A társaság közleménye szerint a 146 millió forint összértékű beruházáshoz a Sunteo Kft. a Környezet és Energia Operatív Program keretében 50 százalékos támogatást nyert el. Az Alteo így újabb elemmel bővíti a négy szélerőműből és két-két depónia-, illetve kísérőgáz-hasznosító kiserőműből álló megújulóenergia-termelő portfólióját.A kedvező pályázati döntést követően megkezdődött a naperőmű engedélyeztetése, amely várhatóan két hónap alatt lezajlik. Ezt követi majd a berendezések beszerzése és a napelempark építése, amely legkésőbb 2014 első negyedévében megkezdheti a termelést.Már a projekt tervezésénél kiemelt szempont volt, hogy az új naperőmű lehetőleg a kötelező átvételi rendszeren kívül, közvetlenül értékesíthesse a megtermelt villamos energiát, ehhez a Graboplastban partnert találtak - idézi a közlemény ifj. Chikán Attilát, az Alteo vezérigazgatóját, aki szerint a beruházás jó példa arra, hogy létezik élet a megújulók számára a kötelező átvételi rendszeren kívül is.A zöldmezős beruházás keretében megvalósuló fejlesztés elsődleges célja, hogy a Graboplast kecskeméti, szalagparkettát gyártó telephelyét megújuló energiaforrásból termelt villamos energiával lássák el. A kiserőmű a telephely kisfeszültségű elosztóhálózatára fog betáplálni, és a létesítmény meglévő, közcélú hálózatról történő villamosenergia-vételezését fogja csökkenteni.Az energiaellátási költségek csökkentése ma már minden termelő vállalat számára versenyképességi tényező. Emellett az is kiemelt szempont volt, hogy a környezeti fenntarthatóságra is jótékony hatással lévő megoldást találjanak. Az Alteo által kínált együttműködés mindkét szempontnak megfelel - emelte ki Jancsó Péter, a Graboplast elnök-vezérigazgatója.A kivitelezés során összesen 972 napelem-panelt helyeznek a telephelyen található üzemcsarnok tetejére. A beruházás 12 év alatt térül meg, várható élettartama eléri a 25 évet.    A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett adatok szerint az Alteo Nyrt. tavalyi árbevétele meghaladta 5,5 milliárd forintot a tavalyelőtti több mint 4,8 milliárd forint után. A 2011-ben mintegy 100 millió forintos adózás utáni veszteséget elkönyvelő cég, tavaly már 95 millió forint adózott nyereséget ért el. Egy év alatt a cég saját tőkéje 1,545 milliárd forintról 1,896 milliárd forintra nőtt. Tavaly 69, az azt megelőző évben 73 alkalmazottat foglalkoztattak.    A társaság részvényei 2010. október 11. óta forognak a BÉT-en.

