A németországi Rüsselheimben, egy lakatosmester fiaként született 1837. május 9-én. Az apja műhelyében töltött inasévek után húszévesen, az akkori szokásoknak megfelelőn európai vándorútra indult, hogy ismereteit gyarapítsa. Tapasztalataiból azt a következtetést szűrte le, hogy az embereknek két dologra lesz mindig szükségük: ételre és ruhára. Szakmájához a második állt közelebb, így érett megfontolás után úgy döntött, hogy az akkoriban újdonságnak számító varrógépekkel fog foglalkozni. Párizsba ment hát, ahol pékinasként kezdte, de kitartásának köszönhetően idővel egy varrógépgyárban helyezkedett el, sőt Georg öccsének is sikerült itt munkát szereznie. Két év alatt kitanulta a gyártás folyamatát, sőt jónéhány újítás terve is megérlelődött benne. 1862-ben visszatért Rüsselheimbe, ahol az atyai műhely már kicsinek bizonyult. Egy rokonuktól bérelt istállóban kezdett dolgozni, 1863-tól már testvére társaságában. Fél év után készen is állt az első, saját tervezésű Opel-varrógép, amelynek alkatrészeit is ők készítették. A masina elkészítése azonban könnyebbnek bizonyult, mint eladása: a portékáját szállító Opelt a munkájukat féltő szabólegények megdobálták, így az első néhány megrendelést nem is tudták teljesíteni. Az üzlet lassan mégis beindult, 1867-ben Opel telkén már kétszintes gyárépület állt, amelyben negyven munkás dolgozott. Opel egy évvel később elvette egy francia gyáros lányát, s a hozományból tovább bővítette az üzemet. Amire szükség is volt: az 1870-es porosz-francia háború kitörése megnövelte a keresletet, a vevők különösen a gyáros feleségéről elnevezett Sophia márkájú szerkezetet keresték. Az Opel AG gyára 1899-ben adta el a félmilliomodik, 1911-ben pedig az egymilliomodik varrógépet. Az üzlet virágzott, így Opel új termékeken kezdte törni a fejét. Amikor Párizsban meglátott az utcán egy nagykerekű járművet, a velocipédet (a mai bicikli elődjét), rögvest rendelt egyet Londonból. A darabokban érkezett járművet összerakni még sikerült, de sem Opel, sem öt fia nem tudott rajta úrrá lenni. Opel úgy döntött, eladja a "csonttörő" szerkezetet, s ekkor érte a meglepetés: majdnem kétszer annyit kapott érte, mint amennyibe neki került. Hamarosan elkészült az első Opel-kerékpár is, nem sokkal később piacra dobták a kiskerekű, biztonságosabb és a háromkerekű triciklit is. Az új közlekedési eszköz elbűvölte a közönséget, így az üzemben hamarosan kerékpárgyártó részleget hoztak létre. Opel fiai maguk is népszerűsítették a gyár termékeit, mindannyian több díjat nyertek kerékpárversenyeken. Az 1920-as években napi négyezer kerékpár készült a gyárban, amelyet a harmincas években adtak el az NSU cégnek - igaz, akkor az Opel már Európa legnagyobb autógyára volt. Adam Opel maga nem érte meg, hogy az általa alapított gyár autók gyártásával is foglalkozni kezdjen, 1895. szeptember 8-án tífuszban halt meg. Bár lehet, hogy nem is engedte volna a profilváltást: a kocsikat "bűzszekereknek", milliomosok játékszerének tartotta. Özvegye és minden új iránt lelkesedő fiai azonban más véleményen voltak. Először 1898-ban próbálkoztak autó gyártásával, de a Fritz Lutzmanntól megvásárolt, már akkor elavult konstrukció csak veszteséget termelt. Azonban 1900-ban a párizsi autószalonon sikerült egy korszerű modell gyártási jogait, sőt hozzá a cég egyik technikusát is megszerezniük. Az első "igazi" Opel személyautót 1902-ben mutatták be, 1904-ben már saját tervezésű kocsikkal is előrukkoltak. A varrógépgyártást fokozatosan leépítették, s bár kísérleteztek a régi termékvonal megújításával, motorkerékpár gyártásával, végül teljesen a gépkocsik mellett kötelezték el magukat. Az amerikai General Motors 1929-ben megvásárolta a gyárat, 2017-ben a Peugeot Csoport, 2021-től a Stellantis leányvállalata lett, de az Opel név és embléma - a körbe zárt villám - a mai napig fennmaradt. Az Opel egyike a legnagyobb német cégeknek, amelynek több közép- és kelet-európai országban vannak érdekeltségei, a magyarországi üzem 1990-ben nyílt meg Szentgotthárdon. (a Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A baleset miatt a villamosok nem tudnak behajtani a Közvágóhíd végállomásra. A műszaki mentést a fővárosi hivatásos tűzoltók végzik, a helyszínre mentőt is riasztottak. A BKK a közösségi oldalán azt írta, hogy a 2-es és a 24-es villamos a Közvágóhíd H és a Haller utca/Soroksári út között nem közlekedik. Helyettük az 54-es, az 55-ös, a 223E és a 224-es autóbusz igénybevételét ajánlják. Fotó: Mr.Gabee Facebook További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Alfie Hewett kerekesszékes teniszező 2024-ben egy 150 km/óra sebességű szervával nyerte