A Daimler és a Bosch eddig abból indultak ki, hogy a 2030-as évekre lesz csak lehetséges piacéretté tenni az önállóan navigáló járműtechnológiát. A szenzortechnológiában azóta elért fejlődés és a mobilitási szolgáltatásokban kínálkozó egyre kecsegtetőbb üzleti lehetőségek azonban a prognózis felülvizsgálatára és együttműködési lehetőségek keresésére késztette az autóipari cégeket. Az autóipari vállalatok az autonóm közlekedési technológia fejlesztési költségeinek fedezéséhez szükséges összegek előteremtése érdekében is keresik az üzleti lehetőségeket a mobilitási szolgáltatásokban. A Daimler fejlesztési igazgatója Ola Källenius szerint a robottaxikban rejlik az egyik ilyen bevételtermelő lehetőség. A Daimler 2020-ra tervezi bemutatni saját önállóan navigáló taxijának a prototípusát, 2025-re pedig kifejleszti a szolgáltatás üzleti modelljét is. A robottaxik sorozatgyártása a megfelelően alacsony költségszint elérésekor kezdődhet meg - mondta Ola Källenius. Egy másik ígéretes mobilitási szolgáltatás a Daimler fejlesztési igazgatója szerint a közösségi járműmegosztás egy olyan formája lehet, amelyben nem az ügyfél megy el a legközelebbi szabad kocsihoz, hanem okostelefon alkalmazással rendeli magához az önállóan navigáló járművet.

A klasszikusnak számító Tour de Corse a WRC francia futama, és egyben a szezon első, aszfalton megrendezett versenye, hiszen ezt megelőzően a mezőny Monte-Carlo jeges útjain, Svédország mély haván és Mexikó murváján száguldott. A Toyota csapatának elsődleges feladata továbbra is a tanulás és a Yaris WRC fejlesztése – még annak ellenére is, hogy az évadot hihetetlenül eredményesen nyitották meg, és a csapat jelenleg a második helyen áll mind a gyártók, mind pedig a pilóták egyéni versenyében. A Tour de Corse hat év kihagyás után 2015-ben tűnt fel újra a versenynaptárban, és mivel a futam híres a keskeny és kanyargós szakaszokról, méltán érdemelte ki a ‘Tízezer Kanyar Rally’ becenevet. A hegyi utakat az egyik oldalról sziklák, a másik oldalon pedig mély szakadékok szegélyezik, ráadásul az útfelület minősége folyton változik, így az autók könnyen kicsúszhatnak. A szemcsés aszfalt és a hosszú szakaszok miatt a gumik kopásával is fokozottan számolni kell. A rally bázisa Bastia, de a mezőny a sziget fővárosából, Ajaccioból rajtol el április 7-én, és az autók még aznap két, egyenként mintegy 30 kilométeres szakaszt teljesítenek – méghozzá duplán. A nap közepén nem lesz átfogó szerviz, csak az abroncsok cseréjére lesz lehetőség. Szombaton újabb két szakasz vár a mezőnyre Bastiától északra; a táv összesen 131,96 kilométer. Vasárnap egy 10,42 kilométeres Power Stage szakasszal folytatódik a rally Porto Vecchio közelében, miután az autók teljesítették a futam leghosszabb távját, az Antisanti és Poggio di Nazza közt kijelölt 53,78 kilométeres szakaszt. Latvala 2015-ben nyert már a Tour de Corse futamon, ahogy Franciaországban is (akkor éppen Alsace-ban) az előző szezonban. Hänninen eddig egyszer állt rajthoz Korzikán (2008-ban), és akkor nyert is a sorozatgyártású autók osztályában. A rally rajtja előtt mindkét pilóta két napon át gyakorolt Korzikán, olyan utakon, amelyek nagyon hasonlóak a futamra kijelölt útszakaszokhoz. - Nagyon jól sikerültek a tesztjeink, sok új elemet építettünk be az autóba, és elmondhatjuk, hogy aszfalton ígéretesnek tűnik a teljesítményünk. Reméljük, hogy az autó eredményesnek bizonyul majd, de a célunk természetesen nem változott: csak tapasztalatokat gyűjtünk, és tanulni akarunk. Az előttünk álló futammal kapcsolatban sok pozitív dolgot látok: először is Jari-Matti imádja ezt a futamot, és nagyon jó passzban van, márpedig ha egy pilóta így áll hozzá valamihez, az többnyire azt jelenti, hogy jól fog teljesíteni. Ráadásul Korzika szűk kanyarjai igencsak illenek a stílusához. A másik jó dolog, hogy Juho mostanra teljesen felépült a betegségéből – bár tegyük hozzá, hogy Mexikóban úgy is végigcsinálta a rallyt, hogy