A vállalat tájékoztatása szerint a tisztán elektromos hajtású Yangwang U7 sorozatgyártású változata 8 nap, 19 óra és 58 perc alatt teljesített 30 000 kilométert, miközben az akkumulátor kapacitása a teszt végére csupán 1,3 százalékkal csökkent. Az eredmény azért keltett figyelmet a kínai autóiparban, mert a vizsgálat során a járművet extrém terhelésnek tették ki: több mint 350 villámtöltési ciklust hajtottak végre, miközben a szedán folyamatosan 240 km/órás sebességgel haladt. A Yangwang U7 jelenleg a BYD egyik legdrágább és legfejlettebb modellje. A luxusszedán volt az első olyan típus, amely a gyártó második generációs Blade Battery 2.0 akkumulátortechnológiáját kapta meg. A vállalat tájékoztatása szerint a rekordkísérletben részt vevő autó nem speciálisan előkészített prototípus vagy versenycélokra átalakított jármű volt, hanem egy kereskedésből véletlenszerűen kiválasztott sorozatgyártású példány. A teszt helyszíne a dél-kínai Nanning városa volt, ahol a vizsgálat idején a levegő hőmérséklete jórészt meghaladta a 36 Celsius-fokot, a relatív páratartalom pedig elérte a 80 százalékot. Az autó légkondicionáló berendezése végig 24 Celsius-fokra volt beállítva. Az tesztet feltehetően próbapadon végezték el, de ez nem derül ki a híradásokból. Az U7 piacra dobása előtti vizsgálatokon 758 tesztjármű vett részt, amelyek együttesen több mint 10,49 millió kilométert tettek meg különböző közúti és tesztkörülmények között.  Kínában egyre szigorúbb követelményeket támasztanak az autógyártókkal szemben a megbízhatósági vizsgálatok területén. A szaktárca januárban olyan módosításokat jelentett be, amelyek 2027. január 1-jétől legalább 30 ezer kilométeres megbízhatósági teszt teljesítését írják elő a hagyományos személyautók, autóbuszok és tehergépkocsik számára. Társadalmi egyeztetésre bocsátották az újenergiás - tisztán elektromos, plug-in hibrid és hidrogén üzemanyagcellás - járművek vizsgálatára vonatkozó szabványok módosítását is, amelyek ugyancsak legalább 30 ezer kilométeres tartóssági tesztet írnának elő. A Yangwang egyelőre rétegpiaci márkának számít, havonta csak néhány százat adnak el a modelljeiből (júliusban 485 talált gazdára). A BYD számára azonban a márka stratégiai jelentőségű, mivel ezen keresztül mutatja be legfejlettebb technológiáit.  

„A német autógyártók nem készültek fel erre időben” – mondta De la Rubia közgazdász. A drága energia, a szabályozással és adminisztrációval kapcsolatos magas költségek, valamint az évtizedek óta elhanyagolt infrastruktúra tovább terheli Németország versenyképességét. A vállalatok költségcsökkentő intézkedésekkel reagálnak Wolfsburg, VW-központ. Drasztikus leépítésról szólnak a hírek. Fotó: VW A német autógyártók a közelmúltban fokozták költségcsökkentő intézkedéseiket. A Volkswagen-csoportnál további 50 000 munkahelyet veszélyeztet, elsősorban Németországban. Sportautó-leányvállalata, a Porsche nemrégiben úgy döntött, hogy 2032-ig 5000 munkahelyet szüntet meg. Bennfentesek szerint még a válságállónak tartott müncheni BMW autógyártó is mintegy 8000 álláshely megszüntetését tervezi az adminisztrációban és a fejlesztésben. A Mercedes-Benz több ezer termelésen kívüli alkalmazott önkéntes távozása után folytatja költségcsökkentő intézkedéseit, konkrét számokat nem hoz nyilvánosságra. Nincs látható fordulat A szakértők nem várnak gyors fordulatot. „A munkahelyek tekintetében semmi sem egyértelmű – épp ellenkezőleg” – mondta Jan Brorhilker, az EY tanácsadó cég munkatársa. „Sok vállalat messze van attól, hogy befejezze a szerkezetátalakítását.” A magas munkaerőköltségek, a gyenge termelékenységnövekedés és az egyre élesebb nemzetközi verseny miatt sok vállalat még további munkahelyek megszüntetését tervezi Németországban. „Még ha az értékesítés stabilizálódik is, további munkahelyek megszűnését fogjuk látni a feldolgozóiparban” – figyelmeztetett Brorhilker. Az EY szerint az ipari értékesítés 4,7 százalékkal nőtt a második negyedévben, az év eleji 1,7 százalékos növekedést követően. „Gazdaságpolitikai váltás” München BMW-központ. Mennyi lesz az annyi? Fotó: BMW Németország exportfüggő ipara több oldalról is nyomás alatt áll. Legfontosabb vevője, az USA, Donald Trump elnöksége alatt magas importvámokat vetett ki, amelyek elnyomják a „Németországban készült” áruk iránti keresletet. Kína viszont most számos olyan terméket gyárt, amelyeket korábban Németországból importáltak – például autókat és gépeket. Az eredmény: A Kínai Népköztársaságba irányuló német export az év első hat hónapjában több mint tizenkét százalékkal zuhant az előző év azonos időszakához képest, alig 37 milliárd euróra esett vissza, míg az amerikai üzleti forgalom mintegy hat százalékkal, alig több mint 74 milliárd euróra zsugorodott. Védővámok bevezetése a kulcsfontosságú iparágak számára „Németországnak sürgősen el kell mozdulnia a gazdaságpolitikájában egy proaktív és erőteljes iparpolitika felé” – követelte Sebastian Dullien, a szakszervezetekkel kapcsolatban álló Makroökonómiai és Üzleti Ciklus Kutató Intézet (IMK) tudományos igazgatója. A nagy német autógyárak egyikének jelképe, a csillag. Fotó: Mercedes Ezért most az európai termékekre vonatkozó záradékok következetes alkalmazására van szükség a közbeszerzésekben és az olyan állami támogatásokban, mint az elektromos autók, a szelektív védővámok bevezetésére a kulcsfontosságú iparágak számára, valamint a jövő technológiáinak célzott támogatására. A kormány „jó úton halad” De la Rubia vezető közgazdász már látja néhány kulcsfontosságú lépés megtételét. „A szövetségi kormány nagyrészt jó úton halad a reformjaival” – mondta. „Az infrastruktúrát korszerűsítik, és az adóterheket csökkenteni kell.” Több erőforrást kellene befektetni a védelmi szektor kutatás-fejlesztésébe. A gazdaság még jobban profitálhatna ebből, mivel ezek a kiadások jellemzően pozitív hatással vannak a civil szektorra is.

A Lexus már régen túllépett azon, hogy kizárólag prémium autógyártóként határozza meg önmagát. Néhány éve a vízen is megjelent az LY680 luxusjachttal, most pedig újabb közeget hódít meg: augusztus 24-től elindította a LEXUS Flight helikopteres szolgáltatást, amely a levegőbe is kiterjeszti a márka által képviselt luxus életérzést. A cél ezúttal nem egy új jármű bemutatása, hanem annak bizonyítása, hogy a prémiumélmény nem ér véget, ha az ember kiszáll a Lexusából. Fontos ugyanakkor, hogy a Lexus nem saját fejlesztésű helikopterrel jelenik meg. A szolgáltatást a Toyota-csoporthoz tartozó Aero Toyota üzemelteti, a repüléseket pedig az olasz Leonardo vállalat AW169 típusú helikoptere teljesíti. Az 1948-ban alapított Leonardo Európa egyik vezető repülőgép- és helikoptergyártója, amely polgári és katonai repülőgépeket, forgószárnyasokat, elektronikai rendszereket és űripari technológiákat fejleszt. AW169 típusa világszerte népszerű a mentőszolgálatok, a rendvédelmi szervek és a VIP-szállítással foglalkozó üzemeltetők körében is. A Lexus számára nem maga a helikopter a legfontosabb, hanem az a szolgáltatás, amely köré épül. Az utazás sofőrös Lexus személyautóval kezdődik, amely az ügyfelet a helikopter-leszállóhelyre viszi. Innen a legfeljebb hét utast szállító gép repíti tovább a kiválasztott úti célhoz, ahol akár a márka zászlóshajójának számító LY680 luxusjacht is várhatja az érkezőket. A japán gyártó ezzel a szárazföldi, vízi és légi közlekedést egyetlen, egységes prémiumszolgáltatássá kapcsolja össze. A LEXUS Flight nem menetrend szerinti légijáratokat jelent, hanem exkluzív charterszolgáltatást. Az ügyfelek olyan különleges úti célok közül választhatnak, mint a Fuji Speedway, a Toyota legendás versenypályája; az Amanemu, amely Japán egyik legismertebb luxuswellness-szállodája; Kyoto, az ország egykori császári fővárosa és kulturális központja; Nikko, amely történelmi szentélyeiről és hegyvidéki környezetéről híres; vagy Naoshima, a modern művészetéről és ikonikus múzeumairól ismert sziget. A hangsúly tehát nem a gyors helyváltoztatáson, hanem azon van, hogy maga az utazás is a kikapcsolódás része legyen. A fedélzet kialakítása is ezt a filozófiát tükrözi. A kabinban wifi-kapcsolat áll rendelkezésre, a világítás és a klímaberendezés fedélzeti táblagépről vezérelhető, az utasok pedig valós idejű repülési térképet, külső kameraképet és szórakoztató rendszert használhatnak. A csaknem 270 km/órás utazósebességre képes, közel 800 kilométeres hatótávolságú helikopter így nemcsak gyors utazást, hanem a prémiumkategóriához méltó kényelmet is kínál. A LEXUS Flight jól illeszkedik a Toyota-csoport hosszú távú mobilitási stratégiájába. A vállalat évek óta nem kizárólag autókban gondolkodik: ennek része a Woven City kísérleti város, a légi mobilitási fejlesztések – például az együttműködés a Joby Aviationnel -, valamint az Aero Toyota repülési üzletága. A Lexus most ennek a jövőképnek a luxuskategóriás változatát tárja elénk. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Nincs még egy kínai márka, amelyik ennyire kettősen tudna sikeres európai autótípusokat másolni, mint ahogy a Chery teszi ezt. Eleve Range Rover kinézetű crossoverekkel kezdték meg az európai terjeszkedést, méghozzá olyan márkaneveken, amiket náluk Kínában nem is kapni. Ugyanakkor semmi okunk nincs felhozni a Jaceoo vagy az Omoda modellek számára, hogy hasonlítanak a brit SUV-kra, ugyanis szoros együttműködésben dolgoznak a JLR-ral és a dizájnért tényleg a britek feleltek. Most hasonló a helyzet a prémium almárkájuk legújabb sportos crossoverével, a Luxeed RX-szel, ami megszólalásig hasonlít egy Ferrari Purosangue-ra – ugyanakkor tényleg egy ex-Ferrari dizájner rajzolta. A Luxeed RX nem más, mint egy 5 méternél is 20 centivel hosszabb, tisztán elektromos kupé SUV, dupla kamrás légrugókkal, hatdugattyús féknyergekkel és Huawei villanyhajtással. Olyan modern vezetéstámogató rendszerekkel, amik 250 km/h-val is képesek sávváltásra egy ovális tesztpályán. A dizájnért pedig Werner Gruber felelt, aki a Pininfarinánál kezdte a karrierjét, majd a Ferrarinál is dolgozott, mielőtt a Saleen dizájnfőnöke lett. Noha a Purosangue formavilágáért pont nem ő felelt, de olyan autók kerültek ki a kezei alól, mint a LaFerrari, az FXX-K vagy a Portofino. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!