Egy hét alatt közel háromezer gyorshajtót és 19 ittas sofőrt szűrtek ki a rendőrök Bács-Kiskun vármegyében. Egy autós az M5-ösön balesetet is okozott, ami tragédiával is végződhetett volna. Az elmúlt héten Bács-Kiskun vármegyében 47 olyan közlekedési baleset történt, amely rendőri intézkedést igényelt, ezekben 18 ember sérült meg. A rendőrök 2912 alkalommal rögzítettek sebességtúllépést, a szabályszegőknek legalább 50.000 forintos közigazgatási bírsággal kell számolniuk. Két sofőr jelentősen túllépte a megengedett sebességet: egyikük Ballószögön, 50 helyett 106 km/h-val, míg a másik az 5-ös főúton, 90 helyett 166 km/h-val közlekedett. Az egyenruhások 19 olyan járművezetőt is kiszűrtek, akik alkohol fogyasztása után ültek volán mögé. Egy közülük balesetet okozott: Egy 42 éves szegedi férfi ittasan ült volán mögé az M5-ös autópályán, ahol megcsúszott autójával és az árokba hajtott. Az alkoholszonda pozitív eredménye után a sofőrt vér-vizelet mintavételre előállították és büntetőeljárást indítottak ellene. Bár sértetlenül megúszta, ez kizárólag a szerencsének köszönhető – a sztrádán egy ilyen baleset könnyen végzetes is lehetett volna. Az ittas vezetés soha nem a szerencsén múlik - tegyen róla, hogy ne is legyen szükség rá!  

Fotó: Skoda „Nagyon megy” – intett az autóátadó skodás, amikor a cseh gyártómű Mlada Boleslav-i központjában tett látogatásom részeként kipróbálhattam a vadonatúj Elroq RS-t. Mit mondjak, a kétmotoros, 340 lóerős villanyos kompakt suv száguld nesztelen – 5,4 másodperc alatt sprintel százra, egy szuszra befuthat akár 550 kilométert. A vadonatúj, a nálunk 23,4 millió forint áron startoló sportos Elroq RS mintegy megtestesíti a Skoda üzleti teljesítményét. A legfrissebb, első félévi összesítések szerint több mint 509 ezer négykerekűt adtak el világszerte, 13,6 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában. Az európai főpiacokon a bestseller listák harmadik helyére ugrott a két évvel ezelőtti tízedikről. A legfontosabb kuncsaft már eddig is a német autós volt, Németországban, az év első hat hónapjában több mint 100 ezer Skoda ment el és jó pár nyugat-európai országban kétszámjegyű növekedést produkáltak. Modelljei közül továbbra is az Octavia a legnépszerűbb, noha a tavalyi azonos időszakhoz képest közel 20 százalékkal kevesebbet adtak el belőle. A cégvezetés azt is nagy fegyverténynek tartja, hogy a vén kontinensen eladott minden negyedik Skoda már elektromos hajtású. E keresletet a tisztán villanyos Elroq és Enyag sorozat fűti, de jól teljesít a 100 kilométeres e-hatótávú plug in hibrid Superb és Kodiaq is. Forrás: Skoda A látványos eladási eredmények a pénzügyi mutatókban is visszaköszönnek. Nőttek a profitok, hízott a működési nyereség. Klaus Zellmer, a Skoda Auto vezére kérdésünkre a gazdálkodásban különösen fontos üzemi haszonkulcs 8,5 százalékos értékét díjazta, és mint megjegyezte: azt még a legnyereségesebb prémiumgyártók is megirigyelhetik. Just in time, just in sequence Jómagam azért kerekedtem fel Mlada Boleslavba, hogy belelessek: hogy működik a Skoda Auto, mi az a (gyártó)modell, amellyel a cseh cég elkerüli a bajokat ezekben az iparágat sújtó zűrös időkben. Ez a Prágától hatvan kilométerre fekvő iparváros csendes kis helynek tűnik, de nem a Skodának. A cégalapítók egyikéről elnevezett Václav Klement út mentén már messziről látszanak a 2,5 négyzetkilométeren elterülő