először 1983. január 28-án szállított utasokat Bukarest és Temesvár között, az első külföldi járatát pedig 1983 márciusában a Bukarest-London útvonalon teljesítette. A Ceausescu által 1986 és 1989 között hivatalos utakra használt, most árverésre bocsátott román lökhajtásos utasszállító 1986-ban készült el ötödikként a sorban, Iliescu pedig a kilencedik - és utolsó - ROMBAC 1-11-est vette használatba elnöki különgépként első mandátuma (1990-1996) idején. A Tarom román légitársaság egyiptomi, pakisztáni, török, ciprusi cégeknek adta át ROMBAC 1-11-eseit. A két volt elnöki különgépet a román védelmi minisztériumhoz tartotó, azóta csődbe ment egykori Romavia állami légitársaság üzemeltette. Idén márciusban miniszteri rendelettel a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánították őket. Ceusescu és Iliescu egykori különgépei jelenleg a bukaresti Henri Coanda nemzetközi repülőtér melletti katonai támaszponton találhatók. Bár a leírásból nem derül ki, vélhetően már nem lehet repülni velük, a május végén tartandó telefonos és online árverésen történelmi, ipartörténeti emlékként próbálják értékesíteni őket. Kikiáltási áruk egyenként 25 ezer euró (körülbelül 9 millió forint). MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Elég lehet a Rajna-menti lítium Németországnak?

2021.05.17.
A villanyautók térnyerésével egyre kiszolgáltatottabbá vállnak a hagyományos autógyártók a lítium ellátmánnyal rendelkező vállalatoknak és országoknak. Szóval nem véletlen, hogy mindenki igyekszik körülnézni a saját házatáján, alternatív megoldásokat keresve. Különösen igaz ez Németországra, hiszen az iparjuk egy jelentős része az autózásra épül, így igyekeznek saját források után kutatni. Most úgy tűnik, hogy szerencséjük lehet, hiszen a helyi geológusok mérései szerint a Rajna-folyó északi része alatt a világ egyik legnagyobb lítiumforrása rejtőzik. Mi több, állítólag akár 400 millió villanyautó legyártására elég lítiumot bányászhatnak ki 1 kilométer mélységről. Az ausztrál-német startup Vulcan Energy Resource szerint a német lítium kitermelésével mérvadóan lehetne csökkenteni a német autóipar kiszolgáltatottságát. A lítium importálása helyett öt kitermelő egység létesítését szorgalmazzák a körzetben. Nem kevesebb, mint 1,7 millió eurót fektetnének a projektbe. 2024-től indulhatna az első fázis, amely során évente 15 000 tonna lítium hidroxid kitermelésére lennének képesek. 2025-től lépne életbe a második fázis, ezzel évi 40 000 tonnára bővítve a kitermelési kapacitást. Az Európai Unió számításai szerint 18-szor több lítiumra lesz szüksége a régiónak 2030-tól, mint ma. 2050-től pedig ez a szám a 60-szorosára ugrana. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Házba csapódott egy kisbusz – tűzoltók a helyszínen

2021.05.17.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelentése szerint egy kisbusz és egy személyautó ütközött össze Környén, a Beloiannisz utcában. Az ütközés következtében a kisbusz egy lakóház falába csapódott. A tatabányai hivatásos és a környei önkéntes tűzoltók mellett a társhatóságok is kiérkeztek a balesethez. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Tömegjelenetek a magyar határátkelőknél

2021.05.16.
A Szerbiából Magyarország felé tartó kamionoknak a röszkei autópálya-határátkelőnél egy órát, a buszoknak két órát, a személyautóknak öt órát kell a belépésre várakozniuk. A kelebiai átkelőnél a személyautóknak három órát kell várakozniuk, mielőtt beléphetnének Magyarországra. Ásotthalomnál a beutazni kívánó személygépkocsik kétórás várakozásra kényszerülnek. A hegyeshalmi autópálya-átkelőnél Ausztria felé két órát kell várakozniuk a kilépésnél a buszoknak és személyautóknak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Lauda porszívó 1,3 milliárdért

