Egy vezető közlekedéstudós szerint hamarosan véget érhet az a korszak, amikor az emberek tetszés szerint száguldozhatnak a városi utcákon, mivel szerinte már ma is létezik olyan technológia, amely megakadályozza az autósokat a sebességkorlátozások túllépésében. Marco te Brömmelstroet, társadalomtudós és az Amszterdami Egyetem professzora azt nyilatkozta, hogy a geofencing az elkövetkező két évtizedben alapvetően megváltoztathatja az autók városi közlekedését, mivel automatikusan megakadályozza, hogy a járművezetők a kijelölt területeken túllépjék a sebességkorlátozásokat. „Az az álmom, hogy 20 év múlva visszatekintve hihetetlennek találjuk majd, hogy megengedtük az embereknek, hogy 2000 kilós járművekkel olyan gyorsan hajtsanak a városainkban, ahogy csak akarnak. Ma már rendelkezünk olyan technológiával – mint például a geofencing –, amellyel ezt megakadályozhatjuk.” Bár a földrajzi határok alapján működő sebességkorlátozás még ritka a magántulajdonú személygépkocsik esetében, az alapját képező technológia már számos modern autóban elérhető. A földrajzi határok kialakításához a jármű GPS-helyadatai, digitális térképek, kamerák és a fedélzeti szoftver felhasználásával virtuális határok hozhatók létre, amelyek megváltoztathatják a jármű viselkedését bizonyos helyszíneken. Ahelyett, hogy kizárólag az út menti sebességmérő kamerákra vagy a rendőri ellenőrzésre támaszkodna, a földrajzi határokkal ellátott jármű képes azonosítani a helyzetét, és előre meghatározott zónákon belül automatikusan korlátozni a gyorsulást vagy a maximális sebességet. Például egy jármű sebességét 30 km/h-ra korlátozhatják az iskolák előtt a gyerekek felvétele és leszállítása idején, 20 km/h-ra a gyalogos övezetekben, illetve megakadályozhatják, hogy túllépje a lakóövezeti sebességkorlátozásokat, mielőtt a nyílt utakon visszatérne a normál üzemmódba. A legtöbb esetben a rendszer nem feltétlenül működtetné a fékeket. Ehelyett egyszerűen csak megakadályozná, hogy a jármű a vonatkozó sebességkorlátozáson túl gyorsuljon. Brömmelstroet úgy gondolja, hogy a közúti biztonsággal kapcsolatos egyre növekvő aggodalmak végül felülmúlják majd a vezetői szabadsággal kapcsolatos ellenvetéseket. „El fogunk jutni arra a pontra, ahol senki sem fogja elfogadni azt a halálozási arányt, amelyet jelenleg természetesnek tartunk. Ha konstruktívabb párbeszédet folytatunk, a változás nagyon gyorsan bekövetkezhet.” Bár a geofencing-et jelenleg nem alkalmazzák a közutakon a magánjárművek esetében, számos autógyártó már más célokra is használja a földrajzi határokhoz kötött korlátozást.

„A Nuvolari projekt kiváló példája annak, hogy az Audinál milyen gyorsan meg tudunk valósítani egy ötletet – ez a »Vorsprung durch Technik«” – mondta Gernot Döllner, az Audi vezérigazgatója. Az új jármű sokkal több, mint egy szupersportmodell. A Nuvolari* az Audi jövőbeli fejlesztései irányait meghatározó technológiai koncepció, amely egyben új lehetőségeket teremt a márka technológiai portfóliójának bővítésére. Fotó: Audi „A Audi Nuvolari* a valaha általunk gyártott leggyorsabb és legerősebb közúti jármű” – mondta Rouven Mohr, az igazgatótanács műszaki fejlesztésért felelős tagja. A projekt az Audinál egyúttal új alapokra helyezte a közös munkát: a formatervezési, járműtechnikai, aerodinamikai és hajtáslánc-fejlesztési szakterületek képviselői már a kezdetektől egy önálló, célzottan működő projektcsapatban hangolták össze munkájukat. A közvetlen kommunikáció, a gyors döntéshozatal és az összes szakterület szoros együttműködése lehetővé tette, hogy a fejlesztési projekt rendkívül gyors ütemben haladjon előre. „Az Audi Nuvolari* a bizonyíték arra, hogy megfelelő szemlélettel és összehangolt csapatmunkával kompromisszumok nélkül is gyors eredmény érhető el” – mondta Massimo Frascella kreatív igazgató. Európán átívelő fejlesztési folyamat Az Audi Nuvolari* rekordidő alatt megvalósult fejlesztését több helyszín szakértőinek összehangolt munkája tette lehetővé: az első tervek Ingolstadtban készültek, a technológiai prototípusokat Lappföldön, hideg időjárási körülmények között vizsgálták, a