Andrea Frydlová, a Mladá Boleslav-i ŠKODA Múzeum igazgatója kiemelte: „Ez a ŠKODA SUPERB 1968-ban az első veterán járművek közé tartozott, amelyeket a ŠKODA Múzeum megvásárolt. Az autó azonban hiányosan és már nem az eredeti kárpitozásával érkezett hozzánk. Az elmúlt három év során múzeumi műhelyünk a legnagyobb gondossággal és teljeskörűen restaurálta ezt az egyedi különlegességet, gyakorlatilag újkori állapotát állítva vissza. Az autó immár a tekintélyes SUPERB modellsorozat a ŠKODA Múzeumban kiállított idősebb tagjainak körét bővíti.” A SUPERB típusjelzés az idén ünnepli 85. jubileumát, a 640 SUPERB formájában ugyanis 1934. október 22-én mutatta be a ŠKODA első modelljét, amely ezt a nevet viselte. A felsőkategóriájú csúcsmodell központi csővázra épült, s négy független kerékfelfüggesztéssel, hidraulikus fékrendszerrel és erőteljes hathengeres motorral készült – akkoriban kimondottan korszerű konstrukcióként. A 2492 köbcentiméteres aggregát 55 lóerőt (40,5 kW) teljesített. Az első SUPERB sorozatgyártása 1935 nyarán vette kezdetét, a háború előtti további négy év során pedig a nagy ŠKODA limuzin az elegáns, dinamikus, kényelmes és igényes autó szinonimájává vált. A ŠKODA csaknem minden egyes modellévben erősebb motorral szerelte fel, illetve bővítette felszereltségét és tovább finomította dizájnját. Több mint hatszáz oldaltszelepelt (SV) példányt követően 1938-ban az utolsó fejlesztési lépcsőként megjelent a már felülszelepelt SUPERB 3000 OHV. Soros hathengeres erőforrása 3137 köbcentiméter összlökettérfogatával és felül elhelyezett szelepeivel 85 lóerőt (62,6 kW) produkált. E modellből azonban 1939-ig mindössze 113 példány készült, amelyek egyikét – egy fekete limuzint, impozáns 5,2 méter hosszúsággal és 3,3 méter tengelytávval – már évek óta számos bel- és külföldi oldtimer-rendezvényen és kiállításon bemutatta a ŠKODA Múzeum. A Mladá Boleslav-i gyűjtemény tagja a korlátozott darabszámú SUPERB 4000 sorozat egyetlen máig megőrzött képviselője is, amely a nagyobb V8-as motorral 1940-ben készült. A háború utáni években a ŠKODA folytatta a reprezentatív SUPERB OHV gyártását, s 1946 és 1949 között 158 alváz készült Mladá Boleslavban. Közülük csupán tizenegy kapta meg karosszériáját is a cseh autógyártó székhelyén, míg 103 alvázat a prágai Uhlík és a Vysoké Mýto-i Sodomka karosszériakészítő „öltöztetett fel”, a további 44 önjáró SUPERB alváz pedig minimális ideiglenes felépítménnyel lábon érkezett a több mint 120 kilométerre fekvő Kvasinyba. Az ott készített karosszériák a sárvédőkbe süllyesztett fényszórókkal és számos polírozott alumíniumelemmel készültek, amely dizájn az ŠKODA 1101 „TUDOR” akkori belépőmodellt is jellemezte. A 81587 motorszámú önjáró alváz 1948. április 15-én, csütörtökön indult útnak Mladá Boleslavból Kvasinyba, ahol végül megkapta karosszériáját. Még ugyanezen év szeptember 2-án átadták vásárlójának, a karlsbadi Egyesített Szálloda- és Szálláshely-igazgatóságnak, vagyis a közismert gyógyüdülőhely turisztikai hivatalának. Húsz esztendőn át teljesített itt szolgálatot a ŠKODA SUPERB OHV, leselejtezését követően pedig a Mladá Boleslav-i autógyár frissen alapított múzeuma szerezte meg. Az autó sok alkatrésze hiányzott és az üléskárpitok sem voltak már eredetiek. Az egyedi darab restaurálása 2017-ben vette kezdetét. A ŠKODA Múzeum csapata részletes állapotfelmérést és a rendelkezésre álló archív források intenzív kutatását