Szerző: Jámbor GyulaMár-már beletörődött a hazai autóbuszgyártó ágazat, hogy nincs más hátra, le kell húzni a rolókat, vagy feladni az önálló gyártást és a Nemzeti Autóbusz Program keretében a Volvo beszállítójaként működni tovább. A magyar állam többségi tulajdonában álló Rába és a Volvo közt tavaly megkötött együttműködési szerződés szerint ugyanis míg a svéd gyártó a magyar cég zászlaja alatt indul a közlekedési vállalatok pályázatain - az eddigi tapasztalatok szerint sikerrel -, addig a magyar beszállítók a Volvo globális programjába kapcsolódhatnak be, ezzel ellentételezve a svédek magyarországi eladásait.A NABI amerikai piacra gyártott busza.A tervek szerint a Volvo buszokban mintegy 30 százaléknyi magyar alkatrész lesz, ám idén ez még nem volt tapasztalható: a Rába által a pécsi városi szolgáltatónak, illetve a Volánbusznak eladott járművekben bizony még a futómű sem Rába. Ami pedig az ellentételezést illeti, a hazai beszállítók ajánlatai elbírálásra várnak. De hát ez hosszú távú program, idén már bizonyára valódi munka is folyik majd Győrben a Volvo buszokon, nem csak a hatósági vizsgára készítik elő ezeket. Valami tehát elkezdődött Győrben, de eközben véglegesen véget ért Kaposvárott. A NABI befejezte az amerikai piacra szánt autóbuszok kompozit karosszériáinak építését, mi több, a kaposvári telephelyet már el is adták egy török vevőnek. Az amerikai pénzügyi befektetők már hosszabb ideje kerestek vevőt a NABI mátyásföldi gyárárára, és idén sor került az adásvételre. A néhány hete bejelentett tranzakció azért ígéretes, mert egy magyar tulajdonú, feltörekvő vállalkozás, az evopro a vevő, amely hozzájutott a mátyásföldi kapacitáshoz és liszenszekhez, valamint elkötelezett abban, hogy a NABI Sirius modelljét továbbfejlesztve megjelenik a magyar piacon. Az evopro, amely egyébként ipari automatizációval, szoftverfejlesztéssel, illetve mindenféle megoldások szállításával foglalkozik, így hagyományos acélszerkezetű autóbusz gyártásához alkalmas gyártóhelyhez és szakértelemhez jutott.A Kravtex Citadell 19-ese.Ezzel valójában új magyar buszgyártó keletkezett, neve is van: MABI. Emellett hamarosan bemutatja könnyű szerkezetes, kompozit anyagú, moduláris felépítésű és elektromos valamint hibrid hajtás befogadására is alkalmas autóbuszának prototípusát. Ezzel a járművel akár elindulhatna a főváros midi-busz tenderén, és akkor szembe találná magát az S91-el. Ez az a Molitus-Rába-Webasto jármű, ami arról híres, hogy az állami beszerzések kétéves moratóriumának idején ötdarabos kontingenseivel egymagában képviselte a magyar autóbusz exportot. Az S91 2010-ben már befutó volt a BKV Várbusz-tenderén, de azt érvénytelenítették. Most minden esélye megvan a sikerre: az e-busz még nem kapott hatósági engedélyt, a Csaba Metál hasonló méretű modellje pedig a kiírásban szereplő méreteken vérezhet el. Friss fejlemény, hogy a MABI és a Csaba Metál együttműködést jelentett be, ami azt mutatja, formálódik egy honi autóbuszgyártó potenciál, ami más úton jár, mint a Rába-Volvo együttműködés. Az Ikarusz szülőhazájában, ahol még mindig a legendás gyárban tanult, vagy az ott dolgozó mérnökök tanítványaként működő szakemberek fejlesztenek autóbuszokat, talán sikerül újra egyesíteni az erőket.A végére még egy jó hír: több Volán vállalat beszerzésén nyert a Kravtex Credo távolsági autóbusz típusa, így gyakorlatilag eladták azt a több mint száz járművet, amely a cég udvarán álldogált két és fél éven keresztül. Hogy mi lesz a győri üzem jövője, azt nem tudjuk. Ám akármiként is alakul a sorsa, az már az idei év fejleménye lesz. 

A két fényképen kívül egyelőre kevés információ áll rendelkezésre a GT4 Stingerről, de annyi biztos, hogy 2+2 üléses, és, hogy a hátsó kerekei hajtottak. A kupé dinamikus mozgatásáról egy kétliteres, közvetlen befecskendezéses turbómotor gondoskodik, melynek teljesítménye 320 lóerő.A Kia sajtóközleménye szerint a GT4 Stingerrel az volt a tervezők célja, hogy egy olyan autót alkossanak, amely után megfordulnak az utcán, de az országúton és a versenypályán nyújtott vezetési élménye is kitűnő. A látványos formájú tanulmányautó orrán a Kiákra jellemző „tigris” hűtőmaszk legújabb változata látható, melyet két oldalról függőleges LED-fényszórók vesznek körül. Fokozza a sportos megjelenést, hogy az első lökhárító alatti légterelő szénszálból készül, a motorháztetőre hűtőnyílásokat vágtak, és, hogy a könnyűfém keréktárcsák 20 colosak.A GT4 Stinger teljes pompájában január 13-án mutatkozik be az év első nagy autókiállításán.