nem volt igazán jól, sőt még néhány pontot is szerzett. Képzelhetjük, milyen önbizalmat ad neki mindez most, hogy már teljesen meggyógyult – fogalmaz Tommi Mäkinen csapatfőnök. - Számomra Korzika különleges helyszínnek számít; sokat jelentett nekem, hogy sikerült itt győznöm, mert egy finn versenyzőnek mindig eszébe jut Henri Toivonen 1986-os balesete. De most más a helyzet, hiszen a rally mára sokkal biztonságosabb lett. Az elmúlt két napban nagyon jól sikerültek itt a tesztjeink, 380 kilométert autóztunk; az egyik napon keskeny és buckás utakat, a második napon pedig gyors szakaszokat választottunk. A rallyn mindkettőből bőven kijut majd nekünk, ezért úgy gondolom, hogy néhány különféle lengéscsillapító kipróbálása után sikerült megtalálnunk a megfelelő beállításokat. Monte-Carlo után volt már némi elképzelésünk arról, mit tudhat az autó aszfalton, de most még annál is jobb a véleményem a gépről, mint Montéban volt a tesztek alatt. Persze a vetélytársaink is nagyon erősek lesznek – ezt már volt alkalmunk megtapasztalni –, szóval semmit sem vehetünk készpénznek. De a legfontosabb, hogy az elsődleges feladatunkra koncentráljunk, és minden futamon egy lépéssel továbbfejlesszük az autót. Eddig ez sikerült is, így hát boldog vagyok – teszi hozzá Jari-Matti Latvala, a 10. rajtszámú autó pilótája. - Már sokkal jobban vagyok, és nagyon készülök a korzikai futamra; jó lesz újra aszfalton versenyezni. Még csak egyszer indultam ezen a rallyn, és az is elég régen volt, bár tavaly azért már felderítettem a terepet. Szerencsére Jari-Mattinak volt tapasztalata az autók itteni beállításáról, és a javaslatai remekül be is váltak. Én úgy érzem, hogy az autó nagyon hasonló ahhoz, mint amit Monte-Carlóban használtunk, de ez most inkább dicséretnek számít, hiszen ott nagyon jónak bizonyult a gép. Korzikán a legfőbb különbséget a gumik jelentik; meg kell tanulnunk, hogyan tudjuk ezekből kihozni a lehető legtöbbet, különösen a hosszú szakaszokon. Mexikóban bebizonyosodott, hogy ha az ember kitartó, még akkor is jó eredményt érhet el, ha a körülmények ellene dolgoznak, és kicsit a Toyota filozófiája is ilyen erre az évre: egyfolytában azon vagyunk, hogy egyre jobbá és jobbá tegyük az autót – avat be Juho Hänninen, a 11. rajtszámú autó pilótája.  

A hivatal jelentése szerint épp a 2014 MU69 nevű égitest felé tart, mely a Plutóhoz hasonlóan a Naprendszer külső fagyos részén, a Kuiper-övben kering, viszont a Földtől csaknem 1,61 milliárd kilométerrel távolabb van, mint a törpebolygó. Emellett jóval kisebb: körülbelül 45 kilométer átmérőjű, azaz a Pluto méretének alig egy százaléka. A New Horizons a tervek szerint 2019. január 1-jén érkezik meg az MU69-hez. A hátralévő mintegy 750 millió kilométer megtételéhez az űrszonda öt hónapra hibernálódik a héten. A New Horizons 2006. január 19-én startolt a New Frontiers program első küldetéseként, és 2015. július 14-én elsőként repült el Pluto mellett, hogy adatokat gyűjtsön a törpebolygóról és holdjairól. A hét tudományos műszere által gyűjtött adatokat 2015 szeptembere óta folyamatosan továbbította a Földre. Több mint 50 gigabitnyi adatot juttatott el a John Hopkins Egyetemen lévő laboratóriumba. Az űrszonda a törpebolygó és holdjai összetételéről gyűjtött adatokat, nagyfelbontású felvételeket készített róluk, vizsgálta a napszelet és a mágneses mezőket, tanulmányozta a Pluto légkörét és pormintákat vett. A MU69 felé tartva és a Naptól távolodva sebessége némileg csökken. Az üstökösszerű égitesten kívül a Kuiper-öv tucatnyi másik objektumát is tanulmányozni fogja messziről. - Ezzel a misszióval megdöntjük a valaha kutatott legtávolabbi világ rekordját - fogalmazott Alan Stern, a Délnyugati Kutatóintézet munkatársa. Az űrszonda jelenleg a Földtől 5,7 milliárd kilométerre van. A rádiójeleknek 5 óra 20 percre van szükségük, hogy eljussanak a Maryland állami Laurelben lévő John Hopkins Egyetem irányítóközpontjából a New Horizonsra.