Májusban az euróövezetben naptárhatástól megtisztítva még 1,1 százalékos, az EU 27 tagállamában pedig 1,3 százalékos növekedést regisztráltak.A múlt év hatodik hónapjával összevetve az eurózónában 0,9 százalékkal csökkent, az unió egészében 0,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.Az adatot szolgáltató tagállamok közül 11-ben csökkent és 10-ben bővült a forgalom.Májushoz képest a legnagyobb csökkenést, 3,3 százalékot Észtországból jelentették, a legnagyobb növekedést, 1,8 százalékot pedig Máltáról.Tavaly júniussal összehasonlítva a legnagyobb mértékben, 6,9 százalékkal Spanyolországban esett vissza a kiskereskedelmi forgalom, majd Szlovénia (-3,6 százalék) és Románia (-3,1 százalék) következik.A legnagyobb növekedést Luxemburgban mutatták ki, ahol 27,5 százalékkal szökött fel a forgalom, megelőzve Litvániát (+6,7 százalék) és Lengyelországot (+5,5 százalék).Az Eurostat kimutatása szerint Magyarországon júniusban az előző hónaphoz képest 1,9 százalékkal, tavaly júniushoz képest pedig 0,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene. Az utóbbi adat megegyezik a KSH hétfői első gyorsbecslésében közölt, naptárhatástól megtisztított adattal.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adatai szerint a két előző hónap növekedése után júniusban csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbihoz képest. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a forgalom 0,4 százalékkal maradt el a tavaly júniusitól.    Az élelmiszereladások volumene 1,9, a nem-élelmiszer jellegű termékeké 0,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, míg az üzemanyag-forgalom 2,4 százalékkal nőtt júniusban.    Az előzetes becslés szerint a kiskereskedelmi értékesítések megközelítően 2 százalékkal csökkenhettek az előző havihoz képest.Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője    A szakértő úgy véli, a váratlanul visszaeső kiskereskedelmi forgalom némileg ellentmond a fokozatosan javuló fogyasztói bizalomnak, a vártnál dinamikusabban növekvő foglalkoztatásnak, valamint a 38 éves inflációs mélypont miatt megugró reálbérek pozitív hatásának. Így a visszaesés csupán átmenetinek tekintő, a felülvizsgálat során jelentősebb korrekcióra is sor kerülhet - fogalmazott.    Suppan Gergely szerint a bérek és nyugdíjak idei reálnövekedése miatt a kiskereskedelmi forgalom a korábbi várakozásokhoz képest magasabb szinten stabilizálódhat, ami az év második felében bázishatások miatt akár kissé tovább növekedhet.    Az idén összességében akár a 2 százalékot is megközelítheti a kiskereskedelmi forgalom növekedése - közölte az elemző.    Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint is gyengébb lett a júniusi kiskereskedelmi forgalom a vártnál.    A szakember kiemelte: áprilisban meglepően pozitívak voltak az adatok, a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,5 százalékkal nőtt, majd májusban kisebb lassulást, de az előző év azonos időszakához képest 2,2 százalékos emelkedést jeleztek a mutatók.      Az áprilisi jelentős növekedésnél a júniusi 0,4 százalékos csökkenés valószínűleg jobban kifejezi a belső fogyasztás alakulását, bár ez viszont már túl negatívnak tűnik - fogalmazott az elemző.    Árokszállási Zoltán úgy látja, hogy az elmúlt hónapokban a kiskereskedelmi forgalmi adatok elég bizonytalanná váltak, nagy kilengést mutatnak, így értékelésük is nehezebb.    Az év egészére 0-0,5 százalék közötti növekedést vár az elemző. A reálbérek növekedése és az infláció csökkenése mellett az is látszik ugyanis, hogy a háztartások óvatosabbá váltak, növekszik a megtakarítási hajlandóság, ami visszafoghatja a fogyasztás növekedését - mondta.

A 16 német tartományi pénzügyminisztérium az idei első félévben együttesen 94 millió euróval több bevételre tett szert kiadásainál. Egy évvel korábban a tartományi költségvetések együttesen még 2,7 milliárd euró hiányt mutattak.    A lap hétfői számában megjelenő kimutatás szerint a legnagyobb többletet Bajorország, Szászország és Berlin érte el az első félévben.    Berlinben az egy lakosra jutó többlet 222 euró, Szászországban pedig 242 euró volt. A főváros meglepően jó pénzügyi helyzete újraoszthatja a lapokat a tartományok közötti pénzügyi kiegyenlítésről folyó vitában. Berlin ugyanis messze a legnagyobb haszonélvezője a szövetségi finanszírozási kiegyenlítésnek. Tavaly csak három nettó befizetője volt a rendszernek: Bajorország, Baden-Württemberg és Hessen.    Bajorország és Hessen már korábban a szövetségi alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, mert méltánytalannak tartják terheiket. A legújabb adatok, úgy tűnik, alá is támasztják panaszaikat, miután a kiegyenlítés haszonélvezői közül hat tartomány ért el költségvetési többletet, miközben Baden-Württemberg és Hessen deficittel zárta a félévet.