meg a wimbledoni bajnokságot. Most, egy évvel később megismétlődött ugyanez a szerva, ám a világklasszis játékos ezúttal kapta, nem adta a félelmetes labdát, méghozzá egy áramvonalas adogatógéptől, amely a Lexus támogatásával forradalmasíthatja a teniszoktatást. Az okos készülékek korában nem kell meglepődni azon, hogy már adogatógépből is létezik ilyen: a Lexus Signature Shot nem véletlenszerűen vagy átlagos programozással lövi át a háló felett a labdát, hanem úgy, ahogy a világ legkiválóbb játékosai tennék azt. A fejlesztők számtalan mérkőzésvideó kielemzésével, végtelen adathalmok feldolgozásával, online statisztikák alkalmazásával határozták meg az élvonalbeli játékosok jellegzetes ütéseinek és szerváinak a szögét és röppályáját, valamint a pörgetés mértékét és irányát, majd ezeket a paramétereket beprogramozták az adogatógépbe.  Sok más játékos mellett a Lexus nagy-britanniai teniszező nagykövetei ellen is megtanulhatunk játszani a géppel. A már említett Alfie Hewett egyéniben a második, párosban az első a kerekesszékes férfi játékosok világranglistáján, míg Katie Boulter egyéniben a huszonharmadik, párosban a 277. a WTA listáján. A különleges berendezés a 2026-os szezonban végiglátogatja a brit teniszversenyeket és -klubokat, így minden érdeklődő személyesen tapasztalhatja meg, milyen új módon állította az emberi csúcsteljesítmény szolgálatába a modern technológiát a Lexus. A Lexus Signature Shot adogatógép nem csak nevében vállal közösséget az autógyártóval: a márka színválasztékának egyik közkedvelt, jellegzetes árnyalatában tündököl, szemből pedig nem csak a Lexus logója, hanem két LED karakterfény is díszíti – utóbbiak ugyanúgy az LF-ZC tanulmányautót idézik, mint a szerkezet dinamikus vonalvezetése. Fontos megjegyezni, hogy a Lexus nem csak a nevét adta a technológiához, hanem a kifinomult vezérlő szoftver programozásában is közreműködött. A Lexus számára egyébként nem ismeretlen közeg a tenisz: hagyományosan az ATP Tour legmagasabb rangú támogatója és hivatalos autós partnere, valamint tucatnyi ATP-bajnokságot szponzorál Európa-szerte. Ehhez kapcsolódóan a közelmúltban egy különleges Guinness világrekord felállításában is közreműködött. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Toyota mindig is máshogy közelítette meg az elektromosítás kérdését, mint más autógyártók, és ez megtérülni látszik. A cég rendelkezik teljesen elektromos járművekkel bizonyos területeken, de ami talán még ennél is fontosabb, hogy a japánok rengeteg nagyszerű hibrid modellt is kínálnak. Ehhez ha hozzáadjuk a teherautó-kínálatukat is, akkor egyből nyilvánvalóvá válik, hogy hogyan múlták felül az eddigi 900.000 darabos - júliusi - globális eladási rekordjukat.  A japán gyártó júliusban összesen 963.796 autót adott el - beleértve a Lexus, a Daihatsu és a Hino modelljeit is. Észak-Amerika továbbra is a Toyota legnagyobb piacának számít - a múlt hónapban 254.298 darab járművet adtak el - az erős teljesítményű hibrid modelleknek és az olyan teherautóknak köszönhetően, mint az új Tacoma és a 4Runner. Az európai piacot tekintve, ahol rengeteg autógyártó küzd jelenleg nehézségekkel, a Toyota eladásai szintén emelkedtek éves szinten.  Még Kínában is - ami egy rendkívül nehéz terep a nem kínai autógyártóknak - erős teljesítményt produkált a Toyota, 151.669 eladással. Hazai terepén, Japánban pedig 135.249 autót sikerült eladnia a cégnek, és ott is stabilnak számít a kereslet. A Toyota júliusig összesen elképesztő mennyiségű, 6.058.731 autót adott el, amelyek közül több, mint 2,9 millió volt valamilyen szinten elektromos hajtású - bár a tisztán elektromosokból csak valamivel több, mint 100.000 darabot adtak el. Ennek ellenére viszont az akkumulátoros elektromos járművek száma globálisan 17.896 darabra rúgott.  Tehát kimondható, hogy a Toyota továbbra is nagymértékben támaszkodik a belső égésű motorral hajtott járművek eladásaira, kétségtelen, hogy a hibrid modelljeik nagy dolgokat hoznak az autógyártónak. Észak-Amerikában pedig az idén eladott 1,7 millió autóból több, mint 800 ezer valamilyen formában elektromosított volt.  Akio Toyodát, a Toyota elnökét és korábbi vezérigazgatóját erősen kritizálták amiatt, hogy a hibrideket részesítette előnyben a teljesen elektromos járművekkel szemben, de mivel az elektromos járművek iránti kereslet világszerte számos piacon csökken, a Toyota döntése jól kifizetődőnek látszik. Ennek ellenére továbbra is betörni kíván az elektromos járművek piacára, jobb és változatosabb modelleket gyárt, miközben olyan típusokat is teljesen hibrid hajtásúra cserél, mint a Camry és a RAV-4.  Képek forrása: Toyota