gyárrengeteg katonás rendben sorakozó gyártócsarnokai. Minden hétköznap, reggel hattól, három műszakban, ott és a szomszédos Kvasiny és Vrchlabí, valamint a pozsonyi Skoda gyáregységben vagy 34 ezren sietnek munkába. Hétvégeken csak a sajtolók nem pihennek. Boleslav Schuler préskolosszusai – emberi kéz érintése nélkül – nagy robajjal ontják a sík fémlemezekből kisajtolt karosszériaelemeket: itt veszi kezdetét az autógyártás. Mlada Boleslav Kép forrás: Wikipedia Ott jártamkor éppen a márka három kiskocsiját, a Kamiq, a Karoq és a Fabia típusokat rakták össze a szerelde felxibilis gyártósorain. A futószalag, nekem végeláthatatlan, kilométeres hosszúságban, ide-oda, le-fel tekereg, minden bizonnyal világszínvonalú gyártóstandardoknak megfelelően. A szerelőmunkásokat mindenféle (csúcs)technika, a raktárnélküli just in time és az alkatrészek beszerelési sorrendjét meghatározó just in sequense rendszerek segítik. A szerelők melletti robotok megkönnyítik a nehéz fizikai munkát: hol a csavarozásban, hol a szélvédőüvegek, vagy a kerekek felrakásában segédkeznek. A gyártósorok menti folyosókon vezetőnélküli anyagmozgató kiskocsik siklanak. Elől villogó fénnyel jelzik, hogy újabb adag alkatrészt hoznak, adjanak szabad utat. Amúgy akadály esetén megállnak. Külön szalagon folyik a karosszéria-szerelvények és az alváz gépészeti egységeinek összeszerelése, amelyek a végén, a megrendelt kivitelnek megfelelően – mindig megtalálják egymást: autóipari zsargon szerint azok „házasságban” egyesülnek (majdnem) kész autókká. Kemény meló az összeszerelés Hanem hiába a sok okos célszerszám, gép, robot, az összeszerelést nem lehet teljesen automatizálni, s az Mlada Boleslavban is kemény meló lehet. A futószalag ha lassan is, de folyamatosan mozog előre. Az ott dolgozók – akik mellesleg különböző színű, fehér vagy zöld trikókban dolgoznak attól függően, hogy ideiglenes vagy véglegesített munkavállalók – egy percig sem lazsálhatnak. A szalag, rajta a felfüggesztett gyártmányokkal időnkét megbillen, hogy kényelmesebben lehessen elvégezni a munkaműveleteket. Többen görgős kis széken ide-oda gurulva szerelnek, de hosszasabban megpihenni csak a műszakonként háromszori étkezési szünetekben lehet. Ha valakinek munka közben támad szükséglete, akkor a csapatban dolgozók egyikének kell beugrani – mondta kísérőnk, hozzátéve, hogy a csoport tagjai maguk döntenek a rájuk kiosztott szerelési feladatok megosztásáról, így a monotonitást csökkentő cserélgetéséről. A Skoda azonban nemcsak autó-, hanem jelentős alkatrészgyártó is, a testvérvállalatok nagy beszállítója a Volkswagen csoporton belül. Tavaly például félmillió darabot gyártottak a kisebb hengerűrtartalmú, egyliteres, háromhengeres (EA 211 sorozatú) motorokból. Az aggregátok gyártólistáján 355 ezer kézi sebességváltó és több mint 710600 automata, kettős tengelykapcsolós (DSG) váltó is szerepelt. Mlada Boleslav ugyanakkor fontos akkuszállító is. Hajtóakkumulátorokból tavaly 227 ezret gyártottak a VW féle MEB platformon alapuló elektromos járművekhez, ezeket a konszern más márkáinál is felhasználják. Kiszállításra váró autók. Fotó: Skoda Így hát nem kérdés, hogy a Volkswagen nagy boltot hozott tető alá, amikor 1991-ben megállapodott a cseh kormánnyal a Skoda átvételéről. Azóta euró milliárdokat öltek abba, hogy a cseh leányvállalat belepasszoljon a VW birodalomba. Csupán az első öt évben 9 milliárd nyugatnémet