követően sikerrel szerezte be az újjáépítéshez szükséges alkatrészeket, s a Mladá Boleslav-i restaurátorok újkori állapotát a lehető legjobban közelítve állították helyre a SUPER OHV e példányát. Restaurálását követően az impozáns jármű immár a ŠKODA Múzeum újabb „gyöngyszeme”, ahol elsőként a szeptember 1-ig tartó „Kvasiny – 70 év a szárnyas nyíl jegyében” időszaki kiállításon tekinthető meg. A tekintélyes SUPERB név – eredete a latin „superbus”, aminek jelentése „szép”, „kiemelkedő” vagy „pompás” – 2001-ben jelent meg ismét a ŠKODA palettáján, amikor több mint ötven év múltán a Frankfurti Autószalonon (IAA) újra egy SUPERB modell mutatkozhatott be. A kizárólag Kvasinyban gyártott újdonsággal a márka immár visszatért a középkategóriába, s 2001 és 2008 között mintegy 136 ezer darabot szállított ki belőle ügyfeleinek. A második generáció, amely 2008 és 2015 között gördült le a szerelőszalagról, első ízben SUPERB COMBI és összkerékhajtású változatot is kínált, s több mint 600 ezer kiszállított példányával nagy sikert aratott. A 2015 óta készülő harmadik nemzedéket épp most modernizálta széleskörűen a ŠKODA, s rövidesen – elsőként a cseh autógyártó története során – hálózatról tölthető (plug-in) hibridhajtású kivitelben is megérkezik a piacra. A SUPERB iV hajtásrendszerében 85 kilowattos elektromos motor egészíti ki a 115 kW (156 LE) teljesítményű 1.4 TSI benzines erőforrást, így e modell a WLTP-szabvány szerint akár 55 kilométert is megtehet tisztán elektromos üzemben.        

Krüger 2015 májusa óta vezeti a céget. Utódlásáról július 18-án tárgyal a vállalat vezetése - tudatta a BMW. A cég ügyeire rálátó források szerint a jelenlegi fejlesztési vezető, Klaus Fröhlich, vagy a gyártási igazgató, Oliver Zipse válthatja jövő tavasszal Krügert - írja az n-tv német hírcsatorna híroldala. "Tíz évet töltöttem el a cég vezetésében, ebből négyet a vállalat élén, s ezután most szakmailag új irányba szeretnék elindulni" - mondta Harald Krüger. Krügert amiatt érték bírálatok, mert a bajor autógyártó ázsiai versenytársaihoz képest megkésve kezdett foglalkozni az elektromobilitással, a villanyautók kifejlesztésével és gyártásával. Az n-tv azt írja, hogy az elmúlt napokban olyan pletykákat lehetett hallani a vállalat müncheni központjának folyosóin, hogy a cégvezetés nem hosszabbítja meg Krüger megbízatását. "Mélyen tisztelem Krüger jelenlegi döntését, és teljesen megértem a jövőre vonatkozó terveit" - magyarázta Norbert Reithofer, a BMW igazgatótanácsának elnöke, aki Krüger előtt vezette a vállalatot. Az 53 éves, gépészmérnök végzettségű Harald Krüger már 2003-ban vezető beosztásban dolgozott a BMW-nél; személyzeti kérdésekért és a Mini és a Rolls-Royce márkáért felelt. De nem sokkal hivatalba lépése után nyilvánosan összeesett a frankfurti autószalonon. Egészségével kapcsolatban azóta is számos találgatás született. (MTI)

A SZEnergy csapat 165 km/kWh eredményt ért el a vadonatúj, elektromos járművével, amivel a hatodik helyen végzett a városi koncepció kategóriában a Shell Eco-marathonon. A kormánymű meghibásodása miatt az utolsó futamot sajnos nem sikerült befejeznie a csapatnak. A verseny azonban még nem ért véget a magyar diákok számára. A Shell Eco-marathon különdíjai közül a design díjra még van esélyük a győri diákoknak, a prototípus kategóriában pedig a kecskeméti Kando Electric és a szegedi STECO csapat még javíthat az eredményükön az utolsó napon.   