A K+F beruházás keretében több mérnököt vesznek fel, ami reményeik szerint minőségi változást hoz a cég jövője szempontjából. A hosszú távra tervezett fejlesztés erősíti a cég magyarországi jelenlétét – mondta az ügyvezető igazgató. A több mint ezer munkavállalót alkalmazó gazdasági társaság 2013-ban az előzetes tervekben szereplő 135 millió euró, megközelítőleg 40 milliárd forint összegű árbevételt ért el, a jövő évben néhány százalékos növekedésre számítanak.Nagy Zoltán emlékeztetett arra, hogy az alapításának 20 éves évfordulóját ünneplő kecskeméti leányvállalattal stratégiai megállapodást kötött a magyar kormány. A cég 2013-ban 2,5 milliárd forint összegben valósított meg különböző beruházásokat, amelyek részeként november 28-án Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter átadta a különleges technológiával működő magas raktárt, valamint aláírták a stratégiai megállapodást.Stratégiai partnerek: Nagy Zoltán és Varga MihályA 2,5 milliárdos beruházás az Európai Unió és a magyar kormány által támogatott pályázat keretében valósult meg, amelynek része volt a raktárépület mellett a technológia fejlesztése is, a 20 százalékos közvetlen támogatás mellett hasonló nagyságrendű fejlesztési adókedvezményt is kapnak, amelyet tíz év alatt tudnak érvényesíteni – tette hozzá.A raktárban egy Magyarországon először alkalmazott, úgynevezett oxigenreduct rendszert valósítottak meg. Ennek lényege, hogy a raktárrészben alacsony szinten tartják az oxigén szintet, így égés nem alakulhat ki. A rendszert a tűzoltóság sem ismerte eddig, így az engedélyeztetési eljárások miatt az egész beruházás fél évet csúszott – ismertette az igazgató.A Phoenix Mecano svájci székhelyű technológiai vállalatcsoport gépipari, elektronikai rendszereket és mechanikai részegységek gyárt. A cégcsoport 2012. évi árbevétele több mint 500 millió euró, dolgozói létszáma mintegy 5.700 fő volt. Világszerte több gyártóbázissal rendelkezik, az egész világot átfogó értékesítési hálózatot működtet.

Az senkinek nem újdonság, hogy sok autó beindításáért keményen meg kell küzdeniegy-egy szabadban töltött téli éjszaka után, a hideg azonban azokat a járműveket ismegviseli, amelyekbe reggel beülve nem hallani a hengerek pöfögését. Az elektromosautóknak nem az indítás jelent problémát, hanem azok hatótávolsága csökken jelentősen anagy hidegben.A kanadai FleetCarma a Nissan Leaf és a Chevrolet Volt modellek teljesítményét vizsgáltameg különböző hőmérsékleteken. A járművek teljesítményvizsgálatával foglalkozó vállalatMyCarma alkalmazása a nagyobb járműparkkal rendelkező cégek, illetve magánszemélyekszámára is követi és naplózza a járművek teljesítményét, ezáltal a gyártóknak is hasznosvisszajelzéseket adva.Nem szeretik a hidegetA vállalat több mint 7000 utat hasonlított össze, amelyet a Nissan elektromos autójávaltettek meg, hogy meghatározza, hogy teljesít a jármű szélsőséges körülmények között.Nem meglepő módon az ideális hőmérséklet az autó számára a 15 és 24 Celsius-fok közöttitartomány, amelyet elhagyva nagyjából 120 kilométeres hatótávolsága csökkenni kezd,mínusz 15 fok környékén ez az érték átlagosan már mindössze 80 kilométer körül mozog.Ez elsősorban a lítium ion akkumulátorok érzékenységének köszönhető, amelyek nemtolerálják az extrém hőmérsékleteket. A különösen forró területekről mint Phoenix vagyArizona ezért több panasz is érkezett a Leafek gyorsan romló akkumulátoraivalkapcsolatban, amit a Nissan újfajta kémiai összetételű akkumulátorokkal igyekszikkiküszöbölni, amely már 2014 áprilisában az autókba kerülhet.A Chevrolet Volt esetében már kevesebb, nagyjából 4000 esetet hasonlítottak össze,melybe nem számították bele a mínusz 4 Celsiusnál nagyobb hidegben megtett utakat, aVolt ugyanis ekkor időnként hagyományos motoros meghajtásra vált, ami torzítaná azeredményeket. A Chevrolet is hasonló tartományban teljesített legjobban mint a Leaf, ideálisesetben átlagosan 70 kilométert tett meg, ami a kritikus mínusz 4 fok felé közelítvekevesebb mint a felére, 30 kilométerre esett vissza.Mindkét autó esetében voltak ugyanakkor kiugró eredmények: egyes Volt sofőrök csaknem30 százalékkal nagyobb távolságot tudtak megtenni az átlagnál, azaz a 70 kilométer helyett95-öt mentek, a Leaf esetében pedig még döbbenetesebb eredmények születtek, ott akár60 százalékos is lehetett az eltérés, így 120 kilométer helyett akár 195-öt is megtettek vele aszerencsésebbek.A Nissan műszerfala - kívül tél vanFelmerül a kérdés, mennyire vizsgálták meg a Chevrolet és a Nissan mérnökei azakkumulátorok viselkedését szélsőséges körülmények között, ám a szakértők mentségérelegyen mondva, hogy csak korlátozott információkkal dolgozhattak, mivel nem tudtákbelekalkulálni a sofőrök eltérő és rendkívül sokféle vezetési szokásait. Ez utóbbi azonban ajövőben megváltozhat, miután egyre több autógyártó kacsintgat a Big Data fogalma felé. Azösszes sofőr viselkedésének elemzése ugyanakkor komoly magánéleti aggályokat is felvet.