2017. április 5-9. között a Techno Classica kiállítás látogatóit a történelmi autók és a legendás motorkerékpárok világának páratlan sokszínűsége várja az esseni vásárcsarnok épületegyüttesében. A világ legnagyobb klasszikusjármű-expójának idei felvonására a BMW Group Classic vadonatúj perspektívákkal készül, a vállalatcsoport százéves fennállásának jubileumi mérföldkövei ugyanis nem csupán egy új csarnokban, de egytől egyig korhű homlokzat mögött gurulnak majd reflektorfénybe. A bajor gyártó 2017-ben „Az innováció bennünk él” mottó alatt („Our DNA: Innovation”) tizenkét történelmi járművel meséli el 1936 és 1995 közötti történetét és mutatja be az elmúlt évtizedek meghatározó járműtechnológiai újításait. A BMW Group Classic a BMW 7-es sorozat negyvenéves történetébe és a tizenkét hengeres benzinmotor harminc évvel ezelőtti premierjéhez kalauzolja vissza a rajongókat. A luxus színvonalú vezetés élményének negyvenéves története A 2017-es Techno Classica kiállításon a bajor gyártó a BMW 7-es sorozat megszületésének negyvenedik évfordulóját állítja a középpontba. A BMW palettáján 1977-ig az úgynevezett „Grand Series” modellcsalád jelentette a sportosság és a luxus színvonalú menetkomfort egységét, a mai napig használt típusjelzés pedig már akkor is a BMW portfóliójának abszolút csúcsát jelentette. A 7-es BMW ma már a hatodik modellgenerációjánál tart, a paletta trónján kínálva fel a vezetés színtiszta élményét, illetve az exkluzivitás és az innováció hamisítatlan kettősét. A világ legnagyobb klasszikusjármű-expójának idei felvonására a BMW Group Classic a BMW 7-es sorozat hét történelmi mérföldkövét is kigurítja, így többek között a Karl Lagerfeld divattervező által újraálmodott második generációt, A holnap markában címet viselő 1997-es James Bond-film négykerekű főszereplőjét, a tizenhat hengeres benzinmotorral szerelt prototípust és a paletta aktuális csúcsát, a BMW M760Li xDrive modellt is. Az első tizenkét hengeres benzinmotor harminc évvel ezelőtti világpremierje A BMW történetének egyik legszenzációsabb innovációja, amely vadonatúj irányzatot indított el, minden kétséget kizáróan a BMW 7-es sorozat második modellgenerációjának motorterében kapott helyet: az 1987-ben bemutatott BMW 750i volt a háború utáni Németországban gyártott első olyan autómodell, amelynek orrába tizenkét hengeres benzinmotort szereltek. Az 5.0 liter hengerűrtartalomból kinyert 300 lóerő maximális teljesítmény már az első pillanatban rabul ejtette a rajongókat, miközben a letaglózó erővel bíró benzinmotor végtelenül sima járáskultúrája szerényen nyomatékosította a BMW luxus szegmensen belül elfoglalt vezető pozícióját. A tizenkét hengeres benzinmotor mind a mai napig az erőforrások csúcsát jelenti, amely a tökéletes belső hatékonyság és az abszolút presztízs szimbóluma. Pontosan harminc évvel a forradalmi technológia piaci debütálása után, a tizenkét hengeres benzinmotor legmodernebb változata a vérpezsdítő sportosság, a tökéletes hétköznapi használhatóság és a fejedelmi menetkomfort hármas egységével ruházza fel az aktuális 7-es sorozat csúcsát. A BMW M760Li xDrive modell motorházteteje alá szerelt 6.6 literes, V12-es erőforrás 448 kW / 610 lóerő maximális teljesítményre képes, amely 3,7 másodperc alatt gyorsítja fel álló helyzetből 100 km/órás tempóra a BMW 7-es sorozat BMW M Performance modelljét (100 kilométerre vetített 12,8 liter átlagos üzemanyag-fogyasztás és kilométerenkénti 294 gramm kombinált károsanyag-kibocsátás mellett). Harminc éve érkezett: a BMW Z1 roadster Az 1987-es Frankfurti Nemzetközi Autószalonon a bajor gyártó a tizenkét hengeres benzinmotorral szerelt BMW 750i mellett a vadonatúj BMW Z1 roadstert is leleplezte. A küszöbbe süllyedő ajtókkal, acél vázszerkezettel és műanyag karosszériaelemekkel