könnyűszerkezetes megoldásokat Neckarsulmban fejlesztették, a szélcsatorna-teszteket Ingolstadtban, a futóműhangolást Dél-Spanyolországban, a nagy sebességű teszteket pedig az olaszországi Nardòban végezték. „Amikor a Nuvolari* először közútra gördült, a legnagyszerűbb pillanatot az jelentette, amikor láttam a fejlesztésében részt vevők arcán tükröződő érzelmeket” – emlékezett vissza Gernot Döllner. „Leírhatatlan érzés volt először megvalósulni látni azt, ami addig csak vázlatként létezett.” Utolsó simítások Formula–1-es szakértelemmel A projektcsapat 405 nappal az első ötlet megszületése után mutatta be a vezethető prototípust. Ezt követően az Audi Revolut F1 Team versenyzői vették át a tesztelést. Gabriel Bortoleto a Nardò Technical Center nagy sebességű tesztpályáján vezette a Nuvolari* modellt. „Mindenképpen próbára fogom tenni.” A tesztvezetéseket követően így összegezte tapasztalatait: „A jármű rendkívül gyors, a hangja pedig lenyűgöző. Szeretnék még pár kört tenni vele; újra át akarom élni ezt az érzést.” A Neustadt an der Donau-i tesztpályán F1-es csapattársa, Nico Hülkenberg is kipróbálta, mit tud a Nuvolari* a teljesítőképessége határán. „A gyorsulás és a több mint 1000 lóerős rendszerteljesítmény igazán meggyőző.” Az Audi Nuvolari* hivatalos premierjét 2026. június 4-én tartották Antibes-ban, majd röviddel ezután a Formula–1 monacói nagydíján az autó közúti bemutatkozására is sor került. „Nem is találhattunk volna megfelelőbb helyszínt a Nuvolari* első útjára” – mondta Gernot Döllner. Hülkenberg hozzátette: „A monacói az egyik legnehezebb és legnagyobb kihívást jelentő pálya. Itt mutatjuk be a Nuvolari* modellt a rajongóknak és a világnak.” Díjnyertes dizájn Az Audi Nuvolari* az első sorozatgyártású jármű, amely az Audi új dizájnnyelvét képviseli. A jármű már nemzetközi elismerésben is részesült: az egyesült királyságbeli CAR Genius Awards keretében elnyerte „Az év dizájnja” címet. A zsűri méltatása szerint a jármű visszafogottságot és letisztultságot hoz a szupersportautók szegmensébe, miközben formavilága feltűnően újszerű, mégis összetéveszthetetlenül Audi. Az Audi Nuvolari* modellre vonatkozó további részletes információkat a sajtóanyag tartalmazza. A dokumentumfilm a YouTube felületén is elérhető.

Klaus Zellmer, a Škoda Auto vezérigazgatója így nyilatkozott: „Az Octavia három évtizede a Škoda márka meghatározó ikonja. Legyen szó kombi vagy liftback kivitelről, modelljeink mindig azt adják, amire az ügyfelek vágynak: lenyűgöző helykínálatot, praktikumot, magas szintű biztonságot és sokoldalú felszereltséget, különösen kedvező értékarány mellett. Az Octavia sok tekintetben megtestesítette a Škoda azon törekvését, hogy a vártnál többet kínáljon. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az Octavia generációkon átívelően kivívja ügyfeleink bizalmát, és ezzel nemzetközi terjeszkedésünk meghatározó hajtóerejévé váljon. A Škoda folyamatosan fejlődik, és újabb szegmensekben is megjelenik, az Octavia továbbra is az ügyfélközpontú innováció és a Simply Clever szemlélet meghatározó szimbóluma.” Egy legendás modellnév sikeres újjáélesztése Az új modell fejlesztése során merült fel, hogy visszahozzák az Octavia történelmi nevét, amely eredetileg egy 1959 és 1971 között gyártott modell elnevezése volt. A munka 1992-ben kezdődött, egy évvel azután, hogy a Škoda Auto csatlakozott a Volkswagen Csoporthoz. A csoport technológiai hátterére támaszkodva készülhetett el a Dirk van Braeckel, a Škoda akkori formatervezési vezetője által megálmodott, praktikus modell. Eközben egy új Mladá Boleslav-i gyártóüzem évi 90 000-ről 350 000 járműre növelte a gyártókapacitást. Az 528 literes csomagtérrel rendelkező, első generációs Škoda Octavia liftback 1996. április 4-én mutatkozott be, sorozatgyártása pedig ugyanezen év szeptember 3-án kezdődött. Az Octavia kombi 1998 márciusában követte, 1999-ben pedig megjelent az összkerékhajtású változat is, tovább növelve a modell sokoldalúságát. 2000-ben mutatkozott be a legelső Octavia RS. A modell igazi sikertörténetnek bizonyult: összesen 1,44 millió darab készült belőle, egyes változatai pedig egészen 2010-ig gyártásban maradtak, noha a modern Octavia második generációját már 2004-ben bemutatták. Az újabb generációk tovább építenek a modell erősségeire A második generáció az Octavia már bevált erősségeire épített: még tágasabb utasteret és 32 literrel nagyobb csomagteret kínált, emellett továbbfejlesztett praktikus megoldásokat és olyan új technológiákat vonultatott fel, mint a dupla tengelykapcsolós DSG váltó. A gyártás 2013-as befejezéséig 2,6 millió darab készült belőle. A 2012 és 2020 között gyártott, harmadik generációs Škoda Octavia hasonlóan jelentős gyártási volument ért el, és olyan fejlett vezetői asszisztensrendszereket és technológiákat vezetett be, amelyek korábban csak a magasabb szegmensekbe tartozó járművekben voltak elérhetők. Emellett könnyebb karosszériával, optimalizált TSI és TDI motorokkal, valamint GreenLine változattal rendelkezett. Ez utóbbi az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére tervezett technológiákat alkalmazott, köztük különleges alvázburkolatot, fékenergia-rekuperációt és alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsokat. A modern Octavia harmadik generációja 2017-ben jelentős modellfrissítésen esett át, amelynek keretében osztott fényszórókkal áttervezett orr-részt, üvegfelületű infotainment-kijelzőket és továbbfejlesztett asszisztensrendszereket kapott. Negyedik generáció: a sikertörténet folytatása A jelenlegi, negyedik generációs Octavia 2019 novemberében mutatkozott be liftback és kombi karosszériaváltozatban. A 2024 elején végrehajtott frissítést követően még fejlettebb konnektivitást és biztonságot kínál, akár tíz légzsákkal, valamint olyan vezetői asszisztensrendszerekkel, mint az éberség- és fáradtságérzékelő rendszer. Egy új algoritmus segít pontosabban felmérni a járművezető fáradtságának mértékét. Az Octavia világszerte továbbra is népszerű választás a magán- és üzleti ügyfelek körében, és számos rangos nemzetközi elismerésben részesült, köztük több Best Cars díjban és az „Arany Kormánykerék” díjban.

A legelső BMW i3 2013 végi piaci bevezetése óta kétmillió tisztán elektromos meghajtású (BEV) jármű került az ügyfelekhez. A plug-in hibrideket (PHEV) is beleszámítva 2013 óta világszerte összesen mintegy 3,5 millió elektromos meghajtású jármű talált gazdára. 2026 első félévében az értékesített modellek több mint negyede elektromos hajtáslánccal szerelt. „A kétmilliós darabszám bizonyítja, hogy a BMW és a MINI tisztán elektromos meghajtású modelljei világszerte vonzóak ügyfeleink számára. Európában a BMW iX3 piaci bevezetése óta töretlen az érdeklődés az új modell iránt, és hamarosan elérjük a 100 000 új megrendelés mérföldkövét is. Ez jól jelzi, mekkora jelentősége van a Neue Klasse modellgenerációnak az elektromos mobilitás felfutásában a BMW Groupnál" – mondta Jochen Goller, a BMW AG igazgatóságának ügyfélkapcsolatokért, márkákért és értékesítésért felelős tagja. 2026 második negyedévében – a BMW iX3 növekvő elérhetőségének köszönhetően – meredeken emelkedett a tisztán elektromos meghajtású járművek európai értékesítése: a vállalatcsoport 38 százalékos növekedés mellett 81 445 darabos értékesítési eredményt regisztrált. 2026 első félévében a tisztán elektromos meghajtású modellek az európai összértékesítés mintegy 28 százalékát tették ki. A BMW iX3 világpremierje óta Európában minden harmadik megrendelt tisztán elektromos meghajtású BMW modell iX3, az X3 modellcsaládon belül pedig már minden második megrendelés a tisztán elektromos meghajtású BMW iX3-ra érkezik. A kétmilliomodik tisztán elektromos meghajtású jármű – egy BMW i5 M60 xDrive – a vállalatcsoport dingolfingi gyárában készült, és egy spanyolországi ügyfélhez került. A BMW Group müncheni gyárában augusztusban indult el az új BMW i3 sorozatgyártása. Az üzemben a magas kereslet meredeken felfelé ívelő felfutási görbét eredményez. „A második Neue Klasse modell, a BMW i3 iránt már a piaci bevezetést megelőző előrendelések indulása óta erős a kereslet" – tette hozzá Jochen Goller.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!