BMW 3 A BMW 3-as limuzin minden korábbinál dinamikusabb kiállással, új formanyelvvel, számos bővített vezetést támogató rendszerrel érkezett meg a magyar piacra. Az új 3-as BMW elődjénél 85 milliméterrel hosszabb (4709 milliméter), 16 milliméterrel szélesebb (1827 milliméter) és 1 milliméterrel magasabb (1442 milliméter), tengelytávja 41 milliméterrel nőtt (2851 milliméter). A motorpaletta két négyhengeres benzinmotorból és három dízelüzemű erőforrásból áll. A BMW 320i orrában 184 lóerő maximális teljesítményre képes benzinmotor kapott helyet, a 330i motorfedele alatt 258 lóerős négyhengeres dolgozik. A dízelek közül kettő négy, egy pedig hathengeres, a 318d 150 lóerős, a 320d 190 lovas, a 330d pedig 265 lóerős. A BMW 3 súlypontja az elődmodelléhez képest 10 milliméterrel lejjebb került, az első és a hátsó tengely közötti terhelés 50:50 arányban oszlik el, a jármű saját tömege pedig a hasonló hajtáslánccal és felszereltségi csomaggal felvértezett elődmodellhez viszonyítva 55 kilogrammal csökkent. BMW 530e Idén nyáron két motorja mellé négykerék-meghajtással bővül a BMW konnektorból tölthető közepes méretű limuzinja, az 530e. A hajtáslánc nem változik, a villanymotor továbbra is a jól bevált négyhengeres turbós erőforrást segíti, ám, immár a BMW i üzletág negyedik generációs lítiumion-akkumulátorát hordja. Ennek kapacitása 12 kWh, ami a hátsókerekes változatban a gyártó szerint akár 64 kilométernyi emissziómentes autózást tesz lehetővé. Az összkerekes xDrive változat ennél valamivel kevesebbre, 57 kilométerre képes elektromos üzemmódban. Az 530e villanymotorja változatlanul 83 kW / 113 lóerő maximális teljesítményt és 250 Nm csúcsnyomatékot ad le, a 2 liter hengerűrtartalmú, négyhengeres benzinmotor 135 kW / 184 lóerő maximális teljesítményt és 320 Nm forgatónyomatékot állít elő. Rendszerteljesítménye 185 kW / 252 lóerő. A 420 Nm együttes csúcsnyomatéknak köszönhetően a zöld limuzin 6,2 másodperc alatt futja meg álló helyzetből a 100 kilométer/órás sprintet. Végsebessége 235 kilométer/óra. BMW X5 Az innovációk egész sorát felsorakoztató BMW X5 negyedik generációja 4922 milliméter hosszú, 2004 milliméter széles és 1745 milliméter magas, 2975 milliméteres tengelytávolsággal. Az alapesetben 645 liter térfogatú csomagtér a 40:20:40 arányban osztott hátsó üléstámla ledöntésével 1860 literesre bővíthető. A modellbe az opcionális extrafelszereltség részeként harmadik üléssor is rendelhető. Az X5-öt kétrészes csomagtérajtóval szereli fel a gyártó, amely nagyban megkönnyíti a pakolást. Jelenleg Európában egyetlen benzinmotorral és két dízelmotorral érhető el. A BMW X5 xDrive40i modell soros hathengeres benzinmotorja 250 kW / 340 lóerő maximális teljesítményt és 450 Nm csúcs forgatónyomatékot küld a négy kerékre. A BMW X5 M50d modellben egy soros hathengeres dízelmotor és négy turbófeltöltő garantálja a 294 kW / 400 lóerő maximális teljesítményt és a 760 Nm csúcs forgatónyomatékot, az X5 xDrive30d modell orrába ugyancsak egy soros hathengeres dízelmotor került, amelynek maximális teljesítménye 195 kW / 265 lóerő, csúcs forgatónyomatéka pedig 620 Nm. Év Magyar Autója Nagy példányszámú online és print lapok elismert autós újságíróiból álló, független szakmai zsűri dönti el, melyik lesz 2020 “legmagyarabb”, illetve a magyar piacon a “legjobb” autója. Összetett szempontrendszer alapján választják ki az adott évben nevezettek (magyarországi gyárakban összeszerelt autók) közül a „legmagyarabb” autót. Ugyancsak meghirdették a Magyarország Autója díjat, amely az adott évben nevezettek (magyarországi importőrök által adott évben forgalmazott autók) közül lesz a zsűri döntése alapján a „legjobb” autó. Továbbá kihirdették az Év Zöldautója díjat, a zsűri választja ki az adott évben nevezettek (magyarországi importőrök által adott évben forgalmazott zöld autók) közül a „legzöldebb” autót. Az Év Magyar Autója díj negyedik kategóriájaként kiosztják az Év Beszállítója díjat, amely az adott évben nevezettek (magyarországi gyártóhellyel rendelkező autóalkatrészeket gyártó vállalatok) közül a “legmegbízhatóbb” beszállítót jelöli. Lesz közönségdíj is, ahol az összes jelölt modell közül médiapartnerek bevonásával a közönség szavaz a kedvenceire. További részletek: http://www.evmagyarautoja.hu/