márkát irányoztak elő a gyártókapacitások bővítésre, modernizálásra – olvasható a cégcsoport egyik jelentésében. Egy másik forrás 6,6 milliárd dollárra teszi az akvizíció és a 2000-ig tartó tőkeberuházások összegét. De a mai szárnyaló forgalom is arról tanúskodik, hogy helyes volt a számítás: bejött az üzleti modell. Vagyis az, hogy az olcsóbérű Skoda – VW technikával, menedzsmenttel és nem utolsó sorban a szorgalmas és fegyelmezett cseh munkaerővel – hozza a profitokat a wolfsburgi tulaj konyhájára. Rég elmúltak azok az idők, amikor a „szocialista” Skoda elavult farmotoros típusain élcelődött a nyugati sajtó. Manapság a Skoda népszerű márka, megfizethető budget car, VW minőségben. Ennél fogva alighanem az is nagy marketinghúzás, hogy sikerült a Skoda kocsikat a VW modellek alá pozícionálni, jóllehet a szolidabb kivitel ellenére azok egyáltalán nem rosszabbak az anyavállalat típusainál. Ipari kultúrák és bérfeszültségek Ám a Skoda Auto integrációja, a két ipari kultúra összeillesztése korántsem mehetett végbe fájdalommentesen. Erről tanúskodnak a két ország eltérő bérszínvonalából fakadó konfliktusok. Míg a cseh ipari bérköltségek átlagosan, egy órára számítva 10,10 euró addig a német 38,70 euró – írta egy korábbi jelentésében a Reuters hírügynökség. A német Spiegel magazin még 2007-ben arról tudósított, hogy a Skoda dolgozói figyelmeztető sztrájkkal béremelést követeltek, azzal érvelve, „mi éppen olyan jól teljesítünk, mint odaát Wolfsburgban”. A német hetilap még megjegyezte, hogy a cseh átlagbérek akkor a németnek mindössze 20 százaléka volt. Azóta nem kis mértékben a szakszervezetek nyomására a Skodánál jókora béremelések történtek. Hivatalos cégadatok szerint 2024-ben az éves átlagkereset 75128 korona volt, ami azt jelenti, hogy a havi bruttó átlagfizetés 1,2 millió forintnak megfelelő korona. Gyárlátogatásomkor elkaptam azt a fülest is, hogy egy Mlada Boleslav-i szalagmunkás havonta körülbelül 2000 eurónak megfelelő koronát vihet haza. Az ugyan ma is messze kevesebb a németnél, de a cseh bértáblában a jobbak közül való. Paradox módón a VW németországi munkavállalóinak szemét a Skoda sikerei csípték. A már idézett Reuters arról is írt, hogy az ottani érdekképviseletek vélekedése szerint a VW úgymond semmiért engedte át a szaktudást, technológiát a Skodának, többet kellene értük kapni. Az ilyen elkeseredett véleményeket egzisztenciális félelmek diktálják: a konszern németországi gyáraiban jó ideje napirenden szerepel a fölös gyártókapacitások leépítése, a magas termelési költségek megnyirbálása és ebből fakadóan a létszámcsökkentés. E gondok ellenére mostanában ilyen Skoda-ellenes hangokról nem nagyon lehet olvasni a nemzetközi sajtóban. Klaus Zellmer vezérigazgató is inkább azt fejtegette portálunk témát feszegető kérdésére, hogy a VW gyártóművek, a cégcsoport úgynevezett Brand Group Core tagjainak kollaborációja mára úgy elmélyült, hogy abból mindenki hasznot húz. Miközben az európai autós publikum a nemrég piacra dobott Elroq RS-t kóstolgatja, a Skoda modellválasztékának újabb bővítésére készül. Az elektromos kisautók szegmensében jön majd a teljesen új Epiq, a cég házimédiuma, a Storyboard pedig minap egy új tervezésű kombiról szivárogtatott. Lehet, hogy már nem is kell olyan sokat várni? Zellmer vezérigazgató elárulta, hogy az őszi müncheni autókiállításon tiszteletét teszi az elektromos Octavia is.    

