A vizsgálatot a Bécsi Állatorvosi Egyetem végzi, a cél pedig az, hogy felmérjék a különböző időjárási és környezeti feltételek hatását az állatok egészségére. Fotó: Facebook/Wiener Fiaker -Fa.Paul A kutatásban 12 ló vesz részt, a hintókat pedig speciális mérőműszerekkel szerelik fel. A tervek szerint egy éven keresztül gyűjtenek adatokat a lovak jólétéről különböző időjárási körülmények között. Minden utazás és istállóvizsgálat során egy állatorvos is jelen lesz. A lovak vér- verejték- és nyálmintáiból, valamint testhőmérsékletükből arra próbálnak következtetni, mennyire terheli meg a lovakat az időjárás. Ezenkívül dokumentálják az állatok viselkedését az utazás során, és GPS-sel rögzítik az útvonalat. Minderről az utasok is tudni fognak, hiszen a részt vevő kocsikat speciális felirattal jelölik meg. A jelenlegi szabályozás szerint tilos a fiákerezés, ha 35 foknál melegebb van. Az állatvédő szervezetek régóta követelik, hogy a határt vigyék lejjebb. A tanulmány eredménye nyomán, ha szükséges, további intézkedésekkel lehet javítani a lovak életkörülményein.    

2025 első felében az Európai Unió gazdasága országonként eltérő teljesítményt nyújtott, ami kihatott az autóiparra is. A nehezen tervezhető környezet – az amerikai-kínai vámháborúk, a közép-kelet-európai (CEE) térségben jelentkező inflációs nyomás, a vásárlói kedv visszaesése – visszatükröződik az autóipar teljesítményében is. Ennek ellenére a régió továbbra is növekedési pályán maradt. Ezekre a következtetésre jutott az AutoWallis, amely az idei év első felének fejleményei alapján értékelte a közép-keleti térség országainak autópiaci helyzetét. Jelentésében kitér a különféle hajtásláncok – benzines, dízel, tisztán elektromos, plug-in-hibrid, öntöltő hibrid, – piaci részesedésére, bemutatja a régiós személy- és kishaszon-gépjárművek állományának alakulását, ugyanakkor felvázolja az idén várható autópiaci trendeket. Az év első felét a nehézkes tervezhetőség, több tekintetben a kiszámíthatatlanság jellemezte. Az európai gazdaságok már megtapasztalhatták az orosz-ukrán háború, csakúgy, mint az az év elején bejelentett amerikai büntetővámok, valamint az EU által a kínai autógyártókkal szemben bevezetett védelmi vámok közvetlen és közvetett hatásait. Csökkent az ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom volumene, s mindennek következményeként a tagállamok hazai összterméke (GDP) is. Az Eurostat szerint az Európai Unió átlagosan 1,5 százalékos GDP-növekedést mutatott, ez azonban meglehetősen egyenlőtlenül oszlott el a tagállamok között. Ezzel összehasonlítva, a közép-kelet európai (CEE) régió átlagosan 1,8 százalékos értékkel túlteljesítette az uniós átlagot.   Az Európai Unió egészét tekintve, 2025 első félévében 1,9 százalékkal csökkentek a személyautó-eladások, ami több tényezővel magyarázható. Nyugat-Európában jelentős mértékben esett a belső égésű motorral szerelt autók forgalma, részben az emelkedő árak, a szigorodó emissziós szintek és a megváltozott fogyasztói magatartás (a vevők elektromosra/hibridre váltottak) miatt. Az uniós szinten különösen jelentős német gazdaság gyengélkedését fokozta, hogy 2023 végén váratlanul megszűnt az elektromos autók állami támogatása, s ez jelentős áremelkedést vont maga után. A negatív gazdasági előjelek és a magas finanszírozási költségek miatt ugyanakkor csökkent az autóvásárlási kedv. Franciaországban hasonló okok, a lassú növekedés és a megélhetési költségek fokozódása fogta vissza a keresletet. Emellett a csökkenő támogatások és az elektromostöltő-infrastruktúra fejletlenségével kapcsolatos félelmek is bizonytalanságot idéztek elő az e-autók vásárlóinak körében. Ezzel szemben a kelet-közép európai régióban az AutoWallis releváns piacai nagyrészt növekedni tudtak. Az új személyautók forgalomba helyezését tekintve a közép-kelet európai országok 0,8 százalékos növekedést mutattak az EU átlagos csökkenésével szemben. Horvátországban volt a legnagyobb a gyarapodás mértéke (6%), de szintén kiemelkedőnek számít az osztrák (5,9%) és a szlovén (5,7%) piac teljesítménye is. A legnagyobb visszaesés a román (-22,4%) piacon volt tapasztalható.   