2021.05.16.
Egy autómárka és két zseni neve egy típuson, íme a Gordon Murray T.50S Niki Lauda. A Forma 1 verhetetlen párosát nem kell bemutatni, egykor együtt arattak sikereket a ringeken, ráadásul nem csak hagyományos konstrukciókkal. Extra tapadás A sebesség megszállottjai még emlékezhetnek a Murray által konstruált porszívóra, mely úgy produkált hatalmas leszorítóerőt a kocsinak, hogy kiszívta alóla a levegőt és az így létrehozott vákuummal extrém tapadást és kanyarstabilitást ért el. Először a BT46B jelzésű Brabham versenyautóval próbálhatta ki Niki Lauda, aki 1978-ban első nekifutásra meg is nyerte a Svéd GP-t, ami után a FIA azonnal betiltotta a megoldást. Nem annyira a jelentős előny miatt, hanem azért, mert a ventilátor a kocsi alól felszívott törmelékkel teleszórta a mögötte haladókat, ami tényleg veszélyes volt. Feltámasztott ötlet Murray nem hagyta veszni az ötletet és 43 év után beépítette a T50-es hipersportkocsi különleges változatába. A 400 milliméteres átmérőjű porszívó a 2021-es modell tesztjén két tonnányi leszorító erőt produkált, ezt a szériás darabokon 1500 kilóra csökkentették. A Gordon Murray T.50S Niki Lauda modellt a legendás pilóta idei születésnapján mutatták be. Ez jóval könnyebb és gyorsabb elődjénél, mert a T.50-es 980 kilóját a T.50S Niki Lauda modellnél 852 kilóra csökkentették. A diéta részeként a 4 literes, V12 hengeres Cosworth motor 16 kilóval, a soros kapcsolású, hatfokozatú sebességváltó 4,5 kilóval lett könnyebb, és az eredetileg 80 literes benzintankot 50 literesre cserélték. Ideális index Kívánságra a két szélső ülést is kidobják a kocsiból, melyben a Murray-hagyományokhoz hűen középen ül a vezető, ami tényleg a súlyelosztás miatt ideális. A trükkökkel elért egy lóerőre jutó 1,2 kilogrammos index igen csak elég a leszorító erővel és a RAM extra levegővel 725 lóerő pumpált teljesítményhez. Plusz egy villanymotor A 485 newtonméternyi nyomaték kilencezres fordulatnál jön elő, a motor pedig 11 ezerig forgatható. A hátsó porszívót működtető 48 voltos és 11,5 lóerős ventilátor villanymotorjának fordulatszáma percenként 15 ezer. Az autó végsebesség közel 340 km/h, de a pályaversenyzéshez hangolt rövidebb váltóval csak 275 km/h-ig nyomható. Zárt pályás száguldásnál hasznos a Trackspeed csomag, melyhez mérnöki beállítás jár. Limitált széria Amíg a T50-esből száz készül darabonként közel egymilliárd forintért, a Lauda változatból csak 25-öt gyártanak, ezek mindegyikéért 1,3 milliárd forintnyi fontot kell fizetni, plusz erre jönnek még az adók. Minden modell egyedi nevet kap egy olyan versenypályáról, ahol Gordon Murray F1-ese győzött, az első darab a dél-afrikai Kyalamiban aratott 1974-es diadalra utal, aztán következnek a többiek. A tulajdonos kap még egy fotóalbumot a márka és a modell történetéről. Még egy legenda Murray korábbi cége is előállt egy csodagéppel, melynek neve a hőskorra és egy igazi profira utal. A szénszálerősítésű műanyag vázú és 1219 mm- magas, vagy inkább alacsony karosszériájú McLaren Senna tömege 1198 kg. Négy liiteres, V8 hengeres turbómotorjának teljesítménye 800 lóerő, forgatónyomatéka 800 Newtonméter, ezzel álló helyzetből 2,8 mp alatt gyorsul százra, további négy másodperc múlva pedig eléri 200 km/órát. A hidraulikusan aktiválható aerodinamikai elemek 6500 m2-nek megfelelő felületen képesek leszorító erőt produkálni. McLaren előtt Acura és Honda Nem a komoly paraméterek, hanem a név miatt kritizálták néhányan a céget, pedig a McLaren egyszerűen csak méltón akart emlékezni Ayrton Sennára, aki 1994-ben vesztette életét a Tamburello kanyarban, a San Marinó-i Nagydíj hetedik körében. Ami biztos, hogy a McLaren ötszáz autó legyártásához szerezte meg a névhasználati jogot a Senna család hozzájárulását. Ayrton Senna több utcai sportkocsi fejlesztésében is részt vett, és nem csak a Woking-i központban, hanem Japánban is: neki köszönhető a legendás NSX sportkocsi futómű hangolása Motegiben. A Hondát az észak-amerikai piacon Acura néven forgalmaztak. A név, ami összeköt Gordon Murray tervezte azokat a McLaren és Brabham autókat, melyekkel a Forma 1-ben verhetetlen volt Ayrton Senna és Nelson Piquet: a McLaren MP4/4 versenyautóval 1988-ban tizenhat Forma 1-es futamból tizenötöt nyert és világbajnokságot szerzett Ayrton Senna. Murray tervezte BMW motoros utcai Formula 1-es McLaren modell: a háromszemélyes karbonkocsiban középen ül a vezető, kuplung-, és féktárcsája is karbonból készült. A McLaren F1-ből 1992-tól 1998-ig106-ot gyártottak, ezekből többet összetörtek, így a megmaradtak egyre értékesebbek, pedig eredetileg sem volt olcsó, az elsőkért 634,5 ezer fontot kellett fizetni, de már új korában egymillió dollárért adták tovább. Később a Sotheby’s árverésén kilencmillió fontért ütöttek le egy 1998-as McLaren F1 LM modellt. Saját cég A legendás mérnök 2005-ben elhagyta a McLarent és Shalford, Surrey-ben megalapította saját cégét, a Gordon Murray Design Limitedet. Az elmúlt évtizedben is zseniálisakat alkotott, neve fémjelez több karakteres versenyautót, munkagépet és városi minit. Murray mindig is a könnyű építésre fektette a hangsúlyt, ezért is választotta a karbont, mely nagy szilárdsága mellett jóval kisebb tömegű mint az acél, vagy akár az alumínium. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