A nyugati szaksajtóban felröppent hírek szerint a német márka várhatóan a szeptember 9-12. között rendezendő Müncheni Autószalonon fogja bemutatni az új sportkupét, amely a gyártásból kivont TT utódja lesz, és a Porsche 718 Electric alapjaira fog épülni. A kiállításra készülő koncepcióautót a gyártó TT Moment 2.0 néven említi, s hírek szerint nem akar sokáig várni a sorozatgyártással. Az Audi vezérigazgatója, Gernot Döllner a Bild című lapnak elmondta, hogy a koncepcióautó ősszel debütál, és valahol a TT és az R8 között helyezkedik majd el. Bennfentesek szerint a kupé hasonlítani fog az A5 Coupé/Kabrió rövidített változatára. Ezt a feltételezést megerősítik azok a prototípusok is, amelyeket kémfotósok kaptak lencsevégre közúti tesztek során. A carscoops.com magazin által bemutatott kémfotókon egy Porsche 718 Electric karosszériájába bújtatott tesztjármű látható, de ez csak a látszat, az álarc mögött egy teljesen más modell rejtőzik.  Teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy az Audi TT utódja elektromos autó lesz. Várhatóan sokkal sportosabb lesz az elődjénél, és az sem zárható ki, hogy két villanymotoros összkerékhajtást kap. További információkat már idén szeptemberben megtudhatunk, vagyis sokat nem kell várnunk, hogy leessen az álunk a két rangos sportautót ötvöző sportautó bemutatásakor.

Hogy a nők képesek a multitaskinra, a férfiak pedig gyakorlatilag nem, ez köztudott, ahogyan az is, hogy ez a különbség az őskorból ered. Akkor még a szerepek egyértelműen le voltak osztva. A férfi ellátta élelemmel a családot, a nő őrizte a tüzet, gyereket nevelt és gyűjtögetett. A mindennapi betevő előteremtése kicsit több erőfeszítést igényelt, mint ma az online bevásárlókosár telepakolása. A férfinak az akár több napos vadászat során folyamatosan figyelni és észlelni kellett. Meglesni a vadat és közben hárítani az egyéb veszélyt, meg dacolni az olykor hevesen tomboló elemekkel. Mindehhez erő, bátorság és figyelem kellett. Ha a vadász képzeletben romantikázott vagy a barlangfestményen töprengett, nemcsak a vacsora ugrott, de asszonya is új eltartó után nézhetett. Így tanult meg a férfi kizárólag egy dologra koncentrálni. Bár a mai életvitel sokszor megköveteli, hogy egyszerre többféle tevékenységet végezzünk, a multitasking csak illúzió – állítják a szakértők. És különösen veszélyes olyan helyzetekben, ahol a pontosság és a reakciósebesség a legfontosabb. Például egy autós manővernél. Előfordult már Önnel, hogy csökkentette a zene hangerejét, miközben parkolt? Ez nem egy szimpla szokás: az agyunk kér segítséget, még akkor is, ha ezt tudatosan nem is észleljük. E banális, mindennapi gesztus valójában sokat elárul arról, hogy kognitív rendszerünk hogyan kezeli az információkat. Amikor vezetünk és olyan összetett akcióval szembesülünk, mint a parkolás, agyunk felülvizsgálja prioritásait: csökkenti a felesleges dolgokat, hogy növelje a koncentrációt. És az egyik első dolog, amit fel kell áldozni… a zene. Ez nem csak ösztönös választás. Neurológiai tanulmányok szerint az emberi agy korlátozott kapacitással rendelkezik az információk egyidejű feldolgozásra. Az agy azon része, amely irányítja a figyelmet, minél több információt kap, annál nehezebb tud egy cselekvésre koncentrálni. Éppen ezért még egy háttérhang is, mint egy dal, bármennyire is kellemes, akadályt jelenthet. Az, hogy parkolás közben lehalkítjuk a zenét, egy tudattalan kognitív stratégia, amelyet agyunk a mentális terhelés csökkentésére alkalmaz. Ezzel csökkentjük a bejövő ingereket, ezáltal megkönnyítve a pontosságot igénylő feladatok végzését, mint mondjuk egy Y megfordulás, egy szűk helyre betolatás vagy a navigációs rendszer követése kaotikus helyzetben. Egyes tanulmányok szerint az alacsony hangerejű zene javíthatja a koncentrációt, de nem összetett manőverek során. Ebben az esetben a csend a legjobb szövetséges. Forrás: autoappassionati.it