Ami a hajtásláncok megoszlásának kérdését illeti, az elmúlt években nagy átalakulások mentek végbe. Az EU-ban ma már a hibrid-elektromos autók a legnépszerűbbek: az elmúlt félév folyamán, a legnagyobb arányban (34,8%) ilyen hajtású modelleket helyeztek forgalomba. A második helyre csúsztak vissza a korábban legnépszerűbb benzinesek (28,4%), míg az akkumulátoros-elektromos (BEV) modellek továbbra is a harmadik helyen állnak (15,6%).   A jelentés részletesen kitér a kínai autóipar európai exportinváziójára is. Így többi között arra, hogy az év második felébben a kínai autómárkák piaci részesedésének további növekedése várható az Európai Unióban. Az idén már csaknem megkétszerezték piaci részesedésüket: a 2024-évi 2,7 százalékos arány 2025-ben már 5,1 százalékra nőtt. Ez várhatóan tovább gyarapodhat, ugyanis a jelentősebb kínai autómárkáknak egyelőre csak kisebb része van jelen Európában, viszont a következő 12 hónapban több nagyobb gyártó is tervezi piacra lépését. Közülük többen európai gyártókapacitások kialakítását is számba vették, amivel megkerülhetik az uniós vámfalakat. A kínai autógyártók gyors léptékű termékfejlesztési ciklusai (1-2 év szemben az eddig megszokott 3-5 évvel) drámai hatást gyakorolnak az egész nemzetközi autóiparra. Emellett a kínai márkák a versenyelőnyük fokozása érdekében belső égésű és tölthető hibrid modellekkel is belépnek az európai piacokra. Másfelől az európai gyártók számára továbbra is kihívás az emissziós értékek szigorú uniós szabályozása. A kontinensen tevékenykedő cégek már korábban 2027-ig kaptak haladékot, de további jelentős befektetésekre lesz szükségük, ha el akarják kerülni a komoly büntetéseket. Az európai autógyártók és beszállítóik többsége a profitabilitási nyomás és az ellátó láncok akadozása miatt csökkenő bevételekre, illetve veszteségekre számítanak a teljes évet tekintve, amelynek fő okaként a piaci bizonytalanságokat, a geopolitikai instabilitást és a versenyképesség hiányát jelölték meg. AutoWallis (Az AutoWallis Közép- és Kelet-Európa vezető integrált autókereskedelmi és mobilitási szolgáltatója, amely a régió 17 országában (Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Görögország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) gépjármű- és alkatrész kis- és nagykereskedelemmel, szerviz szolgáltatásokkal, rövid- és hosszú távú gépjármű-kölcsönzéssel van jelen. A csoport Nagykereskedelmi üzletága által képviselt márkák közé tartozik az Alpine, a BYD, a Dacia, az Isuzu, a Farizon, a Jaguar, a KGM, a Land Rover, az MG, a NIO, a Nissan, az Opel, a Renault, a Saab alkatrészek utánpótlása és az XPENG. A Kiskereskedelmi üzletág képviselte márkák között megtalálhatóak a BMW személyautók és motorkerékpárok, a BYD, a Dacia, a Ford, az Isuzu, a Jaguar, a KGM, a KIA, a Land Rover, a Maserati, a Mercedes-Benz, a Mercedes-Benz Trucks, a MINI, a Nissan, az Opel, a Peugeot, a Renault, a Suzuki, a Toyota, a JóAutók.hu, továbbá az AUTO-LICIT.HU, míg a Mobilitási Szolgáltatások Üzletág a wigo carsharing, a wigo fleet, és a Sixt rent-a-car márkákkal van jelen a magyar piacon. Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója kiemelte, hogy a cégcsoport működési területének tekinthető 17 országban az autópiaci növekedés mértéke továbbra is felülmúlja az EU-átlagot. Ez is igazolja az AutoWallis növekedési stratégiáját, amely a már végrehajtott, illetve tervezett akvizíciókkal és üzletfejlesztésekkel, igyekszik kiaknázni a CEE-régió piacainak diverzifikált növekedési potenciálját. A cégcsoport növekvő eladásaival egyre közelebb kerül a 2028-ra kitűzött célig, amely szerint a teljes árbevétel több mint fele már Magyarországon kívüli piacokról származik.)  

Fotó: DACHSER Egy iparág jövőjét előre látni és helyesen megjósolni azt minden kutatás-fejlesztési részleg számára nagy feladat. A DACHSER meglátása szerint öt kulcstrend rajzolódik ki, amelyekre a logisztikai szakembereknek és ellátásilánc-menedzsereknek fel kell készülniük – különösen Közép-Európában, de világszerte is. 1. Generációváltás Az alacsony születési számok miatt a társadalom korstruktúrája számos iparosodott országban elöregedő tendenciát mutat, ami a képzett munkaerő egyre jelentősebb hiányához vezet a gazdaság minden szektorában. A munkavállalók sikeresebben érvényesítik igényeiket a munkakörülmények és a munkakörnyezet kapcsán, illetve a munka és a szabadidő közötti eddig elfogadott társadalmi normák megkérdőjeleződnek. A gazdaság egyre nagyobb területe képtelen lépést tartani a képzett munkaerőért folytatott versenyben, és kénytelen csökkenteni vagy automatizálni szolgáltatásait. Ezzel párhuzamosan a termelés is egyre inkább automatizálódik, vagy más országokba kerül át, ami újabb változásokat idéz elő az egyes országok gazdasági teljesítményében. Mindez komoly hatással van a logisztikára, ahol az áruforgalom és a folyamatok még mindig nagyrészt emberi munkára épülnek. 2. Autonóm folyamatok A mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok ma már képesek sokféle munkafolyamat önálló, megbízható irányítására, minimális emberi beavatkozással. Az úgynevezett MI-asszisztensek és MI-ügynökök képesek matematikai problémamegoldási módszereket kidolgozni, azokat folyamatosan fejleszteni, illetve velük dolgozni. Így pontos előzetes döntéseket hozhatnak például adminisztratív feladatokban,  az alkatrészek beszerzésében, adatelemzésben vagy folyamattervezésben. A logisztikában ezek a rendszerek a robotikával és járművekkel kiegészülve árukat és termékeket is mozgathatnak. Az autonóm rendszerek így választ adhatnak a képzett munkaerő hiányára. Akik képesek fejleszteni és működtetni a rendkívül intelligens MI-asszisztenseket és MI-ügynököket, nagyobb befolyást szerezhetnek az ellátási láncok irányításában. 3. Zökkenőmentes digitális működés A teljes digitalizáció elengedhetetlen ahhoz, hogy az üzleti és logisztikai folyamatok gyorsabbak, hatékonyabbak és önállóbbak legyenek. Az úgynevezett „no touch”, azaz érintésmentes folyamatok felgyorsítják és hibamentessé teszik az információ- és pénzáramlást. A személyek, intézmények és áruk azonosítása biztonságosan, automatikusan történik, és azonnal felhasználható a további lépésekben. A papíralapú dokumentumokat és a kézi adatbevitelt digitális platformok és modern fejlesztési módszerek váltják fel. Az olyan adatbázis-struktúrák, amelyek gyorsabb és könnyebb hozzáférést biztosítanak a tárolt információkhoz, kulcsfontosságúvá válnak az üzleti sikerhez. Azok a cégek, amelyek képesek folyamatos, megszakítás nélküli digitális üzletmenetet működtetni, előnyben lesznek a piacon. 4. Zöld gazdaság Egyre több szabályozás ösztönzi vagy kötelezi a vállalatokat arra, hogy környezetbarát és fenntartható üzleti modelleket vezessenek be. Emellett számos nagyvállalat – különösen az Európai Unióban – elvárja beszállítóitól és szolgáltatóitól, hogy tegyenek környezet- és klímavédelmi lépéseket, illetve ezt hitelt érdemlően igazolják. A logisztikai ágazat célja továbbra is a szállítási folyamatok nettó zéró kibocsátásának elérése. Azok a cégek, amelyek költséghatékony és hitelesen igazolható megoldásokat kínálnak, megőrizhetik vagy növelhetik piaci részesedésüket. 5. Ellenálló ellátási láncok A logisztikai vállalatoknak rugalmasan kell reagálniuk a váratlan zavarokra és a hosszabb távú változásokra. Ide tartozik a globális felmelegedés következtében gyakoribbá váló, szélsőséges időjárási események számának növekedése, amelyek károsíthatják a közlekedési infrastruktúrát. Szintén ide soroljuk a tengeri, légi és szárazföldi útvonalak kiesését fegyveres konfliktusok és terrorizmus miatt, illetve az áruforgalom várható vagy váratlan átrendeződését szankciók, vámok vagy a kereskedelmi kapcsolatok stratégiai átalakítása következtében. Csak azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek ellenálló, biztonságos logisztikai rendszereket tudnak kialakítani és működtetni. Innovatív logisztikai partnerként a DACHSER saját erőből és partnereivel együtt készül ezekre a változásokra. Ahogy Willy Brandt, Németország egykori kancellárja mondta: „A legjobb módja a jövő megjóslásának az, ha mi magunk formáljuk.” Andre Kranke, a DACHSER vállalati kutatás-fejlesztési részlegének vezetője    