A nap karikatúrája: Ott fenn

2021.05.16.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Bemondásos alapon büntethetnek meg Coloradoban

2021.05.16.
Egészen pontosan Woodland Parkról van szó, Colorado államban, ahol jobb, ha a legszebb formánkat hozzuk a közutakon. Hiszen még csak rendőrnek sem kell a közelben lenni ahhoz, hogy büntetési csekket kapjunk. A híres Pikes Peak hegyi felfutó útvonalától északra fekvő kisvárosban már többen is borsos büntetéseket kaptak olyan közúti kihágásokért, amiket más közlekedők jelentettek be. Egy személy például 120 dolláros csekket és 4 büntető pontot kapott egy piros lámpán áthajtásért. Bizonyíték? Az nincs, csak a másik sofőr szava. Állítólag több kisebb amerikai város is bevezette, hogy elég egy feljelentés, egy panasztétel, és már megy is büntetés. Elég felhívni a rendőrséget, ha valaki kihágást tapasztalt, elmondani a részleteket, és a rendőrség már írja is a csekket. Egy dolgot mégis kérnek a bejelentőktől: alá kell írniuk egy nyilatkozatott, hogy igazat mondanak, és adott esetben a bíróságon is megjelennek, hogy bizonyítsák azt. A fentebb említett esetben például egy egykori sheriff tette meg a bejelentést, aki ezek szerint még mindig igazságot szolgáltat, hiszen nem volt rest a szabálytalankodó után menni, és felírni minden adatát. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója