Modelléves változtatások ellenére meglehetősen átható frissítéseket kap a 2020-as Nissan GT-R Nismo, azaz a Godzilla jelenleg csúcsváltozata. Új turbófeltöltő, még könnyebb alkatrészek és még nagyobb fékek alkotják a változások listáját, ezzel pedig állítólag 2,5 másodperccel gyorsabbnak bizonyult az új Nismo a Nissan gyári fejlesztési pályáján, mint az elődje. Okozott viszont némi fejtörést a Nissan embereinek, hogy mégis hogyan filmezzenek méltóképp egy olyan autót, aminél jelenleg nincsen gyorsabb a kínálatukban. Mégis mi más lenne képes egy 3,8 literes, biturbó V6-tal felszerelt, 600 lóerős bestiát beérni a versenypályán? A válasz egyszerű: még egy Nissan GT-R. A sportautó átalakítására a filmes világból ismert Mauro Calot és csapatát kérték fel, akik követve a bevállt receptet, matt feketére fényezték az izmos kamerás kocsit és egy látványos állványzatot is helyeztek az autóra, amik kamerás tapancsokkal kapaszkodnak a kasznihoz. A forgatáshoz mind a négy ülést elfoglalták, ugyanis szükség volt egy gimbal irányítóra, egy fókuszállítóra, egy rendezőre és persze egy sofőrre. Pedig nem az óriási lábteréről ismert a GT-R. Calo egyébként továbbra is használja a GT-R kamerás kocsit, és rájött, hogy más autó nem is lenne alkalmas erre a precíz célra. Trükkös kérdés: miből fotózták a svenkelt fotókat, amiken mind a két autó szerepel?  

A tömeges gázolásban megsérült az autót vezető 81 éves nő és utasa, egy szintén idős férfi. A történtek szemtanúi közül többen sokkot kaptak. Összesen 11 ember szorul kórházi kezelésre. A hatóság balesetként kezeli az ügyet, a gázolóról nem feltételezi, hogy terrorista.

A KRESZ egyértelműen kimondja: „A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van.” Ennek ellenére 2018-ban csaknem ezer gyalogost ütöttek el a zebrán, ebből 29 baleset végzetes volt, 337 pedig súlyos sérüléssel járt. Ezért nagyon fontos, hogy javuljon a közlekedésbiztonság a zebráknál, de minden átkelőhöz nem lehet jelzőlámpát felszerelni. Viszont egyre több helyen vannak az intelligens- és okoszebrák, amelyekkel fokozható a gyalogosok biztonsága. A Magyarországon terjedő SafeCross okoszebra (Fotó: Solarway.hu) Pár hónapja átadták Budapest első okoszebráját Zuglóban. A Herman Ottó Általános Iskola előtti gyalogátkelőhely közelében több iskola, sportpálya és napközis tábor is található, ezért fontos volt, hogy minél biztonságosabb legyen az átkelés. Ám nem ez volt az első okoszebra Magyarországon, azt még 2016-ban adták át Debrecenben, és azóta több hazai nagyvárosban építettek hasonlót. Lássuk, hogyan működik! A hazai okoszebra A SafeCross nevű zebra attól okos, hogy az úttest mindkét oldalán egy-egy kamera figyeli, érkezik-e valaki a zebrához. Ha igen, akkor működésbe lépnek az aszfaltba épített LED-lámpák (mindkét irányban három-három), és villogással jeleznek. Emellett az út mindkét oldalán egy-egy reflektor is megvilágítja a gyalogost, így az autósok már messziről láthatják, ha valaki át akar kelni az úttesten.  Ez különösen szürkület után, valamint korlátozott látási viszonyok között, ködös, esős időben nagyon hasznos, de fáradtabb sofőröknek is nagy segítség, és így jóval könnyebben elkerülhetők a balesetek. Fényárban úsznak Bár Magyarországon főként a SafeCross rendszer van terjedőben, külföldön kissé eltérő megoldásokkal próbálkoznak. Az alapprobléma persze ugyanaz: a felfestések és a táblák nem mindig jól láthatók, a világítás sem mindig kifogástalan, a gyalogosokat pedig nem mindig veszik észre a járművezetők. A hasonló rendszerek zömében valamilyen LED-fény villog vagy világít az úton.  Van olyan, amelyikben piros csík világít, egy másikban pedig a zebra szélén fénylenek nagy méretű fehér négyzetek. Olyan intelligens zebra is létezik, amelynél a csíkokba szerelték a fényforrást, máshol pedig egyszerűen úgy oldották meg, hogy a gyalogos érkezésekor az utcai lámpák világítanak erősebben.  Sci-fibe illő intelligens aszfalt A Starling Crossing egyelőre a prototípus fázisában van, és teljesen más, sci-fibe illő megközelítést követ: az egész zebra környékén LED-ekkel van „kikövezve” az úttest, ha pedig valaki át akar menni a túloldalra, maga a zebra jelenik meg az úton, mint valami hatalmas, földre terített kivetítőn. Ha pedig a gyalogos átkelt, egyszerűen eltűnik a zebra. A gépi tanulással működő rendszer kamerákkal figyeli az autókat, a bicikliseket és a gyalogosokat, és arra is képes, hogy oda rajzoljon zebrát, ahol a gyalogosok általában átkelnek az úton. Starling Crossing – Interactive Pedestrian Crossing from Umbrellium on Vimeo. Várni sem kell a zöldre Bécsben tavaly olyan intelligens közlekedési lámpát adtak át, amellyel azokat a gyalogos jelzőlámpákat lehet kiváltani, ahol gombbal kell jelezni, ha át szeretnénk kelni az úttesten. Az első, iskola közelében felszerelt rendszerrel elfelejthetjük a türelmetlen nyomogatást, ugyanis egy szenzornak köszönhetően már nyolc méterről érzékeli a zebrához közeledő gyalogost. Ezután a közelben működő miniszámítógép kiszámolja, mikor ér a gyalogos az átkelőhöz, és továbbítja az adatokat a lámpának. Mire a zebrához ér a gyalogos, a lámpa zöldre vált, így rögtön át is kelhet az úttesten.  Egy zászló is sokat segít A zebrán való áthaladást egyébként nem csak hipermodern technológiával, hanem egészen egyszerű, mondhatni barkácsmegoldással is lehet javítani: ez a zebrazászló, amit itthon egy gödöllői lakos honosított meg. Az úttest két oldalán egy-egy dobozban sárga színű zászlók vannak. Amikor a gyalogos át szeretne kelni, kivesz egy zászlót, ezt a magasba tartva átsétál a túloldalra, ahol a zászlót beleteszi a dobozba.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA saját Youtube-csatornáján tett közzé rövid felvételt a SpaceX űrhajózási vállalat kísérleti űrhajójával szombatra virradóra történt balesetről. A hozzáfűzött rövid kommentárból kiderül, hogy a robbanás akkor történt, amikor töltötték fel kriogén üzemanyaggal (cseppfolyós nitrogénnel) az űrhajó tartályait. Az első robbanás következtében az űrhajó megemelkedett, majd a deformálódott hajótest a földnek csapódott és felrobbant. Tavaly novemberben is felrobbant a Starship (Csillaghajó) korábbi, MK1 kódjelű prototípusa. A NASA szerint a szombatra virradóra balesetet szenvedett űrhajó összeszerelésénél olyan változtatásokat eszközöltek, amelyek megakadályozzák az újabb balesetet. Az SN1 kódjelű prototípussal a közeljövőben kellett volna végrehajtani tesztrepülést. Elon Musk, a SpaceX alapítója többször hangsúlyozta, hogy azért alapította 2002-ban a vállalatát, hogy hozzásegítse az emberiséget a Mars benépesítéséhez. Ezért határozta el a száz fő szállítására alkalmas Starship megépítését. Musk tavalyi szeptemberi bemutatója alkalmával azt mondta, hogy az űrhajó a Naprendszer más helyszíneire, így a Holdra is eljuthat, és nem csak egyszer lehet majd használni. A vállalatalapító akkoriban fogadkozott, hogy a Starship várhatóan egy-két hónapon belül megteszi első útját, közel húsz kilométeres magasságba emelkedik, majd visszatér a Földre. A két baleset miatt azonban Musk tervei halasztást szenvednek. A NASA legkorábban a 2030-as évek közepén tart megvalósíthatónak egy Mars-missziót.