Az új tulajdonhányadot az AutoWallis 868 millió forint összegű apportos tőkeemelés részeként szerzi meg az igazgatóság csütörtöki döntése alapján. Az alaptőke így 3,722 milliárd forintról 3,847 milliárd forintra nő, a fennmaradó több mint 742 millió forint tőketartalékába kerül. Az újonnan, zártkörben kibocsátandó 10 049 568 darab AutoWallis-részvény névértéke 12,50 forint, kibocsátási értéke az elmúlt 30 nap tőzsdei átlagárfolyama, vagyis 86,4 forint. Az apport ellenében kapott részvényekre vonatkozóan az eladók elidegenítési tilalmat vállaltak, így 2021. május 31-ig egyáltalán nem értékesíthetnek részvényeket, majd 5 évig korlátozott mennyiségben, ütemezésben, meghatározott árfolyamértékben. A tulajdonszerzést a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásának is meg kell erősítenie. Az AutoWallis csoport tagjai ezt követően új flottamárkákkal egészülhetnek ki, emellett bővül az értékesítési és szervízhálózat is. A tulajdonszerzés hozzájárul ahhoz, hogy a stratégiájának megfelelően a vállalat 2029-re a közép-kelet-európai régió meghatározó mobilitási szolgáltatója legyen - indokolták a tranzakciót. A több mint 115 főt foglalkoztató Iniciál Autóház Kft. a nyugati országrész meghatározó vállalata, amely hét autómárka értékesítését és márkaszervizelését látja el négy telephelyen - derül ki a közleményből. Az Autowallist a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzik. Részvényei szerdán 86,4 forinton zártak. Egy éven belül a legmagasabb árfolyamuk 120 forint, a legalacsonyabb 51,2 forint volt. A társaság az idei első félév adatait kedvezőnek tekinti. Múlt heti közleményük szerint a majdnem 25 százalékkal visszaeső belföldi piacon csupán 5,6 százalékkal csökkent az eladásuk, a nemzetközi üzletáguk viszont 15,6 százalékkal bővítette az eladásait. Az autóipari szolgáltatói üzletág visszaesése erőteljesebb volt, de a vállalat abban bízik, hogy a második félévben már nem lesz jelentős visszaesés, a kereslet visszatér a megszokott szint közelébe. (mti)

Moszkvában megkezdődött a vadászat a külföldi rendszámú autókra. Az orosz közszolgálati televízió beszámolója szerint a fővárosi rendőrök engedélyt kaptak arra, hogy az utak mentén felállított állandó megfigyelő-kamerák segítségével kiszűrjék a forgalomban közlekedő külföldi rendszámú autókat. A szűrőprogramon keresztül kapott adatokat átfuttatják a szabálysértési nyilvántartáson. Ha olyan autót szúrnak ki, amelynek tulajdonosát korábban megbüntették, de nem fizette ki a bírságot, a járőrkocsik, illetve a motoros rendőrök azonnal kiállítják a forgalomból. Az akció célja, hogy kiszűrjék azokat a szabálysértő autósokat, akik eddig abban bíztak, hogy a külföldi rendszámuk révén el tudják kerülni a büntetések kifizetését. Moszkva egyik legforgalmasabb sugárútján, a Lenyinszkíj proszpekten kapták ki a forgalomból azt az örmény rendszámú autót, amelynek tulajdonosától most 89 ki nem fizetett bírságot hajtanak be. Az orosz közlekedési hatóságok az akció kapcsán ismételten felhívták a külföldi autótulajdonosok figyelmét, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz tartozó országokban (Belarusz, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán) nyilvántartott, de Oroszországba behozott gépkocsik tulajdonosainak 10 napon belül nyilvántartásba kell vetetniük a járművüket a lakóhelyükön. Ellenkező esetben 800 rubel (kb. 3.300 forint) bírságot vetnek ki rájuk. Ismételt jogsértés esetén a büntetés már 5000 rubel (kb. 20 ezer forint) vagy a jogosítványukat bevonják 3 hónapra.   Ugyancsak bejelentették, hogy Putyin elnök felkérésére az orosz Állami Közlekedésbiztonsági Felügyelőség törvényjavaslatot dolgoz ki, amely alapján a külföldi rendszámú autók tulajdonosai csak abban az esetben hagyhatják el Oroszország területét, ha előzőleg valamennyi kiszabott bírság megfizetését igazolták.

Svédországot nem tartjuk számon a tuning-nagyhatalmak között, pedig az északi nemzetnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy őrültnél őrültebb autók szülessenek határain belül. A svéd járműgyártók nemzeti szervezete, az SFRO (Sveriges Fordonsbyggares Riksorganisation) ugyanis nemcsak szakmai tanácsadással támogatja a legkülönfélébb mértékű átépítéseket, de az elkészült járművek forgalomba helyezésében is segít az alkotóknak. Azt persze nem állítjuk, hogy amikor Mathias Johansson 2008-ban bekopogtatott hozzájuk, az ügyintézőnek nem esett ki a kezéből a tűzőgép. Mathias ugyanis nem egy átlagos motorcserében gondolkodott – azon már rég túl volt. 2004-ben vette meg az 1989-es gyártású Corolla GTI-t, megbízható rohangálós autónak. Aztán eltévedt vele egy pályanapra, és utána nem volt megállás: a következő években lecserélte a kerekeket, versenyüléseket és többpontos biztonsági öveket szerelt be, az egyébként kiváló állapotú, 16 szelepes motort pedig ugyanannak a blokknak a 20 szelepes, 165 lóerős verziójára, a fekete szelepfedele után Blacktop néven ismert erőforrásra cserélte. Ezzel boldog is volt 2008-ban, amikor darabjaira szedte a Corollát – részint, hogy nagyobb szívócsövet szereljen be, részint, hogy orvosolja a karosszéria épségét veszélyeztető korróziót. A csupasz vázat elnézve furcsa látomása támadt: elképzelte autóját hátsókerék-hajtással. Ekkor vette fel a kapcsolatot az SFRO-val, ők pedig készségesen elmagyarázták, hogyan építheti át legálisan a kis ferdehátút. Úgy tervezte, a Toyota Celica GT-Four turbómotorját (3S-GTE) építi be az autóba, ám egyszer csak szembe jött vele egy negyedik generációs Toyota Supra TT-02 versenyautó, sérült karosszériával, de hibátlan futóművel és motorral. A soros hathengeres 2JZ-GTE túl csábító lehetőségnek bizonyult… Mathias 2009 végén fogott hozzá az átépítéshez, bár talán pontosabb volna, ha építésnek neveznénk a folyamatot, hiszen az ajtókeretek és a tetőlemez kivételével az autó minden eleme vadonatúj, saját építésű darab. A hosszabb motor miatt vadonatúj tűzfalat kellett szerkesztenie (a blokk bőven belóg a szélvédő alá), a tervezett igénybevételre beépített bukókerettel erősítette meg a vázat, majd az eredeti borítólemezek helyére széles karosszériát formázott üvegszálas kompozitból. Egyedi minden kerékdob, a motorházfedél, a légszűrőt kiszolgáló kürtő, de még az első lökhárító is, amelyben elegánsan helyezte el az egyedi tervezésű intercoolert. Az építés közel nyolc éven át tartott. Az SFRO kétszer találkozott az autóval: 2013-ban, amikor elkészült a váz és a futómű, majd 2017-ben, amikor már a motor is a helyére került. Nyilvánvaló volt, hogy az autónak semmi köze az eredeti, 1989-es Corollához, úgyhogy vadonatúj alvázszámot kapott, gyártási éveként pedig az utolsó bevizsgálás dátumát, azaz 2017-et írták be a forgalmiba. Bizony, a forgalmiba: az SFRO ugyanis elégedett volt az elvégzett munka minőségével, így Mathias forgalomba helyezhette (azaz közúton is használhatja) egyedi versenyautóját. Akiben a legcsekélyebb kétség merülne fel a Corolla rendeltetésével kapcsolatban, elég, ha vet egy pillantást a beltérre: a kézzel megformázott műszerfalba illesztett Supra TRD versenyműszerek, nyersbőrbe vont Sparco versenykormány, négypontos Sparco Sprint biztonsági övek és kagylóülések adják meg az alaphangot. Az oldalablakok nem lehúzhatók, az ajtón nincs fogantyú, csak egy szíj, a hátsó ülések helyét pedig befedték. A bajuszkapcsolók azonban maradtak, hiszen közúton szükség lehet rájuk. Mathias elégedett a munkával, de távolról sem érzi úgy, hogy a végére ért volna. Következő terve, hogy az üvegszálas karosszériaelemeket karbon kompozitokra cserélje. Az eddigiekből kiindulva aligha fogja elkapkodni a munkát, addig fog dolgozni rajta, amíg nem érzi tökéletesnek. Utána pedig jöhet a következő ötlet…

A Stonic új, magas hatásfokú, tiszta és takarékos üzemű ‘Smartstream’ hajtásláncokkal gazdagodott, s ezek sorában a Hybrid 48V ‘EcoDynamics+’ rendszer, és a márka friss fejlesztésű intelligens kézi sebességváltója is megjelent. A felfrissített Stonicban a Kia új, EcoDynamics+ benzinmotoros Hybrid 48V hajtáslánca is megjelenik. Ebben a márka 1.0 literes, közvetlen befecskendezéses, turbós (T-GDi) háromhengerese dolgozik együtt a 48V-os elektromos segédhajtással. Az eredmény: kiváló hatásfok és dinamikusabb viselkedés a hagyományos hajtásláncokban veszteségbe menő energiák megtakarításával, majd újbóli felhasználásával. A rendszer a motorfék-energiákat saját 48V-os akkujába gyűjti, és a hagyományos fogyasztókat is ellátó szíjhajtású generátort gyorsításkor motorként dolgoztatva segíti a benzinmotor munkáját. Ugyanakkor a benzinmotor a hagyományos startstop rendszerekhez képest többször és hosszabb ideig leállhat (a generátor startstop üzemben a benzinmotor indításának feladatát is átveszi), ami további megtakarítást jelent.      A villanymotorként is működtethető generátor automatikusan, a hajtáslánc igényeitől függően kapcsol áramtermelésből motorüzembe, és gyorsításkor szíjhajtásán keresztül közvetlenül a benzinmotor főtengelyére hajt be. Így csökken a belsőégésű gép terhelése, vele együtt a fogyasztás, illetve az emisszió is. Motorfékben generátorként dolgozik a rendszer és emelt gerjesztéssel egyszerre tölti a 12V-os fedélzeti és a 48V-os hajtáslánci akkut.      A külső és a belső megjelenés alapvetően változatlan maradt, de a választék új keréktárcsákkal, valamint karosszéria-, és tetőszínekkel is bővült. Fontos újdonság, hogy mostantól a Stonichoz is elérhető a Kia új navigációs és infotainment rendszere 8.0 colos érintőképernyővel, és az UVO Connect telematikai rendszer második generációjával. A biztonsági arzenál és a vezetéstámogató rendszerek sora (ADAS) is alaposan kibővült.      A Stonic 2017 végén jelent meg Európában, és gyorsan a Kia negyedik legsikeresebb modelljévé lépett elő (a Ceed, a Sportage és a Picanto mögött), eddig összesen több mint 150.000 darab talált belőle gazdára.*    A felfrissített Stonic 2020 harmadik negyedévében érkezik az európai piacokra, a márkától megszokott 7 éves, 150.000 kilométeres garanciával.