Napjainkban sokkal több nehézséggel kell szembenézniük a gyerekeknek a gyalogos közlekedés során, mint évtizedekkel ezelőtt – elég csak a gépjárművek megnövekedett mennyiségére gondolnunk.  Nem véletlen, hogy a szülők nehezebben engedik el egyedül akár csak iskolába a gyerekeket: a Generali a Biztonságért Alapítvány tavaly júliusi kutatásában 1000, 16-75 év közötti magyar lakost kérdezett többek között arról, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a gyalogátkelőkön. A válaszokból akkor egyértelműen kiderült, hogy a hazai lakosság kétharmada inkább csak viszonylag érzi magát biztonságban, amikor gyalogátkelőn halad át. A válaszadók mindössze 16 százaléka számolt be arról, hogy általában véve maximálisan biztonságban érzi magát a zebrán való átkeléskor. A kutatásból az is kiderült, hogy átlagosan a 10-11 éves kor az, amikortól a szülők úgy érzik, egyedül is közlekedhet a gyerek. Okoszebra szavazás 2025: elkészült a móri okoszebra A Generali alapítványa nyár elején indított közönségszavazást: a hazai lakosságnak két héten át lehetősége volt online megszavazni egy, az OBB javaslata alapján összeállított 19-es listából azt a legveszélyesebbnek ítélt, iskola közelében található gyalogátkelőhelyet, amit okossá alakítanak még az idei iskolakezdés előtt. A szavazatok számából ezúttal is kiderült, hogy rengeteg embert foglalkoztat a gyermekek biztonságos közlekedése: több, mint kétmillió szavazat érkezett a két hét alatt. A győztes város idén Mór lett, őt követte a legtöbb szavazatot kapott városok listáján Szombathely, a bronzérmet pedig Karcag szerezte meg. Így a móri, Szent István tér és Kossuth Lajos utca kereszteződésénél lévő gyalogátkelő szeptemberi iskolakezdésre okossá alakult – a napokban megtörtént a gyalogosvédelmi rendszer átadása is. „2021-ben hirdette meg először a Generali a Biztonságért Alapítvány és a Pearl Enterprises Kft. azt a versenyt, melynek során olyan zebrákat kerestünk, ahol veszélyes az átkelés. A legtöbb voks egy ózdi és egy váci zebrára érkezett, így mindkét város gyalogos-átkelőhelye lassan négy éve már okoszebraként működik. A 2022-es szavazást Szentendre nyerte, ahol azóta már okoszebra segíti a biztonságosabb közlekedést. A 2023-as okoszebra szavazás győztese Mohács volt, tavaly pedig Mátészalkára szavaztak a legtöbben, így 2024 szeptemberére el is készült az okoszebra, ami azóta biztonságosabbá teszi az iskolába igyekvők mindennapjait. Büszkék vagyunk rá, hogy az okoszebrák létesítésével sokat tehetünk azért, hogy a gyermekek nagyobb biztonságban közlekedhessenek a mindennapokban” – mondta Kalmár László, a Generali a Biztonságért Alapítvány képviselője. Mi az az okoszebra? A SafeCross® okoszebra egy olyan közlekedésbiztonsági rendszer, amely az útburkolatban elhelyezett aktív LED prizmák segítségével a zebrára lépő járókelőre hívja fel a figyelmet. Tehát az okoszebra célja, hogy az adott átkelőhelynél a járművezetők mindig észleljék a gyalogosátkelést. A fényjelzés kizárólag addig tart, ameddig az áthaladás is, így a zebra csak indokolt esetben lép működésbe. A Generali a Biztonságért Alapítvány szívügyének tekinti a biztonságosabb közlekedés elősegítését: a program elindítása óta közel 70 zebrát alakított okossá; és több mint 120 millió forint értékben kerültek okoszebrák kiépítésre szerte az országban, többek között megyeszékhelyeken, például Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérváron, Veszprémben vagy Zalaegerszegen, nyaralóhelyeken a Balaton partján, illetve a fővárosi agglomerációban.