felszerelt középmotoros kétüléses a BMW Technik GmbH kézjegyét viselte. A BMW technológiai innovációkért felelős kutatás-fejlesztési részlege eleinte kísérleti projektként mutatta be a BMW Z1 modellt, amellyel a legendás BMW 507 után keletkezett kategóriaűrt kívánták betölteni. Az ikonikus roadstert már az autószalonon hatalmas lelkesedés fogadta, a gyár tesztpilótái pedig semmiféle kivetnivalót nem találtak a forradalmi dizájn-megoldások mögött megbúvó technológia sorozatgyártásában. A BMW 1988 és 1991 között mintegy nyolcezer darab vadonatúj BMW Z1 modellt adott át ügyfeleinek, egytől egyig a 125 kW / 170 lóerő maximális teljesítményre képes soros hathengeres benzinmotorral, kiváló minőségű futóművel és tökéletes arányú tengelyterhelés-elosztással, amelyek együtt rendkívül agilis vezetési élménnyel ajándékozták meg tulajdonosaikat. A közel három évtizede legyártott példányok mindegyike ma már értékes gyűjtői darabnak számít. Motorsport-jubileum: idén negyvenéves a BMW tehetséggondozó programja 2017-ben a BMW Group motorsport-részlege is történelmi mérföldkőhöz érkezett. A bajor gyártó 1977-ben, BMW Junior Team néven indította útjára tehetséggondozó programját, amelynek megünnepléseként a BMW Group Classic a 2017-es Techno Classica kiállításra egy olyan BMW 320 versenyautót is kigurít, amelyet a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) „Group 5” szabályrendszere szerint alakítottak át. A BMW Junior Team felállításával a BMW Motorsport GmbH úttörőként kezdte meg a fiatal tehetségek felkarolását, képzését és támogatását. A csapat első három tagja a svájci Marc Surer, a német Manfred Winkelhock és az egyesült államokbeli Eddie Cheever volt. Napjainkban a BMW tehetséggondozó programja már egészen kimagasló versenyzői karriereket indít el, hiszen Sebastian Vettel, Nico Rosberg, Marco Wittmann és Martin Tomczyk is a bajor gyártó színeiben szerezte kezdeti rutinját. Essenben ráadásul a MINI leglátványosabb motorsport-győzelme is jubileumát ünnepli, Rauno Aaltonen ugyanis kereken fél évszázaddal ezelőtt aratott fényes diadalt a Monte Carlo Ralin. 1967 januárjában a finn raliprofesszor bravúros hajrával száguldott át a monacói célvonalon a Mini Cooper S volánjánál, az 1964-es és az 1965-ös győzelmek megkoronázásaként így a brit kisautó örökre beírta magát a motorsport történelemkönyvébe és az autórajongók szívébe. Ez volt a harmadik alkalom, amikor a Mini legyőzte jóval erősebb motorral szerelt ellenfeleit. Rajongók mesélnek autókról, restaurálásról és felejthetetlen történetekről A 2017-ben ünnepelt megannyi évforduló mellett a BMW Group Classic a 2017-es Techno Classica kiállítás színpadán a BMW, a MINI, a Rolls-Royce és a BMW Motorrad múltjának számos egyedi különlegességét is bemutatja. Az Essenbe látogató ikonikus járművek sokszínűsége azonban jórészt a BMW és a Mini rajongói klubjainak is köszönhető, amelyeknek tagjai kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az expó vendégei egy lélegzetelállítóan változatos történelmi palettában gyönyörködhessenek. Szenvedélyük, márkahűségük és szaktudásuk hiteles márkanagykövetekké emeli eme rajongói klubok képviselőit. A BMW és a Mini fanklubjainak tagjai példaként szolgálnak az értékes négykerekű kincsek megóvása iránti elköteleződésre, akik az összes érdeklődőt segítőkész szaktudással fogadják. A legrégebbi „motorosok” tele vannak izgalmas történetekkel a legendák felkutatásáról, restaurálásáról és vezetési élményéről, és ezekből a 2017-es Techno Classica kiállítás látogatói is ízelítőt kaphatnak a „Klubtörténetek” címszó alatt életre hívott kötetlen beszélgetéseken („Club Stories”). A márkanagykövetek szenvedélyes történeteit a klasszikus autókat övező különleges birtoklási- és vezetési élmény hangulata járja át.